Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-22 / 18. szám

ív//, jcii tuen I./... izeidet KULTÚRA m ;a m \ rrrn^f^Tl A kulturális élet ezüstkeresztese Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Nem könnyű manapság a művelő­dés területén dolgozók hely­zete, hiszen a szűkös anyagi­ak miatt a kultúra mostoha- gyerek. A művelődési intézmények gazdasági munkatársai pedig afféle frontembernek számíta­nak, hisz egyre nehezebb a ke­vés pénzből gazdálkodni. Harminc éve dolgozik Roma Lászlóné gazdasági igazgató- helyettes munkahelyén a nyír­egyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központban. Hogy ez milyen hosszú idő, ennek jellemzéséül csak egy adat, a munkahelyén három évtized alatt hatszor történt igazgatóváltás. Ráadásul igen mozgalmas volt az intézmény élete, hiszen 1966-ban a mű­velődési intézmény a Korona épületében működött, és két átmeneti hely után került a mostani, végleges otthonában. Persze sok mindéit más is kodás került előtérbe, és a költségek kriti­kus figyelése. A feladat más miatt is bővült, hiszen a Kö­lyökvárat is a VMK-hoz csa­tolták a múlt évben. A VMK mintegy 40 millió forintból gazdálkodik, és további 20 mil­liót kell a ren­dezvényekkel előteremteni. Ezért aztán ala­posan meg kell fogni a garast, s ma már lehető­leg csak olyan rendezvényt szabad szervez­ni, amely telt, vagy közel telt házat vonz. Minden esetben szükség van a gazdasági vezető döntésére. Neki és munkatársainak kell a Roma Lászlóné Harasztosi Pál felvétele működés anyagi és technikai feltételeit megteremteni. Ám van, amiből így sem kí­vánnak engedni: a minőségből és jó néhány rangos, jól bevált rendezvényből. A VMK ra­gaszkodik a színvonalasan dolgozó művészeti csoportjai­hoz. Nem is véletlenül, hiszen a Szabolcsi Szimfonikus Ze­nekar, a Szabolcsi Koncert- Fúvószenekar, a Népművésze­ti Stúdió, az Igrice Néptánc­együttes, a Primavera Balett­együttes, a RE-flex Táncstú­dió és a Mesekert Bábszínház is méltán ér el sikereket. Igaz, az együttesekre mindig lehet számítani, sok rendezvény szereplői ők. Roma Lászlóné munkáját január 21-én nagy elismerés­ben részesítették: a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Magyar Köztársaság Ezüst Keresztjét vehette át a parla­mentben. Románé szerény ember. Mondja: a jó eredmény munkatársainak is köszönhe­tő. Akad köztük olyan is, aki­vel több mint húsz éve dolgo­zik együtt. Interjú a neves filmrendezővel Rajz­pályázat Nyíregyháza (KM)— A tanárképző főiskola nö­vénytani tanszéke 35, bo­tanikus kertje fennállásá­nak 25 éves évfordulója al­kalmából ünnepségsoroza­tot rendez, melynek kereté­ben megyei rajzpályázatot hirdet Varázslatos virágbi­rodalom címmel. A pályaművek ennek Szellemében készüljenek! A pályázatra jelentkezhet­nek óvodások, általános és középiskolások. A rajzok tetszőleges méretben, sza­badon választott techniká­val készülhetnek. Szemé­lyenként három munka ad­ható be. Beadási határidő 1997. május 15. A műveket fo­lyamatosan átveszik a bo­tanikus kertben. Budapest (MTI) — A „Sapta- mina” című hetilap „személyi­ségek” című rovata egészolda­las interjút közöl Emil Lotea- nuval, a világhírű moldovai filmrendezővel. Az újságíró már bevezető­ben emlékeztet arra, hogy a 60. életévét múlt ősszel betöl­tő művész, neves filmrendező a szovjet érában nemcsak Moszkvában és Chisinauban volt ismert és elismert, hanem Franciaországban, Olaszor­szágban, Spanyolországban és- Amerikában is. Nevezetes filmjei A Muzsikusok, A ci­gánytábor az égbe megy, az Anna Pavlova megérdemelt hírnevet szereztek rendezőjük­nek az egész világon. Ezeknek az éveknek a di­csőségét azonban mára átvet­ték a kemény mindennapok nehézségei. A mester évek óta sem Chisinauban, sem Moszk­vában nem tesz szert a szüksé­ges anyagiakra művészi tervei megvalósításához. Emil Lote- anu ennek ellenére nem a múlt emlékeiből kíván élni. Tervei vannak és reménykedik. Nem akar külföldre menni egy eset­leges jó szerződés érdekében. Mint mondja, külföldön nem tudná Csehovot úgy filmre vinni, hogy annak orosz íze le­gyen és a film ismét nyitóelőa­dásként szerepeljen a cannes-i filmfesztiválon, mint ahogy ebben a megtiszteltetésben is volt már része. „íróasztalomon azonban há­rom szövegkönyv hever — mondja — a baj csupán az, hogy manapság a kívánságok igen ritkán esnek egybe a lehe­tőségekkel”. Addig is meg akarja írni legutóbbi élménye­it. amelyek a tavaly novembe­ri-decemberi moldovai elnök- választáshoz kapcsolódnak. Erre utal az interjú címe és al­címe, miután a 60 éves mester megpróbálkozott az elnökje­löltséggel, de nem gyűjtötte össze a szükséges aláírásokat és így elsők között lemondott a jelöltségről. Az újságíró ezért tudakolta tőle, hogy mi­ért próbálkozott a sikertelen vállalkozással. Emil Loteanu elismerte, hogy nekibuzdulása kezdettől nélkülözte a siker reményét, de azért relikviaként őrzi azt őt támogató 14 000 honfitársa aláírását. Próbálkozása okát szellemesen abban jelölte meg, hogy „ha az országot osztályismétlésre bukott poli­tikusok irányítják, akkor miért ne kísérelhetné meg ezt egy, a mesterségében mégiscsak jó eredményeket elért rendező”. „Sajnos a politikus nyomán túl sok nyomorúsággal találkozik ma az ember. Európa tapsol a reformoknak, de nincs tudatá­ban annak, hogy ez mennyire emberhez nem méltó életkö­rülményekhez vezet. Ezen kel­lene változtatni, ehhez kellene egy jó rendező”. Költő volt, lobogó gyász Vajda János halálának századik évében • Két végzetes szenvedély Bakajsza András Kisvárda — Síremlékén sze- gettszámyú hattyú és mélabús múzsa szimbolizálja: a költő elhallgatott örökre, porba pe­reghet már a dicsőség meg­annyi babérlevele. Mégsem a reménytelenségé az utolsó szó, hanem a fölemelő gondo­laté, ami megállítja a Kerepesi temetőben tovasietőt: Ember, múlandó, koldus vagy király / Emeld föl és hordd magasan fejed! / Hős vagy, fenséges, mind, ki a halál / Gondolatát agyadban viseled! Eltűntek már a nagy Kérdező nyugta­lanságai, a kérdőjeleket fölvál­totta a felkiáltójelek bizonyos­sága. Vagyok, mint minden ember: fenség, (Észak-fok, ti­tok, idegenség... — fűzi to­vább a büszke gondolatot a ro- kon-lélek: Ady. Ő nevezte Vajdát a legszeb­ben és a legtalálóbban: „Gina költője... lelkemnek atyja... Montblank-ember... Virrasz­tók voltak mindketten, éji vi­gyázok, reggelvárók. Virrasz­tók csillagoltó sötétségben... nagy tenger éjszakába... A ma­gyar árvaság... az örök egye­dülség titkának ostromlói le­hettek, üstökös-sorsúak, ki­mért keringésre képtelenek. Kijelöltetett hát a pályájuk, úgy ahogy a Néhai Vajda Já­nos c. versében láttatja a XX. századi utód: Dalolt, virrasz­tóit, pusztult csöndesen... Kül- detéses sors: prófétáé. Nagy László is igaz magyarságában mutatja föl Vajdát, a kisemmi­zettet: Nyaramtól megözve­gyültem / csak sírok sötétre szivükén... Ez a búskomorsá­gának, idegenségének titka! Tóth Árpád születése után száz évvel komor metaforák­ban állítja elénk: Zord máglya! Keserű korom!... sötétfényű Tűz!... Mind együtt: Lobogó gyász... Vajda János mérhetetlen magánya csak üstökös képpel érzékelhetővé. Az egyenes pá- lyájú égi jelenség már-már ön- szinbólummá szilárdul Az üs­tökösben. Az egyenes lelkű és hajlít- hatatlan gerincű költő testvér­bánatát és büszke magányát merészen szép metaforák szemléltetik: Fenséges Niobé- ja az égboltnak, / Lobogó gyász, én neked hódolok. Mozgásba lendül a képi sík. lobog a gyász, ez az Adyig pá­ratlan paradoxon. Csillagvi­lágba emel, ámde széljárta csillagok közé. A Montblank-ember a sze­relemben is egyedül álmodo­zik: hátha föltűnik a fagyos, fehér csönd ormán a fölkelő nap, a feledhetetlen Gina fé­nye. A Húsz év múlva hét év­század egyik legszebb szerel­mes verse, elvarázsoló audovi- zuális alkotás. Mély zeneisé­ge, andalító alliterációi, hang­szimbolikája és égi-földi szó­képei precizitással párosulnak. Mint a Montblanc csúcsán a jég... — fenséggel kezdődik a költemény és azzal zárul. Köz­ben megelevenül a lélek éjsza­kája, s túl minden Szaharán a szerelem szépsége, az egyet­len és kegyetlen Gina tisztán tündöklő alakja: De néha csöndes éjszakán / Elálmodoz­va, egyedül / Múlt ifjúság tün­dér taván / Hattyúi képed föl­merül. Föl-fölmerült még sok­szor, grandiózus képekben persze: Ha visszanézek, egy kietlen / Szomorú sivatag a múlt. / Csak a te képed él még benne... Mint fenséges pira­mis, por fölé magasló múlha­tatlan alkotás... Gina harminc év után is kí­sérteties, ám tüneményes táj- vízióban fölsajdul a messzi múltból és a siralomházi jelen­ből. Úgy ülnek egymás mel­lett, utolszor még költő és méltatlan múzsája mint fogyó hold ádáz vihar után. Hosszan hallgatnak Amíg a fákról nagy, nehéz könnycseppek / Hervadt levélre halkan hulla­nak. Gina egy herceg kitartott­ja, a hűtelen, az elorzott élet jelképe lett. Hiába a fennhéjá- zás, a fölhuzalkodás tovább él­teti a feudális előjogokat. Ki jobbágyivadék, kisemmiző- dik, számító szépség vezeklő ragja lesz életfogytiglanig. Szegény Csokonai is kivo­nulni kényszerült a bódult tár­sadalomból. Maradt még szá­mára menedék: a természet, a szelíd magányosság. Igaz, ki- sasszond nem az övé, de övé a hold. a szőke bikkfák sudár szépsége s a versvarázslat. Költőnk és kora. Vajda sze­relmi és magányköltészete nia is csodás s megrendítő. Ám kora, a korakapitalizmusé? Kész Sodorna. Politika és Szerelem. Két végzetes szenvedély. Száz éve időtlen a lobogó gyász. Új TermészetBúvár Nyíregyháza (KM) •— Kü­lönös frizurájú búbos vö­csök kedves portréja csalo­gatja a TermészetBúvár most megjelent télutói szá­mának olvasóit. Fekete-Af- rika belsejében, Zaire még csaknem érintetlen esőer­deiben él a bonobó, azaz a törpecsimpáz. A lebilincse- lően érdekes cikkből töb­bek között megtudhatjuk, hogy az emberszabású fő­emlős idegrendszerének fejlettsége tekintetében sokkal inkább hasonlít hoz­zánk, mint a nagy termetű csimpánz... Remekbe szabott termé­szetfotók sorjáznak a Pilla­nat varázsa c. rovatban a Találkozás a természettel ’96 országos pályázat díj­nyertes alkotásaiból. A TermészetBúvár Ala­pítvány azt kéri az adózó természetkedvelő állampol­gároktól, hogy befizetendő személyi jövedelemadójá­nak egy százalékát ajánlja fel a magazint megjelentő alapítvány javára. Erről szól a minden olvasót érin­tő szerkesztőségi cikk. Ha­zánk számára a megújuló természeti erőforrásaink óriási gazdasági tartalékot és lehetőséget jelentenek, hajói gazdálkodunk minde­zekkel. Láng lstváh akadé­mikus magvas gondolatait a 21. század emberének is meg kell szívlelnie. Ember és természet Ma­gyarországon. Ez a mottója az egykori Ludovika lovar­dájában a Természettudo­mányi Múzeum közelmúlt­ban megnyílt állandó kiállí­tásának. Á tárlatvezető Vá­sárhelyi Tamás főigazgató­helyettes maga, aki megál­modta ezt a bemutató. A Biohobbi rovatban hasznos tanácsok sorjáz­nak akvaristáknak, terraris- táknak, szobakertészeknek — és a természetet ábrázo­ló bélyegek szerelmesei­nek. A TermészetBúvár ma­gazin idei első számát vi­rágkalendárium és a legfél­tettebb növényritkaságain­kat felvonultató naptár­poszter ékesíti. Amatőr vers- és prózamondóknak Tatabánya — Harmadszor is meghirdette az országos József Attila vers-, énekelt vers- és prózamondó ver­senyt a tatabányai Közmű­velődés Háza. Áz április 3- án kezdődő háromnapos döntőt ezúttal is városi és megyei válogatók előzik meg. A vetélkedőre — amelyet hat szervezettel együttműködve írtak ki — 14 évnél idősebb amatőrök jelenkezését várják. Az in­dulóknak hat verssel, pró­zával, vagy megzenésített verssel kell nevezniük. Há­rom mű szerzője József At­tila. kettő pedig ma élő író, költő alkotása legyen, egy művet pedig szabadon lehet választani. A versenyre a környező országok ma­gyarlakta területeiről is hív­nak résztvevőket. A to­vábbjutók nevezési lapját március 1-jéig kell megkül­deni a Közművelődés Háza címére: 2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 1. f TI | ■ '••yj fí-ví: 1 Hi I ” & \ * I € * 1 Ünnepi... ...hangversenyt rendeznek a Magyar Kultúra Napja al­kalmából a kisvárdai művé­szetek háza színháztermé­ben január 22-én 18 órától. A műsorban a Debreceni Helyőrség országos hírű fú­vószenekara lép színpadra. Haas János... ...gyűjteményéből nyílik ki­állítás Nyíregyházán a Vá­rosi Galériában január 23- án 16 órakor. A tárlatot Be­nedek Katalin művészettör­ténész nyitja meg. (KM) Színházi... ...előadás lesz a tiszalöki művelődési házban január 26-án 19 órától. A színházi esten a beregszászi színház Rejtő Jenő Vár rád az élet című produkcióját mutatja be. Mátészalkán a korábbi tájékoztatással ellentétben nem lesz előadás. (KM) Bábszínházi előadás... ...várja a kicsinyeket a nyíregyházi Kölyökvárban január 26-án 10 órától. A matinén a Bessenyei Szín­kör a Csizmás kandúr című mesejátékot mutatja be. A Vidám Színpad... ...társulata lép fel a nyíregy­házi művelődési központ­ban január 28-án 19 órától. A népszerű budapesti szín­ház A kölcsönlakás című produkciót mutatja be. Jeles vendége volt Kányádi Sándor {jobbról} szemé­lyében néhány napig megyénknek. A Kossuth-djjas költő a Magyar Kultúra Napja alkalmából több helyen is fellépett. Ö mondta az ünnepi beszédet Szatmár- csekén, a református templomban tartott rendezvé­nyen is. Képünkön a költő és Taxner-Tóth Ernő Balázs Attila felvétele változott azóta: meg kellett ta­nulni másképpen gazdálkodni. Az utóbbi években a gazdái-

Next

/
Oldalképek
Tartalom