Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-28 / 302. szám
' Amíg az engedély a vállalkozónál van, járulékfizetési kötelezettség terheli, yy AKTUÁLIS INTERJÚNK Uj év, újabb jogszabályok MAGÁNVÉLEMÉNY Holtponton Alapvető módosításokra elsősorban a járulékfizetés terén kell számítani Számot vethetünk az esztendővel. Már érzékeljük, hogyan is alakult életünk, miként ellenfelünk, az infláció. Kissé ellentmondásosnak tűnik a gyakorlati tapasztalat. Valahogy nem akar egybeesni a makrogazdasági mutatókkal, amelyek azt jelzik, javult a helyzet, túl vagyunk a nehezén. Azt mondja az országos pénzügyek gazdája, éves átlagban a tervezettnél valóban magasabb, huszonnégy százalék körüli az infláció, de decemberben már csak húsz volt. Ránk férne már a makroszintű jó tapasztalat mellett egy kis gyakorlati jó is. Mert a milliárdos tételeket csupán a bennfentesek értik, a családok többségének általában filléres, jobb esetben néhány ezer forintos — mikro — gondjaik vannak. Olyanok azonban tartósan. Nagyon várom már, hogy jövőre valóban átlendüljön a holtponton nemzetgazdaságunk, ám rendre elbi- zonytalanítanak. Éppen tegnapi lapunkban közöltünk egy kiadós, táblázatokkal szeldelt MTI-közleményt „Árváltozások ” címmel, amiből megtudhattuk: a változás nem más, mint emelés, január elsejétől „átlagosan” 17,9-23,5 százalékkal emelkedik a vasúti és az autóbuszközlekedés tarifája, drágább lesz telefonálni, levelet küldeni. A szomszédos hasábokon olvasható interjúból jó és rossz egyaránt kiderül. Egyrészt jó, hogy a veszteségekkel terhelt, botrányokkal pettye- zett társadalombiztosítás számára kedvezően döntött a parlament, több pénzt kap. Rossz viszont, hogy a fedezetet megint a legkisebb jövedelműekkel fizettetik meg. A nagyobbakkal ugyanis már nem tudják, a tehetősebb vállalkozók egy határ felett inkább a jogtanácsosok, könyvelők hadát foglalkoztatják, minthogy fizetnének. Elvben most már egyetlen forint bevétel is adó-, tb-köteles. Érdemes tehát a kis- és kényszervállalkozóknak még az idén visszaadni vállalkozói igazolványukat, különben akkor is fizethetnek, ha nincs bevételük. így állunk tehát. Az állampolgárra év végén-elején rájön a frász. Áremelések, adó-, tb-rendeletek gondoskodnak arról, hogy az ember használja jobban az agyát — miként tud még fennmaradni. Annak, hogy nagyjaink esetleg két-három esztendőre előre megmondják, mire számíthat a vállalkozó, ha beruház, ha az orránál csak egy centiméterrel előbbre akar látni — remény sincs. Azért bízunk tovább, hogy „ott fent” eséllyel birkóznak a makrókkal, s egyszer lesz a kicsi egyén számára is érzékelhető haladás. Jó lenne tudni, hogy mi, akik mindent fizetünk, nadrágszíjhúzáson kívül segíthetnénk-e még valamit. Marik Sándor Matécsa Tibor: „Januártól már akár egy forint jövedelem is tb- köteles és biztosítási jogviszonyt hoz létre.” Martyn Péter felvétele zalékot kell fizetniük. Akkor nem kell megfizetni a biztosítotti oldalon lévőknek a négyszázalékos egészségbiztosítási járulékot, ha legalább heti 36 órát ledolgoznak, akár munkaviszony keretében. Ha valaki mondjuk ötezer forint pluszhoz jutott azzal hogy munkaviszony mellett vállalkozóvá vált, az szerintem johban jár, ha mihamarabb visszaadja vállalkozói igazolványát, mert a járulékos költségek többe kerülnek majd, mint amennyit vállalkozása a konyhára hoz. Az igazolványok visszaadását szerencsés még ebben az évben kezdeményezni. Társadalombiztosítási szempontból a biztosítás megszűnésének napja a vállalkozói engedély polgármesteri hivatalban történő leadásának a napja. Mindaddig, amíg az engedély a vállalkozónál van, járulékfizetési kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy van-e jövedelme a tevékenységből, gyakorolja-e a tevékenységet vagy sem. * * * Az interjú elkészülte és nyomdába adása között eltelt időben a parlament döntött: mégsem kell mindenkinek fizetni az 1800 forintot az úgynevezett tagsági viszony után. A szövetkezetek, az ÁFÉSZ-ek és az egyesületek tagjai mentesülnek a kötelezettség alól. Új év, új jogszabályok — foglalhatók egyetlen mondatba azok a változások, amelyek a társadalombiztosítás terén 1997. január l-jétől bekövetkeznek. Alapvető, lényeges módosításokra elsősorban a járulékfizetés terén kell számítani. Matécsa Tibort, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár járulékügyi és folyószámla főosztályának vezetőjét arra kértük, ismertesse azokat a tényeket, melyekkel a jövő esztendőtől számolnunk kell. — Pozitív fordulat, hogy csökken a munkáltatók által fizetendő tb-járulék mértéke, mégpedig a jelenlegi 42,5 százalékról 39 százalékra. A biztosítottak által fizetett járulék összege nem változik, továbbra is tíz százalék marad. □ Sokan gondolják, hogy a kedvező változásoknak ezzel vége is szakad... — Sajnos, valahogy így áll a helyzet. Amíg ugyanis tb-járu- lékot eddig munkával, úgynevezett személyes közreműködés alapján szerzett jövedelem, bér, illetve bér jellegű jövedelem és juttatások után kellett csak fizetni, ez most változik: minden adóköteles jövedelem egyben tb- köteles is lesz, a fizetéstől az osztalékig. Lényeges és új szabály az úgynevezett többes biztosítási jogviszony bevezetése, amely azt jelenti, hogy egy személy után munkáltató és munkavállaló egyaránt, minden jogviszonyban járulékköteles. □ Bemutathatjuk ezt egy példán? — Legszerencsésebb, ha azt mondjuk, ha valakinek van egy főállása és mellékállásban vállalkozik is, akkor mindkét jogcímen fizet, mégpedig a munkavállalói és vállalkozói minőségében is. □ Duplán kap majd cserébe juttatást is? A kérdés már csak azért is jogos, mert ezt a „dupla csapolást” már Bokros Lajos is tervezte annak idején, de az Alkotmány- bíróság elutasította ötletét. — Az Alkotmánybíróság akkor azért helyezte hatályon kívül a jogszabályi rendelkezést, mert a kettős tarifáért a biztosító semmilyen plusz szolgáltatást nem adott. □ Most ad? — Igen. Például ha egy ilyen személy beteggé lesz, és ezáltal mindkét minőségében keresőképtelenné válik, akkor ezentúl mindkét minőségében kaphat táppénzt is, feltéve, hogy mint biztosított mindkét jogviszonyban fizette az egészségbiztosítási járulékot. □ Várható-e változás az úgynevezett segítő családtagok jogviszonyában? — Jelentős változás, hogy január l-jétől a segítő családtagként dolgozókat is biztosítási kötelezettség terheli akkor is, ha az illető más jogcímen már biztosítottnak számít. Kivétel, ha a szóban forgó személy saját jogán nyugdíjas. □ Történt-e változás a megbízói, bedolgozói jogviszonnyal kapcsolatos járulékfizetés területén? — Igen. Ha eddig a tevékenységből származó jövedelem nem érte el a minimálbér hatvan százalékát, akkor nem kellett tb-já- rulékot fizetni, nem keletkezett biztosítási jogviszony. Januártól nincs ilyen korlát, akár egy forint jövedelem is tb-köteles és biztosítási jogviszonyt hoz létre. □ Milyen más változások lesznek a munkáltatói és a biztosítotti járulékfizetésben? — A munkáltató által fizetendő tb-já- rulék rendszerében változás az, hogy az eddigiek helyett mindössze három olyan lehetőséget enged meg a jogszabály, amikor dások a január elsején hatályba lépő jogszabály alapján csak 1997. február 28-ig érvényesek. Aki 1997. március elsejétől a megállapodások alapján igénybe kívánja venni a szolgálatásokat, azt már csak új feltételekkel, új szerződés megkötésével teheti. A szolgáltatást csak hat hónapos, úgynevezett kivárási időtartam után lehet igénybe venni, mely idő alatt a megállapodásban meghatározott összeget fizetni kell. Amíg eddig az egészségügyi szolgáltatást a biztosított a biztosítás tartama alatt és annak megszűnését követő kilencven napon át még igénybe vehette, addig a jövő évtől ez az idő harminc napra csökken. □ Az új évtől újfajta költségünk is akad: az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás... — így igaz. Ezt az összeget a munkáltatók fizetik az alkalmazottak, illetve tagok után, de fizetik azok is, akiknek semmilyen jogviszonya nincs, de személyi igazolvánnyal rendelkeznek, vagy a törvény szerint rendelkezniük kellene. □ Mit mondhatunk ezek után azoknak a kisvállalkozóknak, akik csak azért fogtak vállalkozásba, hogy amúgy is kevéske pénzüket kiegészítsék, netán megmentsék? — Sajnos nem sok jót. A megyében igen sok a kényszervállalkozó. Akik a napi megélhetés miatt fogtak a dologba munkaviszony mellett, és ezáltal a köznyelv szerinti mellékfoglalkozású vállalkozók voltak, azok 1997. januárjától a jogszabály alapján főállású egyéni vállalkozóvá válnak a többes biztosítási jogviszony kapcsán. Kivételt a nyugdíjasok képeznek. Ez pedig azt jelenti, hogy az eddigi tízszázalékos mértékű járulékfizetés helyett teljes mértékű járulékot, azaz 49 száNincs járulékplafon: minden kifizetés után mindenkor fizetni kell a tb számára. nincs tb-járulékfizetési kötelezettség. Maradt ugyanakkor az eddigi szabályozás, továbbra sincs járulékplafon: minden kifizetés után mindenkor fizetni kell. Új dolog, hogy eddig napi 2500 forint volt a biztosítotti oldalon lévő úgynevezett járulék- plafon, januártól ez az összeg napi 3300 forintra emelkedik. □ Bár a kormány vállalkozásbarátnak hirdeti magát, úgy tűnik, jövő évtől mégis nehezebb helyztbe jutnak az egyéni vállalkozók... — Sajnos, önnek igaza van. Nagyobb változás ugyanis, hogy a jövő évtől megszűnik az egyéni gazdálkodók biztosítása. Az őstermelők, egyéni gazdák más feltételekkel fizethetnek járulékot, más feltételekkel kaphatnak ellátást. Amennyiben a társadalombiztosítás valamennyi ellátására igényt szeretnének tartani továbbra is, célszerű, ha vállalkozói engedélyt váltanak a tevékenységre. Ha ezt nem teszik meg, a tevékenységükből származó jövedelem után » Nagyobb változás, hogy a jövő évtől megszűnik az egyéni gazdálkodók biztosítása. yj kell egészségbiztosítási járulékot fizetniük, melynek mértéke 11,5 százalék és ezért, valamint az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás ellenében részesülhetnek egészségügyi ellátásban. Nyugellátáshoz szükséges szolgálati időt azonban nem szereznek mindezekkel, arra külön megállapodást kell kötniük a tb-vel. □ Változnak-e a társadalombiztosítási ellátásra, szolgáltatásra irányuló megállapodások megkötésének feltételei? — Igen. A már megkötött megállapo□
