Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-10 / 288. szám

1996. december 10., kedd Karrier, közélet, életmód Tudósösszeírás • A modern társadalmakban tért hódít a tudomány Michelberger Pál, az MTA alelnöke. Kecskés Mihály professzor. Seres Antal, a me­gyei közgyűlés alelnöke és Prof. Halasi-Kun György akadémikus (Columbia Egye­tem USA) egy nyíregyházi tanácskozáson Balázs Attila archív felvétele HÁTTÉR Kicsi jó jel Hajnal Béla Nyíregyháza (KSH) — Az el­múlt évek megszorító intéz­kedései nem kerülték el a tu­dományos műhelyeket és a felsőfokú intézményeket sem. Emiatt a tudomány­nak a gazdaságban és a tár­sadalomban betöltött szere­pe Magyarországon minden bizonnyal csökkent, szem­ben a modern társadalmak­kal, ahol a tudomány folya­matos térhódításáról beszél­hetünk. A tudomány zászlóvivője a tu­dományos minősítéssel (tudo­mány doktora és kandidátusa) rendelkező értelmiség, akikkel kapcsolatban a Központi Sta­tisztikai Hivatal 1997 február­jában első ízben indít empiri­kus vizsgálatot. Elfoglalt pozíció Az adatgyűjtésben a KSH sze­retné közelebbről feltárni a ha­zai kutatás-fejlesztés, vala­mint a felsőfokú képzés sze­mélyi állományában meghatá­rozó szerepet játszó tudósok élet- és munkakörülményeit. A felvétel fontos ismeretekkel szolgál majd arról, hogy a mintegy 13 ezer tudományos minősítéssel rendelkező sze­mélynél hogyan alakul a tudo­mányos karrier, a közéleti sze­repvállalás, az egyéni boldo­gulás és milyen a mindennapi életvitel. A kérdőíven felmérik majd az eddigi szakmai tudományos karrier főbb jellemzőit, a hazai és külföldi tudományos köz­életben elfoglalt pozíciót, a tu­dományos aktivitást, a szak­Y -r a tűzijátékot rendez­M—J tek Nápolyban, Pip- A A po Caroso ebben verhetetlen volt. Elsősorban azért, mert új ötleteket do­bott be színekben és figurák­ban is. Az új trükköket a kí­sérleti telepen szokta kipró­bálni. Ezt abból a pénzből létesítette, melyet a svájci asszonya hozott. — Új robbanóanyagot kaptunk, főnök. Állítólag fantasztikus. Kipróbáljuk? — kérdezte az asszisztense. Óvatosan betöltötték egy pi­ciny adagot, kimérték a gyújtózsinórt, majd a vastag betonfal mögé bújtak és a kémlelő ablakon figyelték a hatást. Carso megnyomta a gombot. A robbanás zaja nem volt nagy, de a hatás fé­lelmetesnek tűnt. — Na, ebből elég lesz a szokásos adag tizede is. Nem gondolja, főnök? Caroso némán bólintott. — Rendelj belőle egy ki­lót. A lakásába érve a szoká­sos jelenetben volt része. Asszonya ezúttal is a félté­kenységtől gyűlölködő han­gon fogadta. — Már_ megint ragyog az arcod! Újabb nőt szedtél fel? Figyelmeztetlek, ha még egyszer lebuksz, csomagolok és az első géppel hazame­gyek, Svájcba. — Képzelődsz! Elegem van a jeleneteidből... Dühösen csapta be maga mögött az ajtót, mert arra gondolt, ha csakugyan itt­hagyja a nő, vége az üzlet­nek is. Neki nincs annyi pén­mát érintő döntésekben való részvétel lehetőségét, a kutatá­si, oktatási feltételek értékelé­sét, a közigazgatásban és a gazdasági életben vállalt sze­repet, az életkörülmények és az életmód néhány jellemző­jét. A tudományos minősítéssel rendelkezők lakóhelye nagy­fokú koncentráltságot mutat, mivel 62 százalékuk (több mint nyolcezer) Budapesten él. A külföldi tőke fővárosi koncentráltságán kívül talán nincs más szelete az életnek, ami ennyire kötődne Buda­pesthez. Egyetemi városok Kiemelkedő az egyetemi váro­sok közül Szeged (838 akadé­ze, hogy folytassa. A szekré­nyen lévő plüssmackón akadt meg a tekintete. Ennek a kis játékmackónak különös története van. Marianne ak­kor kapta, amikor kislány volt és félt a repülőgéptől. Toporzékolt az első utazás­kor, nem akart a szüleivel sem beszállni. Apja meggyő­ző érvet talált: azonnal meg­vette a repülőtéri butik leg­drágább játékmackóját. Pippo Caroso óvatosan felfejtette a mackó oldalán lévő varrást, kiszedte a fű­részpor egy részét és robba­nóanyagot tömött a helyébe. A gyújtózsinórt összekötötte egy kicsiny kvarcórával. Óvatosan letette a művet és megnézte a légijáratok me­netrendjét. Kikereste a szá­mításba jöhető első svájci járatot, majd beállította az órát. Ezután kivette a bár­szekrényből a whiskys üve­get, meg egy poharat. Ami­kor ajtócsapódást hallott, vagyis meggyőződött, hogy a felesége itthon van, részeg­séget tettetve, akadozó nyel­ven beköszönt hozzá. — Hú, most, hogy ittam, milyen szépnek látlak... Gyö­nyörű vagy... Mindig innom kellene, mert csak így vagy szép... — Kilöttyintett egy keveset a kezében lévő po­hárból, mielőtt a szájához emelte. Az asszony dermedten nézte, majd ordítani kezdett. — Elég! Utállak!... A hálószobába rohant és miai doktor és kandidátus) és Debrecen (758) szerepe, de még Pécset (445) és Miskolcot (256) is a tudomány fellegvá­rának lehet tekinteni. Nyíregy­háza (78) ebben a sorban Veszprém (149), Gödöllő (142) és Sopron (103) után áll, amelyek szintén egyetemi vá­rosok. A szabolcsi megye- székhelyet Keszthely (72), Kecskemét (65), Szombathely (59), Eger (55), Kaposvár (53) és Győr (51) követi. A gazda­sági szféra toplistáján szereplő Székesfehérvárnak azonban csak 34 tudományos minősíté­sű polgára van. A budapesti agglomeráció legfrekventáltabb települései lakóhelyként erősen vonzzák a tudomány embereit (Budaörs Caroso a zajokból igyekezett megállapítani, hogy csoma­gol, vagy csak dühöngőre vette a figurát. Aztán hallot­ta, hogy telefonál. Azt kérde­zi, hogy mikor indul az első zürichi járat. — Majd az ügyvédem tár­gyal veled — mondta ride­gen az asszony.—A számlát persze zároltatom. Caroso a szekrényhez tán­torgott, levette a mackót és azt mondta: — Ezt itt ne hagyd... Marianne kikapta a kezé­ből a plüssmackót és vissza­ment a szobájába, csoma­golni. Pippo Caroso egyre idegesebben figyelte az órá­ját. Izgatott volt, mint az első tűzijátéknál. Sikerülni fog, mondogatta magában és le­hever edett. Vajon mennyi idő múlva mondja majd be a rádió, hogy a zürichi gép le­zuhant? A Boeing kigördült a kifutópályára. Egy idős hölgynek fel­tűnt, hogy a mellette ülő asz- szony szokatlanul sápadt. — Itt ez a tabletta, vegye be, jót fog tenni. — Köszönöm, majd elmú­lik — mondta Marianne és behunyta a szemét. Dühös volt, amiért kapkodva cso­magolt. Sajnálta a hűséges öreg mackót, melyet az ágy­on felejtett és most már so­hasemfogja látni. A zürichi gép menetrend- szerű pontossággal indult. 51, Szentendre 49, Budake­szi 33, Érd 32), akik a főváros tudományos intézeteiben, egyetemein dolgoznak. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben összesen 95-en szereztek tudományos fokozatot, közü­lük hatan Tiszavasváriban lak­nak. Kémiások Vasváriban Az Alkaloida elismert kutató­fejlesztő tevékenysége e kis­városba telepítette a kémiai tu­domány néhány reprezentását. Ezenkívül Demecser, Fehér- gyarmat, Kisvárda, Mátészal­ka, Nagykálló, Nyírbéltek, Nyírpazony, Sonkád, Vásáros- namény és Záhony ad hajlékot tudományos minősítésű szak­embernek. Valuta­eladás Nyíregyháza (MTI) — Úgy látszik ismét megnőtt a lakosság vásárlási kedve: szeptember után október­ben is több valutát vásárol­tak a magyar állampolgá­rok, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. A Ma­gyar Nemzeti Bankban el­mondták, hogy októberben 32,7 millió dollár értékben adtak el úgynevezett turis- valutát, míg tavaly októ­berben 23,6 millió dollá­rért. (Szeptemberben 32,6 millió dollár volt ez az ér­ték, míg tavaly szeptem­berben 29 millió dollár.) Az idén tíz hónap alatt azonban így is csak fele annyi konvertibilis valutát értékesítettek, összesen 316 millió dollárt, mint ta­valy október végéig (618 millió dollárt). Mindez an­nak ellenére tötént, hogy ez évtől lényegében meg­szűntek a devizavásárlási korlátozások. Magyaror­szágon mintegy 3000 pénzváltóhely működik, igaz, nem mindegyiknek van valutaeladási joga. Vi­szont ahol van, ott vásárol­ják is a valutát. Pénzügyi szakértők sze­rint nem kizárt, hogy a fo­rint folyamatos kamat- csökkenése miatt növek­szik a konvertibilis valuta eladása, noha a forintmeg­takarításoknak még mindig nagyobb a hozama. De ta­lán most az is közrejátszik még, hogy ismét utazási szezon előtt állunk. Sipos Béla Y y armadszor ment el l—t a fiatalember a hir- 1 A detésben megadott címre, előtte minden alka­lommal hívta telefonon is. Egyszer sem találkozott a tulajjal. Három a magyar igazság, negyedik a ráadás, gondolhatta a srác, mert negyedszer is nekirugasz­kodott. S láss csodát, kinyílt a kapu, öt perc múlva széles mosollyal az arcán már dolgozóembernek érezhette magát. Szerencséje van, mond­hatjuk, hiszen a pályakezdő fiatalok — szakmával vagy szakma nélkül — nagyon nehezen kapnak munkale­hetőséget. Jó, ha egyáltalán szóba állnak velük, ne adj isten hosszabb időre szer­ződés lapulhat a zsebükben. Am úgy tűnik talán valami megmozdult a munkaerőpi­acon. Novemberben 885-tel csökkent a munkanélküliek száma a megyében, s jelen­leg „csak” 41 ezren szere­pelnek a térségi munkaügyi központ nyilvántartásában. Viszont a legtöbben most is a legfrekventáltabb terüle­ten, Nyíregyházán és kör­nyékén találtak munkát: 733-an helyezkedtek el. Csökkent a regisztrált mun­kanélküliek száma Kisvár­da, Mátészalka, Nagykálló és Tiszavasvári térségében is, míg máshol többnyire emelkedett. Vagyis éppen azokon a helyeken — így Szamárban —, ahol eddig is a legmagasabb volt. Semmi okunk nem lehet egyelőre a hurráoptimiz­musra. Családok ezrei, tíz- { ezrei élnek továbbra is se- : gélyekből, tengetik életüket vékonyan csordogáló forin- > tokból. Sokuknak kilátásuk sincs arra, hogy valahol va­laha munkát kapjanak. Ilyenek leginkább a kis fal­vakban, a várostól messze élők. S ilyenek a szakmun­kások és a már említett pá­lyakezdők, akik ha most nem tanulják és szokják meg a munkát, később sok­kal keservesebb lesz szá­mukra. Örülnünk kell a legkisebb eredménynek is, ám nem ünneprontás ha azt mond­juk, ez a mostani még messze áll a sikertől. Persze amíg élünk, addig remé­lünk. Hanyatló okosságunk Kállai János Y y á*’ nu*r az °kosság- l—l ban sem tartjuk a A A magas szintet! Pe­dig: milyen büszkék voltunk iskoláink minőséget produ­káló munkájára; európai és világversenyeken győztes matematikus, fizikus diáko­limpikonjainkra. És most mit hallunk: általában és részkonkrétumaiban me­gingott a diadal-dobogó nebulóink alatt. Magyará­zat persze — kellőképpen magabiztos, tévényilvános­ság előtti—van. A Művelő­dési és Közoktatási Minisz­térium (MKM) helyettes ál­lamtitkára mondja: vannak jó iskolák, és vannak gyen­ge szociális, társadalmi, művelődési és kulturális szempontból ingerszegény környezetben tevékenyke­dők; ez utóbbiakban — mint a főhivatalnok megje­gyezte — természetesen rosszabbak az eredmények. Azt hiszem, mindezt eddig is sejtettük. Érdekes következtetésre provokálta viszont a nyilat­kozót a riporter. Története­sen azt firtatta: vajon min­dez nincs-e összefüggésben a pedagógusok alulfizetett­ségével. A szaktárca promi­nense rögvest kontrázott: ő ugyan semmi korrelációra nem gyanakszik; és egyéb­ként: ilyesfajta negatív ha­tás öt-hat év alatt (amióta évente 10-20 százalékkal csökken a tanítók, tanárok jövedelme) különben sem lehetne még érzékelhető. Ennyit a fjordokról — hümmöghetnénk együtt Rejtő Piszkos Fredjével. De eszünkbe jut egy másik ki­szólás, amit az Aranycsapat Puskás Öcsije mondott: kis pénz, kis foci! Lehet benne valami. Főként akkor el­gondolkodtató az egész, amikor belerévedünk: az MKM csaknem 300 millió forintot utalt ki egy be sem jegyzett kft.-nek szaktaná­rok továbbképzésére. Lett is belőle botrány. Bizony nagy pénz! Sokat lehetne belőle át- és továbbképződ­ni, korszerű ismeretekkel, módszerekkel telítődni, hogy a katedráról a legjobb tudással lehessen gyarapí­tani az ifjúságot. Talán nem is a csúcseredményekért; csupáncsak azért, hogy a tudás meredekjén kapasz­kodhassanak mind maga­sabbra fiaink-lányaink, s nem annak lejtőjén csússza­nak egyre mélyebbre. Szakítás tűzijátékkal □ Pletyka Ferter János rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom