Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-07 / 260. szám

KULTÚRA 1996. november 7., csütörtök--------•-------. ... ■ . 1 i. .i.'ij.i i un .1 imiuii.iim.i i iii iiii. ii □ Ratkóra emlékeznek Nyíregyháza (KM) — Sok helyen megemlékeznek ezekben a hetekben Ratkó József születésének 60 év­fordulójáról. Tiszadob, Nagykálló és Kisvárda után november 10-én Nyíregy­házán idézik fel a költő alakját és munkásságát, a Korona Szálló Kodály Ter­mében. Az irodalmi mati­né vendége ezúttal Márkus Béla kritikus és egyetemi tanár, aki a költő verseit összegyűjtötte és sajtó alá rendezte. Az irodalmi ta­lálkozó házigazdája Kato­na Béla irodalomtörténész. A matiné 10.30-kor kezdő­dik. Jönnek a magyarok Nyíregyháza (KM) — Sok látogatója van megyénkből is az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparknak. A jurtát for­mázó kiállítócsamokban sokan csodálják meg a ha­talma^, 120 méter hosszú és 15 méter magas körképet és diorámát. Nos, akik látták és akik nem látták, azoknak is érdemes kézbe venni az Apáczai Kiadó A magyarok bejövetele című új kötetét. A kiadó a millecentenárium emlékének tiszteleg a kiad­vánnyal, amelyben Feszty Árpád azonos című képét mutatja be. A szép kiállítá­sú könyv két részből áll: az első részben Feszty Árpád életét és munkásságát, a Feszty-körkép történetét, a panorámakép rövid kritiká­ját és a körkép restaurálását mutatja be. Elemzi a hatal­mas festmény hat fő részét és a honfoglalás történetét a Hóntan-Szekfű kutatások és leírások alapján. A könyv második része 3.65 méter Tjpsszú, 33 cm magas színes lepolleró mel­lékletben mutatja be a lát­ványos festményt. A könyv lapozgatója kettős múltba merül. Az ezeréves évfor­duló kortársainak szemüve­gén keresztül láthatja „pár- ducos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát”. Visszate­kinthet ezeregyszáz eszten­dő romantikus múltjába, ahogy azt Feszty Árpád és a művésztársai, illetve a ko­rabeli történészek egy év­századdal ezelőtt képzelték. Magyar-Finn... ...Baráti Egyesület nyíregy­házi szervezete november 8-án, pénteken 17 órától tartja összejövetelét a Zrí­nyi Ilona Gimnázium kollé­giumában. Az előadó, Le- gány András főiskolai tanár finnországi útjáról tart dia­képes élmémybeszámolót 1 Szőrmesapka nem kellett címmel. (KM) A Los Andinos... ...együttes koncertezik a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központban november 14-én. Az elő­adás 19 órakor kezdődik. Megyénk... ...pedagógusainak szerepe az 1956-os forradalomban címmel tart előadást Sallai József főiskolai tanár a Jósa András Múzeumban no­vember 11-én. A JAM Ba­ráti Körének összejövetele 17 órakor kezdődik. (KM) Bábszínházi... ...előadás várja a gyereke­ket a nyíregyházi Kölyök- várban november 10-én. Tíz órától a miskolci Cso­damalom Bábszínház a Csalavéri Csalavár című mesejátékot mutatja be. Nyílt napot... ...tart a nyíregyházi Művé­szeti Szakközépiskola Kép­ző és Iparművészeti tagoza­ta november 13-án. Ez al­kalommal kiállítás nyílik az iskola növendékeinek mun­káiból az intézet Csontváry Kamaragalériájában. (KM) A Kelet felöl új száma Nyíregyháza (KM) — Gazdag tartalommal meg­jelent a Kelet felől című irodalmi és művészeti fo­lyóirat legfrissebb száma. Á Nyíregyházán napvilágot látott kiadvány közli Szabó Pál leányának visszaemlé­kezését, Tusnády László pedig a százötven éves Tol­diról ír értekezést. Az emlé­kezések soránál maradva N. Pethő Ilona Béres Ferenc ravatalánál című versével idézi a nagy énekes emlé­két. A versek szerzői sorá­ban találjuk még — többek között/ — Székely Jánost, Gát Éva Emesét, Füzesi Magdát, Székely Dezsélt, Fecske Csabát, Petrőczi Évát és Losonczi Évát is. Tél Krutilla József rajza Szabolcsi művészek galériája Huszár István műveiből rendeztek tárlatot, most készülnek egy grafikai kiállításra Megyénkben élő művészek képei a galériában Balázs Attila felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Külön­leges galéria nyílt két hónap­pal ezelőtt Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona utcai sávházban. A képzőművészeti alkotásokat értékesítő üzlet és alkalmi ki­állítóhely elsősorban a me­gyénkben élő képzőművészek alkotásait kívánja népszerűsí­teni, forgalmazni. A galéria tulajdonosa Mikó Miklós, aki egészen más terü­letről csöppent ebbe a szakmá­ba. — Szabolcsban élek, s így természetes számomra, hogy az itt élő művészekre gondol­tam. amikor szeptember elején a galériát megnyitottam. Meg­figyeltem, hogy bár az utóbbi időben több hasonló üzlet nyílt a régiónkban, senki sem merte felvállalni az itt élő mű­vészeket. Nos, úgy tűnik, az elképzelésem találkozott a műértő közönségével, van ér­deklődés az itt született alkotá­sok iránt. A galéria azonban nemcsak üzlet, hanem alkalmi kiállító- hely is. A megnyitás idején Huszár István műveiből ren­deztek tárlatot, és most készül­nek egy grafikai kiállításra, amelyen több művész alkotá­sai szerepelnek majd. Hetente egyszer, szerda esténként mű­vész-közönség találkozót ren­deznek, amikor alkalom nyílik beszélgetésre, vitára. A galéria afféle híd szerepét is szeretné betölteni. Nyíregy­házán kívül más városokban is vállalnak alkalmi tárlatrende­zést. Sőt! Megyén kívül is népszerűsíteni kívánják az itt élő művészek alkotásait úgy, hogy egy más város galériájá­val veszik fel a kapcsolatot és cserekiállítást rendeznek. No­vember végén Veszprémben mutatkozhatnak be egy mini tárlattal az alkotók. A veszpré­mi festők műveivel pedig a Zrínyi Ilona utcai sávház kép­csarnokában találkozhatunk hamarosan. Huszár István festőművész: — Sajnos egyre nehezebb ma már egy művésznek meg­teremtenie azokat a feltétele­ket, hogy kiállítson valahol. Régebben ha felkértek egy művészt egy tárlat megrende­zésére, akkor a költségeit megtérítették. Ma többnyire a művésznek kell fizetnie a tár­lattal járó minden kiadást, a szállítási költségektől a terem­bérletig. A megyénkben élő művészek így még hátrányo­sabb helyzetbe kerültek. Ezért is örülünk — bármilyen kicsi is legyen az —, ha egy újabb pódium nyílik számunkra. Veszélyben a kéttannyelvű Budapest (MTI) — Nehéz helyzetbe kerülhet jövőre a két tanítási nyelvű oktatás Ma­gyarországon. A parlament elé kerülő költségvetési törvény tervezetében ugyanis a koráb­bi 25 ezerről 5 ezer forintra csökken a diákonkénti kiegé­szítő támogatás, melyet a két tanítási nyelvű oktatásból adó­dó többletkiadások fedezésére szán az oktatási kormányzat. Igaz, a tavalyi 62 ezerről 85 ezerre nő a fejkvóta, ám ez a növekedés nem fedezi a kiegé­szítő támogatás csökkenéséből adódó hiányt. Miből adódik a két tanítási nyelven való oktatás drágasá­ga? Abból például, hogy a har­minc, harmincötös létszámú osztályokat legalább ketté­osztják az idegen nyelveken tanított tantárgyak óráin. Ezzel körülbelül hetente 45 száza­lékkal tartanak meg több tanó­rát mint az egy nyelven oktató iskolákban. Következéskép­pen több tanárra, tanteremre, taneszközre van szükségük. Ez mind pénzbe kerül! Amíg a fejkvóta harminc-harmincöt százalékára rúgott a fejenkénti kiegészítő támogatás, az or­szág mintegy ötven. két tanítá­si nyelvű általános és középis­kolájában az osztályokat cso­portokra oszthatták, azaz haté­konnyá tehették a két tannyel­vű képzést. Az ötezer forintos támogatás aligha lesz elég cso­portbontásra. Sokak szerint a két tanítási nyelvű iskolák támogatásánál előbbre való a kis települések iskoláján vagy a súlyos beil­leszkedési, tanulási, magatar­tási zavarokkal küzdő tanuló­kon segíteni a rendelkezésre álló pénzből. Csakhogy a két­tannyelvű iskolákban se elit­képzés folyik. Az itt tanuló fi­atalok 30-40 százalékának a szülei kétkezi dolgozók. Fel­vételüknél csak a képesség, a tudás számít, nem a szülő fog­lalkozása. Ki se derül: kinek mit csinál az anyja, apja. Csak utóbb, amikor már eldőlt, hogy megfelelt-e a követelmé­nyeknek. Egyébként nem min­denki tartja drágának a két ta­nítási nyelvű iskolák működé­sét. A szakközépiskolákból, a gimnáziumokból kimaradók, lemorzsolódók aránya 3-5 százalék között mozog. A két­tannyelvű iskolákban nem éri el az egy százalékot. Úgy lát­szik évente mintegy száz gim­nazista után hiába fizetett az állam fejkvótát, még az évet se fejezte be, kimaradt. Mi történik, ha a parlamenti vitában sem születik a kiegé­szítő támogatás növelését aka­ró egyezség? Az érintett isko­lák elküldhetnek pedagóguso­kat, megszüntethetik a cso­portbontást. Magyarán csök­kentik az oktatás színvonalát, az iskolák vonzerejét. Pedig ezek az iskolák nem kívánnak mást, mint annyi kiegészítő normatívát, amennyit például a nemzeti, etnikai kisebbség­hez tartozók nevelésében, ok­tatásában részesülők kapnak: 19 ezer 500 forintot. Ez is ke­vesebb a tavalyi kiegészítő összegnél, ám a megnövelt fejkvótával együtt elég a tal­pon maradásra. Emlékhely Kiskőrös (MTI) — Petőfi Sándor emlékének ápolá­sán túl a magyar kultúra kincseinek megőrzését is szolgálja az a kiadvány, amelyet a Petőfi Sándor Társaság jelentetett meg. Erről a kiskőrösi székhelyű országos szervezet elnöke, Oláh Pál adott tájékozta­tást. Elmondta: a kutatási eredmények alapján össze­állított kötet nemcsak a Pe- tőfi-emlékhelyeket veszi számba, hanem félszáznyi kárpát-medencei település korabeli társadalmi viszo­nyairól és élő Petőfi-kultu- száról is képet nyújt. A ki­adványban minden eddigit felülmúló teljességgel sze­repelnek mindazon helysé­gek, ahol ha csak rövid ideig is, a költő egykor tar­tózkodott. A kiadó megíté­lése szerint akkor lehet megérteni a költő üzenete­it, ha megismerjük életút­jának egyes állomáshelye­it. Krúdy Gyula emlékét ápolják Madár János Siófok — Az írók legszebb műveiket azoknak írták, akikbe szerelmesek voltak. Nem lehet szerelem nélkül maradandó és becses dolgot alkotni — olvashatjuk Krúdy Gyula Szerelmes­könyv című művében. E so­rok lényegére éreztek rá a si­ófoki Krúdy Gyula Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet taná­rai, amikor meghirdették — immár harmadszor — a pró­zamondó versenyt. i Völgyiné Pintér Piroska így vall erről: — A célunk az volt, hogy Krúdy Gyula különös világú és hangulatú, szerelemmel át­szőtt prózája eljusson a fiata­lokhoz, utat találjon a szívük­höz, az öreg szó az ifjakhoz, ahogyan ezt az író egyik mű­vének címében megfogalmaz- ta. Szíjártó Arpádné Törő Már­ta hozzáteszi: — Krúdy Gyula műveit a szerelem teszi emelkedetté, lí­raivá. Ezért is gondoltuk, hogy a fiataloknak meg kell ismer­niük Krúdy Gyula műveit. Mi kezdeményeztük a Szerelmes­könyv kiadását, illetve után­nyomását is, amely végül több színben jelent meg. Tanára­inknak, diákjainknak és termé­szetesen a prózamondó ver­seny résztvevőinek, győztesei­nek ajándékozzuk. A célokon, indíttatásokon túl megtudtuk azt is a két fő­szervezőtől, lelkes pedagógus­tól, hogy a siófoki iskolában Krúdy Gyula nevének felvéte­lével kezdődött el az író szel­lemi hagyatékának ápolása. Törő Márta: — Amikor fel­vettük Krúdy Gyula nevét, ne­kem megvolt Kerényi Ferenc- től Krúdy mappája. Felmen­tem az Irodalmi Múzeumba. - Ezt a mappaanyagot lefényké- peztettem. Ez volt az alapja az itteni gyűjteménynek. Krúdy Zsuzsától kaptam képeket. Könyvekből másoltunk hozzá anyagot. Krúdy és a gasztro­nómia címmel így rendeztük meg az első kiállítást iskolánk­ban 1991-ben. Tavaly B. Mid­ler Magda Huszárik Zoltán forgatásán készült fotóit állí­tottuk ki. Az idén Krúdy il­lusztrációkkal bővült az anyag. Iskolánk megvásárolt egy eredeti Krúdy-szekrényt. Ebben tároljuk a Krúdy-anya- got. Szeretnénk Krúdy Zsuzsa hagyatékából megszerezni né­hány fontos dokumentumot. Ugyanis ő volt ennek a moz­galomnak a megálmodója. Mi csak megvalósítjuk. Amikor megkaptam Krúdy Zsuzsától a Balatoni szívhalászok című kötetet, akkor kértem, kértük, hogy engedélyezze az után­nyomását. így adtuk ki ezt a könyvet, és a már említett Sze­relmeskönyvet is. Egy hajót is szeretnénk elnevezni Krúdy- ról. Jövőre szeretnénk Krúdy- érmet alapítani, amit az orszá­gos Krúdy prózamondó ver­seny győztesei kapnak. Az első prózamondó ver­seny 1994-ben volt. Siófok vá­ros és környéke általános és középiskoláinak hirdették meg. Akkor húsz gyerek vett részt. 1995-ben már kibővítet­ték a versenyt. Az idén sok minden másképp történt. Elő­ször is a siófoki iskolában elő­döntőt tartottak október 8- án amelyen 17 szakközépisko­lás és kilenc szakmunkástanu­ló vett részt. A Krúdy-napok eseményei október 17-22. kö­zött zajlottak az iskolában. Az első napon, 17-én gasztronó- maiai versenyre került sor. Október 18-án Krúdy-kiállítás megnyitása, filmvetítés, rend­hagyó irodalomóra, Krúdy iro­dalmi vetélkedő, Krúdy iro­dalmi konferencia gazdagítot­ta a programsorozatot. Jeles előadók hozták közelünkbe a nagy író alakját, szellemét. Megyénkből Katona Béla Krúdy világa, Futaky László Krúdy Gyula a könyvtárakban címmel tartott előadást. A har­madik országos prózamondó versenyre is ezen a napon ke­rült sor az iskola Szinbád ét­termében. Kilenc környékbeli általános iskola és tizennégy középiskola vett részt, össze­sen harmincegy versenyző. A mostani verseny országos volt, hiszen az Alföldről és a teljes Dunántúlról érkeztek fi­atalok. A versenyzők a szaba­don választott darab mellett egy kötelező művet, Krúdy Gyula Füredi élmény részletét adták elő. A nemes versengé­sen Tógyer Edina, a nyíregy­házi Krúdy Gyula Gimnázium negyedikes tanulója második helyezést ért el. □

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom