Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-12 / 290. szám
1996. december 12., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Nyugdíjas, nyugdíjhoz közel lévő olvasóink számára szervezett fórumot nemrég a Kelet- Magyarország. A Nyíregyházán, a KPVDSZ művelődési házban megtartott rendezvényre a vártnál jóval többen jöttek: zsúfolásig megtelt az előadóterem, pótszékek sokaságát kellett beállítani. A rendezvényen olyan szakemberek voltak az előadók, akik nemcsak az aktuális tudnivalókat magyarázták el, de első kézből, a helyszínen válaszoltak a jelenlévők minden kérdésére is. Mennyi az annyi Virág Gyula, a megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója szabolcsi helyzetképet festett. Elmondta, milyen nyugdíjak, illetve nyugdíjszerű ellátások járnak jelenleg, s rávilágított azokra az ellentmondásokra is, amelyek a téma körül tapasztalhatók. — Gyakran okoz konfliktust, hogy az öregségi nyugdíj minimuma és a rendszeres szociális járadék összege szinte fillérre ugyanannyi. Joggal érezheti tehát kisemmizettnek magát az, aki egy nehéz munkával végigdolgozott élet alkonyán ugyanannyi pénzt vehet kézbe, mint az, aki alig 30 éves, életében egy keserves napot nem dolgozott, de helyzeténél fogva jár neki a segély, — mondotta a jelenlévők nagy tetszésnyilvánítása mellett Virág Gyula. A továbbiakban arról hallhattak a résztvevők, hogy bár megyénket a rokkantak megyéjének szokás nevezni, semmivel sincs több rokkant nyugdíjas Szabolcs-Szatmár- Beregben, mint az ország bármely más részében. Az igaz — derült ki a továbbiakban — hogy az igénylők száma folyamatosan nő, igen magas. Ennek okai között a rendszerváltás körüli gazdasági átalakulás, a terjedő munkanélküliség sorolható az első helyre, hiszen ezen veszélyek elől menekülnek, menekülnének soNábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Sok mindent ki tud hozni az egyik legősibb alapanyagból, a fából. Munkái kiállításokra, külföldre is eljutottak. A tudását mostanában munkanélküli fiataloknak adja át. Ezek a fiatalok így szakmához, munkához, megélhetéshez juthatnak. Az idős mester egy szatmári falucskából, Urából indult, régóta Nyíregyházán él, a piac közelében van az otthona és a műhelye. Mestersége címerében lehetne a kemény tölgy, a gyalu, a fúró. A cégtábláján ez áll: Katona Károly faesztergályos — faszobrász. A 61 éves Katona Károly- nak érdekes, változatos az emberi és a szakmai életútja. Ura községben született, iparos családba. A nagyapja kerékgyártó volt, szekerek, kocsik, a paraszti élethez nélkülözhetetlen eszközök készítője. Az apja a géplakatos szakmát tanulta ki, cséplőgépet, tüzesgépet is üzemeltetett, munkája kan a rendszeres havi jövedelemhez. Igen nagy figyelem kísérte azokat az információkat, amelyek a január 1-jén életbe lépő nyugdíjjogszabályt jelentik. A fokozatosan 62 évre emelt korhatár még ma sem szívesen tárgyalt téma. Igaz, a hírek szerint a rossz mellé jön egy jó, hiszen a korhatáremelést egy kedvező kiszámítású nyugdíj-megállapítás követi, mely az inflációs szorzószámokat is alapul veszi. Jó hír az is, hogy 97. január 1-től 19,5 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege, amelyet a szokásokhoz híven egy későbbi időpontban a nyugdíjszerű ellátások összegének emelése követ. Érdekvédelem A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság feladatait sorolva Virág Gyula elmondta: nagyon sok munkájuk akad, magas a megyebeli kisnyugdíjasok száma. Rendkívüli emelésről igen indokolt esetben, a szociális helyzet figyelembe vételével az igazgató is határozhat. Nagy dilemmát okoz, hogy a rendelkezésre álló összeg kevés, sosem elég, így nehéz eldönteni, hogy többen kevesebbet, vagy kevesebben többet kapjanak-e. Az emelés mértéke minimum 600 forint lehet, de ennyi sem jár annak, aki három éven belül ment nyugdíjba, s nyugdíjának összege, a minimum összeg kétszeresét, nyomán zsákokba került a kenyérnek való. A szakmáját Pesten, Angyalföldön tanulta. Aztán autodidakta módon gyűjtötte a tudást, műhelyében és a fafaragótáborokban a faesztergá- lás és a fafaragás minden csínját binját elsajátította. Nagy iskola volt számára a híres debreceni bútorgyár is. A műhelye falán két bekeretezett díszes okirat is látható. a kétszer 9600 forintot meghaladja. Bódiné Orosz Olga a nyíregyházi önkormányzat szociális irodájának munkatársa nemcsak az iroda munkáját mutatta be, de felsorolta azokat a lehetőségeket, támogatási formákat is, amelyeket a nehéz helyzetbe került idősek, kisnyugdíjasok az önkormányzatoktól kaphatnak, kérhetnek. Ismertette azokat az információkat is, amelyeknek segítségével könnyíthető a nehezebb élet. Gyúró Imre, a Megyei Nyugdíjasok Szövetségének elnöke az érdekvédelem fontosságát hangsúlyozta. Mint kiemelte, a törekvés az, hogy a nyugdíjasok komfortérzete minél kellemesebb legyen. —- Mi mindennap elveszítünk valamit. Inflálódik a pénzünk, az egészségíiriíc, á társaságunk és a közösségünk, így a legkisebb apró segítségnek is örülni tudunk. A jelenlévők hallhatták, hogy csak a megyében 170 ezer nyugdíjas van, akik nemcsak munkában megfáradt emberek, de szavazópolgárok is. A választók 45 százaléka, a lakosság egyharmada tartozik e kategóriába. Az érdekérvényesítés és az érdekvédelem igen fontos tennivaló, a klubok, az egyesületek pedig az elmagányosodás, a leépülés elleni legjobb gyógyszerek. Dr. Angyal Sándor, a Kelet- Magyarország főszerkesztője Az egyik azt tanúsítja, hogy 1974-ben Debrecenben országos népi iparművészeti kiállítást rendeztek, s ezen a nagy demonstráción országos kü- löndíjat kapott a szigorú zsűritől. A másik bekeretezett szép oklevelén ez olvasható: Az Ipar Kiváló Mestere. Csak hosszú időn át végzett kiemelkedő munka után ítélik oda ezt a címet. Tulajdonképpen egy életmű elismeréseképp. kedves szavakkal köszönte meg a rendkívül magas részvételt, a szíves érdeklődést, s szólt arról a törekvésről, melyet az újság az időskorúak tájékoztatásában, informálásában vállalt, s vállalni igyekszik. Kovács Éva-» -j yugdíjasok számára l\l szervezett fórumot a X V közelmúltban a Ke- let-Magyarország Lapkiadó Kft. A találkozó célja az volt, hogy a meghívott szakemberek, — a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság valamint a nyíregyházi önkormányzat szociális irodájának előadója segítségével a résztvevők fél te hessék kérdéseiket, elmondhassák gondjaikat, valamennyi problémájukra megoldást, de legalább első kézből választ kapjanak. A két előadó után a megyei nyugdíjasszövetségek képviselője, majd lapunk fő- szerkesztője szólt a megjelentekhez. Szavaikat szinte itták a jelenlévők. A beszámolók utáni rengeteg kérdés igazolta: az ötlet kiválónak bizonyult. Nemcsak a megyeszékhelyről, de több tíz kilométernyi távolságról is érkeztek vendégek, nem csoda, ha zsúfolásig megtelt a helyszín, a Szarvas utcai művelődési ház. Ráadásul nem csak aktív nyugdíjasokkal. A már nyugdíjban lévők mellett majdnem többen voltak azok, akik csak most készülnek a nyugdíjra, akik aktív életük után, év munkájával a hátuk mögött most mennek majd nyugdíjba, kezdik el a remélhetőleg hosszú évekig tartó békés, derűs öregséget. A találkozó jóval hosszabb lett a tervezettnél, a hivatalos befejezés után még a folyosón, távozóban is meg-megálltak, érdeklődtek, kérdeztek vagy éppen véleményt mondtak az idős emberek. Akik mindvégig ott voltak, szívfájdító pillanatoknak is tanúi lehettek. Volt, aki itt, a nyugdíjbiztosító igazgatóság vezetőjétől tudta meg, mikor kell, mikor lehet a nyugdíjaztatást kérnie, akadt, aki ezen a fórumon jött rá, jobban járt volna, ha nem sieti el dolgot, s még legalább év végéig munkahelyén marad, s bizony megesett, hogy az egyik városközeli faluból érkezett asszony sírva fejezte be mondatait, mert kiderült számára, rútul becsapták, félrevezették. Sokaknak jelentett segítséget az is, hogy megtudhatták, bajba kerülve milyen támogatásokat, segélyeket kérhetnek lakóhelyük önkormányzatától. A nyugdíjasfórum bizonyította: igenis szükség van a tájékoztatásra, a személyes találkozókra, mert minden információ kevés ahhoz, hogy a rászorulók, az érintettek úgy érezhessék: a dolgos évek után kiegyensúlyozott, boldog öregségben is lehet(ne) részük... A fórum résztvevői Harasztosi Pál felvétele A fából faragott juhász Esztergálás közben A szerző felvétele Kérdések özöne következett. Volt aki arról beszélt, hogy közösen fizetik elő, s egymásnak adják tovább a Ke- let-Magyarországot, volt aki azt szerette volna tudni, milyen feltételek mellett mehet idén vagy jövőre nyugdíjba. Sok asszonyt érdekelt az úgynevezett átmeneti törvény, s jó páran szerették volna tudni, jár-e kedvezmény a megszületett gyermekek után? Egy gá- vavencsellői olvasónk, aki 67 százalékos rokkantnyugdíjas és vaksági segélyben is részesül, aziránt érdeklődöm, hogy a januári nyugdíjemeléskor “beszámítják-e néki az ‘ űfőtíb* jogcímen kapott összeget. A megélhetés Nyíregyháza mellett Tiszake- recsenyből, Kótajból, Nyírbátorból, még számos más településről érkezett vendégek gyakorta nemcsak önmaguk, de szomszédjaik, munkatársaik gondjait is ismertették, kérdéseit is elmondták. Legtöbbjüket érthető módon a megélhetés, az ország helyzete foglalkoztatta, de akadt, aki csak azért jött, hogy megkérdezze: ugyan meddig, s miért drágul kedvenc lapja a Kelet-Ma- gyarország? Aprólékosan, szépen kifaragta például egy tipikus alföldi juhász portréját, alakját. Ez a kis juhász-szobor most is a szobáját díszíti. Nyertes munkáinak egy része budapesti múzeumokba, illetve fővárosi gyűjtőkhöz került. A szakmai hírnévnek köszönhetően Ausztráliába mehetett volna dolgozni, sok pénzt kereshetett volna távol a hazától. Ám ő maradt hűségesen barátai, tisztelői körében. Alkotásaiból jó néhány kikerült Amerikába, Európa több országába. így öregbíti ő megyénk, szűkebb hazánk népművészeinek, fafaragóinak jó hírét. Gondosan kimunkált fakulacs, falidísz, fatányér került ki a keze alól. A nyíregyházi nagy postával szemben lévő kis kápolnába például lámpionokat készített. Ebben a látványos munkában is örömét lelhette. Több templomba csinált csillárokat. Vaján a múzeum különleges megrendelését teljesítette teljes megelégedésre. Játékokat, karácsonyi ajándékokat is tud készíteni a gyermekek legnagyobb örömére. Róluk volt szó Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Két napig tartott, s nagy sikert aratott az a tanácskozás, amelyet a múlt héten pénteken és szombaton Az időskorúak társadalmi helyzete az ezredfordulón Magyar- országon és a keleti régióban címmel Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban tartottak. A megjelenteket Gyúró Imre köszöntötte. Mint hangoztatta, a tanácskozásra öt megye, a keleti országrész időseket összefogó szervezeteinek képviselői jöttek el. Ä továbbiakban a bevezetőből kiderült: a szociális helyzet nehezedésével, a megélhetési gondok szaporodásával egyre nagyobb az igény az ilyesféle találkozókra, az úgynevezett hétköznapi érdekvédelemre, ami csak akkor lehetséges, ha az illetékesek ismerik az idősek gondjait, problémáit, s felvázolhatják azok megoldásait. Már csak azért is, mert egyáltalán nem közömbös, hogy miképpen él, hogyan gondolkodik az a közel kétmillió nyugdíjas, kétmillió választópolgár, akiknek helyzete — az ország gondjainak következtében is — egyre rosszabb. Csabai Lászlóné Nyíregyháza polgármestere köszöntőjében arról beszélt, hogy a város és a megye vezetése örömmel fogadja a nyugdíjasok rendezvényét, hiszen nemcsak tapasztalataikat hallgathatja meg, de be is mutathatja szépségeit, gondjait, eredményeit. A tanácskozás összehívása Csabainé szerint azért is tartható szerencsésnek, mert azt bizonyítja, az öregek megpróbálnak segíteni saját gondjaikon, szerveződnek, s értelmet adnak életüknek. A továbbiakban dr. Imre Sándor egyetemi docens a családokról, a nagyszülők, nagymamák és nagypapák feladatairól szólt, kiemelve, hogy ők azok, akiknek ideje és türelme is van az unokákra, az öregek azok is, akik a nemzeti értékek megmentését, továbbadását még felvállalhatják. Iván László professzor, az Országos Gerontológiai Intézet igazgatója egyfajta szociológiai helyzetképet vázolt, s arról a gondoskodásról beszélt, mely a megye, a keleti régió időseit megilleti. A tanácskozáson alhang- zott sok érdekes előadás között az időskorúak betegségeiről, egészségügyi állapotáról, életlehetőségeinek korlátáiról, valamint a változás irányairól is. Sokszor szívbe markoló vélemények, gondolatok hangzottak el, de volt példa a derűre, vidámságra is. A tudomány, a tanácskozás mellett jutott idő a kikapcsolódásra, például városlátogatásra is. A záróelőadás mottója: „Rólunk volt szó, s azokról, akik utánuk jönnek” bizonyítja: a nyugdíjaskérdés nem egy generáció ügye. Ezért is jó, hogy a nyíregyházi fórumon kiderült: minden bajra lehet megoldást találni. Kellemesebb komfortérzetet Zsúfolt ház előtt gondjaikat, örömüket osztották meg a Kelet-Magyarországgal Nyugíjasfórum
