Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-28 / 278. szám
1996. november 28., csütörtök HÁTTÉR Lassan vége már az ősznek, de még javában tart az erdőtelepítés, erdőfelújítás. A Nyírerdő Rt. területein évente mintegy ezer hektár erdőt újítanak fel, de egyre nagyobb táblákat erdősítenek a magángazdák és az önkormányzatok is. Az állam is segít különféle kedvezményekkel, támogatásokkal ösztönzi a birtokosokat a faültetésre. Az erdőtelepítésben főleg a nyírségi ön- kormányzatok járnak az élen, egyre nagyobb területeket hódítanak vissza az akácosok, nyárfások, de sok helyen próbálkoznak az egykor őshonos erdőinkre jellemző tölgyek, kőrisek újbóli meghonosításával is Balázs Attila felvétele Ismeretlen politikusok A köz véleményét kérdezték Nyíregyházán a városról, a mindennapokról Adouromok Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Közvéleménykutatást végzett a közelmúltban a polgármesteri hivatal megbízásából Nyíregyházán az Országos Piackutató Intézet. Az alábbiakban ennek adataiból szemezgetünk, hiszen a kérdésekre adott válaszok elgondolkodtatóak. Tanulságos lehet, hogy arra a kérdésre: mennyire érdekli a politika, a megkérdezettek 29 százaléka azt válaszolta, egyáltalán nem. míg 31 százalékukat csak kicsit. Elégedettek Mindössze 8 százalék válaszolta, hogy nagyon érdekli a politika, 32 százalékot közepesen. A város politikai eseményei a megkérdezettek 23 százalékát egyáltalán nem, míg 27 százalékot egy kicsit, közepesen 36, nagyon 14 százalékot. Csupán 8 százalék elégedett azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok. 45 százalék inkább elégedetlen, míg 46 nagyon elégedetlen. A városban folyó munkával viszont már 41 százalékban elégedettek, míg 40 százalék inkább elégedetlen. A megkérdezettek harmada szerint ugyanúgy mennek a dolgok, mint korábban, negyede szerint jobban, 23 százalék szerint viszont rosszabbul. A többség szerint az országban rosszabbul mennek a dolgok, s csak 9 százalék érzi úgy, hogy jobban. Érdekes, hogyan oszlik meg a bizalom az egyes politikai intézmények között. Százfokú skálán pontozva a legtöbb bizalmat a köztársasági elnök élvezi, utána a honvédség és az Alkotmánybíróság következik, majd a tévé, rádió, újságok, s csak ezek után a bíróság és a rendőrség. Az önkormányzatok 50. míg a kormány 36 pontot kapott, legkevesebbet pedig a pártoké, 29-et. A nyíregyháziak szerint a város helyzetének alakulásában legnagyobb szerepe a polgármesternek van (90), utána következik a képviselő-testület (88). majd a megyei önkormányzat (80) és a helyi párt- szervezetek (71). Csak a 14. hely jutott ebben a sorban a város polgárainak, akiktől kisebb szerepet már csak a kisebbségi önkormányzatoknak és az iskolaszékeknek tulajdonítanak. A megkérdezettek négyötöde tudja, hogy Csabai Lászlójáé a város polgármestere, s 59 százalék azt, hogy az MSZP támogatásával indult a választásokon. Arra a kérdésre, mennyire rokonszenves a polgármester, százfokú skálán 61 pontot kapott. A rokonszenvet iskolai osztályzatokkal kifejezve: 1 -est 7,2-est 8,3-ast 25, 4-est 30. 5-öst 15 százalékuktól kapott. Ha most kellene polgármestert választani, akkor 37 százalékuk újra őrá szavazna. Egy éve nem járt ott A képviselő-testület inkább a város érdekeit tartja szem előtt (34 százalék), s 24 százalékban pártérdekek mentén dolgozik. Meglepő módon a megkérdezetteknek csupán 14 százaléka tudja, kik a város ország- gyűlési képviselői, 78 százalékuk egyáltalán nem tudott válaszolni a kérdésre. 8 százalékuk pedig téves választ adott. Majdnem hasonló a helyzet az önkormányzati képviselők tekintetében: itt 27 százalék ad helyes választ, míg 71 százalék nem tudja. A lakosság több mint fele nem tudja, hogy Felbermann Endre az egyik, 80 százaléka pedig azt, hogy Giba Tamás a másik alpolgármestere a városnak, továbbá 52 százalék nem tudja azt, hogy a jegyző Fazekas János. Az önkormányzat és a lakosság kapcsolatára a többség 3- as (közepes), osztályzatot adott. A megkérdezettek 37 százaléka soha nem intézett még ügyet a polgármesteri hivatalban, negyedrészük több, mint egy éve nem járt ott, míg a másik negyed egy éven belül. 13 százalék pedig egy hónapon belül. Többségüknek (58 százalék) könnyen ment az ügyintézés, 24 százaléknak nehezen, míg 15-nek egyáltalán nem sikerült. Százpontos skálán kifejezve a válaszadók szerint az ügyintézésnél legnagyobb szükség türelemre, kitartásra (83 pont) van. azután összeköttetésre (68 pont), s megvesztegetésre is (19 pont). Általában elégedettek a város áruellátásával (87 pont), a vezetékes víz-, gáz- és telefonellátottsággal, a hulladék- szállítással, kulturális rendezvényekkel és sportlétesítményekkel (82-68 pont). A legrosszabb a vélemény az utakról; a közbiztonság helyzetéről, a szociális ellátásról, lakáshelyzetről, a helyi foglalkoztatás elősegítéséről. Ha a város pénzét a lakóknak kellene elosztaniuk, akkor száz forintból átlag 21-et az egészségügyre, 12-t a közbiztonságra, 13-át szociális ellátásra, 12-őt oktatásra, 10-et lakásépítésre, felújításra, 9-et közműfejlesztésre, útépítésre, 6-6 forintot pedig kultúrára, sportra és tömegközlekedésre fordítanának. A megkérdezettek 35 százaléka szerint, ha elfogyna a város pénze, a hiányt a kihasználatlan intézmények átszervezéséből kellene pótolni, 12 százalékuk hitelt venne föl, 16 százalék értékesítené a város vagyonát, míg csak egy százalék növelné a helyi adók mértékét (36 százaléknak nem volt ötlete). A város vagyonával egy városi tulajdonú, piaci alapon működő társaság gazdálkodna a legjobban (25 százalék), utána következnek a polgármesteri hivatal munkatársai (19 százalék), majd a közgyűlés gazdasági bizottsága (10 százalék), végül a közgyűlés (6 százalék) (nem tudja 40 százalék). A Kelet-Magyarországból Végére hagytuk azt, ami nagy örömmel tölt el bennünket is: az önkormányzat munkájáról az információkat elsősorban a városi televízióból (71 százalék), második helyen pedig lapunkból, a Kelet-Magyarországból (62 százalék) szerzik a városlakók. Galambos Béla ■»'k agyogó húzásnak bi- zonyult annak idején A. V a kormányzat részéről két adóügyi zseni — a volt APEH-es és az egykori adótanácsadó — bevonása a jövő évi adótörvények kidolgozásába. Miközben odafentről már jó ideje azt hangoztatják, hogy mind a vállalkozók, mind pedig a magánszemélyek adóterhei csökkennek jövőre, a közelmúltban elfogadott '97-es adótörvény végül is egy sor olyan szigorítást tartalmaz, amelyeknek évek óta most először sikerült átcsúszniuk a parlamenti szavazáson Itt van például a mező- gazdasági kistermelők adózásának megszigorítása, amellyel kapcsolatban az agrárlobhynak még elégedettség érzete is lehet, hiszen sikerült könnyítéseket kiharcolnia. Az eredetileg tervbe vett 100 ezer forinttal szemben ugyanis, végül a 250 ezerforintos árbevételi határ került a törvénybe, amely alatt az őstermelőnek nem kell jövedelmét figyelembe vennie. Balogh Géza Y jégé a Ki mit tud?- 1 / nak, levonhatta ki-ki V a maga következtetését. Az idősebbek, akik tárná voltak a kezdeti vetélkedőknek is. alighanem azt mondják, ügyesebbek, tehetségesebbek, eredetibbek voltak az akkoriak. A fiatalabbak azonban minden bizonnyal a maiak produkcióját értékelik igen magasra. E sorok írójának is megvan természetesen a maga véleménye, engedtessék meg azonban, hogy most csak a vetélkedősorozat egyetlen részterületével foglalkozzam, nevezetesen a néptánccal, népzenével. Másokkal együtt nem először fejezem ki nemtetszésemet, hogy a televízióban is lezajló rendszerváltás egyik leg- látványosabb következményeként szinte teljesen eltűntek a képernyőről a néptáncosok. népzenészek. Nincs szándékomban egyetlen nézőcsoport ízlését se megsérteni, nem minősítem hát, hogy milyen műsorok foglalták el a koPersze azt mindenki tudja, hogy valójában e téren szigorítás történt. Hiszen az új adótörvénnyel első ízben sikerül jövő évtől kezdve a negyedmilliónál nagyobb éves árbevételt elérő mező- gazdasági termelőket azon — az ügyeskedők által kissé lesajnált — magyar állampolgárok közé „emelni", akik adót és tb-járulékot egyaránt fizetnek a közös kasszába. A vállalkozói érdekképviseletek ugyancsak többször megtorpedózták korábban azt a most mégiscsak keresztül vitt jogszabályt, amely jövő évtől már korlátozza a vállalkozások készpénzforgalmát. Eziittal hiába próbálkoztak, a törvény kimondja: jövőre büntetik az egymillió forint fölötti készpénzfizetéseket. Illetlenség volna persze megfeledkezni arról, hogy a személyi jövedelemadótáblán végrehajtott kedvező módosítások, az étkezési hozzájárulás adómentessége és még néhány kedvezmény eredményeként két év óta először úgy tűnik mégis csak csökkennek egy han- gyányit adóterheink. Ha csak..., a zsenik ki nem öt- löttek már megint valamit. l l ábban is rendkívül szűkre szabott néptánc, népzenei blokkok idejét, de annyit azért megkockáztathatok: százezerek érdeklődését hagyja figyelmen kívül néhány, más kultúrkörben felnőtt televíziós szerkesztő. Ha magántelevízióról volna szó, szavunk se lehetne. Am a Magyar Televíziónak még mindkét csatornája közszolgálati, így joggal tiltakozhatnak a szóban forgó televíziósvezetők ízlésterrorja ellen a kisemmizettek. Tudom, elfogultsággal is vádolhatnak e soraim miatt. Am, visszatérve a „Ki- mittud„-ra, egyértelmű jelzéseket kaphattak a műsorral gazdálkodók: a különféle produkciók közül messze a néptáncosok, népzenészek, énekesek kapták a legnagyobb tapsot, a legtöbb közönségszavazatot. Néhány hete új vezetése van a televíziónak. Remélhetőleg ők is nézték a „Kimittud,,- ot... S remélhetőleg nem kell már sokáig átkapcsolnunk a román, az orosz adóra, vagy a francia TV-5- re. ha népzenét akarunk hallgatni, néptáncot akarunk nézni. Kányádi Sándor mondja Románia Hogy lehet komolyan venni egy országot, ahol csak az én életemben ötször változott a nemzeti himnusz? Eszak-Magyarország, 1994. november 19. Kárpát-medence Európa ott kezdődik, ha a szomszéddal legalább elviselhető társbérletben élek. Kisalföld. 1995. május 13. Pártosdi A költő költsön otthon, mint a tyúk. ne kóricáljon udvarról udvarra. Zalai Hírlap, 1993. április 3. Kinövés Mindenki költői fantáziával születik, gyerekkorában ír is verseket, de az okosak abbahagyják. Szerencsére még időben. Kisalföld, 1995. szeptember 30. Magyar kérdés Sokszor kimutatkoznék a fajtámból. de hová mutatkozhatnék be? Jászkun Krónika, 1994. december 12. Nálunk, vidéken A mai számlacsúsztató, pénzéhes „falusi turizmust” régen még vendégszeretetnek hívták. Hajdú-Bihari Napló, 1993. április 10. Csoóri Sándor mondja Egyenes Néha tíz-tizenöt évet is megspórolhat egy jó gondolat. Fehérvári Hét, 1994. december 22. Ipari társadalom Ahol az eltömegesedés megjelenik, ott az eredetiség elvész. És akkor nem lesz nagyság, csak másolat. Tolnai Népújság. 1995. április 3. Légies A politikust mindig körülfel- hőzik az érdekei. Magyar Nemzet, 1996. április 20. Kommentár A magyarázatokat ideig-órá- ig még értjük, de a világot nem. Magyar Nemzet, 1996. május 4. Nem, nem, soha Nekünk Trianont kell elviselnünk. A közvetlen szomszédainknak: Romániának. Szlovákiának, Ukrajnának és Szerbiának csak a demokráciát kellene. Duna Tévé. 1995. június 3. Rendszerváltás Három évvel ezelőtt nem mi szabadultunk föl, hanem a szenvedélyeink. Fejér Megyei Hírlap, 1993. június 2. □- ' . , Ü V- M M KOinill6inMÍf Néptánc, népzene Aforizmák
