Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-18 / 295. szám

1996. december 18., szerda □ KM-POSTA Forum olvasóink leveleiből Kezdetben míves kis öntöttvas oszlopok védték Nyír­egyházán a Nyírfa teret az autóktól. Mára már csak egy maradt hírmondónak. A többi helyébe közönsé­ges karók kerültek, ám már azok közül is hiányzik a középső Harasztosi Pál felvétele Ki a rokkant? Szeretnék reagálni a Rokkan­tán nehéz (nov. 14.) című írá­sukra. írják, hogy átalakítják a rokkantnyugdíjazás rendsze­rét. Én személy szerint örülök ennek, de vannak kifogásaim is. Megyénkben dolgozni mu­száj annak is, ha meg akar él­ni, aki rokkantnyugdíjas, hisz fizetni kell minden hónapban a számlákat. De vajon milyen rokkantnyugdíjas az, aki bír dolgozni. Ez az én nagy di­lemmám. Hiszen ismerek olyat, aki le van százalékolva, mégis dohánytermesztéssel foglalkozik. De olyat is, aki­nek kilencféle betegsége van, mégsem tudja elérni, hogy le­százalékolják. Hát ezért van szükség a rokkantnyugdíjazás reformjára, de olyanformán, hogy aki megkapja, a tényle­ges állapota miatt kapja meg, s ne azért, hogy mellette fekete­munkát végezzen. Név is cím a szerkesztő­ségben Diszkó Ez év tavaszán nyitott laká­somtól nem messze egy disz­kó. Pénteken és szombaton a fiatalok házam előtt mennek el, és szinte rendszerességgel rugdossák, kitördelik a desz­kából készült kerítést. Már be­széltem a diszkó tulajdonosá­val, azt mondta: ő nem vigyáz­hat mindenkire, ami az épüle­ten kívül történik, azért nem felel. Szóltam a fiataloknak is, ők nyomdafestéket nem tűrő hangnemben válaszoltak. A rendőrök arra kértek, hogy mondjam meg név szerint, ki az elkövető, viszont hiába kér­dezem az illető nevét, senki sem tud róla. K. M.-né Nyíregyháza A panaszt dr. Köteles István, a Nyíregyháza Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatalá­nak osztályvezetője vizsgálta meg. Felkérte a rendőrséget, hogy az említett időpontokban tartsanak éjszakai ellenőrzést, valamint elrendelte olvasónk lakása környékén a zajszint­mérést. A mérést követően — annak eredményétől függően — nyílik lehetőség a diszkó nyitvatartási rendjének szabá­lyozására. Meglepetés Nyíregyháza Tiszavasvári út mentén lévő bokortanyák gáz­hálózat kiépítését a Gáz-Lux Kft. nyerte el. A munkálatok elkezdéséhez és azok végzésé­hez számtalan engedély vált szükségessé. Ráadásul a sok csapadékos időszak sem fo­gadta kegyeibe az említett ki­vitelezőt. A vállalt határidő­höz való ragaszkodás miatt hosszabbított munkaidővel, valamint szombati és vasárna­pi munkával érték el, hogy az első ütemben szereplő bokor­tanyákban december 3-án a Nyíregyházi Tigász a gázszol­gáltatást megkezdte. A kará­csonyi ajándékból Mikulás­napi meglepetés lett. A gázszervezés folyamán az igénylők nagyobbik része ké­telkedve fogadta a gázhálózat kiépítését és azok szervezőit. A határozott és kitartó munka azonban amint látható, meg­hozta gyümölcsét. A kételke­dés bizalommá alakult a város vezetősége és az önkormány­zat iránt. Tehát az önkormány­zat által is megelőlegezett be­ruházási támogatás, bátran ál­líthatom, nem is kerülhetett volna jobb helyre. Ezen ko­moly beruházás növelte az érintett bokortanyákon élők összkomfort fokozatát, közér­zetét és nem utolsósorban a te­lepülések perspektíváját. Természetesen szeretnénk, ha ezt az első ütemet 1997-ben folytatni lehetne, a tervben szereplő alternatív gázhálózat, illetve egyes települések víz­hálózatának bővítését, vagy új kiépítését. A gázhálózat elké­szítésében a városfejlesztési iroda teljes partnere volt a vál­lalkozásnak, és a szervezésnek egyaránt. A bokortanyák gáz­bekötői nevében tiszteletemet fejezem ki a város vezetőségé­nek, az önkormányzat vala­mennyi tagjának és Mészáros Ferenc szervezőtársamnak. Skolnyik András Nyíregyháza Köszönet Szeretném megköszönni Nyír­egyházán a Közép utcában működő Karitásznak az önzet­len segítségét, mivel hozzájá­rultak feleségem gyógyszer- költségeihez, aki súlyos beteg­ségben szenved, ezért teljesen járóképtelen, s számunkra ez a kis támogatás is nagyon sokat jelentett. A Karitász minden dolgozója, az adományozók példaképül szolgálhatnak min­den magyar polgárnak. Kurucz Lajos és neje Nyíregyháza (A levelek közlésénél szer­kesztőségünk a rövidítés jo­gát fenntartja!) Segélyek, tyúkok és gázcsonkok Hír és a háttérmegvilágítás • Megspórolhatta volna Anonymusunk a bélyeget Györke László Nyírmada (KM) — „A pol­gármester urat nemhiába a cigányság választotta meg, de meg is van az eredménye. A hivatalba minden hónap elején nem lehet bemenni a cigányságtól, annyian van­nak segélyért. Persze, min­denki kap. Ha egy magyar véletlenül betéved, a földnek nehéz hallgatni, olyan trágár szavakkal illetik” — írja KM-né Nyírmadáról. Névtelen levelekre csak igen ritkán reagálunk. Mivel azon­ban számos olyan kérdés kerül terítékre, melyek a településen — közvetve az egész megyé­ben — sok embert érintenek, célszerűnek tartottuk felkeres­ni magát a címzettet, azaz Ká­sa Barnabást, Nyírmada pol­gármesterét. Azt beszélik... — Tipikus esete annak, ami­kor valaki valamit hall, bár nincs meggyőződve arról, hogy a hír megfelel-e a való­ságnak, nyomban tényként tá­lalja. Hogy engem kik válasz­tottak meg, a cigányok-e vagy a magyarok, nem kutatom, vi­szont azt tudom ajánlani a kedves Névtelennek, hogy ha érdekli, forduljon bizalommal a választási bizottsághoz. Bár a választópolgárokat ilyen szempontból nemigen katego­rizálják. — Az igaz, hogy minden hónap 6-a és 10-e között sokan felkeresik a hivatalt segély üavében Az azonban nem igaz, hogy minden cigány em­ber kap segélyt, aki kér. A pol­gármester havonta százezer forintot oszthat ki segélyként. Ez nem sok, de nem is kevés. Azt az elvet követjük, hogy a rászorulók közül annak ítéljük oda az egyszeri segélyt, aki még egyáltalán nem, vagy ke­vesebbszer kapott, mint a töb­bi. Ha például a kedves levél­író nem önöket keresi fel sora­ival, hanem engem kérdez meg, megnézhettem volna, ka­pott-e már, s ha eddig nem ré­szesült segélyben és szociális helyzete erre jogosítja, akkor egészen biztos, hogy ő sem maradt volna ki. Pláne, hogy három gyermeke van. Egyéb­ként közel 900 segélyt osztot­tunk ki az idén. A segélyek el­bírálásánál — azt hiszem mondanom sem kell — nem az a szempont, hogy valaki ci- gány-e vagy magyar, hanem az illető szociális helyzete a döntő. — Azt pedig egyszerűen nem értem, ki illeti trágár sza­vakkal a hivatalban a magya­rokat. A cigányok? A hivatal­nokok? Tyúkosztás „Ok (azaz a cigányok, a szerk.) minden hét végén kap­ják a nagy tyúkokat, csirkéket, de magyar egy sem. Ezen a hé­ten (november utolsó hetéről van szó, a szerk.) is szerdán szaloncukrokat, kedden tyú­kokat, azelőtt krumplit osztot­tak nekik. Mi, magyarok hiába kérünk, a válasz az, hogy csak a kisebbségi önkormányzat­nak jár” — olvashatjuk a to­vábbiakban. — Hát igen, a kedves levél­író valószínűleg nem tudja, hogy azok a nagy tyúkok úgy kerültek Nyírmadára, hogy a kisebbségi önkormányzat pá­lyázaton 240 ezer forintot nyert kisállattartásra. Ebből vásárolták azoknak a cigány családoknak a tyúkot, kacsát, csirkét, akik vállalkoztak a kisállattartásra. A pályázati pénzt a Magyarországi Cigá­nyokért Alapítványtól nyer­ték, tehát egyértelmű, hogy a cigányokat segítik belőle. Ami a krumplit illeti. A kisebbségi önkormányzat felvállalta, hogy Gyulaházáról az egyik termelőtől hitelbe hoz nagy mennyiségű burgonyát olyan feltétellel, hogy a vételárat februárig kifizetik. Igen ked­vező áron, hiszen 10 forintba kerül kilója. A fizetési garan­ciát maga a kisebbségi önkor­mányzat vállalta magára. Te­hát nem ingyen kapták a krumplit, mint ahogy azt a le­vélíró hiszi. „Nekem 3 iskolás gyerme­kem van, de fizetnem kell a napközit, óvodát. Nézzék már meg, hogy cigánygyerek után fizetnek-e étkezést.” — Korábban valóban volt olyan, hogy a legrosszabb helyzetben élők gyermekei teljesen ingyen étkezhettek. Ez ebben az évben már meg­szűnt. Igaz, van, aki csak 50, 30, sőt 10 százalékát téríti a teljes díjnak, attól függően, mennyire szegény. Negyven százalék „Tudomásunkra jutott, hogy a gázcsonkra megkapta az ön- kormányzat a támogatást, amit nekünk vissza kellene fizetnie, ami 30 000 Ft. Viszont a Pol­gármester Úr kérdésünkre csak a 30 százalékát akarja visszafizetni, mert kell a ci­gánygyerekek étkezésére.” — Lám, így alakul át az in­formáció, ha nem pontos. Eb­ből annyi igaz, hogy az Italgas igazgatótanácsa döntött: az önkormányzatok gázvagyonát megvásárolják negyven száza­lékon. Erről viszont csak de­cember 12-én írták alá a meg­állapodást, nemhogy mi meg­kaptuk volna a pénzt. Úgy gondolom, ha már ennél a kér­désnél tartunk, nem haszonta­lan, ha elmondom, mit jelent ez a negyven százalék és hogy mire számíthat a kedves levél­író. — Az egész gázberuházás 128 millió forintba került, amelynek 51 százaléka állami támogatás volt. Ezt tehát nyomban ki kell vonni. A töb­bi önkormányzati pénz, illetve lakossági hozzájárulás. Ez utóbbi mintegy 30 millió fo­rintot tesz ki. Most tulajdon­képpen a negyven százalék negyven százalékának a kifi­zetésére kerül sor. Mindez a lakosok szempontjából a kö­vetkezőképpen alakul: az álta­luk befizetett mintegy 27 ezer forintnak a vételárba bekerülő 40 százaléka 10 800 forint, melynek első esedékes részle­te annak 40 százaléka, azaz 4320 forint. Ehhez persze még az kell, hogy a képviselő-tes­tület úgy döntsön: visszafizeti a pénzt. A lakosság szociális helyzetét szem előtt tartva va­lószínű, hogy így fog dönteni a testület. Kelet-Magyarország fi Gyermekprostitúció Dr. Bojté Gizella Egyre több bűncselek­ményt követnek el gyerme­kek sérelmére. Az elköve­tőkre kiszabható büntetések valóban alkalmasak e arra, hogy a bűnözőket és máso­kat visszatartson az ilyen jellegű cselekmények elkö­vetésétől — érdeklődött több olvasó, akiket mélysé­gesen felháborít az egyre gyakrabban hallható gyer­mekprostitúció! A törvény már azt is bün­teti, ha valaki kiskorút csak rábírni törekszik, hogy vele vagy mással közösüljön, fajtalankodjon. A „megron­tásként” szabályozott bűn- cselekmény megvalósításá­hoz ugyanis nem kell, hogy a gyermek valóban közö­süljön, elég, ha a gyermek­ben tudatosul ez a rábírási szándék. Súlyosabb bünte­tést szab ki a bíróság, ha az elkövető például a gyermek apja, gondozója vagy orvo­sa. A megrontás sértettjei 12 és 14 év közötti kiskorú­ak lehetnek. A 12 éven aluli gyerme­kek sérelmére elkövetett nemi bűncselekmények az erőszakos közösülés, sze­mérem elleni erőszak vagy a természet elleni erőszakos fajtalanság tényállását me­ríthetik ki. A szemérem el­leni erőszak esetében kü­lönböző nemű személyek fajtalankodásáról van szó, míg a természet elleni erő­szak esetében azonos nemű személyek szerepelnek. A büntetőjogi szabályozás fi­gyelembe veszi azt a tényt, hogy a homoszexszualitás biológiai jelenség, amellyel szemben a büntetőjogi fel­lépés csak olyan esetben szükséges, amikor a termé­szet ellenes nemi vonzalom társadalmi érdeket, különö­sen a kiskorúak egészséges nemi fejlődését vagy nemi szabadságát sérti. * A törvény a család, az ifjú­ság védelmének érdekében más bűncselekményeket is megnevez, ilyen például a kiskorú veszélyeztetése, melyet különböző magatar­tással lehet megvalósítani. Sajnos az elkövetési for­mák tovább szélesednek, ezért is vált szükségessé a Btk. módosítása 1995-ben, ugyanis ma már nemcsak ingók és ingatlanok adásvé­tele történik, hanem gyer­mekeké is. Két évtől nyolc évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő az a nagykorú személy, aki adásvétel útján hozzá került kiskorút bűncselekmény el­követésére vagy züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik, to­vábbá az is, aki a kiskorú­val kényszermunkát végez­tet. Megyénkben egyelőre nem indult ilyen ügyben büntető eljárás, a törvényal­kotó viszont szabályozan- dónak tartotta ezt a társa­dalmi viszonyt. Az egyéni... ...vállalkozó 1995. április 1-től járulékot köteles fizet­ni a gyermekgondozási se­gély folyósításának időtar­tamára is, ha a vállalkozói tevékenységét személyesen végzi — üzenjük N. L.-nak Mátészalkára. Járulékfizetési... ...kötelezettség a vállalko­zói engedély kiváltását kö­vető nappal keletkezik és annak visszaadásáig tart. Ez alól kivétel az az idő­szak, amikor a vállalkozó társadalombiztosítási ellá­tásban részesül — tájékoz­tatjuk K. Bélánét. Az Alkotmány­....... ...bíróság címe 1015 Buda­pest, Donáti u. 35^15. — üzenjük Kozma Klárának Szabolcsbákára. A víznek ára van Lapunkban többször foglal-, koztunk már a vízdíj prob­lémájával. Most azokat a legfonto­sabb tudnivalókat foglaljuk össze, melyek a tulajdon­képpen veszélyeztetett tar­tozókat érintik. Nem árt tudniuk, hogy egyebek mellett milyen fogyasztói kötelezettségeket tartalmaz a jogszabály. A közműves ivóvízellá­tás és a közműves szenny­vízelvezetés közüzemi szolgáltatás. Az átadás-át­vételre a két félnek szerző­dést kell kötnie. Ebben egyéb alaki és tartalmi kö­vetelmények mellett benne foglaltatik a szolgáltatás el­lenértékének megállapítása, a számlázás, a mérőeszköz­hitelesítés, leolvasás és a számlakiegyenlítés módja. És nem maradnak ki belőle a szerződésszegés retorziói sem... A szolgáltatásért díj jár, melyet kötelesek vagyunk kiegyenlíteni. A számla kézhezvételétől számított 15 napon belül emelhető ki­fogás, melynek a számla ki­egyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincs ha­lasztó hatálya. A tartozásra a vízszolgáltató köteles fel­hívni a fogyasztó figyel­mét. Ha a felszólítás ered­ménytelen marad, 30 nap türelem után, immár besze­rezve az ÁNTSZ hozzájá­rulását, a vízszolgáltatás korlátozható — néhány ki­vételtől eltekintve. Ezek közé tartozik a létfenntar­táshoz szükséges vízellátás. A szolgáltatás szünetelteté­se esetén az érintetteknek 300 méteres körzetben ivó­vízhez kell jutniuk. Ezért is vannak a közkutak. A díjhátralék megfizeté­sének igazolásától számí­tott öt naptári napon belül a vízszolgáltatást eredeti ál­lapotában helyre kell állíta­ni. Az ÁNTSZ előzetes hoz­zájárulása alapján a szol­gáltató a bekötővezetéket le is szűkítheti. Persze, a fo­gyasztó is kérheti a szüne­teltetést — ennek költségei (beleértve az újraindítást is) a fogyasztót terhelik. □

Next

/
Oldalképek
Tartalom