Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-09 / 262. szám
amelyeket az új politikai hatalom sem tudott megoldani. A spontán privatizáció következtében iszonyatos vagyonok kezdtek felhalmozódni egyesek kezében. Nem a szakmai teljesítmény, hanem a kapcsolati tőke, az információ lett a mérce. Bekövetkezett, amire senki sem számított: a tömeges és folyamatos elszegényedés. Teljes a perspektívátlanság, a negyven-ötven éves korban munka- nélkülivé vált embereknek semmi esélyük, hogy munkát találjanak a nyugdíjkorhatárig. Ma egy gyerek életútja eldől ott, hogy hová születik, aztán jön egyik oldalon a kiszolgáltatottság, a másikon a felismerés: a gazdagodás érdekében minden szabályt meg lehet szegni, csak észre ne vegyék. Egy hete arra kértem választ négy értelmiségitől: ilyennek képzelte-e a demokráciát. Nem tragédia a rendszerváltozás után hat évvel, hogy egyikük sem válaszolt igennel? Nem fúr- csa, hogy ha voltak is elmarasztaló mondatok a szocialista demokráciának kinevezett ideológiáról, korántsem érte annyi bírálat, mint amennyi kritikát napjaink demokráciája kapott. És mit tesz ez ellen a rossz hangulatot szülő állapot ellen a politikai elit? Semmit. Évek óta képtelen megszülni a politikát és a gazdaságot kettéválasztó összeférhetetlenségi törvényt, aztán „elcsodálkozik”, hogy a pénzért vívott párbajban Tocsik- ügyek rajzolódnak fel a kiüresedett páston, s bár hét éve mindenki tudja, hogy a Sárközi-féle társasági törvény tárja szélesre az állami vagyon kilopásának lehetőségét, egyik párt sem akarja megváltoztatni, hogy zárhatóvá tegye rajta a kiskaput. Ezért lesz a leszámolás színtere fényes nappal az utca. Balogh József MAGÁNVÉLEMÉNY Leszámolás Az életminőség javítása Beszélgetés Vizi E. Szilveszterrel, a Tudományos Akadémia alelnökével Az alvilág egyik alvezérének közvetlen barátját és végrehajtóját fejbe lőtték, magyarul kivégezték. A feltételezés: tőrbe csalták, s leszámoltak vele. ízlelgetem a kifejezést: leszámolás, s eltöprengek, mennyi jelentése is van e szónak. Mert, ahogy Ptisztással elbántak, az csak egy a sok közül. Valaki a rá bízott pénzzel számol el, valaki lemond valamiről, s van aki reménytelennek találja a helyzetét. Biztosan van több is, de ma ez az a jelentés, amit legtöbben átélünk. Leszámolunk azzal, hogy győztesen kerülünk ki abból a helyzetből, amiben vagyunk, s amit egy szűk réteg oly jól meglovagolt, de még azzal is, hogy ha nekünk már nem, unokáinknak majd csak jobb lesz. Bihari Mihály szociológus, a vezető kormánypárt ideológusa mondta néhány napja: a tervgazdaság lebontása olyan problémákat teremtett, AKTUÁLIS INTERJÚNK Vizi E. Szilveszter: A szellemi tőkét tekintve ez az ország még gazdag, ez az egyetlen nyersanyagunk Nagy Gábor (ISB) felvétele O Ez a terminológia már egyfajta felkészülés a Bokros- és a Horn-kormány- féle gondolkodással szemben... Ahogy látom, Önök már nem a humánum oldaláról közelítenek, hanem közgazdasági terminológiával. — Jól látja. Ez már egy egészen más megközelítés. Miként az is, hogy hetven- milliárd forint az alkoholjövedék, az adóbevétel, kb. ennyi „hasznunk van” a dohányból. De a kár sokkal nagyobb. Összkor- mányzati intézkedéssorozatra lesz szükség, ha meg akarjuk állítani a lakosság egészségi állapotának szörnyű romlását. □ A törvény alapján az Akadémiának milyen jogosítványai vannak? — Az Akadémia az ország stratégiai kérdéseiben fölemelheti a szavát. Elmondhatja, hogy miként gondolja. Sőt nemcsak elmondhatja, hanem kötelessége is. □ Emlékszem, 1989 előtt az Akadémia elég sokszor elmondta álláspontját. Például Bős-Nagymaros-ügyben. De a politikusok semmibe se vették a tudományosság legjelesebbjeinek a. véleményét. Remélhető-e, hogy ma másként leszí mm ............... .................................. ** A szürkeállomány, az emberi agy adja mindennek ______az igazi értékét. yy — Van azért pozitív példa is. 1956 megítélésének változása tulajdonképpen egy akadémiai bizottság munkájának köszönhető. A kormányzatnak — akarta, nem akarta — tudomásul kellett ezt vennie. S ez elindított valamit. Igenis egy nagyon jó példa arra, hogy az Akadémia tud olyat mondani, ami nemcsak a kormányzat, de a társadalom cselekvését is megindítja. □ A Horn-kormányzat elmúlt két esztendejének története nem a tudomány, az □ Mikor készül el, s milyen formában ez a kutatási program? — Jövő évre elkészülnek a javaslatok, s akkor — ha a kormány ezt érdemesnek találja — hasznosíthatja. □ Ha „beleillik” a kormánykoalíciós pártok politikájába... — A parlamenti demokráciának az az egyik eleme, hogy mindenki pártpolitikai alapon áll. Még a gazdasági döntések során is. Ez a tragédia. Ezért tartunk itt. Angliában, Amerikában szakértő bizottságok döntenek. ö De hát azokban is pártpolitikusok vannak. — Ám a polgári demokráciákban, ahol igazi kapitalizmus van, ott nem a rossz tanácsadókat gyűjtik össze. Mert nem az a cél, hogy tönkretegyenek egy országot. □ Nyilván nem feltételezi, hogy most itt Magyarországon bárki erre törekedne. — Persze hogy nem. De párthűség és párthovatarozások alapján gyakran sajnos, ilyenek vannak többségében a tanácsadók között. Az igazi polgári demokráciákban éppen ezért a pártok politikai érdekmezsgyéitől független emberek adják a tanácsot — a mindenkori kormánynak. Az Akadémia feladata a hosszú távú gondolkodás, márpedig ma Magyarországon a társadalom életminőségi mutatói kritikán aluliak. A Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztályának legutóbbi ülésén ismertette Vizi E. Szilveszter A lakosság életminőségének javítása című kutatási programot. Ezt követően kértük meg az MTA alelnökét, hogy a program részleteiről beszélgessünk. — Az 1994-es akadémiai törvény értelmében az ország stratégiai érdekeit szolgáló kérdésekben a Magyar Tudományos Akadémiának állást kell foglalnia, s a világ tudományának állásával szinkronban tanácsot is kell adnia a mindenkori kormánynak — szögezte le Vizi E. Szilveszter. — A Magyar Tudományos Akadémia véleménye szerint a hazai lakosság egészségi állapota az egyik legrosszabb az európai országok között. Az EK-tagokhoz viszonyítva tíz évvel alacsonyabb az életkor Magyarországon. A férfiaknál 65,3 év, a nőknél 74,5 év. A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó közleménye szerint a magyar lakosság természetes fogyása 3,8 ezrelék. Már júliusban 22 ezerrel kevesebben éltek Magyarországon, mint az év elején. Még tragikuusabb adat, hogy az aktiv korosztályban (19 és 54 év közöttiek) főleg a férfiak körében nőtt a korai halálozások, illetve a rokkant nyugdíjasok száma. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti össztermék előállítóinak a létszáma megfogyatkozóban van. □ Milyen szerepet vállalhat ebben a helyzetben az Akadémia? — Az Akadémia feladata a hosszú távú gondolkodás. Márpedig ezekből az adatokból azt következtethetjük, hogy 10-15 év múlva az elöregedő lakosságot nem lesz, aki eltartsa. Ez egy tragikus helyzet, amin feltétlenül változtatni kell. De sorolhatnám, hogy az egészségi állapot mellett igen rosszak a környezeti tényezők, egészségtelen a táplálkozás, helytelen a életmód. Az egészségre nevelés szinte teljességgel hi- ányik az oktatási rendszerünkből. S még van egy drámai adat: az alkoholos máj betegség és a májzsugorban meghaltak száma az elmúlt 15 évben nálunk a nyolcszorosára növekedett. Ebben az elsők vagyunk az egész világon. □ Ehhez hasonló adatokról már igen régóta beszélünk. Mit tehet az Akadémia? — A Magyar Tudományos Akadémia a lakosság életminőségének javítása érdekében egy komplex programot dolgoz ki. Ebbe beletartoznának orvosbiológiai vizsgálódások, olyan agrárbiológiai kutatások, amelyek jó minőségű, egészséges, s aránylag olcsó élelmiszerek előállításához vezetnének. S beletartoznak az ökológiai és biológiai kutatások, amelyek elősegítik az egészségre ártalmas környezeti hatásoknak a kivédését. Ez tehát egy komplex kutatási program lesz, melynek végén alternatív megoldásokat szeretnénk letenni a kormány asztalára. □ Az életminőség javításáról ily komplex megközelítésben nem sokat hallottunk még. — Márpedig a polgári demokráciák jellemzője, hogy az élettudományokra a legtöbbet költenek. Az életminőség egy társadalom számára a legfontosabb, hiszen nemcsak egy ország jelenére, de a jövőre is kihatással van. Nálunk a rohanó időben ebben a izgalmaktól telített világban se az állampolgár, se a kormányzat erre nem figyel oda! Pedig a munkaerő újratermeléséről van szó. Egy ország működőképességének a fenntartásához ez a legfontosabb eszköze. alapkutatás, az innováció megbecsülésének a korszaka. Mintha... — Nem mintha! Igenis drámai a visszaesés. Az utolsók között negyvenhetedikek vagyunk. A GDP 1,5 százalékáról 0,6 százalékára csökkent a kutatásfejlesztés részesedése. Ez súlyos akadálya lesz annak hogy Magyarország föl tudjon nőni a fejlett országokhoz. Száz évvel ezelőtti ez a gondolkodásmód, amikor a fizikai munkaerő adta egy termék értékének a 80 százalékát. Ma ebben 80 százalék szellemi tőke van. Tehát a szürkeállomány, az emberi agy adja mindennek az igazi értékét. £3 Az akadémiai törvény felszólítja Önöket, hogy mondják el a véleményüket. De vajon ilyen áldatlan körülmények között valóban lépést lehet tartani a legmodernebb tudományokkal? — Az Akadémia nehéz helyzetben van. Az intézményhálózat, amelyben roppant erős szellemi tőke és műszerezettség koncentrálódott tragikus helyzetbe került. Pedig a szellemi tőkét tekintve ez az ország még gazdag, ez az egyetlen nyersanyagunk. Ha viszont ezt nem használjuk úgy, ahogy kellene, akkor nem úgy fogunk Európához csatlakozni, mint egyenrangú társ, hanem esetleg mint egy bedolgozó. A példák is azt igazolják, hogy ma azok az országok vannak ott a világ élvonalában, akik invesztáltak az oktatásba, a kutatásba. Az Európához való csatlakozás egyik alapkérdésének tartom az oktatási rendszerünk fejlesztését, a kutatás és a technológiafejlesztés támogatását. □ Milyen a kontaktusuk a kormánnyal? — A kabinet 1996. július 16-án megjelentetett egy határozatot a kormány és az Akadémia együttműködéséről. Ez megteremti a kereteit annak, hogy az általunk kidolgozott javaslatokat figyelembe vegye, ígéret van arra is, hogy a kutatásfejlesztésre fordított pénz növekedni fog. ” Ahol igazi kapitalizmus van, ott nem a rossz tanácsadókat gyűjtik össze. 7 Alternatív megoldásokat szeretnénk letenni a kormány asztalára. yy Dombrovszky Adóm
