Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-30 / 303. szám

1996. december 30., hétfő NAGYVILÁG Kelet-Magyarország 13 1996 nagy merényletei Budapest (MTI) — Az 1996. év nagy merényletei: Január 9. — Szalmán Ra- dujev vezetésével csecsen har­cosok mintegy 100 túszt ejtet­tek a dagesztáni Kizljar város kórházában. Az elvonuló cse- cseneket túszaikkal együtt Pervomajszkoje falunál meg­támadták a biztonsági alakula­tok: 82 túszt sikerült kiszaba­dítani, de 40-en meghaltak, Radujev és a csecsének egy ré­sze sértetlenül elmenekült. Január 21. — Dusanbéban meggyilkolták a tádzsik muf­tit, az ország muzulmán hívői­nek vallási vezetőjét. Január 26. — Moszkvai la­kásán meggyilkolták Oleg Szlabinykót, Az igazság pilla­nata című népszerű tévéműsor producerét. Január 31. — Tamil láza­dók öngyilkos merényletet hajtottak végre a colombói központi bank épülete ellen, a robbantásnak 80 halottja volt. Február 11. — Az algíri Sajtóház előtti merényletben 18 ember vesztette életét. Február 14. — Madridban meggyilkolták Francisco To­mas y Valientét, a spanyol al­kotmánybíróság volt elnökét. Február 23. — Pozsonyban agyonlőtték az egyik legis­mertebb szlovák vállalkozót, Anton Jasíkot. Február 25-március 4. — Robbantásos merényletsoro­zatot hajtottak végre Izraelben öngyilkos palesztin merény­lők: a buszokon és buszmegál­lókban elkövetett robbantá­soknak legalább 60 halálos ál­dozatuk volt. Március 9. — Algériában szélsőséges iszlám merénylők felrobbantottak egy vonatot, a támadásban 12 utas halt meg. Március 27. — Dél-Afriká­ban, Natal tartományban az ut­cán agyonlőtték Daniel Dani­sát, az Afrikai Nemzeti Kong­resszus egyik vezetőjét. Április 18. — Iszlám szél­sőségesek tüzet nyitottak egy egyiptomi szálloda előtt egy görög turistacsoportra: a me­rényletnek legalább 17 halálos áldozata volt. Benzinár­emelés Bukarest (MTI) — A ro­mán kormány vasárnap be­jelentette: jövőre kétszere­sére emeli az üzemenyagá- rakat, hogy ellensúlyozza a lej vásárlóerejének csökke­nése miatti veszteséget és eleget tegyen a Nemzetkö­zi Valutaalap (IMF) aján­lásainak. A hivatalos kor­mányközlemény szerint szerdától a benzin literjét az eddigi 990 lej helyett 1900-ért, a diesel-üzem­anyagot pedig 680 lej he­lyett 1300 lejért árusítják majd. Az emelés össz­hangban áll az IMF ajánlá­saival. A valutaalap koráb­ban arra hivatkozva füg­gesztette fel a Bukaresttel kötött 460 millió dolláros hitelszerződést, hogy az akkori baloldali kormány nem teljesítette a közösen egyeztetett célokat, ame­lyeknek része volt az üzemanyagárak világpiaci szintre történő emelése is. Januárban az IMF várható­an küldöttséget meneszt Bukarestbe, amely a Cior- bea vezette új kormánnyal egy újabb hitelszerződés­ről tárgyal majd. ...és a legfrissebb: Algériában iszlám fanatikusok vasárnap hajnalban megrohan­tak egy falut és megöltek 35 embert. A mészárlás részletei még nem ismeretesek, de a terroristák gyaníthatóan az iszlám fegyveres csoport tagjai voltak AP-felvétel Április 28. — 60 ember éle­tét vesztette, amikor Pakisz­tánban pokolgép robbant egy autóbuszon. Ugyanezen a na­pon Ausztráliában egy ámok- futó őrült 36 embert gyilkolt meg a turistalátványosságnak számító Port Arthur egykori fegyenctelepen. Május 21. — Újdelhiben 25 ember halt meg, amikor po­kolgép robbant a Ladzspat Na- gar piacon. A merényletet két kasmíri fegyveres csoport vál­lalta magára. Május 22. — Észak-India Rádzsasztán államában egy autóbuszon bekövetkezett rob­banás 11 halálos áldozatot kö­vetelt. Május 23: — Moszkvai ott­honában meggyilkolták Ana- tolij Sztyepanov orosz igaz­ságügy-minisztert. Június 10. — Pakisztánban 9 ember vesztette életét rob­bantásos merénylet, illetve lö­völdözés miatt. Június 11. — A moszkvai metróban nagy erejű robbanás következtében négy ember meghalt és 12 megsebesült. Június 15. — Manchester belvárosában hatalmas erejű robbantást hajtott végre az IRA terrorszervezet: az észak­angol nagyváros központjában teljesen rombadőlt a legna­gyobb bevásárlóközpont. Június 25. — A Szaúd-Ará­bia keleti részén lévő Dahran melletti amerikai támaszpont­nál 19 halottat követelő nagy erejű robbanás történt. A me­rényletet iszlám szélsőségesek követték el. Július 4. — Sri Lankán egy tamil öngyilkos robbantásos merénylet következtében 21 ember vesztette életét, 50 pe­dig megsebesült. Július 11-12. — Moszkvá­ban két egymást követő nap robbant pokolgép trolibuszon. Július 22. — A pakisztáni Lahore nemzetközi repülőte­rén elkövetett pokolgépes a merényletnek 9 halottja volt. Július 24. — Sri Lankán, Colombo egyik pályaudvarán két nagy erejű pokolgép rob­bant egy vonaton. A robbanás 63 áldozatot követelt. Július 27. — Csőbomba robbant Atlantában, az olimpi­ai játékok alatt a centenáriumi olimpiai parkban. Két ember meghalt. Augusztus 14. — Karacsi- ban fegyveresek tüzet nyitot­tak a Függetlenség Napja al­kalmából rendezett nagygyű­lés résztvevőire. Legalább 11 halálos áldozata és 5 sebesült­je volt a merényletnek. Szeptember 11. — Sri Lan­ka keleti részén autóbuszt tá­madtak meg tamil lázadók, és 11 embert lemészároltak. Szeptember 27. — A Ka­bult elfoglaló tálib fegyvere­sek elfogták és kivégezték Mohammad Nadzsibullahot, Afganisztán egykori elnökét. Október 2. — Andrej Luka- nov volt bolgár miniszterelnö­köt szófiai háza előtt lelőtte egy középkorú férfi, p Október 10. — Az algériai- Kolea város piacán pokolgép robbant; 6 ember életét vesz­tette, 75 megsebesült. November 10. — Moszkva déli részén egy temetőben az afganisztáni veteránok egy ve­zetőjének sírjánál robbant bomba, 10 ember vesztette életét. December 3. — Robbanóa­nyaggal töltött palack robbant a párizsi gyorsvasúton, 3 em­ber meghalt. Sztrájkhullám Izraelben Jeruzsálem (MTI) — Megle­petésszerű sztrájkhullám lett úrrá vasárnap Izraelen, miután a rendőrség letartóztatta a Hisztadrut szakszervezeti szö­vetség egyik vezetőjét: a mun­kabeszüntetés következtében megbénult az ország gazdasá­gi élete —jelentette az AFP. A világhírügynökségek sze­rint a rendőrség vasárnap reg­gel tartóztatta le Slomo Sanit. A tel-avivi munkaügyi bíróság már pénteken letartóztatási pa­rancsot adott ki Sani ellen, mi­vel az idézés dacára nem jelent meg a bírósági meghallgatá­son. A meghallgatást amiatt tartották volna meg, mert a szakszervezeti vezető meg­szegte a munkabeszüntetések korlátozására vonatkozó ko­rábbi rendeletet. Sani letartóz­tatására válaszul Amir Perec, a Hisztadrut titkára általános sztrájkra szólított. Az AFP szerint a fútótűzként terjedő mozgalom hatására órákon be­lül leállt, vagy a minimálisra csökkent a vasúti és tengeri forgalom, az egészségügyi el­látás, a telefon- és egyéb pos­tai, illetve közüzemi szolgálta­tás. A televíziócsatomák és a rádióadók a hírműsorok kivé­telével beszüntették a műsor- sugárzást. Perec mindaddig folytatni kívánja a sztrájkot, Vasárnap a Tel-Aviv-i nemzetközi repülőtéren AP-felvétel amíg Sanit szabadon nem en­gedik a hatóságok. Benjamin Netanjahu kor­mányfő az AP szerint az izrae­li rádióban mondott beszédé­ben elítélte, és politikai indít­tatásúnak nevezte a munkabe­szüntetést. Az ország nem a Hisztadruté — hangoztatta a kormányfő, aki a szakszerve­zeti szövetséget a munkabe­szüntetés abbahagyására, az alkalmazottakat pedig a sztrájkfelhívás figyelmen kí­vül hagyására ösztönözte. A csütörtökön kezdett, s va­sárnap gyorsan kiterjedt sztrájkokkal a Hisztadrut a kormány gazdaságpolitikája ellen kíván tiltakozni. A kabi­net a jövő évi költségvetésben 7 milliárd sékellel (2,3 milli­árd dollárral) szeretné csök­kenteni a kiadásokat, s bevé­telnövelő intézkedéseket is tervez. A Hisztadrut úgy véli, ez hátrányosan érinti a legsze­gényebb rétegeket. Netanjahu viszont azzal érvel, hogy e lé­pésekre szükség van a költség- vetési hiány csökkentése és az infláció elleni harc végett. A kormányfő vasárnapi rádió- nyilatkozatában hozzátette: a legszegényebbeket sújtó ré­szeket törölték a költségvetési tervezetből, ezért igazságtalan a sztrájk. Foglyok szabadon A limai gerillák készek tárgyalni Lima (MTI) — Húsz fog­lyot bocsátottak szabadon szombat este Limában a Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom (MRTA) geril­lái. Először három személy, Malajzia és Dominika nagykövete, továbbá egy perui üzletember hagyta el a japán nagykövet limai re­zidenciáját. Néhány perccel később további 17 ember távozott az épületből. A szabadon bocsátás azt kö­vetően történt, hogy dél­után létrejött az első hivata­los kapcsolat a gerillák és Domingo Palermo oktatási miniszter, a perui kormány tárgyalási megbízottja kö­zött. Domingo Palermo több mint három órát töltött a gerillák által megszállt re­zidencián. A japán nagykövet limai rezidenciáján 83 túszt tarta­nak még fogva a gerillák, akik készek tárgyalni a 400 társuk szabadon engedésé­ről szóló követelésükről, és egy köztes megoldásra is hajlandóak lennének. Ezt vasárnap közölte a perui lázadók európai képviselő­je. Még mindig ragaszko­dunk azokhoz a feltételek­hez, hogy engedjék szaba­don a politikai foglyokat, azonban úgy véljük, hogy egy köztes megoldás is el­érhető — közölte telefonon a Reuterrel Isaac Velazco, a Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom (MRTA) euró­pai képviselője. Ez volt az eddigi legvilágosabb nyi­latkozat, melyben a lázadók amellett foglaltak állást, hogy tárgyalásos úton, vér­ontás nélkül kívánnak pon­tot tenni a túszdrámára. Ezekről a kérdésekről tár­gyalni kell — folytatta Ve­lazco, s hozzátette, hogy a lázadók készek olyan köz­tes megoldásra, amely ki­elégíti mindkét félt. Arra a kérdésre, hogy mit ért ez alatt, azt válaszolta, hogy nem feltétlenül a politikai foglyok szabadon bocsátá­sát. Isaac Velazco nem volt hajlandó egyéb részletet el­árulni a lázadók álláspont­járól. Közben Roberto Robaina kubai külügyminiszter első alkalommal nyilatkozott a perui túszdráma ügyében. A politikus közölte, hogy a túszválságot perui belügy- nek tekinti, s mint mondta: nem tartja illetékesnek ma­gát az ügyben, s ezért nem fűz semmiféle kommentárt hozzá. Pénz az utazásért Bécs (MTI) — Január 1-jé- től valamennyi osztrák au­tópálya és autóút használata díjköteles. Az általános au- töpályadfj- kifizetését — ugyanúgy mint Svájcban — a jármű szélvédőjére elhe­lyezett öntapadó címke iga­zolja — tájékoztatta a ma­gyar utazóközönséget az osztrák nagykövetség. Aki 1997. január elsejét követően Ausztriában az autóutakat és autópályákat használni akarja, annak egy vignettára van szüksége. Ä díjkifzetési címke (Mauta- ufkleber) ára jármű-kategó­riák és érvényességi idők szerint változik. Az osztrák autópálya-címke 1996. de­cember 1-jétől Európa- szerte összesen 7500 eladá­si helyen kapható. Magyar- országon a matricát a Ma­gyar Autóklub és a posta árusítja. Az eladási helye­ket a bejárati ajtón elhelye­zett cimke jelzi. Speciálisan az Ausztriá­ban üdülők részére bevezet­ték a heti címkét is, amely mindig péntek 00.00 órától az ezt követő második va­sárnap 24.00 óráig érvé­nyes. így ez gyakorlatilag tíz napra szól, és csak 1100 forintba kerül. A matrica meglétét a köz­úti felügyelet szervei és a vámőrség ellenőrzi. A cím­ke nélkül az osztrák autópá­lyákon és autóutakon köz­lekedők jelentős büntetésre számíthatnak. Az ellenőrző szervek jogosultak a pótdíj azonnali beszedésére. En­nek összege személygépko­csi esetében 1100 schilling, aki ezt nem fizeti ki, az fel­jelenthető és maximálisan 60000 schillingig terjedő szabálysértési bírsággal sújtható. Kilenc ember... ...vesztette életét, tizenhe­ten pedig megsebesültek, amikor Oaxaca mexikói szövetségi államban 400 méteres szakadékba zuhant egy minibusz. A szeren­csétlenség a hét végén tör­tént és az első jelentések szerint műszaki hiba okoz­ta. (MTI) Sikeres kísérletet... ...hajtott végre India vasár­nap új, föld-levegő típusú, újonnan kifejlesztett raké­tájával. A kelet-indiai Bala- szur térségében teljes siker­rel felbocsátott Háromágú Szigony névre keresztelt ra­kétát a szakértők az Öböl­háborúban használt ameri­kai Patriot rakéta indiai megfelelőjének tartják. (MTI) A Jemenben... ...elrabolt turisták a korábbi hírektől eltérően nem hol­land, hanem lengyel állam­polgárok — közölte vasár­nap a holland külügymi­nisztérium, a jemeni hol­land nagykövetség infor­mációja alapján. Az eddig hollandnak hitt külföldieket valamikor kedd és csütör­tök között rabolták el az A1 al-Maszni törzs emberei a jemenei fővárostól 65 kilo­méterre lévő Havlan térség­ben. (MTI) A NATO... ...információi szerint a ha­dászati fegyvereket Orosz­országban megfelelően el­lenőrzik, de a hadsereg egyéb területein válság ta­pasztalható, s a Nyugatnak mielőbb hathatós seítséget kell nyújtania Moszkvának a szovjet katonai örökség terheinek felszámolásához — nyilatkozta vasárnap Klaus Naumann német tá­bornok, a NATO katonai bizottságának elnöke. □

Next

/
Oldalképek
Tartalom