Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-18 / 295. szám

1996. december 18., szerda KULTÚRA Sztárvendégek a Júliában Nagyhalász (KM) — A Tátrai Band élő koncertjével a múlt hét végén megnyílt Nagyha­lászban a Júlia Centrál Szóra­koztató Központ. A létesít­ményt a megyei közgyűlés el­nöke avatta fel. Az impozáns létesítményben a diszkó mel­lett sokféle kulturális műsor kap helyet, minden korosztály talál majd kedvére való prog­ramot. A legkisebbeket, a gyermekeket játszóházba, bábszínházba várják, a fiata­loknak könnyűzenei koncerte­ket tartanak, a felnőttek pedig kamaraszínpadi előadásokon, hangversenyeken szórakoz­hatnak, de rendezhetnek az épületben tudományos előadá­sokat, konferenciákat is. Máris sztárvendégeket invitáltak meg a Centrálba. December 21-én és 22-én a disco sláger­listákról jó ismert UFO és So­ho Party együttes teszi tiszte­letét az ifjú város vadonatúj szórakozóhelyén. Harasztosi Pál felvétele A régi világ falun Káli-mítosz Nyírbátor (KM — K. J.) — Lakatos Menyhért a Füstös képek című regény által híressé lett cigány író a napokban Nyírbátorban járt. Munkájáról, terveiről kérdeztük a 71. évét „tapo­só” szerzőt. — Most éppen egy film­forgatókönyvön dolgo­zom, angol megrendelésre. A téma: a cigány holoca­ust. A szabadkai Magyar Színházban december 20- án lesz a premierje az Átok és szerelem című dara­bomnak; ez a színmű sze­repel a komáromi Cigány Színház repertoárjában is. Németországban kiadás előtt áll egy nagyregé­nyem. A címe: Káli hét élete. A mitologikus tema­tikájú epikus mű a cigány­ság históriáját állítja a kö­zéppontba. Idehaza? Nos, itthon kis­sé döcögősebben megy a dolog. Verseskötetem vár­ja az egyik kiadónál, hogy az olvasókhoz juthasson. A címe: Tenyérből mond­tál jövendőt. Nyíregyháza (KM — B. I.) — Mára szinte eltűnt az a világ, ahová a napokban megjelent a Régi világ falun című könyv fotográfiái visszavezetnek. Nagyapáink, szépapáink Ma­gyarországa ez, ahol még pásztáztak, halásztak az ártéri vizeken, szélmalmok vitorlái forogtak a Kiskunságban és kubikosok talicskái nyomán emelkedett a Tisza-töltés itt is, valahol a Nyírségben. A századforduló körüli évek parasztságának élete elevene­dik meg a Néprajzi Múzeum 300 archív felvételén — a hét­köznapok és az ünnepek ter­mészetes pillanatai, a bölcső­től a koporsóig. A legrégebbi­eket az 1860-as években fény­képezték üveglemezre a lelkes gyűjtők, akik poros utakon vagy vendégmarasztaló sárban cipelték 15-20 kilós fotófel­szerelésüket. A fotótörténeti jelentőségű felvételek nagy­részt most jelentek meg elő­ször. (Helikon Kiadó-Néprajzi Múzeum). Szintén mostanában jelent meg Fekete István két könyve. A Ci-Nyi című kötet három ál­latregényt tartalmaz és két ki­sebb lírai írást. A címadó Ci- Nyi az író egyik legjobb mű­ve, egy részegeskedő egér tör­ténete, aki egy öreg pincében lakik és egyszer véletlenül be­lekóstol a kiloccsant borba. A másik írás egy bagolypár­ról szól. Az író régóta nélkülö­zött regényei az állatvilág szá­munkra érthetetlen nyelvén szólnak hozzánk az írón ke­resztül, feltárva ösztöneiket, „gondolataikat”. Fekete István Búcsú című könyve pedig az eddig még folyóiratokban lap­pangó elbeszéléseit tartalmaz­za. A novellák az emberi élet kisebb-nagyobb sorsfordulóit ábrázolják humanizmussal. A Búcsú cím jelenti az elválást, de a lélek kegyelmi állapotát is, és azt a falusi népünne­pélyt, amely vidám szórako­zással és vendéglátással jár. (Nesztor Kiadó). Bár még messze a tavasz, ám a kerttulajdonosok közül már sokan terveket készítenek. Az ő segítségükre siet a na­pokban megjelent Kerti virá­gok című album, amely hasz­nosítható tanácsokkal szolgál. A szép kiállítású könyvben megtalálhatjuk a kedvelt kerti virágok és levelükkel díszítő növények portréit és gondozá­si útmutatóját. Hasznos ötle­tekre lelhetünk a nagy-, és a kiskertek alakításához. Gya­korlati tanácsokat olvashatunk az ültetéssel, a megfelelő táp­anyag-utánpótlással, a kárte­vők és betegségek megelőzé­sével és leküzdésével kapcso­latban. De azt is megtudhatjuk hogyan kell ültetni és gondoz­ni a virágokat, hogyan lehet megfiatalítani az idősebb éve­lő növényeket. Érdekes és praktikus az elsősegély növé­nyeink részére, valamint a ker­ti virágok szaporítása című fe­jezet. A könyvből megtanul­hatjuk új szemmel nézni a vi­rágok színét és formáját, és azt hogyan választható ki az adott környezetbe illő virágszín. A másolásra szánt mintakertek és növénylisták a gyakorlati megvalósítást segítik. A szép könyvben 500 színes fotó és 150 gyakorlati ismereteket be­mutató színes rajz található. (Holló és Társa Könyvkiadó). Világlátás, valosag, video Karádi Zsolt Csenger — Negyedszer talál­koztak Csengerben a műfaj szerelmesei. A kamera: hata­lom. Teremtő hatalom. Aki birtokolja, világot teremt. Vi­lágot, amely létezik is, meg nem is. A valóságból építke­zik, de annak elemeit önké­nyesen válogat(hatja) össze. Ezáltal a megtapasztalthoz ké­pest egy másik rend jöhet lét­re. A kamera demokratikus: bárkinek engedelmeskedik. Okulárjába pillantva mindenki művésznek érezheti magát. Vagy legalábbis dokumentá- tomak. Es mindenekelőtt: sza­badnak. Mert a mágneses sza­lagon megjelenő világ fölépí­tése szabadságot feltételez. Ám ez csak annak jár, aki is­meri a kötöttségeket, a korlá­tokat, a szabályokat. A könnyen kezelhető auto­matika, az eleve beépített funkciók, az olcsó nyersanyag azonban terjengősségre szok­tat. Pedig aligha van annál fontosabb, mint azt tudni, illet­ve érezni, hogy hol kell vágni. Mit kell kihagyni?! (Ez leg­alább olvan fontos, mint az. hogy mi maradjon benne a filmben!) A technikai fogások előbb-utóbb elsajátíthatók. Ami ellenben nemigen tanít­ható a különböző tanfolyamo­kon: a (művészi) szemlélet. Efféle gondolatok hullám­zottak bennem Csengerben a negyedik megyei film- és vi- deoszemle vetítései alatt. A seregszemlére húsz alko­tás érkezett. Akadt közöttük városi tv-s produkció és úgy­nevezett „első film”. Akadt természetet bemutató etűd és groteszk mini-játékfilm, riport és portré, történelmi emléke­zés és orvosi látlelet, referen­ciafilm és videokép egyaránt. Szembeötlő volt a technikai megoldások színvonala. Sze­rencsére eltűntek az amatőr gépkezelés, a nehézkes vágá­sok, a kapkodó mozgások okozta bosszúságok. A városi televízióban ké­szült produkciók műszaki fö­lénye utolérhetetlen (ezért a bírálók külön értékelték az itt született műveket); ám néhány opuszban erősen érezhető vol­ta Tv 1, Tv2 vagy a Duna Tele­vízió hasonló műsoraival való rivalizálás kényszere. (A ve­szély éppen itt van: a „nagy” adókkal történő versengés az utánzás irányába viheti el a fi­atal stábokat. Persze az is igaz, hogy a „hivatalos” csatornák elsősorban olyan adásokat vesznek meg, amelyek az ő íz­lésüket közvetíti). Ebben a ka­tegóriában végül Csutkái Csa­ba Tisza című munkája Csen­ger város különdíját kapta, míg Balogh Attila Székhelyi Editet bemutató anyaga a „leg­jobb portré” díjában részesült. A nem hivatásos szerzők ál­tal benevezett pályaművek kö­zül történelmi érzékenysége okán kiemelkedett Szitha Mik­lós Barcika című dokumen­tumfilmje, amely az ötvenes évek rémtettei közül az eddig kevéssé ismert szörnyűségről, a Kazincbarcikán létesített büntetőtáborról hozott meg­döbbentő látleletet. A legjobb operatőrnek járó elismerést Duljánszki Tibor kapta a Köszöntelek a Földön varázslatosan szép képsorai­ért, míg az első filmesek közül Koncz András lett a „befutó”. (Külön érdemes szólni dr. Go- lenyák Béla Járástanulás című dokumentatív erejű művéért, amelyben egy kilencéves, sú­lyosan nyomorék kislány új­fajta járógéppel történő moz­gástanulásának első eredmé­nyei láthatók). A rendezvény érdekes színfoltja volt Be- lánszki Demkó Péter két pro­dukciója: mindkettő eredetisé­gével hozott újat. A zűrtények a maga groteszk-ironikus hangjával, játékos-szellemes szövegével egyedül állt a me­zőnyben, míg a piacozók haj­nali kálváriáját bemutató, fe­kete-fehér riport-dokumen­tum, a Nagy utazás társadalmi érzékenységről és egyéni szemléletről tanúskodott. Ha valami hiányzott erről a szemléről (a fehérgyarmati, s a záhonyi körzet bemutatkozá­sán túl), akkor éppen ez volt az. A humor éppúgy alig jelent meg, miként mai valóságunk szorító ellentmondásai sem tűntek föl elég hangsúlyosan a képernyőn. Mindenesetre biz­tató, hogy a video, a világ e sa­játos kimondási szándéka a 13 éves diáktól a nyugdíjkorhatá­rig milyen sok embert vonz. Bizonyos azonban, hogy egy- egy filmet nem a témája, ha­nem a megcsinálás „hogyan­ja” minőst. A legértékesebb darabok (amelyeket karácsony táján a Kábelkom is sugároz majd) erről szólnak. Meg ar­ról, hogy videózni „necesse est”... Tehetségkutatás Budapest (KM) — A Ma­gyar Innovációs Szövetség, a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium a Magyar Televízió meghirdeti a VI. Országos Ifjúsági Tudomá­nyos és Innovációs Ver­senyt. A verseny célja a te­hetségkutatás. Á szervezők keresik azokat az ötletgaz­dag, kreatív fiatalokat, akik érzékenyek környezetük problémáira, azok tudomá­nyos szintű megoldására új­szerű javaslatokat tesznek, továbbá képesek arra, hogy a javaslatot kidolgozzák, megvalósítsák, az ehhez szükséges erőforrásokat mozgósítsák. Az Országos Ifjúsági Tu­dományos és Innovációs Versenyre minden 15 és 21 év közötti fiatal nevezhet, egyénileg vagy legfeljebb 3 fős csoportban, bármilyen matematikai, természettu­dományos (kémia, fizika, biológia, földrajz), műsza­ki, számítástechnikai, in­formatikai, elektronikai, il­letve környezetvédelmi probléma megoldására irá­nyuló javaslattal. (Egye­temisták, főiskolások közül azonban csak az elsőévesek indulhatnak.) A kétfordulós verseny díjalapja több mint 1,2 mil­lió forint. Az első forduló­ban — max. 2 oldal terjede­lemben — a választott tu­dományos vagy műszaki té­ma rövid vázlatát (a felve­tett problémát, illetve terve­zett megoldását, az eléren­dő célt, a konkrét megvaló­sítás módját) kell bekülde­ni. A jelentkezési határidő: 1997. január 6. 16 óra. A neves szakértőkből, tu­dósokból álló zsűri a pályá­zatokból kiválasztja azokat, amelyeket megvalósításra javasol, mérlegelve első­sorban a tudományos célt, ill. színvonalat és kidolgoz- hatósági feltételeket. A má­sodik fordulóban a verseny­zőknek 1997. május 5-ig ki kell dolgozni a pályamun­káikat. A zsűri a kidolgozott pá­lyázatokat megvizsgálja, értékeli és kiválasztja kö­zülük a legszínvonalasab­bakat és odaítéli a jelentős díjakat. A díjazott munká­kat a televízió külön műsor­ban mutatja be, a nagykö­zönség pedig 1997 júniusá­ban egy háromnapos kiállí­táson tekintheti meg a be­mutatásra legalkalmasab­bakat. Jótékonysági... ...koncertet rendeznek a nyíregyházi evangélikus nagytemplomban december 18-án 17.30-tól. Az elő­adók a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola hallga­tói. (KM) Karácsonyi... ...forgatag címmel egész napos nonstop program várja a gyermekeket a nyír­egyházi művelődési házban december 20-án. A rendez­vénysorozat tíz órakor kez­dődik. (KM) Bábszínházi... ...előadás lesz a nyíregyhá­zi Kölyökvárban december 22-én, vasárnap tíz órától. A gyermekek örömére a miskolci Kalamajka Báb­színház a Kutyakomédia cí­mű mesejátékot mutatja be. (KM) Munkanélküliek.,. ...számára ingyenes dajka­képző, érettségizettek ré­szére pedagógiai asszisz­tens és felsőfokú gyógype­dagógiai asszisztens tanfo­lyamokat indít a jövő év elején a Penzum-V Okta­tó Bt. Sóstóhegyen. Jelent­kezni a 475-678 és a 403- 417-es telefonon lehet. (KM) NAT és fotózás Nyíregyháza (KM) — A Magyar művelődési Intézet Kortárs Művészetek Osztá­lya 1997-ben előadássoro­zatot és gyakorlati foglal­kozásokat szervez mind­azon pedagógusok részére, akik a fényképezést, illetve a videofelvétel-készítést alapfokon vagy haladó szin­ten kívánják elsajátítani. Az előadások célja az, hogy minél többen használ­hassák ki a Nemzeti Alap­tanterv (NAT) adta tanári szabadságot, s ki-ki önma­ga készíthesse el szemlélte­tőeszközeit álló- vagy moz­gókép formájában. Azok a tanárok pedig, akik a művé­szeti nevelés valamely terü­letével is foglalkoznak, az új ismeretek birtokában to­vább bővíthetik a vizuális nevelésben eddig alkalma­zott módszereiket. A hét végére tervezett előadásokra az ország min­den részéből várják a peda­gógusokat. Jelentkezési lap és további információ a kö­vetkező címről igényelhe­tő: Magyar Művelődési In­tézet Kortárs Művészetek Osztálya, 1011 Budapest, Corvin tér 8. Régi falusi házak Csizmadia Attila linómetszete □

Next

/
Oldalképek
Tartalom