Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-04 / 283. szám
1996. december 4., szerda KULTÚRA Színész paradicsomdombok között Hacsak tehetem pódiumra lépek, akárcsak most, fizetség nélkül is Lakatos István Harasztosi Pál felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A színházkedvelők közül bizonyára sokan emlékeznek még Lakatos Istvánra, a Móricz Zsig- mond Színház egyik alapítótagjára. Balga szerepét alakította például a Csongor és Tündében, játszott a Kvantum fantum csapdájában és még jó- néhány darabban. Remek versmondónak bizonyult. Lelkes fialakokból megalakította a Bessenyei Színkört, járt irodalmi órákra, szavalt, ha felkérték rá. A fiatalember elismert színész lett. Két év múltán aztán nyoma veszett. A múlt héten Nyíregyházán, a Társaskör összejövetelén József Attila-esttel lépett pódiumra. O Hogyan emlékszik vissza a sikeres nyíregyházi évekre? — Életemnek az egyik legcsodálatosabb szakaszaként. A színművészeti főiskola után Szegedre kerültem és egy évet töltöttem ott, amikor áthívott az új színházba Bozóky István. Nincs hálásabb dolog, mint egy újonnan alakult színházban játszani. A közönség hálás, jönnek a jó darabok, és támogatásban sincs hiány. Azóta sem találkoztam ilyen jó közönséggel, mint Szabolcs megyében. O Mégis csak két évet töltött itt, aztán egyszerre nyoma veszett... — Sajnos komoly hibát követtem el, amit már százszor is megbántam. Akkoriban került Kecskemétre Jancsó és Hernádi, és engem is hívtak oda. Azt hittem, egészen rendkívüli színházat csinálunk. Persze nem így lett. Félresikerült az egész dolog. Utána Miskolcra, majd Budapestre vezetett azt utam, az Arany János színházhoz, aztán szabadfoglalkozású, vagyis inkább vállalkozó lettem. O Hogy-hogy? Mit csinál. — Zöldség nagykereskedő lettem, most is vásároltam a megyében egy rakás páradi- csomkonzervet. — S közben József Attila verseket szaval, és nem is akárhogyan... — Nem tagadom, változatlanul színésznek érzem magam. Hacsak tehetem pódiumra lépek, akárcsak most, fizetség nélkül is. Öröm, ha adhatok, ha másokat néhány perc boldogsághoz juttathatok. O Miért éppen József Attila? — Sajnos az üzenete ismét a mának szól. Nagyon sok az elesett, a lét peremén tántorgó ember, aki támogatásra, szere- tetre vágyik. Műsorom a költő utolsó két órájáról szól, és ebből is kiderül, hogy szerettei bizony megmenthető lett volna ez a nagy tehetség. Elpusztul a világ, legyen a sírján virág. — A műsorom nem más, mint egy szál virág egy zseni, de szerencsétlen sorsú költő sírján. Élete, halála szolgáljon másoknak okulásul. Elbúcsúztunk Péter Mihálytól Benc László festőművész volt a mestere Budapesten Filmesek Eger (KM) — A Nyíregyházi Városi Televízió műhelye kapta a szombati eredményhirdetésen annak az Országos Tematikus Független film és Videó- szemlének a fődíját, amely „Gazdag szegények, szegény gazdagok” címmel rendezték meg Egerben. Ugyancsak kiosztották az észak-magyarországi közösségi televíziók számára kiírt programpályázat díjait, amelynek vetítését a filmszemlével egy időben rendezték meg a Hevesi megyeszékhelyen. Az 5 résztvevő helyi televízió közül a Miskolci VTV szerepeit a legjobban. Soltész Albert Szakoly — November 22. délután 13 órakor kísértük el Szakoly község gyászoló közönségével, családtagok, rokonok és jó barátok Péter Mihály grafikus és festőművészt utolsó útjára. Péter Mihály 1947. nyarán jelentkezett a Bessenyei György Képzőművészeti Népfőiskolába, ahol Berky Nándor szobrászművész és Diószegi Balázs festőművész voltak a vezető tanárok. Akkor ez az iskola a Vay Ádám u. és a Véső u. sarkán volt. Óraadó tanárok voltak Z. Szalay Pál, Scharben Armin, Hadházy Lajos, Sárdi Béla, Makay László, Losányi Gyula, Balogh József és Schárbert Arminné. Tizenöten voltunk tanítványok. Itt kezdte köztünk, és ezekkel a tanárokkal tanulmányait Péter Mihály is. Apagyról jött be és lett bentlakó növendék. Példás szorgalmat és előmenetelt tanúsított. Valósággal tanulási szomjúságvágya volt. Rengeteget olvasott, még a könyvtárból is kért ki könyveket és sok irányban művelte magát. A jó előmeneteléért 1949 őszén felvették Budapestre a Képzőművészeti Főiskolára is, ahol Benc László festőművész volt a mestere. De az első félév után hazadelegálták, mivel nem tudtak vele beszélni. Ez újabb nagy törést okozott az életében. Iszonyatos nehézségek közepette tette mindezt, hiszen az élet szűk marokkal mért számára. Süketnéma volt és a jobb karja hiányzott. Nem sokkal ezután meghalt az édesanyja is. A küzdelmet az életért mégsem adta fel. Megnősült, egy jóravaló, szintén süketnéma nővel kötött házasságot és majd adtak életet két szép, egészséges gyereknek. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz szegődött el dolgozni, ahol szintén kitűnően megállta a helyét. Egymást követték a kiállításai. Példásan nevelte a családját és nagyon sokat dolgozott. A 70. évében elérte a halál. Meghatódott, könnyes szemekkel búcsúztattuk. A legjobbakkal szeretne dolgozni Most fejezik be az Evitát, aminek december 14-én lesz a bemutatója Andrew G. Vájná, Kovács László és Zsigmond Vilmos Amatőr felvétel Kristóf B. Attila Budapest — Andrew G. Vájná ma az egyik legsikeresebb és leggazdagabb hollywoodi producer. Filmjeinek bevétele mára meghaladta a kétmilliárd dollárt. 1956-ban tizenkét évesen szüleivel hagyta el az országot. Huszonegy évesen fodrászként kezdte Hongkongban, itt forgatta első filmjét Bruce Lee főszereplésével, ami neki ötvenezer dollárt, az amerikai forgalmazónak milliókat hozott. Mai napig saját pénzéből forgat, olyan világsikereket tudhat maga mögött, mint Rambo-sorozat, a Drágán add az életed vagy a Nixon. Budapesten beszélgettünk vele. ÍJ Milyen reményekkel érkezett a találkozóra? (Mielőtt válaszolna, eloltja legalább harminc centis szivarját.) — Még nem tudom milyen lesz, de nagy teljesítménynek tartom, hogy ezt az eseményt egyáltalán meg tudták szervezni, hogy ilyen nagyszámban sikerült magyar származású filmeseket meghívni. O Mit gondol, születhetnek itt öt nap alatt új ötletek, filmtervek? — Ezt nem lehet előre tudni. Az a tapasztalatom, ha a világ bármelyik sarkából összejön tíz filmes, a téma mindig a film. és általában az adott ország filmjeiről van szó. Remélem. hogy ez a találkozó is javára válik majd a magyar filmgyártásnak. n Információink szerint Joe Eszterhas-za\ terveznek egy filmet Nagy Imréről. — Igen, Joe Eszterhas-zal már régen tervezünk egy olyan filmet, aminek magyar vonatkozása, magyar háttere lesz. Sajnos, a konkrét témát még nem találtuk meg. Az igaz, hogy Joe dolgozik Nagy Imre élettörténetén, de nem vagyok benne biztos, hogy ebből film fog születni. Olyan magyar vonatkozású történetet kell találnunk, amely világszerte érdeklődést kelt. O Mi lesz a következő nagy hollywoodi produkciója ? — Most fejezzük be az Evitát. aminek december 14-én lesz a bemutatója Los Angelesben. Novemberben kezdjük egy új film forgatását, aminek Allen Smithy Movie a címe. Joe Eszterhas forgatókönyve alapján Arthur Hiller rendezi, a főbb szerepeket Silvester Stallone, Whoopy Goldberg és Jackie Chan fogja játszani. Januárban egy újabb Bruce Willis filmbe kezdünk bele, aminek Brodway Brothers lesz a címe. O Ön tudatosan keresi Hollywoodban a magyar munkatársakat? — Én arra törekszem, hogy a szakmában a legjobbakkal dolgozzak. A legtehetségesebb szakembereket keresem, mint például Zsigmond Vilmost, akivel már dolgoztam együtt, és a jövőben is számítok rá. A munkatársaimat nem a nemzetiségük, hanem a kreativitásuk és a tulajdonságuk alapján választom ki. Új képes történelem Nyíregyháza (KM) — Különleges történelmi képeskönyvsorozatot indított útjára a Magyar Könyvklub és a Helikon Kiadó. Tervezett kilenc kötetben neves történészek vezetnek végig a magyar történelem és művelődéstörténet korszakain, mutatják be nemcsak esemény hazai és európai hátterét, hanem a békés országépítő munka értékeit is. Gazdag, színes képanyag teszi különlegessé ezt a sorozatot. Korabeli tárgyak fotói, a metszetek, festmények és térképek gazdagítják a könyvet. A sorozatból a napokban két kötet látott napvilágot. Az „Árpád jőve magyar néppel” című könyv a magyarság őstörténete és a honfoglalás alcímet kapta. A sztyep évezrede, Attila, az Avarok tün- döklése és bukása és a „Pár- ducos Árpád” népe és kalandozásai fejezetekben sok ismerettel gyarapíthat- juk tudásunkat. A sorozat másik kötete az Árpád örökében című könyv Szent Istvántól III. Andrásig dolgozta fel a magyarok történelmét. Mindkét könyvben több mint 300 színes fénykép és rajz található. (Helikon Kiadó 1966). Galéria... ...nyílt Nagyhalászban a várossá válás harmadik évfordulóján. A volt óvoda helyén kialakított helyiségben elsőként Kiss Gáborné Katalin tűzománcait és Nyilas Sándor groteszk kisplasztikáit december 15-ig lehet megtekinteni. A galéria előcsarnokában pedig a megyénkben élő hivatásos művészek által felajánlott alkotások láthatók. (KM) Szakmai... ...nyílt napot tartanak a vá- sárosnaményi Ipari, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző-, Szakközép- és Szakiskolában december 6-án. Az egész napos program során kiállítás és termékbemutató látható az intézmény tanulóinak munkáiból. Az iskola diákjai szakmai és kulturális műsorral is bemutatkoznak. (KM) Hangversenyen léptek fel a nyíregyházi művészeti szakközépiskola művésztanárai és az intézmény vonós zenekara Harasztosi Pál felvétele Eperfa hordó Minya Károly Nyíregyháza — Kétségtelen, a magyar helyesírás szabályait nem könnyű megemészteni, hisz maga a szabályzat olyan, mint a legnemesebb szilvapálinka: tömény. S ha nem is eperfa hordóban, de érlelt. Ápro- pó, eperfa hordó! 1984-ig, tehát all. kiadás érvénybe lépése előtt, sokan élhettek azzal a jogos váddal, hogy néhány szabálypont viszonylagos és szubjektív. Ugyanis az anyagnévi jelzős kapcsolatokról szóló passzus — leegyszerűsítve — így szólt: azokat az összetételeket, amelyek szokásosak és rövidek, egybeírjuk (pl.: aranygyűrű), ellenben azokat, amelyek hosszúak és alkalmiak, külön (pl.: alumínium edény). Kinek a pap, kinek a papné! Hisz mihez képest rövid vagy hosszú, és kinek mi szokásos vagy alkalmi. Mert például egy agglegénynek bizony inkább szokásos az alumíniumedény, mivel hitves nélkül maga sertepertél a konyhában, s alkalmi számára az aranygyűrű. Ezért egyszerűsödött a szabályzat így: ha egyik tag sem összetétel, egybeírjuk: alumíniumedény, aranygyűrű; ellenben ha az anyagnévi jelző vagy a jelzett szó összetétel, akkor külön: eperfa hordó, papír zsebkendő (annak ellenére, hogy ez hibásan szerepel évek óta a csomagoláson). Ennél is több gondot okoz a minőségjelzős kapcsolatok írása. Általában különírják, hibásan, pedig úgy egész mást jelent. így például a fizetőparkolót azért kell egybeírni a város tábláin, mert különírva azt jelenti, hogy ott nekünk fizetnek. Ugyanúgy, mint a fizetőpincér szó. Hasonlóképpen sokszor hibásan szerepelt az ortopédorvos kifejezés, mert különírva azt jelenti, hogy az orvos maga a beteg, egybeírva pedig azt, hogy ez a szakképesítése. Azt pedig a szabályzat sem említi, mivel annyira az új kor reklámjának hódol, hogy indokolatlan egy összetett szóban nagy kezdőbetűvel indítani a második tagot: InterCity, Termé- szetBuvár, VillámAngol.
