Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-16 / 293. szám
J 996. december 16., hétfő NAGYVILÁG Vasárnap, a szerbiai helyhatósági választási eredmények meghamisítása ellen folyó tömegmegmozdulások 28. napján mintegy 250 ezer ember vonult fel Belgrád utcáin a novemberi hivatalos választási eredmények érvénytelenítését követelve. Zoran Djinic, a Zajedno (Együtt) nevű szerbiai ellenzéki választási szövetségben részt vevő Demokrata Párt (DS) vezetője szerint a mintegy négy hete tartó tüntetéseknek elsődleges célja nem Milosevics lemondatása, hanem a jogállam alapelveinek és a választók akaratának védelme AP-felvétel Most épül az európai ház Kohl: Erősödik a tagállamok együttműködése a nemzetközi bűnözés ellen Bonn (MTI) — Helmut Kohl német kancellár vasárnap nagyon elégedetten nyilatkozott az Európai Unió dublini csúcs- értekezletének eredményeiről, de hozzátette, hogy a Bonn által szorgalmazott stabilitási paktum elfogadtatása „nagyon kemény diónak” bizonyult. Egy tévéinterjúban a kancellár hangsúlyozta: „Dublinban megerősítést nyert, hogy a közös európai ház most fog felépülni és nem majd valamikor”. Szavai szerint nem ismeri fel az idők szavát az, aki továbbra sem hiszi el, hogy lesz európai közös pénzrendszer. Elismerte, hogy a tervezett közös pénz, az euro stabilitását szolgáló intézkedési csomag elfogadtatása ügyében komoly német-francia ellentétek voltak és méltatta a közvetítésben nagy szerepet játszó Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő érdemeit. Kohl szerint Németország elégedett lehet az elfogadott megoldással, mert némi engedménnyel ugyan, de a szigorú előírásokat szorgalmazó bonni álláspont győzedelmeskedett. „A németek tudják, hogy magas árat fizetnek a közös pénzért, de készek erre, mert a 21. században a béke és a szabadság Európájában kívánnak élni” — fogalmazott a kancellár. A csúcstalálkozó másik fontos témájának és eredményének azt mondta, hogy erősödik a tagállamok együttműködése a nemzetközi bűnözés ellen. Európának a nyitott határok ellenére jó közbiztonsággal rendelkező kontinensnek kell maradnia — jelentette ki Kohl. Klaus Kinkel külügyminiszter a Welt am Sonntag című lapnak adott interjúban azt hangsúlyozta, hogy a dublini csúcs megcáfolta az európai integráció jövőjében kételkedőket. A közös pénzrendszer ügyében csakúgy, mint a bűnözés és kábítószer-csempészet elleni közös fellépést, valamint az intézményi reformokat illetően kézzelfogható eredményeket sikerült elérni — állapította meg. Adósság Becs (MTI) — Ausztria államadóssága 1998 után is meghaladja majd a hazai össztermék (GDP) 60 százalékát, azaz magasabb lesz annál a szintnél, amelyet a maastrichti szerződés a tervezett európai közös valutához (euro) történő csatlakozás egyik feltételéül szab — mondta vasárnap Viktor Kiima osztrák pénzügyminiszter. Kiima szerint Ausztria már a jövő évtől megfelelhet viszont a csatlakozás egy másik feltételének: a költségvetés hiánya nem haladja meg a GDP 3 százalékát. 1998-tól kezdve az osztrák költségvetés összeállításakor a GDP 2,5 százalékának megfelelő deficitet terveznek majd. Sztrájk Varsó (MTI) — A Lengyel Orvoskamara úgy döntött, hogy a kormánnyal harmadik hete folytatott tárgyalássorozatának eredménytelensége miatt hétfőtől kiszélesíti tiltakozó akcióját. Ez többek között azt jelenti, hogy a rendelőkben a minimálisra csökkentik az adminisztrációt, azaz nem töltik ki a statisztikai és nyilvántartási kártyákat, illetve a betegek számára nem állítják ki a szükséges igazolásokat. Az orvosi ellátás ellenben teljes körű marad, s a kamara a továbbiakban sem mond le a kormányzat képviselőivel folytatandó tárgyalásokról. A kamarai nyilatkozat hangsúlyozza, hogy nem csatlakoznak a lengyel orvosok egynegyedét képviselő Országos Orvosszakszervezet (OZZL) által az elmúlt héten meghirdetett sztrájkhoz. Még mindig Meciar vezet Pozsony (MTI) — Ha a legutóbbi hétvégén parlamenti választásokra került volna sor Szlovákiában, akkor — a két évvel ezelőtti választások eredményeihez képest jelentős visszaeséssel, de még mindig — a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) kapta volna a legtöbb szavazatot. Meciar mozgalmára a választók 24,4 százaléka szavazna. A Camogursky vezette szlovák kereszténydemokraták 13,2, a Moravcík nevével jegyzett Demokratikus Unió (DÚ) 11,4, a baloldali SDL 8,8 százalékot érne el. Őket követi a sorban 7,5 százalékkal a hárompárti Magyar Koalíció igen megerősödött pártja, a Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. A jelenlegi kormánykoalíció kisebbik pártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a szavazatok 7,1 százalékára számíthatna, míg a Demokrata Párt (DS) 6,2, a Szociáldemokraták (SDSS) 5,0, a zöldek (SZS) és a kommunisták (KSS) egyformán 4,5 százalékot kapnának, és csak utánuk következne 3,7 százalékkal a harmadik jelenlegi kormánypárt, a Munkásszövetség (ZRS). A hárompárti Magyar Koalíció másik két pártja, a Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom ugyanúgy 1,5 százaléknyi szavazatot érne el, mint az A. Nagy László nevével jegyzett liberális erő, a Magyar Polgári Párt. Figyelemre méltó, hogy a jelenlegi parlamenten kívüli pártok közül a két éve még szinte választók nélkül álló kommunista párt (KSS) immár a választók 4,5 százalékának bizalmát élvezi. Orosz határőrök tartanak hegyi bázisuk felé a tadzsik-af- gán határon. A nemrég kötött tűzszüneti megállapodás ellenére az ellenzék katonái tovább folytatták a harcot egy bekerített kormányhű csapattest ellen AP-felvétel Vádak az elnök ellen Bonn (MTI) — Kínos váddal illette egy német lap vasárnap a bonni törvényhozás elnökét. A Bild am Sonntag című lap értesülése szerint Rita Süss- muth több alkalommal magáncélokra, Zürichben élő lánya meglátogatására vette igénybe a légierőnek a politikusok szállítására biztosított repülőgépeit. A lap az Adófizetők Szövetségének adataira hivatkozik és azt írja, hogy a szervezet már felvilágosítást kért az ügyben a Bundestagtól és a védelmi minisztériumtól. A parlament szóvivője vasárnap „megalapozatlannak és tarthatatlannak” minősítette a lap címoldalán közölt értesülést és bejelentette, hogy Rita Süssmuth jogi lépéseket tesz az újság ellen. A szóvivő nem cáfolta, hogy a Bundestag elnöke több ízben magáncélra is igénybe vette a légierő repülőgépeit, de azt állította, hogy Süssmuth asz- szony magánútjainak költségeit kifizette. Míg a Lufthansa légitársasággal 1200 márkába kerül egy repülőjegy Bonnból Zürichbe, addig az állami vezetők rendelkezésére álló géppel egy ilyen út költsége eléri a 30 ezer márkát. A repülések tényét a zürichi repülőtér is megerősítette. Az újság felhívja a figyelmet arra is, hogy az érvényes rendelet szerint a légierő e célra biztosított 17 repülőgépét a politikusok kizárólag szolgálati célra vehetik igénybe, szigorúan meghatározott szempontok alapján. Süssmuth asszony négy évvel ezelőtt már belekeveredett egy hasonló kínos ügybe. Kiderült, hogy a férje 19 hónapon át tartósan magáncélokra használta a parlament egyik szolgálati személyautóját. A férfi ellen ezt a vizsgálatot beszüntették, mert elfogadták azt az érvelését, hogy több ízben ő szállította a feleségét hivatalos rendezvényekre. Ugyanakkor ötezer márka pénzbüntetést róttak ki rá azért, mert a Bundestag egy kisbuszával vitette lánya holmiját új svájci lakhelyére. Az izraeli... ...hatóságok vasárnap engedélyezték a hebroni műszaki főiskola részleges megnyitását. Egyelőre két épületet látogathatnak a palesztin diákok a ciszjordá- niai város oktatási intézményében, de az izraeli hatóságok a vasárnap nyilvánosságra hozott közleményben azt ígérik, hogy — a palesztin diákokkal született megállapodás értelmében — a főiskola többi épületét is fokozatosan megnyitják. (MTI) Az olasz... ...kormány felülvizsgálja a hatóságokkal együttműködő — úgynevezett bűnbánó — maffiózóknak biztosított állami védelmet és anyagi támogatást — jelentette be a hét végén Giorgio Napoli- tano olasz belügyminiszter, miután nyilvánosságra került, hogy egy bűnbánó szicíliai maffiafőnök 500 millió lírát kapott. (MTI) A tanzániai... ...katonák vasárnap ruandai menekülteket űztek át a határon. Egy hutu menekült szemtanú elmondta, hogy a déli órákban a katonák behatoltak a Benaco menekülttáborba és mintegy kétszázezer embert kényszerítettek annak elhagyására. A tanzániai katonák a bántalmazástól sem riadtak visz- sza: botokkal terelték a menekülteket a határ felé. (MTI) Javulás várható... ...az ENSZ és az Egyesült Államok jelenleg igen feszült viszonyában — nyilatkozta Kofi Annan, a világszervezet főtitkári posztjára jelölt gánai diplomata egy vasárnap megjelenő interjúban. Kofi Annan az Observer című londoni lapban azt is kilátásba helyezte, hogy a jövőben megerősíti az ENSZ békefenntartó erőit. (MTI) Jasszer Arafat... ...a Jediót Ahronót című izraeli újság vasárnapi számában megjelent nyilatkozatában kijelentette: a megszállt területeken létesített zsidó települések „robbanással fenyegető időzített bombák”. (MTI) Újabb olajüzlet Baku (MTI) — Azerbajdzsán a hét végén 2 milliárd dollár értékű szerződést kötött az amerikai Amoco Eurasian Petroleum Company vezette nemzetközi konzorciummal a Kaszpi-tengeri olajlelőhelyek kiaknázásáról. Közel két év leforgása alatt ez már negyedik hasonló értékű egyezmény, amelyet Baku nyugati olaj- társaságokkal köt — jelentette a Reuter. Az asrafi és Dán Uldu- zui-f lelőhelyek kiaknázásából az Amoco Eurasian 30 százalékkal, az Unocal 25,5 százalékkal, a japán Itochu 20 százalékkal, a szaúd-arábiai Delta Nimir pedig 4,5 százalékkal részesedik. A SOCAR azeri állami olajtársaság 20 százalékos részesedéssel bír, s a cég közlése szerint a szombaton aláírt, 25 évre szóló terme- lés-megosztásos szerződés értelmében a kitermelésből származó haszon 65-80 százaléka a bakui kormányt illeti meg. Az Amoco ugyanakkor jelezte: a közeljövőben újabb hasonló szerződést kíván aláírni a szovjet utódállammal. A 453 négyzetkilométernyi kiterjedésű, 75-200 méteres mélységben fekvő két tengeri olajmező becslések szerint 1850 millió tonnás nyersolaj tartalékot rejt magában. A szerződéssel már a 12 milliárd dollárt is meghaladja az ígéretes azeri olajiparba befektetett nyugati tőke nagysága — jegyezte meg a Reuter. Baku 1994 szeptemberében 8 milliárd dolláros, 1996 júniusában pedig 4 milliárd dolláros szerződést kötött a Kaszpi- tengeri lelőhelyek kiaknázásáról. 1995 novemberében a LUKAgip vezette konzorcium 3 milliárd dollár értékű megállapodást írt alá a karabahi olajkincs kitermeléséről, amelyből a SOCAR 7,5 százalékkal részesedik — fűzte hozzá az AFP. Egy udvaribolondnak öltözött tüntető vezényli azt a madridi tüntetést, amelyen több mint kétezren követelték, hogy a kormány az éves nemzeti jövedelem 0,7 százalékát fordítsa az éhínség sújtotta országok megsegítésére AP-felvétel