Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-22 / 18. szám
1997, január 22., szerda MEGYÉNKBŐL Különalku, vagy per Hágában A parlamenti pártok képviselőinek véleménye Bős-Nagymaros ügyéről Nyíregyháza (KM) — Amióta Horn Gyula miniszterelnökként először találkozott Meciar szlovák kormányfővel és azóta sem hozták nyilvánosságra a beszélgetés témáját, szinte természetesek voltak a találgatások: minden bizonnyal Bős-Nagymaros ügye is szóba került. Azóta meg is erősítették a korábbi találgatást, s a miniszterelnök maga nyilatkozta: fontosnak tartja, hogy a hágai bírósági tárgyalásig más úton is keressék a megegyezés lehetőségét, mert az Európai Unióhoz csatlakozást megkönnyítené, ha nem volnának peres ügyek a két szomszédos ország között. Hogyan vélekednek a pártok a különalkuról. s ki mennyire tartja fontosabbnak a Hágán át vezető utat? Mádi László, Fidesz: — Olyan információink vannak, hogy titkos tárgyalások folynak Honi és Meciar között, sőt Hóm Gyula kijelentette, peren kívüli egyezséget kell kötni. Ezzel egyértelművé vált, hogy a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal álláspontja erősen elüt a hágai per esélyeinek megítéléséről. A Fidesznek az a véleménye, hogy ami jó Hóm Gyulának, nem biztos, hogy jó Magyarországnak, hiszen a szlovákok most arra akarják rávenni a miniszterelnököt, hogy a nagymarosi gát helyett Helenba szigetén Esztergomban újabb „műtárgy” épüljön, lehetővé téve ezzel a bősi erőmű csúcsrajáratását. — A Fidesz véleménye szerint a végső döntést Hágában kell kimondani és elő kell készíteni a pert. amelyikben egyébként március 3-án lenne az első szóbeli meghallgatás. Ki kell választani a szakértői delegációt, amelyben a Dunakor képviselőinek is jelen kellene lenniük, például Varga Jánosnak, aki Nobel-díjas környezetvédő. A nemzetközi közvélemény is érdekelt ugyanakkor a hágai per megszületésében, hiszen ez egy precedens értékű döntés lesz. Választ kellene ugyanakkor a perben arra is kapni, hogy joga volt-e Magyarországnak felbontani az 1977-es szerződést, joga volt-e Szlovákiának elterelni a Dunát, már csak azért is. mert az elterelés óta nyilvánvalóvá vált az az óriási környezetkárosodás, ami ennek a beruházásnak a kapcsán előállt. Ez megmutatkozik abban, hogy csökkent a talajvízszint, romlott a vízminőség, nincs lehetőség az alternatív hajózás kialakítására, ami nemzetközi érdek is, a Duna pedig je lenleg járhatatlan a Pozsonyt követő szakaszon. Mindezek miatt a Fidesz felkéri a magyar kormányt, hagyjon fel a titkos tárgyalásokkal, és ragaszkodjon a hágai eljárás lefolytatásához. és ez minket nem nyugtat meg. Miként az sem, hogy mindmáig nem kaptunk korrekt tájékoztatást ezekről a tárgyalásokról, és nem kapott érdemi tájékoztatást mindeddig a parlament környezetvédelmi bizottsága sem. A hétfői Koalíciós Egyeztető Tanács ülésén szerepelt ez a téma is. Pető Iván elmondta: nincs szükség arra, hogy az SZDSZ hivatalos álláspontot alakítson ki, az igazság kiderítése most már a bíróság feladata. Szilágviné Császár Terézia, KDNP: — Én felháborítónak tartanám, hogy miközben közeledik a hágai bírósági tárgyalás időpontja, előtte a i kormány — és ezt a miniszter- elnök időnként deklarálja — megpróbál külön- megállapodást kötni a szlovákokkal. Ehhez semmilyen felhatalmazással nem rendelkezik. HaIványi Tamás, SZDSZ: — Azt szeretnénk, ha a hágai bíróság döntene ebben az ügyben többféle okból is. Az egyik, ha most visszalépünk a hágai bíróságtól, akkor ugyanebben az ügyben már mégegy- szer nem fordulhatunk Hágához. A nemzetközi közvélemény is érdeklődéssel várja a döntést a bíróságtól, mert a határfolyó elterelése egy precedens, máshol is előfordulhatnak hasonló esetek. Az nem érv, hogy a bírósági döntés után is tárgyalnunk kell majd a szlovákokkal, mert az természetes, de nem szokás majdani tárgyalások érveit előre elmondani. A lényeg tehát, hogy az SZDSZ mindenképpen szeretné Hágát megvárni. — Nagyon furcsálljuk azt, hogy akkor, amikor a kormány is a környezetvédelmi szempontok elsődlegességről beszél, akkor a tárgyaló delegációban egyetlen egy környezetvédelmi szakember sincs. mis hivatkozás előre vetíteni, hogy a hágai bíróság első döntésével valószínűleg megállapodásra szólítja fel a feleket. Még ha így is történne, akkor sincs a kormánynak felhatalmazása sem a parlamenttől, sem a magyar társadalomtól a bírósági döntés előtt a külön- megállapodásokról tárgyalásokat kezdeni. — Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk elősegítésére való hivatkozás is sántít, hiszen így született meg például a szlovák-magyar alapszerződés. Én nem hiszek abban, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkban ezek a dolgok nagy súllyal esnének latba. Bős-Nagymaros ügye a nemzet érdeke, itt Magyarország érdekeit kell képviselnie ugyanúgy, ahogy kellett volna vagy kellene folyamatosan a Szlovákiában élő magyar kisebbség esetében is. Sajnos például a szociálpolitika szétverésében is nagyon jó hivatkozási alap az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ezeket én hamisnak tartom. A kormány ne a külső dicséretekre és kívánalmakra figyeljen, hanem arra, ami a magyar népnek és a magyar nemzetnek az érdeke. Ezekről viszont soha nem esik szó. Tukacs István, MSZP: — A Bős ügyében kirobbant polémiát csak a nyilvánosan megjelent vélemények alapján tudom megítélni. A pontos ismeretekhez hozzátartozna az is, hogy a Duna-kör nyilvánosságra hozza: milyen forrásból és milyen tartalommal szerezte információit egy peren kívüli megállapodás lehetőségéről és egy Esztergomnál — úgymond — építeni szándékozott erőműről. — Önmagában az előzetes tárgyalások tényét nem lehet negatívan minősíteni. Ezek nem zárják ki a hágai döntés kivárását a magyar és szlovák fél részéről. Az a kérdés, hogy kedvező vagy kedvezőtlen pozíciókat jelentenek-e számunkra a tárgyalások eredményei. A tárgyalásokat a miniszterelnök alkotmányos jogánál fogva kezdeményezte, és többször nyilvánosságra hozta, hogy ha lehetséges a megállapodás, akkor az Országgyűléshez fordul. Politikai szempontból sem elítélendő mozzanat, hogy a két perben álló fél párbeszédet folytat egymással, hiszen mint köztudott, a hágai ítélet meghozatala után is szükség lenne megállapodásokra a kömyzetvéde- lemről, rehabilitációról, kár- megosztásról és kompenzációról. — Miután a jelenlegi helyzet az, hogy a Duna-kör nem bizonyított állítása áll szemben a kormány cáfolatával és miután a kormány tárgyalásairól sincs tartalmai információ, ezért nem lenne helyes ennél többet mondani, valamint az állításokat minősíteni, ne adj isten szakmailag értékelni. Úgy gondolom bölcsebb megvárni a fejleményeket. Nagyobb súly a megelőzésre Betörők Nyíregyháza (KM) — Három tettes került rács mögé betörés miatt. A nyíregyházi, verpeléti illetve mári- apócsi férfiak még január 15- re virradóra törtek be a megyeszékhelyen egy kft. telephelyére, ahonnan több, mint 1.1 millió forint értékű árut loptak el. A nyomozás eredménnyel végződött, bizonyára a felelősségre vonás sem marad el. A rendőrség „vendégszeretetét élvezi” az a nyíregyházi férfi is, aki január 16- án ellopott egy 2,6 millió forintot érő VW Golfot. Háromszázezer forint értékben pakolt fel és vitt magával italokat és cigarettát egy valószínűleg nem egyedül tevékenykedő betörő, aki egy kisvár- dai vegyesboltot rámolt ki. Jelentős kár érte azt a gépkocsi-tulajdonost, akinek autóját Rakamazon feltörték, s abból 180 ezer forint értékben rádiómagnót, erősítőt és hangfalakat vittek el. Nyíregyházán a legnagyobb kár 138 ezer forintra tehető, ebből az autóból a rádiómagnót lopták el. Nyíregyháza (KM - B. J.) — Sok kisebbségi önkormányzat szenvedett szereptévesztésben tavaly — mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Fekete Zoltán —, különösen gazdálkodásukat kell figyelemmel kísérni. Erre rászorulnának az önkormányzatok is, mert a pénzügyi bizottságok egy része még formálisan sem működik. Talán a hibák feltárása miatt nem örülnek sok helyen a könyvvizsgáló működésének, aki pedig kizárólag szakmai alapon fogalmazza meg véleményét a gazdálkodásról. A megyében működő önkormányzatokat csak kis részben érintette a privatizációs botrány, törvénysértés nem történt, bár vannak olyan vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek, amelyek megkérdő- jelezhetők. A képviselő-testületek működését sokszor zavarták meg személyeskedő viták, ilyen okok miatt oszlott fel a tisza- szalkai, majd december közepén a tomyospálcai önkormányzat. Csődbe viszont csak a bátorligeti önkormányzat jutott. Ez azért hangzott el, mert az előzetes vélemények az ön- kormányzatok tömegének csődjét jósolták. Igaz, csődközeiben van Balkány és Túrist- vándi. utóbbiban a polgármes tér is lemondott, de Nyírkátán és Nyírjákón is okozott gondot az előrelátás hiánya. A törvénysértések száma emelkedett, miközben a törvényesség javult. Nem ellentmondás ez, arról van szó, hogy tavaly például az önkormányzati törvényt ötször módosították, s ha egy önkormányzat nem javítja ki rendeletéiben a változásokat, az törvénysértésnek minősül, még ha nem is alkalmazta azt a rendeletet. Ha nem is lehet felmenteni ilyesmiért az önkormányzatokat, azért büntetni sem volna szerencsés. Tavaly — noha nem született több, mint egy évvel korábban, 26-szor több polgár- mesteri intézkedést kapott a hivatal felülvizsgálatra. Oka csupán annyi volt, hogy benyújtották, mert rájöttek, hogy a törvényességi felülvizsgálatok segítséget jelentenek munkájukhoz, nem a hálószobatitkok kitürkészését jelentik. Mint ahogy a zárt ülések is indokolatlanok az esetek túlnyomó többségében. Az viszont baj, hogy a rendeleteket többször úgy hozzák nyilvánosságra, hogy aligha ismerheti meg azokat a település lakossága. A ki nem hirdetett rendeletek végrehajtását pedig nem lehet számonkénti. Szólt a közigazgatási hivatal vezetője arról, hogy nincs javulás a hatósági munkában, romlott a szabálysértésekkel kapcsolatos ügyintézés, majd a hivatal átszervezéséről beszélt, amire január elsejétől került sor, s ezzel a kormány területi államigazgatási szervezetévé vált. Bővült korábbi tevékenységük, s a különböző minisztériumok itteni dekon- centrált szervezetei folyamatosan kerülnek majd a hivatal irányítása alá. Az idén szeretné a hivatal elérni, hogy ne romoljon tovább a hatósági munka színvonala, s jó lenne megértetni az önkormányzatokkal, hogy a köz érdekében együtt kell munkálkodniuk mindenkivel, aki ezen dolgozik. Jó lenne, ha a hivatal munkáját nem a polgármester, hanem a jegyző irányítaná, s ha csak akkor és olyan bizottságokat működtetnének, amelyre szükség van, s amelyik szakszerűen végzi a munkáját. A testületekben nem kellene bizottságnak tekinteni a pártfrakciókat, mert ilyen az önkormányzati törvényben nincs. A törvényt pedig úgy kellene letisztítani, hogy egyértelművé váljanak az önkormányzati játékszabályok - fejezte be tájékoztatóját Fekete Zoltán. Vajon mit kérdeznek? Vizsga előtt a tanárképző főiskolán Martyn Péter felvétele Irányt váltani Sajtótájékoztató a városházán Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — A város gazdálkodó egységei számadatokkal is alátámaszthatóan megerősödtek; már nemcsak a kereskedelem, hanem az ipari termelés növekedésének is érzékelhető jelei vannak; az iparűzési adó alapja 80 milliárd forint volt; jeletős értékekkel — kórház, Metro- pol Üzletház, vásártér, Svájci-lak. szennyvíztisztító-telepek, utak — gazdagodott Nyíregyháza, ahol tavaly 570 lakás épült — ezekkel a szavakkal értékelte sommásan az elmúlt évet Csabai Lászlóné polgármester a tegnapi városházi sajtótájékoztatón. Az önkormányzat munkáját a fennmaradásért való küzdelem jellemezte, de azért sok nagyszerű rendezvény helyszíne is volt a város. Az idei cél: megőrizni a működőképességet, de irányt is váltani. Az elmúlt években ugyanis elvégezték az intézményhálózat felülvizsgálatát, eíkészültek a koncepciók. A feladatok teljesítése már a közgyűlés, a bizottságok és a hivatal feladata. A polgármester szerint a tisztségviselőknek most az a dolguk, hogy tegyenek meg mindent a gazdaság fejlesztése és a munkanélküliség csökkentése érdekében. Olyan helyzetet kell teremteni a városban, amelyben működhetnek és fejlődhetnek a vállalkozások. Ennek érdekében a következő két héten a gazdálkodó szervezetek különböző csoportjaival találkoznak a városházán az önkormányzat tisztségviselői, s tárgyalnak arról, miben tudnak együttműködni, segíteni. Hangsúlyt kell fektetni az ipari parkok — Derkovits utcai, Debreceni úti, orosi környezetvédelmi — fejlesztésére is. Ugyancsak a vállalkozás élénkítését segíti, hogy nem egy, hanem kétmillió forint árbevételig nem kell iparűzési adót fizetni a városban. Február végén német, márciusban belga üzletembereket várnak a megye- székhelyre, folytatják az informatikai fejlesztéseket, továbbá az Internet-programot is. A polgármester hangsúlyozta; szükség van a közrend és közbiztonság helyzetének javítására is annak érdekében, hogy a vállalkozók számára vonzó település legyen Nyíregyháza. Felbermann Endre alpolgármester a közüzemi cégek — TIGÁZ, TITÁSZ, Erőmű, MATÁV, Nyírtáv- hő, Nyírségvíz Rt., Városüzemeltetési Kht. — kévise- lőivel folytatott egyeztető tárgyalásról számolt be. A megbeszélést azzal a céllal szervezték, hogy megtudják, milyen felújítási, karbantartási munkálatokat terveznek, hol számíthatunk feltúrásokra a városban, s kezdeményezzék: koordinálják, lehetőleg egyszerre végezzék el a munkákat, továbbá tudatosítani kívánták az érintettekben: október 15-e után nem fognak közterületbontást engedélyezni. Dr. Köteles István, a hatósági ügyosztály vezetője arról tájékoztatott: a Moszkva utcán épülő társasházban 32 lakás átadása kezdődött meg (további 45 lakás júliusben készül el). Viziten a befektetők Nyíregyháza (KM -Sz. J.) -— Arra kérte az üzletembereket Csabai Lászlóné polgármester, hogy a város vezetőinek példáját követve a maguk területén is vessék latba befolyásukat, s személyes vagy szakmai kapcsolataik révén ők is csábítsanak további befektetőket, beruházni szándékozókat a Nyírség fővárosába. A megyeszékhely előnyeit sorolva kitért a földrajzi helyzetre, a lakosság korösszetételére, a jövendő lakásfelújítási és építési programra, az itt felhalmozódó, kihasználásra váró szellemi értékekre. Téma volt a környezetvédelem, a kitörési pontot jelentő idegenforgalom és a sokakat érdeklő adókedvezmények köre is. Biztatni is tudta Csabainé a megjelenteket azzal, hogy pályázati úton várhatóan a megyébe 20 milliárd forintot megközelítő forrás kerül, melyet — hangsúlyozta — csak értelmes célokra szabad felhasználni. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy ’97-98-ban elsőbbséget kapnak a projektek elbírálásánál az integrátori szerepkört vállaló termelő szervezetek, gazdasági társaságok. A hozzászólások nagyobbik részében érthető módon az Ipari Park és az ingatlanok játszották a főszerepet. Az őszinte, baráti légkörű, szövetségkötő, hogyan lehetne Nyíregyházát vonzóbbá tenni-típusú beszélgetésen kiderült: nemcsak Nyíregyháza valóban nyitott, hanem a polgármester és a cégek is az együttműködésre.