Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

1996. december 2., hétfő 8 Kelet-Magyarország MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Lefejezés Kováts Dénes G yakorlatilag lefejez­ték a rendőrséget az országos vezetők döntő többségének leváltá­sával — a belügyminiszter intézkedéséről megoszla­nak a vélemények. Vannak, akik helyeslik, sőt, megké­settnek tartják, mások sze­rint nem így, és nem feltét­lenül ezt a lépést kellett vol­na választania Kuncze Gá­bornak. Egyfajta sokkhatás érte nemcsak a nyugdíjba kül­dött leváltottakat, de a rendőrtársadalmat is a me­nesztésekkel. Vélemény- nyilvánításra kevesen vál­lalkoztak. így megyénk fő­kapitányát, dr. Hajzer Lászlót is hiába kértem er­re, nem óhajtotta kommen­tálni a belügyminiszter döntéséi. Talán érthető is az óvatosság, hiszen még nem tudni, miképp alakul­nak a dolgok, s azt sem. me­gyei szinte(ke)n milyen vál­tozások lesznek, azaz ki ma­rad, s kinek kell mennie. Ilyenkor egy kellően át nem gondolt, vagy akár „csak” őszinte nyilatkozatnak nagy ára lehet... A Kuncze-döntés hirte­lensége, s némiképp várat­lansága egyesek körében tapsot, másokéban felhábo­rodást váltott ki, pártállás­tól és szimpátiától függően. Igaz, úgy Pintér Sándor or­szágos. mint Bodrácska Já­nos budapesti rendőifőka- pitány széke ingatagnak látszott egy ideje, a gazda­sági igazgató, Valenta László menesztése pedig részben a rendőrség gaz­dálkodásban észlelhető visszásságoknak tudható be. Egyes, nevük mellőzését kívánó rendőrök leginkább Túrós András eltávolításán csodálkoztak, hiszen őt ki­fejezetten jó, hozzáértő szakembernek tartják. Volt, aki igen nehezen pótol ható­nak nevezte a volt közbiz­tonsági igazgatót. Lefejezték a rendőri veze­tést — az indoklás szerint a testület megújulását várják ettől a lépéstől a Belügymi­nisztériumban. Ennek el­lenére akadnak, akik a ha­talmi harc egyfajta lezárá­sának, az érdekellentétek következményének tekintik a belügyminiszteri döntést, állítólag kemény csaták folytak a színfalak mögött az Országos Rendőr-főka­pitányság, illetve a belügy egyes erős személyiségei között. A menesztés megtörtént, de nem tudni még, mit hoz a jövő. Az alapproblémákat ugyanis ennek ellenére meg kell oldani: a rendőrség anyagi támogatása, az in­tenzívfejlesztés, a személyi állomány megerősítése és megbecsülése ugyanis még várat magára. Két eset kép­zelhető el a jelen helyzet­ben. Az egyik: a személy- cserékkel megoldottnak lát­ják a problémát, s ha Kun­cze 19-re alsót húzott, ak­kor nyer, ha nem, ő is vehe­ti kalapját, mert túl nagy la­pot kapott. A másik: az új vezetés plusz anyagi támo­gatáshoz jut, s ha ezzel a segítséggel él, akkor bizo­nyos idő múltán elcsitulnak a hullámok, és elfelejtődik a leváltássorozat, sőt, dicsé­rendővé válik. Az pedig csupán találga­tás szintjén marad: mi lett volna, ha a Pintér-féle csa­pat korában több segítséget kap... Izgalmas és kemény he­tek, hónapok várnak most úgy a belügyminiszterre és a kormányra, mint a rend­őrség egészére. Az átlag­polgár pedig csak remélni meri: a hirtelen személy­cserék nem vissza-, hanem előre mozdítják a testületet a köz biztonságának meg­szilárdítása érdekében. Nem koncesszióban, támogatással Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — A minap tartott me­gyei MSZP-s sajtótájékoz­tatón arról hallottunk, hogy sikerül értékesíteni az ön- kormányzataink tulajdoná­ban maradt gázhálózatot. Ezen hamarosan létrejövő ügylet eredményeképp fel­lélegezhetnek csődközeli helyzetben lévő települése­ink. Ám más is történt a ta­lálkozón. Dr. Kiss Gábor, a szocia­listák megyei elnöke, or­szággyűlési képviselő han­gon adott „a tárgyias igaz­ságnak” Torgyán József egyik nemrégiben tett kije­lentésével kapcsolatban. A Független Kisgazdapárt el­ső embere legutóbbi nyír­egyházi látogatása alkalmá­val azt találta mondani, hogy az eredmény, azaz az M3-as autópálya kiépülése Polgárig, az FKgP-nek kö­szönhető. Kiss Gábor időrendi sor­rendbe állított írásos doku­mentumokkal, beadvá­nyokkal, felhívásokkal, nyilatkozatokkal támasztot­ta alá, hogy az ügyet ő kép­viselte és vitte végig Tom­pa Sándor képviselőtársá­val. Méghozzá úgy, hogy 1995 tavaszától sikerült egy zászló alá hívni az érintett megyék honatyáit pártállás­ra való tekintet nélkül. Amint az az írásokból kide­rült, ők voltak azok, akik a sztrádaépítés mellett a gaz­daságiakon túl nemzetközi és külpolitikai előnyökre is hivatkoztak. De ennek az érdekközösségnek az érde­me az is, hogy elérték, nem koncesszióban, hanem álla­milag támogatott beruhá­zásként folyik majd a mun­ka (ennek az autópályadíj mértéke miatt van nagy je­lentősége). Nagy öröm, hogy mindehhez társultak a határátkelők rekonstrukció­járól szóló döntések is. To­vábbi nyomásgyakorlást fejtenek ki annak érdeké­ben, hogy „nyomulhassa­nak előre” térségünkben a sztrádaépítők. — Az, hogy ekképp rea­gáltunk a Torgyán-állítá- sokra, nem a rosszízű poli­tikai versengés szándékával tettük — hangsúlyozta Kiss Gábor —, hanem az igaz­ság kedvéért. Új platform az MSZP-ben Budapest (MTI) — A szak- szervezetek a Magyar Szocia­lista Párt stratégiai szövetsé­gesei akkor is, ha a napi kor­mányzati munka során gyak­ran konfliktusok és viták jel­lemzik a viszonyt—jelentette ki Baja Ferenc, az MSZP vá­lasztmányának elnöke szom­baton, a testület ülése utáni sajtótájékoztatón. Az MSZP partneri viszonyra törekszik valamennyi érdekvédelmi szervezettel és nagyrészt en­nek köszönhető, hogy a nagy­arányú reálbércsökkenés és az állami tulajdon jelentős részét lebontó gazdaságpolitika el­Nyugállo­mányban Budapest (MTI) — Kuncze Gábor belügyminiszter szom­baton hivatalában fogadta a november 29-i hatállyal fel­mentett rendőrségi vezetőket. A belügyi tárca vezetője no­vember 30-i hatállyal nyugál­lományba helyezte Pintér Sán­dor altábornagyot, Túrós And­rás vezérőrnagyot, Bodrácska János vezérőrnagyot és Valen­ta László dandártábornokot. A felmentett rendőrtáborno­kok — noha közülük a legfia­talabb 46, a legidősebb is csak 54 éves—egyaránt nyugdíjjo­gosultak, a jogszabályban elő­írt 25 évnél hosszabb szolgála­ti viszonnyal rendelkeznek. lenére sikerült Magyarorszá­gon megőrizni a társadalmi nyugalmat — hangsúlyozta Baja Ferenc. Ä választmány tagjai — ak- tuálpolitikai kérdésekről ta­nácskozva — megállapították, hogy a pártról rosszabb kép él a társadalomban, mint amilyen az MSZP valós helyzete. A közvélemény-kutatási adatok ugyanis azt mutatják, hogy a szocialista párt szavazóbázisa stabilizálódott, jelenleg a biz­tos pártválasztók 26 százaléka szavazna az MSZP-re. A tes­tület — Nagy Sándor, Kosa Ferenc és Szabó Lajos Mátyás Budapest (MTI) — Egy le­gendás színész, Kabos Gyula földi maradványai előtt rótta le tiszteletét a színházi szakma és a közönség szombaton. Az 55 esztendővel ezelőtt Ameriká­ban elhunyt művész koporsó­ját a Farkasréti temetőben he­lyezték magyar földben végső nyugalomra. Kabos Gyula 1887. (más adatok szerint 1888.) március 19-én született Budapesten. A színészi mesterséget Solymosi Eleknél tanulta. Színpadra lé­pett a többi között Szabadkán és Nagyváradon, tagja volt a fővárosi Király Színháznak, fellépett a Magyar Színház­ban, valamint a Vígszínházban is. levelében — tájékoztatást ka­pott a 60 alapító taggal mega­lakult szocialista platform lét­rejöttéről. Az egyik választ­mányi tag kérdést intézett Pál Lászlóhoz, a Mól Rt. vezetőjé­hez, hogy az összeférhetetlen­ségi törvény elfogadása után képviselői mandátumát, vagy elnök-vezérigazgatói posztját tartja-e meg. Pál László vála­szát Baja Ferenc nem kívánta megosztani az újságírókkal. A választmányi elnök kérdé­sekre válaszolva elmondta, hogy nem foglalkoztak Bold- vai László főpénztámok ügyé­vel. Játszott operettekben, bohó­zatokban, vígjátékokban, szín­művekben. Szakadozott be­szédével, félszeg mozgásával eszköztelen játékával egyaránt hiteles alakítást nyújtott komi­kus és tragikus szerepekben. Kabos Gyulát az ország egyik kedvenc színészévé avatták az 1930-as években készült hazai hangosfilmek. Olyan máig le­gendás és nagysikerű produk­ciók őrzik művészetét, mint a Hyppolit a lakáj, a Meseautó, az Ez a villa eladó, a Nászút féláron, vagy a Lovagias ügy. A művész a fasizmus elől 1939-ben az Egyesült Álla­mokba emigrált. Kabos Gyula 1941. október 6-án hunyt el New Yorkban. ,A" színész temetése Véradókat tüntettek ki Nyíregyháza (KM) — A vér­adók napja alkalmából no­vember 28-án véradókat, szervezőket, kollektívákat tüntettek ki. Negyvenszer adtak vért: Andrekovics József (Ajak), Babincsák Mihály (Jéke), Baksa Zoltán (Szabolcsbáka), Berényi József (Nyíregyháza), Berta József (Rétközberencs), Béres József (Nyíregyháza), Bunkóczi Sándor (Komoró), Csabina Ferencné (Szabolcs­báka), Danes Géza (Zsurk), Deák Lajos (Mátészalka), Dzsubók Miklós (Ajak), Csedi István (Fehérgyarmat), Együd József (Nagyhalász), Fábián Gyula (Záhony), Ferenczi La­jos (Jármi), Feskó Miklós (Ajak), Forbauer József (Nyír- császári), Frindik István (Ajak), Gyetkó András (Máté­szalka), Gyüre Gábor (Fényes- litke), Harangozó Tibomé (Napkor), Jakab László (De- mecser), Kapota József (Máté­szalka), Kántor József (Fé- nyeslitke), Kárpáti Mátyás (Záhony), Kelemen Mátyás (Nyíregyháza), Kiss György (Győrtelek), Kiss Zoltán (Nyírszőlős), Kovács Bertalan (Pap), Kovács József (Nyír­egyháza), Kovács Mihály (Zá­hony), Makiári Sándor (Ara­nyosapáti), Mátyás Endre (Pátroha), Molnár Ferencné (Petneháza), Nagy Gábor (Ke- mecse), Nyárádi Bertalan (Nyíregyháza), Póczos József (Búj), Ragány Ferenc (Ajak), Rubóczki Antal (Ajak), Szabó Ferenc (Pap), Szabó Lajos (Búj), Szabó István (Nyíregy­háza), Szanicza László (Kó- taj), Szaniszló Tibor (Zá­hony), Szopkó Miklósné (Ajak), Szűcs András (Tisza- bezdéd), Széliéi József (Nyír­meggyes), Tóth András (Ib- rány), Tóth József (Tornyos- pálca), Újlaki Sándor (Tu- zsér), Vasas Dezső (Ajak), Vasa Miklós (Ajak), Vass Fe­renc (Nyíregyháza), Vigh László (Tiszatelek), Zsadányi István (Nyíregyháza). Ötvenszeres véradók: An­gyal János (Demecser), Ádám Ferenc (Nyíregyháza), Balázsi János (Tiszaszalka), Barna Imre (Napkor), Csatári Lajos (Tiszakerecseny), Csepely Barnabás (Ibrány), Darvas Iván (Csaroda), Dávida János (Nyíregyháza), Fejes Józsefné (Vásárosnamény), Fodor Ist­ván (Pátroha), Hanyicska Já­nos (Nyírtelek), Hermel Béla (Dombrád), Jakab János (Ko- csord), Jánvári József (Dögé), Kelemen Imre (Vásárosna­mény), Kiss József (Nyírma- da), Klupta Sándor (Fényeslit- ke), Kői Tibor (Záhony), Kor­mány Miklós (Záhony), Ko­vács Sándor (Kisvárda), Ko­zák Gyula (Gergelyugomya), Lovas Károly (Záhony), Luka József (Nyírmada), Magyar István (Vásárosnamény), Ma- runák István (Záhony), Már­kus Gyula (Tiszakerecseny), Mártha Ferenc (Szabolcsve- resmart), Nagy Miklós (Máté­szalka), Nagy Sándor (Máté­szalka), Nádassy Gyula (Nyír­egyháza), Olcsvári Ferenc (Mátészalka), Ónodi István (Mátészalka), Papp Sándor (Nyírmada), Pásztor Mihály (Nyírbátor), Pócsik Zoltán (Záhony), Puhl Antal (Nyír­egyháza), Ragyán László (Nyíregyháza), Séra Zoltán (Vásárosnamény), Simon Ro­zália (Tarpa), Szabó Gábor (Nyíregyháza), Szakszón Fe­renc (Tomyospálca), Szép Im­re (Vasmegyer), Tálas Ferenc (Sóstóhegy), Tárkányi József (Mátészalka), Tótik Józsefné (Kékese), Varga János (Nyír- csaholy), Varga József (Be- regdaróc), Vaskó Sándor (Nyíregyháza), Vámos Lajos (Vásárosnamény), Zolcsák Béla (Dögé), Zsigmond Fe­renc (Nyírmada). Hatvanszor adtak vért: Ágoston Dezső (Záhony), Ba­logh István (Kocsord), Balogh József (Tiszabezdéd), Dicső Béla (Aranyosapáti), Gergely Ferenc (Vásárosnamény), Ko­vács Sándor (Nyíregyháza), Krizsanovszki András (Nyír­egyháza), Mátay Ákos (Nyír­egyháza), Ragány Mihály (Kisvárda), Szőgyényi Sándor (Záhony), Varga Sándor (Ger- gelyiugomya), Znamecz Ist­ván (Nagycserkesz). Hetvenszeres véradók: Dopita Gábomé (Nagykálló), Kovács János (Nyíregyháza), Révész Béla (Tuzsér). Százszor adott vért: Fülöp Gyula (Nyíregyháza). Százötvenszeres véradó: Turbucz Sándor (Fehérgyar­mat). Véradó kollektívák me­gyei szintű elismerésben ré­szesültek: Vaja, Hermánszeg, Tiszakerecseny, Nyírmada, Dombrád községek, Tészta­ipari Kft. (Nyírbátor), ICN Al­kaloida Rt. (Tiszavasvári), Ál­talános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet (Nyíregyhá­za), MÁV Rt. Port záhonyi át­rakási üzletigazgatósága. Véradószervezői munká­jáért megyei szintű elisme­résben részesültek: Helli Ist­vánná (Nyíregyháza), Kiss Andrásné (Győrtelek), Nagy Gábomé (Nyírbátor), Ritli Já- nosné (Dombrád), Százvay Lászlóné (Záhony), Veres Éva Katalin (Tiszavasvári), Vesz­prémi László (Fehérgyarmat). Véradásszervezésért or­szágos kitüntetésben része­sültek: Ágoston Lászlóné Dombrád község véradószer­vezője, Csorna Tibomé Nyír- kércs polgármestere, Király­házi Mihályné Fényeslitke MÁV titkára. Körei Lászlóné, a Tiszalöki Általános Iskola pedagógusa, Mátyás Edit, a Buji Általános Iskola pedagó­gusa, Révész Gyuláné, Nyír­bátor, az UNILEVEL Vk. tit­kára, Tamási Sándor, a nyír­mada művelődési ház vezető­je, Török László, Mérk község jegyzője, Varga Bamabásné, csegöldi óvodai gondozó. Ez várható HÉTFŐ: — Rendkívüli ülést tart Nyíregyháza ön- kormányzati képviselőtes­tülete a költségvetési kon­cepcióról. — Az Agrárka­mara Elnökségi ülése a Nyugat Mezőgazdasági Szövetkezetben. — A be­regszászi Illyés Gyula Ma­gyar Színház vendégjátéka Tiszalökön. Műsoron, Bo- caccio: Sólyompecsenye. KEDD: — Tudományos ülés Dombrád község fennállásának 930. évfor­dulója tiszteletére. CSÜTÖRTÖK: — A New York-i Butler Mano- factoring Company és a nyíregyházi Béker Kft. kö­zötti együttműködési szer­ződés aláírása az amerikai cég kelet-európai gyárköz­pontjának kialakításáról Nyíregyházán. PÉNTEK: —Az idősko­rúak társadalmi helyzete az ezredfordulón Magyaror­szágon és a keleti régióban címmel kétnapos konfe­rencia kezdődik a Zrínyi Ilona Gimnáziumban Nyír­egyházán. — Az EDDA Művek rockzenekar kon­certje a Művészetek Házá­ban Kisvárdán. SZOMBAT: — Kétna­pos megyei film- és videó- szemle kezdődik a csenge­ti művelődési központban. — Premier a nyíregyházi Móricz Zsigmond Szín­házban. Műsoron Ábra­hám Pál: Bál a Savoy ban c. operettje. Egy ház Suzukival Vásárosnamény (KM) — Vásárosnamény ban egy 1991 óta épülő 112 négy­zetméteres családi ház (év végére lesz lakhatási en­gedély), a hozzátartozó 150 négyszögöles telek, valamint egy használtan, részletre vásárolt Suzuki Swift szerepel Iványi Ta­más országgyűlési képvi­selő vagyonnyilatkozatá­ban, amelyet napokban mutatott be a sajtó képvi­selőinek. Iványi, aki jelen­leg egy kétszobás szolgála­ti lakásban lakik, hozzátet­te. nincs semmilyen befek­tetése, egyik cég felügyelő bizottságában, vagy igaz­gatóságában sem szerepel, hiszen az SZDSZ már 1994-től készül az össze­férhetetlenségi törvény megalkotására. A képvise­lő elmondta, a nyilatkozat nyilvánosságra hozatala után már kapott elmarasz­talást az egyik koalícióbeli képviselőtársától, mond­ván, ezek után nekik is össze kell írni, milyen va­gyonnal rendelkeznek. — Nem tekintem negatí­vumnak, ha valaki rendel­kezik jelentősebb vagyon­nal — mondta a képviselő —, hiszen a polgárosodás­hoz ez is hozzátartozik, vi­szont a vagyonosodás ne ütközzön az összeférhetet­lenségi szabályokkal. So­kan azt mondják, az össze­férhetetlenségről szóló tör­vény Pál László, a MÓL vezére ellen készül, de en­nek nincs köze hozzá, hi­szen a tervezet már két éve csiszolódik. Miután az SZDSZ álláspontját az MSZP elfogadta, remélem még az idén sikerül az er­ről szóló törvényt megal­kotni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom