Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-30 / 303. szám
1996 december 30., hétfő MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL L. Heves vita kórházügyben Nem privatizálják a Bújtosi Szabadidőcsarnokot, a múzeumot és a színházat Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Az év utolsó megyei közgyűlésén a leghevesebb vitát a Szatmár-Beregi Kórház rekonstrukciójával kapcsolatos beszámoló váltotta ki. Dr. Vadász Mária, az egészségügyi bizottság elnöke szerint a határozat végrehajtását szigorúan ellenőrizni kell. Egyelőre nem látszik pontosan, milyen orvosi műszereket hová vittek. Dr. Bakai Zoltán főigazgató szerint eddig egyetlen egy műszert nem mozdítottak el a helyéről, kínosan ügyeltek arra is, hogy a struktúra ne változzon. Szakmai kérdésekben nincs is baj, ám mire az információ az utcára kerül, jelentősen eltorzul. Kérte: hagyják már végre valóban dolgozni őket. Hamvas László szerint a megyei közgyűlés februári határozatából időarányosan a Szatmár-Beregi Kórház vezetése semmit nem teljesített. Petróczki Ferenc feltette a kérdést: képes- e, akarja-e egyáltalán teljesíteni a menedzsment a közgyűlés határozatát. Jüttner Csaba szerint amennyiben Vásáros- namény olyan helyzetbe kerül, hogy kénytelen elengedni a betegeket más kórházakba, az eddig összegyűlt tartozás tovább halmozódik. Élesen vetődött fel a vitában a kérdés: hogyan és mikor gyűlt össze az egyesített kórház adóssága. Erre maga a főigazgató válaszolt: az össz- adós ságból 1992 óta Fehér- gyarmaton huszonhét, Vásá- rosnaményban hatmillió gyűlt össze, míg a Szatmár-Beregi Munkában a közgyűlés Kórház öt hónap alatt hétmillió forintot „tett” rá. Dr. Nemes István, Fehérgyarmat polgármesterének véleménye szerint a kórház vezetését támogatni és támadni kell, hiszen a térség egészségügyi ellátásáról van szó. Az önkormányzat szolgálati lakások és nővér- szállás kérdésében már döntött. Soron kívül, dr. Kiss Gábor javaslatára, felvett a közgyűlés még egy kórházzal kapcsolatos napirendi pontot: a Jósa András Megyei Kórház néhány osztályának (röntgen, központi laboratórium, urológia) funkcionális privatizációjával kapcsolatban. Több képviselő érthetetlennek tartotta, hogy miért kell olyan intézmény struktúráját megbontani, amely jól prosperál. A Sóstó Fejlesztési Rt. beszámolójával kapcsolatban maga a közgyűlés elnöke is meglepetésének adott kifejezést, hogy az rt. óriáscsúszdát építtetett, melyét bérbe adott a parkfürdőnek. A közmeghallgatáson mindössze egy érdeklődő (Szűcs Szilveszterek és újévek Magyarország 1001. január elsején vált királysággá Budapest (MTI) — Szilveszterkor és újév napján az emberek általában számvetést készítenek az elmúlt esztendőről, vagy mérlegelik a jövő tennivalóit. Búcsúznak az óévtől, vidáman készülnek az eljövendőre. Időnként azonban az év fordulóján is történnek fontos dolgok, a nemzet életét meghatározó események. Ilyen, Magyarország életében korszakfordító történés volt, hogy István fejedelem az 1000. esztendőben a pápától királyi felségjelvényeket, koronát kért és kapott, jelképéül más országok egyházi szervezetétől független, semmilyen államnak alá nem vetett szuverén hatalmának. Istvánt az ország első érseke az 1001. év első napján, január 1-jén kente királlyá, és helyezte fejére á koronát (egyes források szerint a koronázás karácsonykor is történhetett). Magyarország ezen a napon vált királysággá. A következő, január 1-jén lezajlott királykoronázás 1438-ban volt. E napon az előző év decemberében meghalt Zsigmond király és német-római császár vejének, I. (Habsburg) Albertnek a fejére helyezte Pálóczi György esztergomi érsek Székesfehérvárott a koronát. Ugyanekkor koronázta meg Rozgonyi Simon veszprémi püspök Erzsébet királynét. A magyar történelemben szilveszter napján is koronáztak. 1358. december 31-én, amikor Demeter esztergomi érsek a lemondott Mária királynő és , Erzsébet anyakirályné, Nagy Lajos özvegye jelenlétében Székesfehérvárott magyar királlyá koronázta Durazzói (Kis) Károly nápolyi királyt. Aki II. Károlyként még két hónapig sem uralkodott, mert merénylet áldozatává lett. 1458. január 1-jén kezdődött Pesten, a Rákos mezején az a nevezetes országgyűlés, amelyen a több tízezer főre tehető nemesség a budai vár alá vonult, a befagyott Duna jegére, és ott királlyá kiáltotta ki Hunyadi Mátyást. 1660. december 31-én az erdélyi országgyűlés elfogadta Barcsay Ákos lemondását fejedelmi tisztéről, és a következő év első napján, 1661. január 1-jén fejedelemmé választotta Kemény Jánost, aki nem egészen egy év múltán, 1662. január 22-én a törökkel vívott nagyszőllősi csatában elesett. Fontos békekötés esett az év utolsó napjára 1621-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és II. Ferdinánd magyar király között. A háború célja Erdély teljes önállóságának és a protestánsok vallási jogainak kivívásáért folyt, belekapcsolódva az európai harmincéves háborúba, szövetségben a csehekkel, Angliával és Hollandiával. Nemcsak az állami, hanem a közélet eseményeiből is került néhány e nevezetes napokra. 1493. január 1-jén keltezték például a legrégibb ránk maradt magyar nyelvű nyugtát. 1710. január 1-jén fogta el Jávorka Ádám hadnagy az áruló Ocskay László volt kuruc bri- gadérost, akit két napra rá kivégeztek Érsekújváron. Mária Terézia királynő 1776. január 1 -jén kelt rendeletével eltörölte a kínvallatást, és korlátozta a halálbüntetés alkalmazását. A szabadságharc történetéből is jutott esemény az év utolsó napjára. 1848 szilveszterén határozta el az országgyűlés, hogy a kormánnyal — a katonai helyzet miatt — Debrecenbe költözik. Másnap meg is kezdődött a főváros kiürítése, a haditanács pedig elhatározta Pest-Buda feladását. Békésebb, kulturális eseményekben is bővelkedett néhány évkezdő nap. 1780 első napján indult útjára a pozsonyi Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű hetilap Ráth Mátyás szerkesztésében. 1827. január 1-jén jelent meg a Hazai Híradó című politikai) hetilap első száma Kolozsvárott, tíz évvel később Pesten az Athenaeum irodalmi és tudományos folyóirat első száma, amelyet Vörösmarty Mihály, Bajza József és Toldy Ferenc szerkesztett, 1842-ben a Regélő, Pesti Divatlap Vahot Imre szerkesztésében, és 1848. január 1-jén az első magyar képes hetilap, az Ábrázolt folyóirat. Az 1841. esztendő első napján országos választmány vette át a Pesti Magyar Színház vezetését, amely így nemzeti intézménnyé vált. Elek Emil felvétele László) tett fel kérdéseket, melyre Zilahi József elnök válaszolt: a Bujtosi Szabadidőcsarnok, a Jósa András Múzeum és Móricz Zsigmond Színház privatizációjának még csak a gondolata sem merült fel. A megye és Nyíregyháza kapcsolata jó, bár nyilvánvaló, hogy akadnak anyagi érdekellentétek. Zárt ülésen döntöttek a Megyei Testnevelési és Sportintézet igazgatói állásáról, melyet’ Petrika Ibolya nyert el. (A vele készült interjút a 10. oldalon olvashatják.) Fizetőfürdő Budapest (MTI) — Megszűnik a gyógyfürdő-szolgáltatások ingyenessége 1997. január 1-jétől a társadalombiztosításról szóló törvény módosítása értelmében. A jogszabály-módosításhoz kapcsolódó kormányrendelet a társadalom- biztosítási támogatás mértékét 50 százalékban határozza meg. A szabályozás szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kezelések árának a felét jogosult finanszírozni a jövő év elejétől, a kezelések árának másik fele pedig a szolgáltatást igénybe vevő betegeket terheli. A gyógyfürdő-ellátások finanszírozási rendszerének változásáról közleményben adtak tájékoztatást. Jubiláló vasút Szabó Menyhért Mátészalka — A szervezetileg megújuló, korszerűsödő magyar vasút másfél évszázados jubileumáról országszerte gazdag programmal emlékeztek. Az 1996-os esztendő az ország legkeletibb régiójában sem múlt el nyomtalanul. Az eseményeket felidézve elsőként említem a mátészalkai regionális vasút április elsejei létrehozását. Hogy e változás nem áprilisi térfa volt, bizonyítja a gazdálkodás irányába egyre inkább megnyilvánuló követelmények sora. (Költségkímélő intézkedések, munkaszervezés, létszámcsökkentés.) Mátészalka állomását és a kiágazó 210 km vasutat magában foglaló szervezet 22 vasúti szolgálati helyet érint és 114 településre kihat. A vasúti személy- illetve árufuvarozásért felelős, az eredményes működtetésre hivatott profitcentrum munkáját a korábban megalakult területi árufuvarozási, értékesítési és tanácsadó iroda (TÉTI) és az 1996 elején létrehozott személyfuvarozási értékesítési és tájékoztatási iroda (SZÉTI) igyekszik segíteni. A vasúti közlekedés mindennapi lebonyolítása mellett az itt élőknek jutott idejük közéleti szereplésre, az ünnepségsorozaton való részvételre is. A nosztalgia jegyében képviseltették magukat a MÁV Rt. központi rendezvényein. Sikernek tekintik, hogy a váci vasutas képzőművészeti kiállítás harmadik díját a Mátészalkán szolgált és nyugdíjba vonult Papp Endre fafaragó nyerte el. A gyerekek részére kiírt „Utazz te is vonattal” országos vasút- történeti vetélkedőn kiemelkedően szerepelt a tyu- kodi általános iskola csapata: Kádas András, Emi Gábor 5. b, Szűcs Andrea 5. a, Kocsi Péter, Horváth Zsuzsanna 4. osztályos tanulók. A debreceni elődöntőn első, a budapesti döntőn hatodik helyen végzett 8-11 éves korosztályú gyerekek . felkészítését Juhász János- né igazgató, Varjasi Béla igazgatóhelyettes, Gavaldi Pál mozdonyvezető segítette. Élményeiket MÁV emblémás trikó, ajándékkönyv, magnó- és videokazetta őrzi. Jelen voltak a debreceni üzletigazgatóság vasútvonal jubileumi, a Közlekedési Múzeum és Vasutasok Szakszervezete centenáriumi, a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány kisvasúti rendezvényein. A szegediek országos fotópályázatán és vándorkiállításán 3 fotóval, Mátészalkán I-II-III. nevű kollekcióval szerepelt a mátészalkai Bocsi Krisztián, aki a Kocsis Zoltán-Ha- user Adrienne Művészeti Alapítvány díjazottja. Százéves születésnapján köszöntötték Nagyecseden özv. Bulyáki Dánielné MÁV-nyugdíjast. A vasutasdinasztiáról díszes családfa készült. A Vasutasok Szakszervezete anyagi támogatásával a nyári hónapokban Mátészalka állomáson transzparens hirdette a magyar vasút 150. éves évfordulóját. E szakszervezet mátészalkai bizottsága augusztus 9-én kirándulást szervezett Ópusztaszerre. A különvonat 132 utasa a történelmi emlékpark és a Feszty körkép megtekintése után feledhetetlen élménnyel tért haza. Nyír- adony állomáson született Harangi Imre, ' a berlini olimpia ökölvívó bajnoka. A vasútállomás Mátészalkán Stúdió-felvétel SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG FÜGGETLEN NAPILAPJA “ " j Megrendelem a Kelet-Magyarországot IV!vQ rCiiUvlUldp .....példányban, és kérem az alábbi címre kézbesíteni. j Nyíregyháza (42) 311-277 ... —Mátészalka (44) 310-651 címe. fttJft Kisvárda (45) 415-955------------------------------------------------------- | ...................................... ................................... Mikortól kéri a Kelet-Magyarországot ................... Az előfizetési díjat a fenti címen számlával l' a-gj- • jelentkező kézbesítőnek kifizetem. hónapra, 655 ÍOrmt Negyed évre: 1965 forint A megrendelőlapot az alábbi címre, Félévre 3030 forint ! borítékban lehet beküldeni. reievre. „WtMOriW , Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft., F® évre: fori"1 |’ 4401 Nyíregyháza, Postafiók 25. _______________________________________________________________________________i □
