Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-16 / 268. szám

1996. november 16., szombat HATTER □ Fejleszteni, vagy felélni Megyei reorganizációs program állami támogatással és német segítséggel Balogh József Újfehértó (KM) — Tizenöt millió forintot kapott a Megyei Fejlesztési Tanácstól integrá­tor szerepkörű textilkonfekció kisrégió központ létrehozására az Urbán és Társa Kft. Mit je­lent ez a szerepkör, milyen fej­lesztés, s milyen eredmény várható ettől a támogatástól? Erre kerestük a választ Újfe- hértón. — Hagyományos ágazat volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében korábban a textil­feldolgozás és -konfekcioná­lás — kezdi egy kis szakma­történelemmel a közgazdász cégtulajdonos —-. Sok tsz-nek volt ilyen üzeme, amelyek az akkori viszonyok között élet­képesek voltak, hiszen létezett a szovjet piac. Deviza bérmunkából A piac összeomlása és a ter­melőszövetkezetek megszűné­se sok kisüzem csődjét ered­ményezte, ahol vállalkozni ké­pes emberek voltak, ott műkö­dőképes kisüzemek maradtak hátra, de a korábban közel 20 ezer — döntően női — mun­kaerőből mindössze négy, négy és fél ezer maradt. A me­gyei vezetés bizonyára azt mérte fel, hogy ezt a felszaba­dult és munkanélkülivé lett létszámot hogyan lehetne be­tanítani és foglalkoztami, mert ezáltal csökkennének a szoci­ális gondok, a társadalmi fe­szültség, nem beszélve arról, hogy az export bérmunka még most is jelentős devizakiter­melő része a gazdálkodásnak. Szerencsére több olyan nagy múltú cég maradt talpon, mint a Diruváll, a Nyírség Ruházati Szövetkezet, a Szamos menti Szövetkezet, a Nyírbátori Szö­vetkezet, de jöttek létre kisebb üzemnek vagy középüzemnek nevezhető képződmények, amelyek jobbára az említett nagy cégekkel együttműködve keresik a helyüket a piacon. És ahol a vezetés perspektiviku­san és nem osztalékéhesen gondolkodik, ott a megfelelő gépi fejlesztések végrehajtásá­val, munkaerő képzésével el­jutottak olyan technológiai Ha létrejön az együttműködés, sikerül kicserélni a régi gépparkot Elek Emil felvétele szintre, ami önálló munkavál­lalást tesz lehetővé. A másik oldalról nézve egy­re több önkormányzat keresi a lehetőséget, hogy megoldja a foglalkoztatást, hiszen akik a segélyrendszerből is kiszorul­nak, azok ellátása helyi feladat lesz. Több polgármester keresi már csak emiatt is az életké­pesnek mondható vállalkozá­sokkal a kapcsolatot, hogy új munkahelyek létesüljenek és mivel ezt a megyei vezetés is ambicionálja, elkészült egy megyei reorganizációs prog­ram a kihasználatlanul lévő volt állami és egyéb tulajdo­nok hasznosítására, a Megyei Fejlesztési Tanács pedig pá­lyázati lehetőségeket írt ki ab­ból a nem kevés pénzből, amit a megye preferáltan kap ebben az időszakban. Csúcstechnológia Hogyan lehetne ezt a pénzt megszerezni, hogy az egymás­sal versengő cégek ne egymást üssék ki a versenyből? Azt mondja Urbán Lajos: létre kel­lene hozni egy olyan szindiká­tus jellegű együttműködést, ahol tudomásul veszi minden­ki, hogy a meglévő piaci pozí­ciói szerint részben konkuren­ciát jelentenek egymásnak, ugyanakkor a harmadik féllel szemben közös érdeket védve, közösen vállalkozva lehetne fellépni. Fontos lenne ez annál is inkább, mert ebben a reórga- nizációs programban szeretne részt venni az Adler Dürkopp cég, amely a textil- és bőrfel­dolgozó iparban Európa veze­tő gépgyártója. — Természetesen nem ön­zetlenül — mondja Urbán La­jos —, hisz neki ez üzlet. Megfelelő nagyságrend esetén jelentős árkedvezményeket adna, ugyanakkor hajlandó lenne idetelepíteni egy regio­nális szervízhálózatot, ami ha nem is nagylétszámú — 6 vagy 10 fő —, igen kvalifikált munkahelyteremtés lenne. Ez mérnöki szintű feladat. Számí­tógépes vezérlésről van szó, hiszen az új gépek már progra­mozhatok. Nagyon fontos, hogy a még munkára alkal­mas, de nyugat-európai köve­telményszintnek már nem megfelelő technikai gépparkot hajlandók lennének felvásá­rolni azoktól a leendő pályá­zóktól, akik tőlük vásárolnak gépet. Urbán Lajos cégénél a meg­valósítás gyakorlatilag már el is kezdődött. — Ennek a célnak rendeltük alá a felújítási munkákat, gép- beszerzési tárgyalásaink már e szerint folynak, az más kérdés, hogy mi nem részesültünk ezekből a kedvezményekből, hiszen ez az új regionális el­képzelés még nem jött létre. Árengedmény Gépberuházásunk viszont már arra irányul, hogy másképp képzett 20-30-as pluszlétszá­mot foglalkoztassunk, a raktá­ri kapacitásunkat bővíthessük, s kihasználva a 4-es út által kí­nált jó megközelítési lehetősé­get, létrehozzunk egy olyan bedolgozói rendszert, ahol a központi raktározás, a vámel­járások bonyolítása és egyálta­lán a kamionrakodás folyhat. Szeretnénk itt hosszú távon 80-100 fővel dolgozni és ma­gunk köré vonni egy kb. 100 fős bedolgozói létszámot. — Ha eldöntjük, hogy egy ilyen komplex rendszerben tu­dunk-e együttműködni, van-e komoly befektetői szándék a piacon maradáshoz, s képesek leszünk megfelelő nagyság­rendet elérni, akkor komoly árengedményt kapunk a gyár­tótól. Ha a cégek akarják az együttműködést, akkor a bie- lefeldi gépgyártó által me­gyénkben szervezett kiállítás idejére —január második fele — a konkrét pályázati igények ismeretében lehet felkészülni arra, hogy a márciusra benyúj­tandó pályázatokból milyen fejlesztés várható. Páll Géza tárcája ... ■ Y j annak hangok, embe- 1/ ri hangok, amelyeken V nem fog az idő. Gaz­dájuk a természettől azt a rit­ka ajándékot kapta, hogy a hangja megőrzi a kortalan- ságát. Erre esküszik az egy­kori telefonközpontos kis­asszony, akit a fél város meg­ismert sok éves munkája so­rán. De csak a hangokat ismer­te, a hívott féllel nagyon rit­kán vagy soha nem talál­kozott. A hangokat olyan csodálatosan el tudta raktá­rozni az agyban, hogy az ille­tőnek be sem kellett mutat­koznia, ő máris tudta, ki az aki egy telefonszám után ér­deklődik, ébresztést kér, ne­tán megsürgeti a korábbi hí­vást. „Olyan esetem is akadt, hogy az egyik üzletben meg­hallottam az ismerős hangot. Nem hagyott nyugton a kí­váncsiság, odamentem a meglepett vevőhöz, elnézést kértem és megkérdeztem, hogy van a kedves felesége, akihez tegnap orvost hívott. Óriási volt a meglepetés. Kései randevú Honnan tudom én az ő leg­személyesebb dolgait? Aztán illetően bemutatkoztam, én vagyok a telefonközpontos kisasszony, és megismertem a hangját...” Ilyen eset persze ritkán fordul elő a telefonközpontos kisasszonnyal, általában nemigen fedte fel a kilétét. Már csak azért sem, mert nem csak ő volt ismeretség­ben a fél várossal, a hangok után őt is több százan ismer­ték. Egyesek azt is mondták, olyan „karádys” a hangja, ezért könnyű megismerni. Talán a Karády Katalinra emlékeztető hang, vagy az éppen szerelmes hajlamú fér­fiak jóvoltából, sokan kértek tőle randevút is. Nem is si­kertelenül... „Három fiatal kolléganő­met adtam férjhez így. A megbeszélt találkozóra ter­mészetesen nem én mentem el, hanem elküldtem magam helyett valakit. így három házasságot, amiből sajnos egy válással végződött, ne­kem köszönhetnek a munka­társnőim, illetve engem szid­hatnak, ha nem sikerült. Én pedig, ahogyan a köznyelv mondaná, megmaradtam vénlánynak. A három férjhez adott kolléganőim azt mond­ták, a férjüket elsősorban a meleg, kellemes, selymes hangom hódította meg. Élőben persze hamar kide­rült, hogy nem a várt hangon szólaltak meg a randevúra érkezettek, de úgy látszik, ak­kor már nem ez volt a legfon­tosabb. Természetesen nem minden randevú végződött házassággal...” Ha arra gondol, hány új élet megszületésében járt közbe, hívta a kórházat, a szülészeit osztályt, egy egész iskolai osztály kitelne belőle. De előfordult tragédia is, amikor az egyik kisfiú egye­dül maradt otthon, játszott a gyufával és lángra kapott a szőnyeg, a függöny. A gye­rekben szerencsére volt any­nyi erő, hogy felhívja a tele­fonközpontot. Perceken belül a helyszínen voltak a tűzol­tók, de a gyereket, csak sú­lyos égési sebekkel tudták megmenteni. Idős, egyedül élő emberek is sok esetben felhívták, főleg késő este és éjjel. Ha nem volt sürgős hí­vás, velük is váltott néhány szót, mert akkor még isme­retlen volt a lelkisegély-szol- gálat. Néhanapján még ma is nyugdíjasként beugrik he­lyettesíteni, de már teljesen új hangokat hall a készülék­ben. Már nem mondhatná, hogy a fél várost ismeri a hangja után... okát gondolkoz- V tam, hogy van ez • • LJ tulajdonképpen. Nemrég egy telefonszám iránt érdeklődött egy férfi­hang, s azt mondta, ő sok év­vel ezelőtt már hallotta a hangomat, szívesen találkoz­na velem. A hangom semmit nem változott, állította. Még nem tudom, lesz-e annyi bá­torságom, hogy elmegyek a randevúra...” Ötletesen Esik Sándor A gazdaság elméleti és gyakorlati szak­emberei immár négy esztendeje hagyomá­nyosan őszi randevút adnak egymásnak Debrecenben az Ötlettől a termékig elne­vezésű kiállításon. Az idei találkozót november 18-án és 19-én rendezi meg a Kossuth Lajos Tudománye­gyetem díszudvarán a Deb­receni Tudományos Műsza­ki Park. A rendezők öröm­mel tapasztalják, hogy év­ről évre több résztvevője van az ötletbörzének, amelynek a mottója: ,Az asztalfiókban rejtőző — mégoly brilliáns — ötlet nem ér annyit, mint a papír, amelyre írták!” Nos a deb­receni ötletbemutató termé­kei nem maradnak az asz­talfiókban, legalábbis sok közülük megvalósult az évek folyamán. A debreceni kiállításokon találkozhatott például elő­ször a közönség a miskolci egyetem egyik kutatója ál­tal kifejlesztett világszaba­dalommal - az úgynevezett dinamikus AID átalakítóval —, amely az 5. generációs számítógépek technikai alapja lehet. Az ötletbörze kiállítója volt az a dunaúj­városi vállalkozás is, amelynek munkatársai ki­fejlesztették az ipari aszink­ronmotorok újszerű vezér­léstechnikáját. Ilyen beren­dezés már több kelet-ma­gyarországi cégnél műkö­dik, jelentős energiát taka­rítva meg üzemeltetőjének. Ugyancsak Debrecenben mutatták be először azt a különleges anyagot, amely megvéd a környezetünkből érkező káros elektromágne­ses sugárzásoktól. Segítsé­gével olyan árnyékolást le­het megvalósítani, hogy például a mágneslemeze­ken tárolt adatok sértetle­nek maradnak a veszélyes elektromágneses környezet­ben is. A beharangozó tudósítá­sokban nem hangzott el egyetlen szabolcs-szatmár- beregi cég neve sem. Talán ide nem jutott el az esemény híre azokhoz a fülekhez, amelyekhez kellett volna. Szinte biztos, hogy szűkebb hazánk is bővelkedik meg­valósításra váró ötletekben. Lehet, hogy nekünk külön kiállítást kellene rendez­nünk? Kábítószer Ferter János rajza I# AdtMlOM# Ő » ____________________________£_^ A _| Börtönviszonyok Kováts Dénes A magyar büntetés- végrehajtás hatá­lyos szabályozása minden tekintetben kiállja az európai összehasonlítá­sokat — jelentette ki Csáti András, a büntetés-végre­hajtás országos parancso­kának helyettese a sátoral­jaújhelyi tudományos kon­ferencián. — Amennyiben az intézményrendszer-fej­lesztésben, a személyzet képzettsége és az anyagi el­látás tekintetében is oly mértékben tudnák adaptál­ni az európai normákat és ajánlásokat, mint a jogal­kotás területén, akkor el­mondhatnánk, hogy nem Európába tartunk, hanem ott vagyunk — tette hozzá. A szakemberek szerint a hazai börtönviszonyokban mutatkozó elmaradás okai az ország korábbi politikai viszonyaira és jelenlegi gazdasági helyzetére vezet­hetők vissza. Néhány év alatt részben új intézetek építésével, részben a több mint százéves börtönök fel­újításával kell(ene) elérni, hogy a magyarországi bv- intézetek színvonala elérje az európai mércét. Ma az ország 32 intézetében és in­tézményében 13 ezer jog­erős elítélt van, a börtönök telítettsége átlagosan 120 százalékos. A nemzetközi normák egy fogva tartott számára 3 fi négyzetméter­nyi cellaterületet írnak elő; ettől még igen messze va­gyunk, miként az elítéltek egyéni elhelyezése sem jel­lemző. A magyarországi börtön­viszonyokról azonban meg­oszlanak a vélemények. Hi­szen míg egyes nemzetközi szervezetek az európai nor­mák itteni hiányát, afogva- tartás körülményeinek javí­tását követük, addig a köz­vélemény úgy vélekedik: túl jó dolga van a börtönökben az elítélteknek. Bár a tör­vénytisztelők belülről nem ismerik ezen intézeteket, azért sok mindent hallanak róluk, így az állampolgárok jelentős hányada vélekedik úgy: a televízió, könyvtár, konditerem és egyéb lehető­ségek inkább a bűnözők ké­nyelmét, mint büntetését szolgálják. Lehet, hogy igazuk van, de azért annak a jó, aki sza­badon kint tölti napjait, éveit.... □ JT*1j | sMl ■IflBBimHBfmiMEl

Next

/
Oldalképek
Tartalom