Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-02 / 256. szám

1996. november 2., szombat HÁTTÉR Győzött a magyar nép Bili Clinton elnök nyilatkozata az 1956-os évfordulóról Emelkedett a GDP KSH-számítások a bruttó termékről Cserepek Budapest (MTI) — A Fő­városi Oktatástechnológiai Központ ötlete nyomán Tükörcserepek címmel film készült 1956-ról. A készítők megkísérelték ki­zárólag hiteles dokumentu­mokra támaszkodva feli­dézni a történteket: 1953- tól, Sztálin halálától a for­radalom kitörését megelő­ző időszakon keresztül, az október 23-november 4. közötti napokig. A film vé­gén hallható Göncz Árpád 1990-ben elhangzott parla­menti beszéde. Ekkor dek­larálták hivatalosan is, hogy ’56 forradalom volt. A videofilm kópiáját az or­szág valamennyi középis­kolájának eljuttatják. Washington (MTI) — Az öt­venhatos magyar forradalom előfutára volt a vasfüggöny le­omlásának és az európai föld­részen végigsöprő demokrati­kus változásoknak — hangoz­tatja az a nyilatkozat, amelyet a Fehér Ház csütörtök este tett közzé Bili Clinton elnök nevé­ben. Feleleveníti, hogy negy­ven évvel ezelőtt fiatalok és idősek, munkások és diákok, anyák és apák elszánt bátor­sággal szembeszálltak a szov­jet harcskocsikkal: sokan a végső áldozat meghozatalára is hajlandók voltak a szabad­ságért, és még többen hagyták maguk mögött az országot, hogy Nyugaton találják meg az áhított célt. — A magyar nép szabad­ságvágya azonban nem halt meg Budapest utcáin. Azok az eszmények, amelyekért akkor harcoltak, tovább éltek a ma­gyarok szívében, és az ellenál­lás emléke táplálta a reményt és eltökéltséget, hogy a sza­badság és a demokrácia vágya nem fog elhalványulni, hanem megmarad — áll a nyilatko­zatban, amely felidézi azokat a szavakat, amelyeket Dwight Eisenhower néhai amerikai el­nök mondott 1956 decemberé­ben a bátor magyar nép hely­tállását és áldozatvállalását méltatva. A nyilatkozat emlékeztet rá, hogy az Egyesült Államok örömmel fogadta, amikor 1989. október 23-án, az ötven­hatos események évfordulóján kikiáltották az új Magyar Köz­társaságot. — így tehát végül is győze­delmeskedett a magyar nép — állapítja meg a nyilatkozat, hozzáfűzve: — A forradalom hősei előtt legméltóbban úgy róhatjuk le tiszteletünket, ha segítjük valóra váltani a de­mokráciának és a szabadság­nak azokat a célkitűzéseit, amelyekért ők küzdöttek. El­érkezett az idő arra, hogy Amerika, együttműködve Ma­gyarországgal és a többi euró­pai demokráciával, megte­remtse az egységes és bizton­ságos Európát. Es eljött az ide­je annak is, hogy Magyaror­szág ismét büszke tagja legyen a nemzetek demokratikus csa­ládjának. Hajnal Béla ^coooooowaoooMwcwűwMcwocoooaMMOcoMwocMMflWOWMOoeoooMwaat Nyíregyháza (KSH) — A KSH felülvizsgálva a ko­rábbi becsléseket, ellen­őrizve az előzetes adato­kat — kialakult gyakorla­tának megfelelően — ősz­szel teszi közzé az előző évi bruttó hazai terméké­nek (GDP) alakulásáról szóló számításait. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP-je) 1995- ben összehasonlítható áron 1,5 százalékkal nőtt az elő­ző évhez képest. Összege egy főre vetítve 537 ezer forint volt, ez a hivatalos kereskedelmi árfolyamon 4273 USA-dollámak felelt meg. 1970 és 1989 között a bruttó hazai termék — egyes évek stagnálásától el­tekintve — növekvő ten­denciát mutatott, 1990-től 1994- ig évről évre csök­kent, majd 1994-1995-ben ismét emelkedett. Nagy ágazatok Az egész huszonötéves pe­riódust kisebb-nagyobb — esetenként rendkívül éles — külső egyensúlyi problé­mák jellemezték, ami miatt a termelés egy részét ten­denciaszerűen a külső adós­ság törlesztésére kellett for­dítani, így a belföldi fel- használás hosszú távon ke­vésbé nőtt, mint a termelés. Ez érvényesült a belföldi felhasználás két fő terüle­tén: a háztartások fogyasz­tása és a beruházások eseté­ben is. Az 1990. és 1991. évi nagymértékű GDP- csökkenést követően a ko­rábbinál jóval kevésbé hul­lámzott a gazdaság teljesít­ménye. A GDP 1995-ben összességében 0,6 száza­lékkal haladta meg a négy évvel korábbi szintet. A nagyobb súlyt képvise­lő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar hoz­záadott értéke minden egyes évben nőtt, 1995-ben 25 százalékkal volt maga­sabb, mint 1991-ben. A me­zőgazdaság nettó termelése ezzel szemben csak az utol­só évben mutat növekedést, így 21 százalékkal alacso­nyabb volt az 1991. évinél. Ennél is nagyobb mértékű visszaesés jellemezte a ke­reskedelmet, melynek telje­sítménye minden évben csökkent. A nem anyagi szolgáltatásokat nyújtó ágak (pl. közigazgatás, ok­tatás, egészségügy, ingat­lanügyek) általános jellem­zője volt, hogy hozzáadott értékük 1992 és 1994 kö­zött emelkedett, majd 1995- ben csökkent, a ko­rábbi évek emelkedése kö­vetkeztében azonban szín­vonaluk ekkor is magasabb volt, mint 1991-ben. A fogyasztás A háztartások fogyasztásá­nak fő forrása a rendelke­zésre álló jövedelem és a természetbeni társadalmi juttatás (egészségügy, okta­tás stb.). A háztartások összes rendelkezésre álló reáljövedelme 1995-ben 5 százalékkal csökkent. 1995-ben a reáljövedelem átlagos változásán belül jö­vedelemforrásonként nagy volt a szóródás. A bérek és keresetek korábban nem ta­pasztalt mértékben, 11 szá­zalékkal csökkentek. A kis­vállalkozók jövedelme 6 százalékkal, míg a tulajdo­nosi jövedelmek (kamat, osztalék, bérleti díj stb.) át­lagosan 9,1 százalékkal nőttek, utóbbiak döntő részben a kamatjövedelmek több . mint 14 százalékos emelkedése következtében. A pénzbeni társadalmi jut­tatások szintén minden ko­rábbit meghaladó mérték­ben, 14 százalékkal estek vissza. Ezen belül a nyugdí­jak reálértéke az előző évi szerény növekedés után 9,4 százalékkal mérséklődött, és tovább folytatódott a családi pótlék reálértéké­nek csökkenése, ez utóbbi mintegy 25 százalékkal ma­radt az 1994. évi szint alatt. A külföldi tőke 1995-ben az összes beruházás 1003 milliárd forintos értékéből 401 milliárd forintot tett ki, amit főként gépvásárlásba fektettek. A külföldi érde­keltségű vállalkozások be­ruházása 1994-ről 1995-re folyó áron 52,9 százalékkal nőtt, így az összes beruhá­zásból való részesedésük az 1994. évi 31,1 százalékról 1995-re 40 százalékra emelkedett. Ezen belül a ki­zárólag külföldi tulajdonú szervezetek — folyó áron számítva — közel 70 száza­lékkal, a külföldi többségi tulajdonú szervezetek pe­dig még ennél is nagyobb mértékben: több mint 150 százalékkal növelték ma­gyarországi beruházásukat. Ugyanakkor a harmadik csoport: a belföldi többségi tulajdonú, de külföldi érde­keltségű szervezetek beru­házásának növekedése fo­lyó áron nem érte el a 10 százalékot sem. A külföldi tőke beáramlása évek óta változatlanul a fővárosra, Pest megyére és a Nyugat- Dunántúlra koncentrálódik, a keleti országrész iránt csekély érdeklődést mutat. Negyedéves becslés A bruttó hazai termék (GDP) negyedéves alakulá­sa iránti igény növekedését jelzi, hogy az elmúlt évek­ben egyre több ország fog­lalkozik a GDP negyedéves becslési módszerének ki­dolgozásával. E területen az OECD-ország közül 18 közöl rendszeresen negye­déves GDP-adatokat. Az utóbbi években a magyar Központi Statisztikai Hiva­tal is elkezdte a GDP ne­gyedéves becslési módsze­rének kidolgozását és a kí­sérleti számításokat. Év közben rendszerint keve­sebb és kevésbé részletes, gyakran bizonytalanabb adat áll rendelkezésre. 1996. évben a második ne­gyedévi előzetes becslések szerint a gazdaság össztel­jesítménye lényegében az előző év azonos időszaká­nak szintjén maradt. A GDP felhasználásának szerkezetében kedvezőtlen változás a beruházások to­vábbi csökkenése, ami mintegy 9 százalékkal ki­sebb mint 1995 második negyedévében volt. A ház­tartások fogyasztása ápri­lis-június időszakában 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A ter­mékek és szolgáltatások exportjának növekedése ugyan meghaladja az im­port növekedését, de kisebb mértékben, mint az előző negyedévben. (Grafikon az 1. oldalon) Kamatoz« Kincstárjegy 1997/X. ! H BIZTONSÁG FELSŐTOKON A havonta kibocsátott, egyéves futam­idejű Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az értékpa­pírpiacon. Nem is csoda, hiszen jól ka­matozik és rendkívül biztonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befektetőnek a névérték és a kamat kifizetését a fu­tamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 21%-ot kamatozik. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír-számlán is tartható, ahonnan sem ellopni, sem el­veszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt másodpiaci forgalomban az OTP Értékpapír Ügynökség Rt., az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Hitel Bank fiókjaiban napi árfo­lyamon adható és vehető. • Ugyanakkor a futamidő alatt is visszaváltható. (Igaz, hogy ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőnek.) • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen elér­hető, hiszen - amint az az alábbi listából is látszik - igen sokan forgalmazzák. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy 1996. november 1-től a Magyar Nemzeti Bank fiókhálózatának helyén - változatlan feltételek mellett - a Magyar Államkincstár értékpapírpénztárai várják a tisztelt befektetőket. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/X.) 1996. október 28-tól november 8-ig jegyezhető. Jegyzési árfolyam 1996. október 28. - november 4.: 99,70%, novem­ber 5-8.: 100%. A kibocsátás napja (egyben a kama­tozás kezdete): 1996. november 13. Évi kamata 21%. AZ Állam ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Értékpapír Ügynökség Rt. 1051 Bp„ Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt. 4401 Nyíregyháza, Rákóczi u. 1., Fehérgyarmat, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Tiszavasvári • Inter-Európa Bank Rt 4401 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. • Magyar Hitel Bank Rt. 4401 Nyíregyháza, Egyház u. 9., Mátészalka VALAMINT: Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értékpapírpénztára 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. (A Magyar Állam- kincstár értékpapírpénztáraiban csak 1996. november 1-én kezdődik az értékesítés.) □ IMmmMMMEÍ HIRDETÉS ^ ■ - I -- TIT- 'CTX' A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom