Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-05 / 233. szám
1996. OKTOBER S-, SZOMBAT ARAD, 1849 Balázs Attila illusztrációja Szilárd —, a rendőrség egyrészt segítheti az öntisztulást, másrészt érdekelt kell legyen abban, hogy a tisztességes vagyonvédelmi szervezetekkel együttműködjön a bűnmegelőzés érdekében. Sorjáztak a példák arra, ami a beszélgető partnereimet is irritálja a szakma és a becsületes munka érdekében. Akad cég, mellyel meglehetősen sok gond volt, ezért rövid időn belül négyszer egymás után vett íel új nevet — de csak a név változott... Volt, amikor alkalmatlanság vagy ballépés” miatt elbocsátottak alkalmazottat, pár nap múlva má^egy másik«aervezet alkalmazásába került. De előfordult, hogy fegyelemsértésre vették rá az egyik cég biztonsági őrét — ami az adott munkaszerződés visszavonását eredményezte, tehát dugába dőlt emiatt az üzlet, majd az illetőt a konkurens cég vezető beosztásba átvette. Nemtetszést vált ki egyesekben az is, amikor azt látják, hogy biztonsági őrök a pénzes kazettával kezükben sétálnak fagy- ialtozni vagy hamburgerezni... — szintén a szakma hitelét rontó módon. Az árharc is érdekes jelenség, nemcsak, és nem elsősorban a drágaság, mint inkább az egymás alá ígérés miatt. Hiszen előfordultak olyan lehetetlen helyzetek, amikor olyan alacsony tarifáért vállaltak el megbízásokat, amiből még az (alulfizetett) órabért sem lehetett kigazdálkodni. Ilyenkor adódik a kérdés: vajon miért éri meg? Feketemunka? ÁFA-csalás? Más? Fontos tehát az érdekvédelmi-kamarai szervezet létrehozása — fogalmazták meg egybehangzóan —, hiszen sajnos egyesek úgy vélekednek: aki széles vállú, és kopaszra nyíratja a fejét, az már biztonsági őr lehet. Holott ez nem így van, hiszen sokrétű feladatokat kell ellátni az almáskertek és telephelyek őrzésétől a diszkó^ és rendezvénybiztosításon át a- pénzintézetek. és személyek védelméig. Az érintettek ebből akarnak élni továbbra is, anélkül, hogy lejáratnák a szakmát, amit szépnek tartanak,^ amire jelentős igény van. Ahogy egyikük fogalmazott: ők is szolgálnak és védenek, túlnyomórészt a megbízók megelégedésére. A tanfolyamok — beosztottjaik véleménye szerint is — hasznosak voltak, hiszen nemcsak a biztonsági és vagyonőri szakma elismertségét jelentik, de a képzés jótékony hatással volt szaktudásukra, ismereteik bővítésére is. Az év vége ezért is jelent majd vízválasztót a rendeletiek) életbelépésével, hiszen ezentúl — jogilag — csak azok teljesíthetnek majd szolgálatot, akik megfelelő végzettséggel rendelkeznek. Az érdekvédelmi-kamarai szervezet léte nemcsak a feketén és más szempontból is erkölcstelenül dolgozók kiszűrését segítheti elő, de információs központot is jelenthet a megbízók számára, lesz hova fordulni annak érdekében, hogy megtudják: adott munkára milyen céget keressenek fel megbízási szándékkal. Ennek érdekében az alapítók (és a csatlakozni szándékozók) anyagi áldozatokat is vállalnak. Ezúton is kérik a csatlakozni kívánókat, hogy információkért jelentkezzenek a négy.aiapító bármelyikénél., Az.németi?.. tok, hogy szelektálni fognak, éppen azok kiszűrése érdekében, akik ellen egységesen fel akarnak lépni. Nem személyeskedő okok miatt, hanem azért, hogy megma- radjon-megteremtődjön e szakma becsülete. Beszélgető társaim egyöntetűen állítják: ha a rendőrség és a megbízók is felismerik közös érdekeiket, ha valóban együtt akarnak dolgozni a bűnmegelőzési cél érdekében, akkor a szakma megtiszulhat a „férgesétől”, s felhangoktól méginkább mentesen tevékenykedhetnek a közös (bűn- megelőzési) cél érdekében Szabolcs-Szat- már-Beregben. a legfőbb dolga, amit elvárunk tőle, sűrűsödni, feketedni. Ám sehogy sem akarja megtenni nekünk ezt a szívességet. Közben persze az a baljós gondolat is felrémlik bennem, hogy azok a hajdani lekvárfőzések Elek Emil illusztrációja bizony jócskán belenyúltak a csillagfényes éjszakába, tehát a legszebb erény, amit gyakorolhatunk a türelem. Időnként váltjuk egymást a kavargatásban, el-eiugrunk bekapni egy-egy falatot, aztán lessük árgus szemekkel, mikor méltóztatik megsötétedni az a meggylevest imitáló szilvakotyva- lék. Nem sieti el a dolgot. Elmúlik jó három óra is, mire fiam örömmel újságolja, hogy — látja a szilvát. Mármint, hogy a lé megszűnt összefüggő tenger lenni, s ki-kibuk- kannak belőle a szilvaszigetek. Büszkék vagyunk. Alakul a dolog. Azt ugyan még nem sejtjük, hogy csak a félidő jött el, hisz — mint utóbb kiderült — még három órát kellett kavargassuk a pépet, míg a kanál megállt bennem. Ezt a szakmai trükköt, ezt az egyetlenegyet ugyanis tudtam, készen akkor lesz a lekvár, ha a kanál megáll benne. Egyelőre még el-elbillent, mint a részeg a járadszélen, ám az idő múlásával az a billenés egyre tempósabb lett, mintha a fakanalunk tétovázott volna, merre dőljön. És közben végre terjengeni kezdett az az illat, ami egész eddigi ténykedésünket hitelesítette, s mely bennem végérvényesen visszahozta azoknak az elmerült estéknek a hangulatát, megszületett a hamisítatlan szilvalekvárillat, melybe a füst és az égett cukor illata keveredett. Közben némi aggodalommal néztük, hogy a kezdetben oly tetemes szilvaadag fogytán fogy. Hat kiló szilvával kezdtük, ehhez el is mostunk annak rendje módja szerint hat üveget, ám egyre kérdésesebb volt, mennyi is lesz végül. Nos, két és fél üveg meg is telt. A többi üveg üresen árválkodott az asztallá előléptetett rönkön. Mégis büszkék voltunk, hisz az a két és fél üveg valódi szilvalekvár lett, nem csak amolyan bolti utánzat, nagyüzemi másolata annak, ami akkor igazán jó, ha egyedi. Ha a mozdulataink is emlékeznek rá. Minden évben megújul október 6- ának gyásztörténete és fölfakadnak lelkünk sebei, midőn az Arad Golgo- tháján kiszenvedett dicsőkre gondolunk. Ott egy napon veszté életét a szabadságharcz tizenhárom vezére, megannyi hős katona, kit megkímélt a csaták zivatarában a halál, hogy hófehér keze által vesszenek, egy őrült ember rémes gyilkoló kedvtelésének áldozatai gyanánt s a kegyetlenség e gazdag aratása teszi örökké irtózatossá az aradi vérnapot. Ugyanazon ember azonban, ki a tizenhárom dicsőt egy napon avatta nemzeti vértanúvá, már előbb megkezdé véres munkáját s az ő, elődje és utódja fanatikus magyar- és szabadsággyülöletének esett áldozatul az ős koronázó városban is tizenhárom dicső férfiú, kiknek nevét vérbetüvel irta be a magyar nemzet történetének legfeketébb lapjaira az emlékezés... Várfogság Josefstadtban E rendszer Bécsben és Ausztria egyéb részeiben is szedte áldozatait. Hány embert öltek meg Bécsben katonai bíróságok ítélete alapján, azt bizonyára senki se fogja kideríthetni. (Részletek Kacziány Géza: Magyar vértanúk könyve című munkájából. Budapest, Vass József Könyvkiadóhi- vatala 1906.) Az aradi tizenhárom a vérbíróság előszobájában Magyarországon a forradalom alatt tizenhat katonai vértörvényszék működött s ezek versenyeztek abban, hogy minél több halálos Ítélettel kedveskedjenek a kamarillának. Ki tudná ma azt kinyomozni, hány embert gyilkoltak meg akkor ily hazug formák megtartása mellett, törvényre s egyes egyenruhás katonai hóhérok ekkor vagy akkor kiadott proklamáci- ójára hivatkozva. Elég volt egy tábornoki kiáltvány s az már törvény volt s annak alapján lehetett akasztani és agyonlőni, ilyen kiáltványokat pedig Windischgrätz, Kempen, Wrbna, Liechtenstein, Puchner, Gedeon, Urban és mások bőven gyártottak. Az alkotmányos Magyarországon törvénynyé az lett 1848-ban és 1849-ben, a mit egy osztrák tábornok egy jó ebéd után, ittas fővel aláirt s ez alapon, mint törvények alapján gyilkolták le a magyar állampolgárokat.
