Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-23 / 19. szám
1997. január 23., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Nehéz sorsú nyugdíjasok Általános és rohamos jelenség az elszegényedés • Munka nélkül, kevés pénzből Nyíregyháza (KM - BG) — Világjelenség a nyugdíjasok számának ugrásszerű emelkedése. Hazánkban is így van ez: 1960-ban még csak hatszázezren voltak, 1980- ban már 2 millióan, míg napjainkban megközelítik a 3 milliót. A megyében mintegy 170 ezer nyugdíjas, járadékos él, akiknek kezét a rendszerváltást követően majd mindenki elengedte, hangzott el többek között az összegzés a Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat nemrég megtartott ülésén, melynek legfontosabb megállapításairól Munkácsi János, testületi elnök tájékoztatta lapunkat. Nagy részük beteg Bezártak az üzemek, megszűntek a munkahelyek, a dolgozók a nyugdíjassá válással szétszóródtak. A gazdasági vezetők, de a hagyományos közösségek, szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek sem a régiek, átalakultak, vagy felbomlottak. Ezt a negatív folyamatot tetézi, hogy a munkalehetőség hiányában a fiatalok, gyerekek is elmentek máshová megkeresni a kenyeret. Ezzel az itt maradt időskorúak mind inkább elmagányo- sodnak, melynek velejárója a befelé fordulás, ami a gyors egészségi és szellemi leépüléshez vezet. A rendszerváltás előtt a dolgozók bére nyomott volt, mert több szociális juttatás egészítette ki (étkezés, szállítás, üdülés, háztáji stb.). A szociális juttatások azóta megszűntek, és ma a nyomott bér alapján kapják az igen alacsony nyugdíjakat. A nyugdíjasoknak, mint a felmérés mutatja, nagy része beteg. A leggyakoribbak a mozgásszervi, szív- és érrendszeri megbetegedések. Sok nyugdíjas panaszkodik, főképpen azok a családok, ahol mindketten betegek a gyógyszerek, és gyógyászati segédeszközök elviselhetetlen magas árára. Új ruha, szórakozás, utazás, mind szép álom marad egyre több nyugdíjasunknak. Általános soraikban az elszegényedés, melynek fő oka az, hogy a nyugdíjemelések elmaradtak a nettó keresetek növekedésétől, nem beszélve az inflációról, így a nyugellátások folyamatosan veszítenek reálértékükből. A tavalyi második, félszázalékos emelés nem volt más, mint a nyugdíjasok megalázása. Hazánkban az intézményes gondoskodást elsősorban az öregek napközi otthona, a házi szociális gondozószolgálat jelenti. Az öregek napközi otthona hivatott pótolni a családi környezetet. Idős, egyedülálló, kedvezőtlen szociális körülmények között élő, csökkent munkaképességű, vagy munkaképtelen emberek veszik igénybe. A házi szociális gondozás az önmagukat ellátni képteleneknek jelent segítséget. A gondozás lakáson nyújt rendszeres és folyamatos segítséget, ami nagyon sokrétű: nem csak rendben tartja a rászoruló környezetét, de kapcsolatot is jelent a gondozott és a külvilág között, s ezen túl ellátja a gondozott érdekvédelmét is. Kérdőívek A szociális otthonokat azok veszik igénybe, akiknek ellátása az előbbi két formában nem oldható meg. Az otthonokba a beutalás általában végleges. Az utóbbi időben kezdenek elterjedni az egyházi és magánjellegű otthonok is. Az otthonokban lakókról gondoskodnak úgy, hogy megfelelő ellátást, megfelelő környezetet, ruházatot, ezek tisztítását, javítását, egészségügyi ellátást, rendszeres orvosi felügyeletet biztosítanak. A közelmúltban az idős emberek részére mintegy 2500 kérdőívet küldtek el, ebből 2115 darab érkezett vissza a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzathoz. A visszajuttatott 2115 adatlapból 1215 nő és 900 férfi adatát dolgozták fel, a megkérdezettek zömében a harmincas években születtek. Az elismert szolgálati idő a 15 évtől terjed 43 évig. A legtöbb esetben a 25—30 éves szolgálati idővel rendelkezők alkotják a meghatározó keretet. Az öregségi korhatárt 1315 fő érte el, aki viszont a korhatár előtt ment el, azok száma elérte a 800 főt. A korhatár előtt elmentek közül kiemelkedik a rokkantnyugdíjasok száma, 695-en vannak. A megkérdezettek nyugdíja 8200 forinttól 38 ezer forintig terjed. A legtöbben a 14-19 ezer forintos kategóriába tartoznak. A nyugdíj mellett egyéb anyagi támogatásban csak 35 fő részesül, mely időközönkénti támogatás. Ezeknek mértéke a 2-3000 forintos segélyek. Üdülni az utóbbi két évben 212-en voltak. Szívesen vennének részt főleg gyógy- üdülésben 408-an, de sajnos anyagi lehetőségeik nem engedik meg. Gyógyszereket nem használ a nyugdíjasok közül 346 fő, hétszázötvenen jelezték, hogy ők képesek megvenni az orvosságot. Részben tudják megvenni ötszázan, támogatással kétszázhatvanán, és 258 azoknak a száma, akik csak a legfontosabbakat, de azokat sem mindig tudják kiváltani. A nyugdíjasok havi gyógyszerköltsége a 600 forinttól 5000 forintig terjed, az átlag két-háromezer forint. Javaslatok Tanulságos a visszaküldött kérdőívek .javaslatok“ rovatában szerepeltek. A gyógyszerárak mérséklése, a nyugdíj- emelés inflációhoz igazítása, az özvegyek nyugdíjának igazságos rendezése a leggyakoribb kívánság, de sokan szeretnék a megfelelő tájékoza- tást is az őket érintő kérdésekben. A férfiak nagyon rossz kilátásai Honi egészségünk szomorú, lehangoló helyzete és jövője a számok tükrében Nyíregyháza (KM) — Magyarországon 1981-től kezdve átlagosan 340 ezerrel csökkent a népesség száma. Nem vigasz de tény, hogy a születési arány más országban is alacsony. A statisztika szerint ezer magyar nő ma csupán 1500 gyermeknek ad életet — derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyen a magyar lakosság egészségi állapotáról szóló felmérést ismertették. A felmérést a 15-64 éves lakosságot körében végezték. Az adatok ékesen bizonyítják: a halálozási viszonyok évtizedek óta tartó rosszabbodása következtében a kilencvenes évek derekára kritikussá vált a felnőtt férfinépesség egészségi állapota. A jelenlegi helyzetben a halandóság szintje a II. világháború utáni időszakban a legmagasabbra emelkedett, és a férfiak születéskor várható élettartama a legutóbbi három évtized adatait tekintve a mélypontra zuhant, visszaesett az ötvenes évek közepének nívójára. A krízisszituáció lényegében az egész felnőtt népességet sújtja, legsúlyosabb következményei azonban a férfiak körében jelentkeznek. Ebben a népességcsoportban a halandóság az 1920-as, 30-as évek gyakoriságát idézi. A hatvan-hetven évvel ezelőtti halálozási arányok újbóli megjelenése azt is jelenti, hogy néhány középkorú férficsoportban, hazánk halálozási mutatója a legrosszabbak között van az egész világon. A halálozás rendkívül magas szintjét és ami ebből következik, a rossz életesélyeket tekintve valójában a harmadik világ szintjére süllyedtünk. A tájékoztatón elhangzott: valószínűleg nincs az életnek még egy olyan területe, amelyben annyira súlyos gondok jelentkeznének, mint a népesség egészségi állapotában. Ebben a vonatkozásban a magyar társadalom fejlődésében egyedülálló ellentmondás alakult ki. Az ország általában nehéz helyzetben van, de a kilencvenes évek viszonyai mégsem hasonlítanak a hetven évvel ezelőtti állapotokhoz. Mindebből az következik, hogy az egészségi állapotjavítását a halandóság csökkenését tekintve sürgősek a tennivalók. A fokozódó elszegényedés körülményei között nem remélhető a népesség egészségi állapotának javulása. A felmérésben részt vevők 41 százaléka tudta, hogy van valamilyen betegsége, legnagyobb arányban — a megkérdezettek huszonnégy százalékánál — magas vérnyomásukról tudtak az emberek. Az idült betegek közül sokaknak két-három betegsége is van. A magas vérnyomásban szenvedők 19,8 százalékának van például szívkoszorúér-betegsége, míg az előbbi két betegség létezéséről tudók 22 százaléka cukorbeteg is. Ezért is indokolt, hogy jövőre a KSH részben kiegészítve 1994-es felmérését vizsgálatot végez a megbetegedések mértékéről. A felmérés szerint a lakosság 30 százaléka túlsúlyos, 13 százaléka kifejezetten elhízott. A polgárok negyede tradicionálisan táplálkozik, másik negyede viszont már tudatosan választja meg az élelmiszereket. Aggasztó, hogy a férfiaknak és a nőknek együttesen csupán 17 százaléka mozog rendszeresen. A felmérés szerint 1986 óta változatlanul a lakosság 35 százaléka dohányzik. Míg azonban a férfiak körében csökken, főként a fiatal nők között emelkedik a cigarettá- zók aránya. A dohányosok 10-15 százaléka nagyivó is egyben. Ä vizsgálat azt mutatta, hogy a 15-64 évesek között Magyarországon ma 750 ezer alkoholista van. Arányuk a 40-49 éves férfiak és a 20-29 éves nők között a legnagyobb. A népjóléti tárca másfél milliárd forintot szán a betegségek megelőzését célzó programokra, további 200 millió forintot pedig környezet-egészségügyi célokra fordítanak. Mostantól új szabályok szerint Az öregségi nyugdíjat az átlagkereset és a szolgálati idő alapján számítják ki Nyíregyháza (KM) — Nyugdíjügyben az új szabályok között a korhatár felemelése a leglényegesebb változás, de megváltozott a szolgálati idő kiszámítása is. A kiszámítás alapjául 1997-től kétféle táblázat szolgál, így lehetőség van arra, hogy az állampolgár azt a variációt válassza, amely számára a leginkább kedvező. 1996. december 31 -e után nem csak a főfoglalkozásban elért jövedelmet veszik figyelembe a járandóság megállapításakor, hanem valamennyi nyug- díjjárulék-köteles jövedelmet is. Az 1994 előtti jövedelme esetén — ha az ellátást 1996. december 21-e és 1998. január 1-je között állapítják meg — a tényleges, jövedelemadóval csökkentett évi kereseteket kell szorozni 1988-ra nézve 3,651-del, az 1989-ben elért kereseteket 3,123-del, az 1990- eseket 2,568-del, az 1991- eseket 2,046-del. az 1992- eseket 1,687-del, az 1993- asokat 1,433-del. Ezután kell naptári napokra elosztani a kapott összegeket, s azokat 30-cal szorozni. Az így kijött havi keresetek 30 ezer forint feletti részét sávosan csökkenteni kell. Az öregségi nyugdíjat, mint eddig is, az átlagkereset és a szolgálati idő alapján számítják ki. Az öregségi nyugdíj havi alapjának kiszámításához továbbra is az 1988. január 1- je óta a nyugdíj megállapításáig nyugdíjjárulék-alapot képező, személyi jövedelemadóval csökkentett keresetet kell figyelembe venni. A kereseteket továbbra is naptári évenként kell az évi adóval csökkenteni. A tört év keresetét teljes évre kell átszámítani, az így képzett fiktív keresetből pedig a megfelelő mértékű adót levonni, és a fennmaradó összeget a tört évre visszaszámítani. Ebből kalkulálható ki azután a havi átlagkereseteket is. Milliárdos kampány Nyugdíjas-találkozó Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM) — Egymilliárd forintot szán a kormány a nyugdíjreform megismertetésére, az erre vonatkozó javaslatot a pénzügyminiszter, az igazságügy-miniszter és a népjóléti miniszter már jóvá is hagyta. A nyugdíjreform előkészítése keretében kommunikációs szakemberek javaslatot készítettek arról, hogy milyen módon ismertessék meg a társadalommal a változásokat. Az előterjesztés szerint az embereket meg kell győzni a reform helyességéről, ennek érdekében kívánatos, hogy felhasználják „a nagy reklám- kampányok tapasztalatait, az amerikai elnökválasztástól a Coca-Colán át az ismert bankok kampányáig.” A tervezet szerzői leszögezik, hogy a parlamenti vita idején az emberek fejében megfogalmazódó kérdések kimondásával és a médiában történő megválaszolásával a lakosság és a kormány között olyan párbeszéd látszata teremthető meg, amelyre az 1997-es intenzív kommunikációs kampány biztonsággal építhet majd. A kommunikációs szakértők világosan megfogalmazzák: ahhoz, hogy ezeket a lépcsőfokokat az emberek engedelmesen végigjárják velünk, a kommunikációs stratégiának ki kell tűznie számukra egy megfelelően csábító üzenetet, amely útközben végig hívogatóan világít. A kampánynak a terv szerint lesz frontembere, mégpedig független, például befektetési szakértő, aki mellesleg alanya is mint családfenntartó az új nyugdíjrendszernek. Lesz szlogen — mondjuk a kiszámítható jövő — és embléma, valamint zene. Ez, — ha minden igaz — örökzöld jellegű dal lesz, amely például a szerelemről és a jövőről szól. Készül szórólap, ismertető füzet és külön füzet a nyugdíjasoknak. Utóbbi azért érdekes, mert őket ugyan nemigen érinti az új rendszer, de e tervezet szerzői szükségesnek tartják, hogy ezt a réteget is megnyugtassák, számukra is felmutassák a nyugdíjreform gazdaságélénkítő hatásai következtében várható jövőképet. Lesznek természetesen plakátok, óriásplakátok, buszmatricák, fényújságok is. Terveznek rádióműsorokat főműsoridőben, zöld telefonszám ingyenes szolgáltatást. A kampány 1997-re tervezett költsége egymilliárd 24 millió 500 ezer forint. Ebből a legnagyobb tételt a televíziós gyártás teszi ki. Vegyesen tálalva Nyíregyháza (KM) — Álljon a nyugdíj két részből! Legyen benne állami pénz és önkéntes nyugdíjbiztosítási pénztáraknál elhelyezett összeg is — vallják a módszer hívei, akik elmondják: a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer kidolgozóinak egyik fő érve szerint a pénztárakban elhelyezett hosszú távú megtakarítások a gazdaság fellendülését szolgálják. Az egyéni élethelyzeteket bemutató modellszámítások éppen ilyen gazdaságra készültek: évi öt-három százalékos gazdasági növekedést és egyszámjegyű inflációt feltételeznek. Ennek alapján azok számíthatnának az új nyugdíjrendszer révén magasabb ellátásra, akiknek még legalább 25-30 évük van a nyugdíjig. Igaz, a választás lehetősége is csak azok számára adott, akik legalább tíz évvel állnak a nyugdíj előtt. 2009-ig az előterjesztés javaslata szerint még marad a nyugdíjmegállapítás jelenlegi módja mindenki számára. Minden befektetésnek van kockázata, így a nyugdíjpénztári befizetéseknek is. Ezek abban különböznek minden más megtakarítási módtól, hogy kötelező érvényűek és hozamuktól függ a majdan nyugdíjba menő ellátásnak legalább harmada.
