Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-05 / 233. szám
AKTUÁLIS INTERJÚNK A kórházavatás: szimbólum A megújulási folyamat az egészségügy teljes korszerűsítését szolgálja Kovács Éva Ritka ünnep manapság a kórházavatás. Nyíregyházán mégis erre került sor a közelmúltban, amikor a dr. Kökény Mihály népjóléti politikai államtitkár a megyei kórház új részlegét, a szülészet-nőgyógyászati, fül-orr-gégészeti és szájsebészeti osztályt adta át rendeltetésének. □ Nem túl gyakran van része mostanában efféle élményekben... — Számomra is nagy öröm volt ez az esemény, hiszen egy ilyen új épület bizonyos fokig szimbólum is. Mutatja, hogy a magyar egészségügyben egyszerre történnek az ágyszámcsökken- tések, a létszámszűkítések, a párhuzamosságok felszámolása, de van példa az előrelépésre is. Olyan megújulási folyamatra, amely — mint ahogyan Nyíregyházán is — egy új technológiai és hotelszolgálat megjelenését hozza, az egészségügy teljes korszerűsítését szolgálja. A Jósa András megyei kórházban a 80-as években kezdődött el a rekonstrukció, s a két év híján százéves kórház új részlegei reményeim szerint még ebben á hónapban beteget fogadnak. Szeretném nyomatékosítani a tényt: a megyei kórházban található színvonal bőségesen teljesíti, sőt meghaladja a minisztérium által előírt minimálszintet. Ráadásul mindezt ott mondhatjuk el, ahol a legrosszabbak az egészségügy mutatói, ahol a halandóság és az életszínvonal sajnálatos módon az országos átlag alatt van. Ezért is örömteli, hogy a közhiedelemmel és a közfelfogással ellentétben ma már ebben a megyében olyan színvonalú gyógyításra képesek, amelyek a nemzetközi normáknak is bőségesen eleget tesznek. Bizonyítja ezt, hogy ma már nem hogy innen küldenének el, sokkal inkább más megyéből fogadnak betegeket. □ Sokak számára érdekes lehet, hogy amíg mostanában ágyszámleépítéseket szorgalmaz a tárca, addig Ön Nyíregyházán a növelésről beszélt. — Nincs ellentmondás a két megállapítás között. A Szabolcs megyeiek nagyon is megértették a Népjóléti Minisztérium szándékát, amiből az következik, hogy ebsorán érdekek sérülnek. Úgy általában mindenki megérti, hogy a jelen helyzetben csökkenteni kell az egy főre jutó egészség- ügyi kiadások költségeit, s meg kell húzni az állami mindenhatóság után az új határokat, visszafogni az újraelosztás mértékét, csökkenteni a közterheket, de kevesen akarják tudomásul venni, hogy a másik oldalon ezeknek az intézkedéseknek következményei vannak. Márpedig vannak, amelyek miatt újra kell szabni a kabátot, az új körülmények és tények ismeretében Kökény Mihály Harasztosi Pál, felvétele ** Nincs szükség ágyszámcsökkentésre, legfeljebb szerkezeti átalakításra. ben a megyében nincs szükség ágyszámcsökkentésre, legfeljebb szerkezeti átalakításra, egyfajta szakmai átrendeződésre. Feladat persze még ezután is jócskán akad. A mentőállomások, a mentőszolgáltatás fejlesztése, a műszerezettség színvonalának növelése még jócskán ad tennivalót. Mindezek fényében azt kell mondanom — s szeretném ezt sokak figyelmébe ajánlani —, hogy félreértés, netán tudatos félremagyarázás az, amit olykor hallani lehet, hogy Szabolcs megye egészségügye olyan borzasztó lemaradásban lenne. □ A bírálók száma mégsem csökken. Úgy tűnik, mintha minden pozitív eredmény elsikkadna egy-egy problémás eset, olykor botrányos esemény mögött. — Sajnos ez gyakori. Meggyőződésem, a bírálatok összefüggnek azzal, hogy itt és most olyan jogszabályok végrehajtására kerül sor, amelyek nyomán az egészségügyben és a szociális ellátásban egyaránt átcsoportosítások történnek, amelyeknek ismételten meghatározni azt a szolgáltatási csomagot, amelyekre kórházon belül és kórházon kívül az állampolgárok joggal számíthatnak. □ Úgy gondolom, az érdekek sérelmét igen nehéz lesz orvosolni. — Annál is inkább, mert a Jánusz-arcú- ság nehezen orvosolható. Az állampolgár szeretne kevesebbet fizetni, miközben többet vár el az államtól. Ezt a tényt nemcsak az úgymond egyszerű emberek, de némely politikusok és parlamenti képviselők is hajlamosak elfelejteni. Egzisztenciájukban fenyegetett orvosok próbálják meg olykor magánérdekeiket közérdekként feltüntetni, s emiatt a parlamentben felszólalni. Ily módon igyekeznek nyomást gyakorolni a kormányzatra, a minisztérium képviselőire is. Nem csodálkozhatunk ezen, hiszen a jelenség nem kizárólag nálunk tapasztalható, így van ez más országokban, köztük a fejhogy az amúgy bizonyítottan túlfejlesztett pesti kórházi ágyszámot az érintettek egyáltalán nem kívánják csökkenteni. — Márpedig a főváros egészségügye sem maradhat változatlanul. A megyékkel folytatott tárgyalások során a legtöbben megértették a szándékainkat, vállalták az ütközést, a konfliktusokat. Három megye és Budapest az, ahol ezt nem tették meg, s ahol a közeljövőben a MEP hozza meg a döntést. □ Ha már a TB szóba került: igaz a hír, amely szerint rövidesen csődbe megy? — Az az igaz, hogy a hiány évről évre újratermelődik, s valóban vannak gondok, zavarok. Ezért is született a döntés, hogy a jövőben mindenki fizet egy minimális járadékot, amelynek összege 4500 forint, s mindezek mellett elkezdjük a járulékkulcsokat lefelé vinni. A költségvetési javaslatban jelenleg 1,5 százalék szerepel. Megállapodás született arról, hogy ki kell terjeszteni a járulékfizetést olyan elemekre, amelyek után eddig nem kellett fizetni: a szerzői honorárium, a jogdíj. ebbe a kategóriába tartozik. . □ Épp ez a két dolog volt az, amelyik miatt az Alkotmánybíróság annak idején elutasította a , járulékfizetés kiterjesztésére szolgáló1 tervezetet. — Az indoklás szerint azért, mert a járulékfizetés bevezetése semmi pluszszolgáltatást nem írt elő. Most gondoltunk erre, s nem csak kérünk, adunk is. □ Mostanában gyakran emlegetik a kórházon kívüli ellátások fontosságát. Melyek ezek? — A háziorvosi szolgálat ma már igen jó eredményekkel működik, s nagy jelentőségű lehet az egynapos sebészettől a mentőszolgálaton át az otthoni betegápolásig számos ötlet is. A kormányzat támogatja ezeket a területeket, idén 1,7 milliárd, s még várhatóan további kettő, jövőre pedig három és fél milliárd forint jut majd erre a területre. Nagyon fontos szempontnak'tartjuk, hogy *4ft IN....... ........ .............................. ..... ' . A parlament az a hely, ahol olykor túlfűtött érzelmek, indulatok kerülnek felszínre, ezek a pénzek oda kerüljenek, ahol a költségek csökkentése mellett a szakmapolitikai elvek is a legjobb szinten érvényesülhetnek. Tudjuk azt is, hogy ezeken a területeken is sérülhetnek érdekek. Épp ezért az a szándékunk, hogy a törvény mellett változtatunk az érdekeltségi rendszeren, s olyan finanszírozásra törekszünk, amely ezeket a buktatókat kikerüli. 1997-ben ezekre a változtatásokra bizton sor kerül. □ Politikai államtitkárként az Ön alapvető feladata a tárca vezetésében történő jelentős részvétel mellett a népjóléti miniszter parlamenti munkájának segítése is. Ott kell helytállnia, ahol a legélesebbek a kritikák, olykor késhegyig menőek a harcok. — A parlament az a hely, ahol olykor túlfűtött érzelmek, indulatok kerülnek felszínre, ahol egyes képviselők olykor felelőtlenül politizálnak. Én azt vallom, ilyen esetekben nem szabad felvenni a kesztyűt, s bármilyen nehéz is, meg kell maradni a realitások talaján. Ugyanakkor tudom, hogy ebben a hihetetlenül gyors törvénykezésben nekünk sajnos egy csomó népszerűtlen feladatot is fel kell vállalnunk. Olyanokat, amelyek nem csak a jelen, de a jövő egészségügyét is szolgálják. Orvosok magánérdekeiket közérdekként tüntetik fel. lett demokráciákban is. A dolgok természete, hogy a pozitívumokról kevés, a botrányokról több és hangosabb szó esik. Mi szeretnénk elérni, hogy a sajtó ne degradáljon aktuális botrányokká olyan eseteket, amelyek az egészségügy valóban nehéz gondjait, eseteit tárják a nyilvánosság elé, de elhallgatják a botrányok mögött fel- sejlő esetleges magánérdekeket. □ Megyénkben annak idején több százan tüntettek a naményi kórház megmaradása miatt, az átalakulás mégis végbemegy. Ugyanakkor mind gyakrabban hallani, MAGÁNVÉLEMÉNY Nekik fütyül Emlékeznek még Arany János torzsai kodó Péter Páljára? Kié a Fülemile hangja? „Jobb felől üt, nekem fütyül, bal felől üt, s nekem fütyül: Elmehetnek.” A bírónak ugyan se fája, se fülemiléje, mégis az övé az „élvezet”, mert sikeresen megoldotta két ember gondját. Nem mai keletű tehát a sikerdíj gondolata. Nem is kell mindjárt az ország kedélyeit borzoló ÁPV Rt.-s ügyre gondolni, kezdjük egyszerűbbekkel. A szabolcsi, szatmári gazda mindennap hajnalban kel, megeteti malackáit, hogy szépen fejlődjenek. Aztán ha szerencséje van, el is adhatja a jószágot. Igaz nevetséges összegért, jószerivel haszon nélkül. A felvásárló továbbadja a feldolgozónak, a feldolgozó a nagykereskedőnek, a nagykereskedő a kiskereskedőnek, s mire a hús az üzletbe kerül, már háromnégyszeres árat fizetünk érte. A termelőtől a vásárlóig mennyiségében nem változik a hús, csak ráterhelik a sikerdíjat azok, akik vajmi keveset tettek a malac fejlődéséért. Ugyanez a helyzet a gyümölcsökkel is. A termelő alig kaphat húsz forintot az almáért, s még így sem tudja eladni, mert a piacon 70-80 forintért már nem tudja megvenni a gyermekének a szűkös anyagi körülmények között élő család. A térség beruházásainál is tapasztalhatunk hasonlókat. Egyre sikeresebbek lettek az utóbbi időben az úgynevezett bonyolító cégek, akik felajánlják szolgáltatásaikat, összehozzák az önkormányzatot a munkát elvégző céggel, természetesen nem kis sikerdíj fejében. Lehet, hogy nélkülük is egymásra talált volna a két fél, ám akkor egy sereg ügyeskedő nem juthatott volna munka nélkül hatalmas összegekhez. Lassan nincs olyan területe az életünknek, ahol ne jelentek volna meg a „köztesgazdák”, akik fondorlatosságukkal vagy éppen a számukra eleve a törvénybe beépített kiskapukkal ne szednék le a sápot. De kiről? Ki fizeti meg mindezt? Végső soron mi, adófizető állampolgárok. A Tocsik Márták csak a jéghegy csúcsai. Az élősködők azon ritka példányai, akiknek a tevékenysége már felbosszantotta azokat is, akik a korrupciót, a politikai és gazdasági bűnözés összefonódását kitartóan tagadják. S hány hasonló ügy van még az országban? Kisebbek, nagyobbak amelyekben nem egyenesen zajlanak a dolgok. Tanultuk: két pont között legrövidebb út az egyenes. Lehet hogy újra kell értelmezzük ezt a szabályt, mert úgy tűnik, egyenes már csak a matematikában létezik. Az életben csak kerülőutak és útvesztők vannak? Szondi Erika A KM hétvégi melléklete ’96.X. 5.
