Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-09 / 262. szám

1996. november 9., szombat HATTER LJ Kórház a jövő századnak Három osztály, tizenegy szakrendelés költözött be • Tágas hely a könyvtárnak Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — A je­lenben épült, de már a jövő­nek is készült a Jósa András Megyei Kórházban az az új kórházi szárny, amelyben ezekben a napokban kezdő­dik, kezdődött a gyógyító munka. Igaz, ma még bete­gek és dolgozók egyaránt kettős életet élnek, a fészek­rakás örömeit és gondjait láthatják naponta. Az új szárny 280 ágyából 180 a nő­gyógyászaté, 72 a fül-orr-gé- gészeté, 12 pedig a szájsebé­szeti betegeké. Az építkezés 1990. augusztu­sában kezdődött, s befejezésé­nek köszönhetően ideális kö­rülmények közé kerülhetett három szakma. Előrelépés A speciális szolgáltatások ugyancsak új körülmények között, magasabb szinten foly­tatódhatnak, s az osztályok mellett novembertől összesen tizenegy járóbeteg-szakrende­lés is az új részlegben kapott helyet. — Az új szárny átadásának köszönhetően bizonyítva lát­szik, hogy az egészségügyi változások közepette, a jelen­legi nehéz helyzetben is van mód az előrelépésre. Ez az ob­jektum bizonyítja, nem csak bontás és rombolás, de fejlő­dés is van a magyar egészség­ügyben, s hogy az igazán fon­tos feladatokra a kormánynak igenis van pénze. A mi ese­tünkben legégetőbb gond a szülészet és a fül-orr-gége osz­tályok állapota volt. A régi he­lyeiken található technikai, el­helyezési színvonal már az amúgy igen magas szakmai munkát is veszélyeztette. Bi­zonyítékul talán elég annyi, hogy huszonöt betegre jutott egy WC és egy zuhanyozó — mondja dr. Sém Gyula, a kór­ház főigazgatója. A megyei kórház legtöbb épülete 1929-ben épült, s az akkori követelmények szintjén igen modemnek számított. Csakhogy az már régen volt, s az időközben elmulasztott be­ruházások, állagmegóvások, a technika javulása bizony igen­csak sürgette az előbbrelépést. Az új szárny azonban a jövő század technikáját is képviseli. igaz működtetése ma még oly­kor okoz gondot. A ma oly so­kat emlegetett egészségügyi finanszírozás szerencsére semmilyen negatív hatással nincs a fejleményekre. Az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár az eddigieknek meg­felelően utalja a költségeket. — A nőgyógyászaton no­vember elsejétől fogadjuk a az eredményekre, hiszen saj­nálatos módon minden törek­vés ellenére egyre több a be­teg. A szív- és érrendszeri megbetegedések, a különféle daganatok statisztikája egyre rosszabb. Az új helyre áttele­pült szájsebészet orvosai pél­dául ezért is tűzték célul egy olyan teamnek az összeállítá­sát, amelynek tagjai a különfé­adunk az intézményről, annak házirendjéről. Közlünk majd egy térképet is, amelyből meg­tudhatják, mit hol találnak, mi­lyen segítséget kaphatnak, mi­lyen szolgáltatásokat, speciá­lis ellátásokat tudnak igénybe venni — közli dr. Havasiné Kása Emőke, az intézmény PR- menedzsere, aki munkatársai­val együtt máris dolgozik A beköltözés egy pillanata betegeket, szülőnőket, akik szerencsére szép számmal jön­nek. Hétfőn délig az új osztá­lyon már 32 kisbaba látta meg a napvilágot. Az elmúlt esz­tendőben 4100 szülésünk volt, most 3600 körül járunk, s még hátravan két hónap — közli hangjában nem kis büszkeség­gel dr. Mocsáry Péter, osz­tályvezető főorvos, aki annak is igen örül, hogy az új helyen minden összehasonlíthatatla­nul jobb, mint a régin volt. Legjobban persze maguk a be­tegek, lányok, asszonyok jár­nak, mert az osztály komfortja ideális lett. Igaz, az orvosok és szakdolgozók munkája ezzel együtt jelentősen megszaporo­dott. A távolságok, a tágasság és az új hely okozta gondok még sokszor hoznak apróbb, nagyobb konfliktusokat. Betegtájékoztató A bennfekvők mellett naponta 900 járóbeteg fordul meg az épületben, amely egyre több korszerű beavatkozásnak is méltó helyet ad. Ez pedig azért is öröm, mert a megyei kórház egyre több szakmában jelent magas minőséget, szakmai, orvosi sikert. Szükség is van le daganatok, szájüregi elvál­tozások gyógyításában, felis­merésében segíthetnek. Annál is inkább, mert a legfrissebb adatok szerint az úgynevezett fej, nyaki daganatok és a száj­üregi rákok a gyakoriság szempontjából negyedik he­lyen állnak a sorban. Az új részleg valamennyi osztályán célul tűzték ki a szakemberek, hogy a már meglévő ideális komfort mellé mind nagyobb területen vezetnek be az ellá­tásban, a megelőzésben is fon­tos eljárásokat. — Különféle lézeres műté­tek bevezetése, az egyes onko­lógiai eljárások megindítása is céljaink közé tartozik — mondja dr. Kokas Attila főor­vos. — Szeretnénk elérni, hogy minden beteg és látogató jól érezze itt magát, s segítsen ab­ban, hogy kórházunk új részle­ge megmaradjon olyannak, mint amilyen most. Kulturált­nak, tisztának, szépnek. Mind­ezekhez társulva tervezzük egy betegtájékoztató füzet megjelentetését, amelyet min­den hozzánk érkezőhöz, ná­lunk gyógyulóhoz eljuttatunk. Ebben általános tájékoztatást Balázs Attila felvétele azon, hogy mielőbb elkészül­jenek azok a betegtájékoztató táblák és lapok, amelyeknek köszönhetően a kórház egész területén személyi segítség nélkül bárki elboldogulhat. Oktatás a régiben Arra a kérdésre, hogy mi lesz a megüresedett, lelakott, korsze­rűtlenné vált régi részlegek sorsa, dr. Séra Gyula főigazga­tó válaszolja: — Hasznosításukra többféle elképzelés is született, ame­lyek között igen szép tervek is szerepelnek. Szó van arról, hogy ide helyezik a Debreceni Orvostudományi Egyetem ge­riátriai és családorvosi tanszé­két, s a nyíregyházi kórház ezáltal olyan oktatókórház le­hetne, ahol e két területet a legmagasabb szinten oktathat­nák. Lehetne a DOTE egész­ségügyi főiskolájának segítsé­gére is azzal, hogy a hallgatók itt végezhetnék a terepgyakor­latokat. A megüresedett he­lyek adhatnának korszerű le­hetőségeket a ma igen csak le­robbant állapotú kórházi könyvtárnak, amely most há­rom helyen, igen rossz körül­mények között működik. [--------------------------------------------------------------­■ yri 18 B| *T lm I * ; 1 f'jJHHHR C sodapalotát épít a kétkezi munkás, az aranykezű asztalos, aki — tévedés ne essék — nem nyert a lottón, nem örö­költ, nincs benne semmilyen korrupciós ügyben. Egysze­rűen most ért el oda, hogy megvalósítsa dédelgetett ál­mát. Régóta érlelődik már az elképzelés, de a napi ro­bot soha nem adott elegen­dő erőt és időt e tényleges kezdéshez. Most hogy elér­te a nyugdíjas éveket, más a helyzet. Időmilliomos lett. — A feleségem persze nem nagyon örült, amikor elkezd­tem — mondta sejtelmesen. — Ezért úgy gondoltam, nem is szólok neki, csak majd ha kész lesz. Elég nehéz volt persze eltitkolni, mert min­den szabad percemet az épí­téssel töltöttem. A feleségem­nek meg azt mondtam, ne is törődjön velem, csak barká­csolok egy kicsit... Álompalota — kézből Nem is titkolja, hogy a mintát az egyik kertvárosi házról vette, amely előtt igen sokszor megfordult, munká­ba menet. Egy alkalommal belülről is megnézte az akkor még félkész épületet. Nagyon tetszettek a belső terek, a cél­szerűen kialakított aprócska pihenőszobák, a hatalmas te­rasz, s persze a három für­dőszoba is, amelynek beren­dezése, a szerelők elmondása szerint, egyenként több mint egymillióba került. Termé­szetesen az úszómedence sem hiányozhat egy valamirevaló házikóból. — Az a baj a mostanában épülő csodapalotákkal, hogy azok igazában nem is a gaz­dájuknak, hanem a külvilág­nak épülnek. Mintha mind­egyik hivalkodni akarna; nézzetek ide emberek, milyen csodás vagyok, ámuljatok, irigykedjetek, mert nektek so­hasem lesz ilyen házatok. El­ismerem, hogy a külső is fon­tos, de a hivalkodást soha nem szerettem... —fejezte be aggodalmas eszmefuttatását az aranykezű asztalos. Aztán a tőle megszokott egyszerű­séggel végigkalauzolt az álompalotán. Meg kell hagy­ni, érdekes élmény volt. Egy­ben bizonyítéka annak, egy kétkezi munkás is létrehozhat irigylésre méltó alkotásokat. S ami a legnagyobb értéke az egésznek, mindent a saját maga erejéből, a saját kétke­zi munkájával teremtett meg. Egyetlen fillér kölcsönt sem vett fel... — Ha szabad így monda­nom, ez a ház egy kicsit jelkép is, átmenet a szoci­alizmusból a kapitalizmusba. Én ugyanis még az egypár- ti világban, igaz már az utol­só években, láttam hozzá a munkához. De közben vál­tozott a világ, házhoz jött a piacgazdaság. így mire a te­tő is elkészül, már javában benne vagyunk a régi-új tár­sadalomban. De isten őriz­zen, hogy én politikai pikan­tériát vigyek a dologba. Én sokáig csak güriztem, gyür- kőztem, aztán csináltam egy álombéli házat. S állítom, nincs benne semmi ördön­gösség. Bárki felépítheti a saját palotáját, nem kell hoz­zá más, mint türelem, akarat és persze néhány millió gyu­faszál. M int ez könnyedén kitalálható, a cso­dapalota gyufaszá­lakból épült. Gazdája talán egyszer a múzeumnak aján­dékozza, emlékeztetőül, ilyen otthont álmodott a kétezredik év küszöbén egy kétkezi mun­kás. Az álmokat nem vehetik el senkitől... Menekülés Angyal Sándor A gyelszívásként vált közismertté nálunk az a jelenség, hogy tudósok, tudóspalánták, jó szakemberek fejvesztve me­nekülnek a miénknél gazda­gabb országba a nagyobb szakmai siker és jobb anya­gi elismerés reményében. Eközben — szinte hihetet­len! —, három évvel ezelőtt az Egyesült Államokból jött haza egy neves orvostudós, létrehozott Pécsett egy szív­centrumot, ahol például az idén februártól napjainkig már másfélszáz műtétet vé­geztek az ő irányításával. Korompai Ferenc pro­fesszor — mert, hogy ez a becsületes neve — a Texas állambeli Temple város fő­orvosaként havi 2,8 millió forintnak megfelelő dollárt keresett, itthoni bruttója pedig mindössze havi 114 ezer forint volt. Azért a „volt” kifejezés, mert a professzor most csomagol és visszatér az Egyesült Ál­lamokba. Bár nem a keresete hu- szadára csökkenése a visszatérés kiváltó oka (ezt ő vállalta), hanem más (fi­nanszírozási és kapcsolat­beli problémák), mégis ér­demes elgondolkodni, mi­lyen értékdevalváció zajlik az utóbbi években nálunk. Szinte az egész ország be­széli: mégiscsak furcsa, hogy egy, csak számlákat menesztő ilyen-olyan bt. ta­karítónője is többet keres, mint egy főiskolai docens. Több szakvizsgával rendel­kező fiatal kórházi orvosok szinte hónapról hónapra él­nek, legfeljebb koldulnak némi összeget az üzletelő kft.-nél ahhoz, hogy eljut­hassanak egy kétnapos szakmai kongresszusra a Dunántúlra. Amíg az ügye­sebb „ versenyszféra-beli­ek” költségként az adójuk­ból is le tudják írni a téli mexikói kiruccanást, addig egy kórházi asszisztens szakvizsgával, 3 műszakos munka jutalmaként 20 ezret sem visz haza családjának. Persze az állam nem szól­hat bele, hiszen jóformán a magánosítás végén járunk s aki lemaradt, az most ököl­lel törölje a szemét... De azt is sokan mondják ebben az országban, hogy bizony nem a legtörvényesebb úton vándoroltak itt közvagyo­nok magánzsebekbe, s most a kívülrekedtek csak néz­nek, mint Jani a moziban. Bizonyára a világ más tá­ján, ahol szintén kapitaliz­mus épül, vagy már van, nem egészen így történnek a dolgok. Korompai pro­fesszor menekülése leg­alábbis ezt engedi sejtetni velünk. Modern párbaj Ferter János karikatúrája Takarék(ok)oskodás !99&í99S9SS8S8SISSSSSSÍSSSSBSISSaS8SS8S%SS8S8S&S&SSSía9SI&S8>SS&W«B^ Balogh József M ost aztán eltöp­renghet az em­ber: újfajta taka­rékosságot okoskodott ki a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, vagy arra jött rá: hogyan kell úgy tenni, mintha eleget tett volna a kötelezettségének. Egy legutóbbi pályáza­tukról van szó, amelyiket meghirdették ugyan a dá­tum szerint október 28-án megjelenti?) Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Érte­sítőben, ám ez épp azon a napon érkezett a megyébe — november 4-én —•, ami­kor a pályázat benyújtásá­nak határideje lejárt. Pedig még egy nap arra is kellett volna, hogy a részletes pá­lyázati feltételeket tartal­mazó tájékoztatót a minisz­tériumban kiváltsák, nem beszélve a pályázat elkészí­téséhez szükséges időről. Nem akármiről volt szó. Lehetett volna pénzt szerez­ni informatikai szolgáltatá­sokhoz, új távközlési tech­nológiák bevezetésének tá­mogatásához, kábelteleví­ziózáshoz és műsorszórás­hoz, távközlési kisvállalko­zások szakmai felkészültsé­gének támogatásához, és még néhány, a távközlés szempontjából fontos dolog megoldásához. De lejárt a határidő, mie­lőtt megismerhették volna a támogatást megfelelően fel­használni képes vállalkozá­sok, önkormányzatok, így elestek a beruházás megva­lósításának lehetőségétől is. Talán, mert messze va­gyunk, s lassú a kézbesítés? Talán azért, mert kevés a pénz, emiatt úgy tettek nyílttá valamit, hogy az mégis zárt maradjon, s csak azoknak legyen esélye a tá­mogatás megszerzésére, akikhez már korábban va­lamilyen új távközlési tech­nológián át ez az informá­ció kiszivárgott? a lllllp rü> JF»j *TVj 11 JUs Kelet-Magyarország $|

Next

/
Oldalképek
Tartalom