Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-14 / 11. szám

1997. januar 14., kedd MEGYEI PLUSZ V. Barangolás két keréken Nyíregyházi szerző kötete a biciklis turistáknak a Felső-Tisza tájáról Balogh Géza Nyíregyháza (KM) — Ki ne szeretne utazni? Ki az, akit hidegen hagy egy régi temp­lom, egy szelíd lanka, egy hűs erdőrészlet? Ki az, aki nem kíváncsi a tengerekre, várakra, kastélyokra, fo- lyókra, egyszóval a világra? Ilyen ember bizony kevés van a földön. Aki tehát teheti, megy is. Ha beköszönt a jó idő, szinte kiürülnek a váro­sok, s benzináremelés ide, benzináremelés oda autó autó hátán. A kormány mögött ide­ges, káromkodó sofőrök, mö­göttük nyafogó, unatkozó csa­ládtagok... „apu, mikor érünk már oda!?” szóval igazi élve­zet egy ilyen családi kirándu­lás. Mostoha körülmények Van azonban a világ- és or­szágjárásnak egy jóval nyu- godtabb, szelídebb változata is, mégpedig a kerékpározás. Nyugaton már régen elfoga­dott szokás ez, hazánkban azonban még csak most kezd meghonosodni. Egyre több­ször találkozhatunk már a bi­ciklis turistákkal a hazai uta­kon is, igaz, jóval mostohább körülmények között tekernek, mint a nyugati kerekesek. Hol és hová? — a turisták egyik leggyakoribb kérdése, melyre nem is mindig könnyű a válasz. Ebben segít a nyír­egyházi Komáromi István ha­marosan megjelenő könyve, amely a Kerékpárral a Felső- és Középső-Tisza vidéken cí­met viseli, s az Utazás 97. al­kalmából jelenik meg a buda­A nagyszekeresi templomot mindig érdemes felkeres­ni A szerző felvétele ért éppen a Tisza felső és kö­zépső vidékét? Mert az or­szágnak ez a része felsorolha- tatlanul sok értékkel; látniva­lóval dicsekedhet. És furcsa módon igen kevesen ismerik. A középső rész, a Tisza-tó és a Hortobágy persze ismert, de Szatmár, Bereg, vagy a Nyír­ség bizony keveset mond az átlagembernek. Pedig ez a vi­dék fantasztikus. A született szatmári, nyírsé­gi büszkén hallgatja az igazga­tó úr szavait, különösen ha azt is tudja, hogy a szerző a Du­nántúlon született, Siófokról került ide, s vert gyökeret pesti FRIGORIA könyvkiadó jóvoltából. Hogyan született meg a kötet, kérdeztük a szer­zőt, aki a nyíregyházi Eötvös József Gyakorló Általános Is­kola és Gimnázium igazgatója is egyben, s tapasztalt kerék­pártúrázó. Rengeteg a látnivaló — A FRIGORIA könyvkiadó népszerű kerékpáros turiszti­kai útikönyvsorozata része­ként jelenik meg márciusra a kötet, párhuzamosan az Őrsé­get és az Alpokalját bemutató könyvvel — feleli. — Hogy az Alföld tájai közül elsőként mi­Nyíregyházán. Nem lehet hát elfogultsággal vádolni, rá­adásul még hitelesebbé teszi szavait az a tény, hogy ta­pasztalt világjáró, kis csapatai­val, tanítványaival az elmúlt tíz évben bebarangolta már fél Európát, kerékpátral még a nem éppen közeli Északi-sark­kört is felkereste pár esztende­je. Régi vágya teljesül e könyv­vel a szerzőnek — aki egyéb­ként nem kezdő már a szakmá­ban, ezen kívül két másik kö­tettel is dicsekedhet —, hiszen külföldi útjain számtalanszor tapasztalta, hogy mennyire magától értetődően segítik a kerékpárosokat a Lajtán túl. Ott ma már a mindennapi — és persze a gazdasági — élet szerves része a bicikli, kerék­párutak hálózzák be a tájakat, és könnyen hozzájuthat bárki az információkhoz. Gátak tetején — A felső és a középső Tiszát bemutató könyvem is úgy író­dott, hogy abból kiderüljön minden, ami csak egy kerék­párral túrázót érdekelhet, ami­re szüksége lehet. A túraútvo­nalak kiindulópontjául Nyír­egyházát választottam, s igye­keztem úgy megtervezni az út­vonalakat, hogy minél többet kerekezhessenek természetes környezetben, a gátakon vagy a gyengébb forgalmú aszfaltu- takon. És persze a látnivaló­kon túl nagy figyelmet kellett fordítanunk az olyan prózai dolgokra is, mint a legköze­lebbi kerékpárszerviz, étkező-, vagy pihenőhely. Nagyon re­mélem, hasznosan forgathatja majd a turista, ha elindul felfe­dező útjaira. A rendőr, ha igazoltat Nyíregyháza (KM — K. D.) — Időnként panaszkodnak az állampolgárok, ha a rendőr igazoltatja őket, olykor okkal, bár a vizsgálatok alapján túl­nyomórészt ok nélkül. A rend­őri fellépés mikéntjéről, a jo­gokról és kötelességekről kér­deztük Csák József őrnagyot, a nyíregyházi rendőrkapitány­ság közrendvédelmi osztály- vezetőjét. — Az igazoltatásokra és in­tézkedésekre a rendőrségi tör­vény hatalmaz fel minket — tájékoztatott —, ami mindenki számára hozzáférhető, megis­merhető. Nemcsak felhatal­maznak erre, de kötelezővé is teszik, meghatározva azt is, hogyan kell a szolgálatban fel­lépnie a rendőrnek, mikor, mi­képp igazoltasson. O Sérelmezik egyesek, hogy a rendőr csak úgy letegezi azt, akit igazoltat—akár úgy is fo­galmazhatunk, hogy nem adja meg a kellő tiszteletet. — A rendőr tevékenységét szigorú szabályok határozzák meg, így a tegezés kérdéskörét is. Kötelező magázni minden intézkedés alá vont felnőtt fér­fit és nőt, kivéve, ha személye­sen is ismeri, és vele tegező vi­szonyban van. Lehetősége van viszont tegezni a szemmel lát­hatóan gyermek- vagy fiatal­korút. A tegezés azonban nem menti őt fel a szakszerű és kul­turált viselkedés alól. Hozzáteszem: igazoltatás előtt a rendőr köteles a nap­szaknak megfelelően köszön­ni, és úgy kérni a személyi ok­mányokat. A személyazonos­ság megállapítására a szemé­lyi igazolvány szolgál, de elfo­gadhat a rendőr más olyan oki­ratot is, amelyből az illető ki­léte megállapítható. □ Halljuk időnként a „tör­vény nevében" felszólítást is. Erre mikor kerül sor? — Ezt nem kell mindig mondania, hiszen a rendőr a törvény nevében jár el, de ha valaki a határozott kérésnek sem tesz eleget, akkor elhang­zik ez a felszólítás.' O Mi a helyzet a ruha, illet­ve a csomag áh’izsgálásával. Erre van joga? — A ruházat és csomagát­vizsgálás minden olyan eset­ben kötelező, ha bűncsélek- mény elkövetőjét fogja el, vagy ha a közbiztonságra veszélyes cselekményt akar megelőzni. Amennyiben a rendőr az igazoltatott személyt előállítja, akkor is köteles a ru­házatát átvizsgálni. Most már a jármű átvizsgálása sem mi­nősül házkutatásnak, így azt is átnézheti az igazoltatás során. Olykor azért nézik át az illető csomagját (mondjuk a piacon, vagy az állomáson), mert fel­tételezhető, hogy lopott hol­mit, esetleg engedély nélkül tartott jövedéki terméket tart magánál az, akit igazoltatnak. □ Találkozni olykor álren­dőrrel is. Kérhetjük, hogy iga­zolja magát a rendőr? — Alapvetően őt az egyen­ruha igazolja, de az állampol­gárnak jogában áll kérni a rendőri azonosító számát, il­letve igazolványát. A rendőr­nek azonban mérlegelnie kell, hogy ez az intézkedést ne aka­dályozza, ekkor ennek befeje­zését követően mutatja meg. □ Ha panaszt akar tenni az állampolgár a rendőri intézke­dés miatt bármilyen okból, az hogyan lehetséges? — Ha sérelmesnek találja az intézkedést, akkor panaszt te­het a kapitányságon, ezt min­den parancsnoknak kötelessé­ge kivizsgálni, majd tájékoz­tatni ennek eredményéről a pa­nasztevőt. Gáz és fűtőértéke Nyíregyháza (KM — K. D.) — Gyakori vélekedés évek óta a kemény hideg­ben, hogy a TIGAZ mani­pulálja a gáz fűtőértékét, azaz gyengébbé teszi minő­ségét, ezért fogy több. Akad olyan háztartás ugyanis napjainkban — kaptuk a panaszt — ahol akár 70 százalékkal is több fogy havonta a megszokott­nál. O Mi az oka ennek, s ho­gyan vélekedik a manipulá­cióról? — tettük fel a kér­dést Nagy Lajosnak, a TI- GÁZ területi igazgatójá­nak. — Vissza-visszatérő fel­vetés ez — felelte — lakos­sági fórumokon is téma olykor. Mi a gázt a MÓL Rt.-től vásároljuk, nagy­nyomású vezetékhálózaton érkezik, az átadó állomáso­kon vesszük át. Itt mérjük, csökkentjük a nagy nyo­mást, úgy engedjük saját vezetékünkbe. Komoly mű­szaki bázis kialakítását igé­nyelné, ha mi a fűtőértéket befolyásolni akarnánk, de ezt nem is lehet, és nincs is szándékunkban. Persze a MOL-nak sem. Az átadó állomásokon folyamatosan mérjük a gáz összetételét, regisztráljuk fűtőértékét. Megyénkben folyamatosan 33.9 és 34 megajoule/köbméter a gáz fűtőértéke, ez jelentkezik a számlákon is. Júliusban egyébként az egyik átadó állomásunkhoz meghívtuk a nagyfogyasztók és a saj­tó képviselőit is, akik személyesen győződhettek meg arról, hogy a fűtőér­téket nem lehet manipu­lálni. □ Akkor miért érzik még­is úgy a fogyasztók, hogy másképp működik készülé­kük, hogy többet fogyaszta­nak a megszokottnál? — Ennek több magyará­zata is lehet. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy -10, -20 fokos hidegben a vízrendszer is lehűl (a csap­ból is hidegebb jön, mint normális esetben), a hide­gebb víz felmelegítéséhez viszont több idő és több energia kell. Ez a legfőbb ok. A másik, hogy a fo­gyasztók nem állíttatják be gázkészülékeiket a szezon előtt, így romlik a hatásfo­ka, több energia kell ugyan­annyi víz felmelegítéséhez. Korábban egy rendelet a gázszolgáltató kötelessé­gévé tette a felülvizsgálato­kat és beállításokat, de már évek óta hatályát vesztette ez a szabályozás, most már a fogyasztó kötelessége lenne. Ha megrendeli és fi­zet a szakembernek (legyen az a TIGÁZ-é, vagy ma­szek gázszerelő), akkor be­állítják neki, nem is túl nagy összegért. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: mi nem akar­juk, és nem is tudjuk befo­lyásolni a gáz fűtőértékét. Mi szolgáltatunk: veszünk és továbbadunk, működtet­jük a rendszert. Ez a szol­gáltatás nem épülhet olyan manipulációra, amit feltéte­leznek, a tulajdonosnak sem érdeke. Mellesleg ez nemcsak ebben a régióban, de országosan felvetődő probléma. Utrövidülés Encsencs (KM) — Mint­egy 10-12 kilométerrel rö­vidítené meg az utat Nyír­egyházára a Nyírbogát- Encsecs összekötő út. Az útrövidülés, nemcsak En­csencs lakosságának lenne hasznos, hanem Nyírbél- teknek, Penészleknek és Ömbölynek is. Dr. Bihari Károly, Encsencs jegyzője elmondta, hogy az érintett települések vezetőinek első megbeszélésén a vita tár­gyát elsősorban az képezte, hogy az önrész, az önerő milyen arányban terhelje majd a önkormányzatokat. Az érintett képviselő-testü­leteknek mielőbb célszerű lenne egyezségre jutni, hi­szen a pályázatot kora ta­vasszal be kell(ene) nyújta­ni. A korszerű almatárolásról Mátészalka (KM - Sz. E.) — A korszerű almatároló hűtőház létesítéséről ren­deznek konferenciát január 18-án, szombaton 10 órától a tunyogmatolcsi Székely fogadóban. A szakmai elő­adásokon megismerkedhet­nek a résztvevők a külön­böző pályázati lehetőségek­kel, a korszerű hűtőházak létesítésének feltételeivel, a nyugat-európai mintákkal. Dr. Kállay Tamás a Gyü­mölcs- és Dísznövényter­mesztési Kutatóintézet fő­munkatársa tart előadást a szabályozott légterű táro­lókról, majd Zoltán Attila a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségé­nek elnöke ismerteti a ható­sági eljárásokat. Az előadá­sokat szakmai bemutatók követik Győrteleken és Ko- csordon. Minden érdeklő­dőt szeretettel várnak a ren­dezvényre. Az igazoltatásnak megvannak a szabályai Harasztosi Pál felvétele A modernizációról Nyíregyháza (KM) — Gazdasági stabilizáció és fenntartható növekedés, va­lamint a növekedési pályák alternatívái Magyarorszá­gon címmel Vértes András a Gazdaságkutató Intézet igazgatója tart előadást ja­nuár 14-én, kedden délután négy órától a Szakszerveze­tek Székházában. A prog­ram egyben annak az ugyanezen a helyszínen le­bonyolódó előadássorozat­nak a kezdetét is jelenti, amelyet „A modernizáció, mint az EU-csatlakozás fo­lyamata” címmel szervez az MSZP nyíregyházi váro­si elnöksége. GSSSSH ITlTH R'asztások. A kisvárdai önkén- tes tűzoltó társu­lat évi jelentése elkészült, közöljük belőle az érdeke­sebb részleteket kivonatol­va. Éjjeli őrséget 165 na­pon, színházi őrséget 37- szer tartottak, gyakorlatra 14-szer került sor. Az el­múlt évben (1896) 9 tűz­esethez riasztották a társu­latot, a tűz minden esetben lokalizálva lett. Leégett la­kóházból 6, műhely 9, egy istálló, két raktár. A város a társulatnak évente 300 forintos segélyt ad, ezen összegből egy kürtöst tar­tanak ki, aki köteles min­denkor az őrtanyán ké­szenlétben tartózkodni. (Kisvárdai Lapok, 1897.) E TTB Dante-emlékün- t|J nép. A legna- ja gyobb olasz köl­tő, Dante halálának 600 éves évfordulóját lelkes, lélekemelő irodalmi est ke­retében ünnepelte meg a Kör, a főgimnázium dísz­termében. Dr. Vietórisz Jó­zsef az irodalmi szakosz­tály vezetője stílszerűen idézte Dantenak Magyar- országról írott sorait: „Bol­dog Magyarország, csak ne engedje magát tévutak-. ra vezetni!” A nagy költő életművére dr. Tankó Béla egyetemi tanár emlékezett. Kovács Mária elszavalta a Pokol V. énekét. (Nyíregyházi Déli Újság, 1922.1. 14.) Stevanyik András gyűjtése

Next

/
Oldalképek
Tartalom