Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-24 / 248. szám

Országunk „könyvesboltja" Budapest (ISB) — Őseink nyomában. Ez volt a szá­zad. íme a Magyar Könyv­klub legújabb két nagysza­bású vállalkozása. A ván­dorló, honszerző és kalan­dozó magyarok képes kró­nikája, valamint az elmúlt száz év történelme — fo­tókban elbeszélve nagy ér­deklődésre számíthat. Már 620 ezer tagja van a rövidesen ötéves születés­napját ünneplő Magyar Könyvklubnak. A klub népszerűségét a relatíve alacsonyabb áraknak kö­szönheti, bár ők sem tudják kikerülni a világviszonylat­ban is példátlan magyar adórendszert. A 12 százalé­kos ÁFA és a plusz egy szá­zalék kulturális járulék ugyanis valóban sújtja a kultúra ezen területét. Len­gyelországban például 1 százalék az adókulcs. Az elmúlt hónapokban a könyvklub két vidéki városi könyvesbolttal is gyarapo­dott: Debrecenben, illetve Miskolcon. A tervek szerint a bolthálózat tovább bővül, s jövőre már minden me­gyeszékhelyen jelen szeret­nének lenni. Ugyancsak a terjesztői hálózat bővítését jelenti a helyi munkatársi rendszer továbbépítése. Ennek értel­mében a Magyar Könyv­klub munkatársai a helyszí­nen keresik fel a tagokat és személyesen segítenek a katalógusból történő vá­lasztásban. A postai úton terjesztett könyvekkel, a boltokkal és a helyi munka­társi rendszerrel a cég az or­szág „könyvesboltjává” vált. Az olvasói levelek alapján megállapították, hogy a könyvklub formájú terjesztésre nagy igény mu­tatkozik a határon túli ma­gyarságnál, így terveik kö­zött szerepel ezen igény ki­elégítése. Imponálóan gazdag a Magyar Zeneklub legfris­sebb kínálata is. A mintegy százezres tagságú klub el­sősorban a könnyűzene ré­vén vált népszerűvé, de dzsessz, klasszikus zene, opera, népzene, operett és filmzene is szerepel a re­pertoárban. Terrarium-... ...kiállítás látható október 22-től november 3-ig a nyíregyházi Kölyökvárban. A bemutatón először tekint­hető meg a vérszomjas ní­lusi krokodil és a fekete kajmán. (KM) Régi slágerek,... ...új dallamok címmel ren­deznek műsoros estet a nyír­egyházi Városi Művelődési Központban október 27-én 19 órától. Fellép — többek között — Csepregi Éva és Straub Dezső is. (KM) A tornyospálcaí... ...Szabolcs Vezér Általános Iskola tanulói a közelmúlt­ban a ricsikai erdő szépen rendbe hozott iskolaépüle­tében üttöttek tanyát. Négy turnusban száz kisdiák is­merkedett az erdő csojjája- tos élővilágával. (KM) Nemzetközi... ...játékkiállítás és vásár nyílt tegnap Budapesten a Láng Művelődési Központ­ban (XIII., Rozsnyai u. 3.). Látogatható: október 27-ig, naponta 10-től 18 óráig. Bőséges olvasnivaló Sajnos, kevés pénz jut a beszerzésre Fehérgyarmat (M. K.) — A fehérgyarmati Móricz Zsigmond Szakképző Is­kola (korábban 142. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) évek óta a térség egyik legnépesebb oktatá­si intézménye. Az itt tanu­ló 700-800 fiatal számára mindig igyekeztek megte­remteni a művelődési le­hetőséget. Igaz, az árvízi eseményeket követően társadalmi össze­fogással létesített könyvtár helyén ma már más objek­tum van, de a tevékenység soha nem szünetelt. Laka­tosáé Gaál Anna a kezde­tektől folyamatosan irányít­ja a könyvtár munkáját. A könyvtárban a kötelező olvasmányok mellett egyéb szépirodalom, s a képzés­hez igazodó, sokféle szak­könyv található. Az olva­sók a hét minden munka­napján felkereshetik a föld­szinti helyiséget. Iratkozá­si-kölcsönzési díj nincs. Sajnos, pénz sincs, illetve kevés van. Amikor az isko­lák anyagi gondokkal küz­denek, ott takarékoskodnak ahol csak lehet. Szerencsé­re a nevelők is látogatják a könyvtárat. Rájuk gondol­va, különböző pedagógiai és szakmai lapok találhatók a könyvtárban. A napilapok közül a Kelet-Magyaror- szág (évek óta gyűjtik, s bárkinek hozzáférhető) a Népsort, de például Magyar Hírlap is a szabad polcra kerül. Korábban lehetőség volt arra, hogy szerződést kös­senek a könyvtárellátóval, mostanában azonban kiszá­míthatatlan: mikor, mennyi jut könyvre. A könyvtár, s a könyvtáros a más jellegű kulturális események szer­vezője, mozgatója is. Születésnapi premier Budapest (MTI) — Kor­társ magyar szerző darabjá­nak bemutatójával ünnepli negyvenedik születésnapját a József Attila Színház. Spiró György Vircsaft című művének díszelőadá­sát október 25-én, pénteken tartják az angyalföldi teát­rumban. A napjainkban játszódó — tragikus mozzanatokat sem nélkülöző — bohózat volt a nyertese a József At­tila Színház 1995. évi drá­mapályázatának. A Partium Kölcsey líceuma A tanároknak az egyetem után három éwel véglegesítő vizsgát kell tenniük Nyíregyháziak a szatmárnémeti líceum előtt Amatőr felvétel Szabolcsiné Kántor Éva Nyíregyháza — A magyar tannyelvű osztályok számá­nak korlátozása miatt 1989 előtt mindössze három-négy román anyanyelvű tanuló járt egyes román tagozatos osztályokba a szatmárnéme­ti Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum jogelődjében. A for­radalom után azonban lehet­ségessé vált, hogy a tanulók anyanyelvükön folytassák tanulmányaikat. Nagyon rövid idő alatt — bé­kés úton — sikerült elérni, hogy az intézmény magyar tannyelvű lett. A szatmárnémeti „kölcsey- sek” tevékenységük fontos ré­szének tekintik a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium­mal a testvériskolai kapcsolat ápolását. A megállapodás má­jusi aláírását követően a na­pokban látogatott el 10 taná­ruk és 10 diákjuk a Nyírség fővárosába. Ebből az alkalom­ból érdeklődtünk a szatmárné­meti magyar oktatás helyzeté­ről, érettségi rendszerükről, a pedagógusok továbbképzésé­ről Olosz Ferenctől, a líceum matematika katedrájának (munkaközösségének) s egy­ben a küldöttségnek a vezető­jétől. — Harmincegy osztályban átlagosan 30 magyar diák ta­nul a város központjában levő patinás épületben. A több mint 50 tanár között mindössze négy román anyanyelvű van. Románia történetét és földraj­zát kivéve minden tárgyat ma­gyarul oktatunk. Szatmárné­metiben még egy református és egy katolikus magyar nyel­vű líceum működik. Anyagi gondok Bár iskolánk osztályai nagy létszámmal indulnak, de jelen­tős a lemorzsolódás is, mert sok szülő nehezen bírja a gyer­mek taníttatását fizetni — a magyar szülők ugyanis nem tartoznak a legtöbb pénzzel rendelkezők közé, tőkéjük a rendszerváltás után inkább a korábbi pártapparátusban dol­gozóknak volt. Emellett na­gyon magas a követelmény, s a színvonalat is szeretnénk megtartani. — A Kölcsey líceumnak térségünkben igen jó híre van. Az országos tanulmányi ver­senyeken jól szerepelnek diák­jaink, s a végzettek 30-50 szá­zaléka bekerül a legkülönbö­zőbb egyetemekre, főiskolák­ra. Különösen kedvelt az in­formatika, matematika, köz- gazdaságtan, filozófia, orvosi egyetem. Kevesebb az esélyük idegen nyelv románnal társítá­sa esetén, ahol nyelvtani isme­retek kellenek, amit csak filo­lógiai osztályokban tanulnak 11. osztálytól. Emellett a fran­cia a románoknál nagyon diva­tos nyelv, jó néhány családban otthon is franciául beszélnek, ezért ilyen szakokra magya­roknak nehéz bejutni. Szinte lehetetlennek tűnik a jog is, ahol tíz-tizenötszörös a túlje­lentkezés, és románul kell vizsgázni. í*7 Milyen tagozataik van­nak, milyen tantárgyakat ta­nulnak, s hogyan zajlik az érettségi? — Matematika-fizika, ké­mia-biológia, idegen nyelv és számítástechnika szakokat in­dítunk. Tanulnak román és magyar irodalmat, két idegen nyelvet, történelmet, matema­tikát, fizikát, kémiát, biológi­át, testnevelést. 9.-ben logikát, 10.-ben pszichológiát, 11.-ben gazdasági ismereteket, 12.- ben filozófiát. Informatika osztályban 12 órában számí­tástechnikával foglalkoznak, a nyelvi osztály gép- és gyors­írást is tanul. Nincs viszont az iskolánkban ének- és rajzokta­tás; ami nagyon hiányzik. A világirodalmat különórán ta­nulják, de csak a nyelvi osztá­lyosok; ők is csak all. osz­tálytól. — Az érettségi, június köze­pén kezdődik. Először román nyelvből kell szóbelizni. Ez a magyar iskolákban tanulóknak igen nehéz, mert ugyanazt a beszédkészséget, tudásszintet várják el tőlük, mint a román anyanyelvűektől. Ezután jön a magyar nyelv és irodalom és egy választott tárgy szóbelije. Nem mehet írásbelire, aki a maximális 10-ből legalább 5 pontot el nem ér tantárgyan­ként. Vizsgarendszer Egy szabadnap után naponta 1-1 írásbeli vizsga következik: román és magyar nyelvből, szaknak megfelelő főtantárgy­ból és egy, a profillal ellenté­tes anyagból kell vizsgázni, s a jegyek átlagának ötösnél jobb­nak kell lennie. A felvételikre szeptember elején kerül sor. Mindez hallatlan próbatétel, hiszen csak irodalomból 30 A és B tételt kell megtanulniuk. O Mennyi a tanárok kötele­ző óraszáma, s milyenek a to­vábbképzések lehetőségei ? — A kötelező óraszám 18, testnevelőknek 20. Tizenhat óra azoknak, akiknek egyes fokozatuk van és legalább 25 évet töltöttek a pályán. A taná­roknak az egyetem elvégzése után három évvel véglegesítő vizsgát kell tenniük. Tanári fokozatok A tanítási órájukat megláto­gatják, valamint pszichológiá­ból, pedagógiából és szakjuk­ból írásbeli vizsgát kell tenni. A 2-es fokozat megszerzé­séhez az előzőeken túl szóbeli vizsgát lehet tenni a véglegesí­tés után négy évvel, de ez nem kötelező. Egyetemi közpon­tokban egyetemi tanárok előtt zajlik a vizsga. Ezt követő négy év után szerezhető meg az 1-es fokozat, ami szakel­lenőrzéssel, szakdolgozattal, s annak megvédésével jár. Vayak a magyar históriában (3.) Molnár Sándor Vaja — II. Rákóczi Ferenc­nek és bujdosótársainak ham­vai a távoli török földben pi­hentek. A hamvak hazahozata­lának gondolata már a reform­korban felvetődött. Később Petőfi is kifejezi Rákóczi c. versében, hogy jó lenne hazai földben tudni a hős hamvait, de azt sem tudják pontosan, hogy hol keressék. Pedig a bujdosók sírjai nem voltak jel­telenek, csupán a Habsburg uralmat szolgáló törvények vetettek gátat annak, hogy fel­kutassák őket. III. Károly 1715. évi dekrétumának XLIX. cikkelye a 2. paragra­fusban Rákócziról és bujdosó­társairól kimondja, hogy „tör­vényes királyuknak és a hazá­nak nyilvános ellenségei”, a III. paragrafusban pedig úgy intézkedik, hogy a velük való „minden érintkezést és közle­kedést az országlakóknak összesen és egyenként, felség- sértés büntetése alatt egysze­rűen és kereken eltiltják.” Több mint egy évszázadon át éreztette hatását ez a tör­vény. Hosszú ideig szinte el­képzelhetetlen volt, hogy akadjon valaki, aki szót emel a bujdosók hamvainak hazaho­A rodostói Rákóczi-ház KM-reprodukció zása érdekében. A nép emlé­kezetében azonban a törvény szigora ellenére is nemzeti hősként élt Rákóczi és vezére­inek alakja, az általuk képvi­selt eszméket magáénak val­lotta, hiszen ezek az eszmék ő érte voltak, az ő sorsának jobbra fordulását szolgálták. Bármennyire őrizte is a népi közgondolkodás Rákóczinak, mint nemzeti hősnek az emlé­két, társadalmi ereje nem volt hozzá, hogy kiálljon a bujdo­sók hamvainak felkutatása és hazahozása érdekében, hiszen legelőször az 1715-ös törvény erejét kellett megtörni. Á reformkorszak nemzeti törekvései közepette, majd a 48-as szabadságharc idején egyre többször hangzik fel Rá­kóczi neve, és költőink nyo­mán már nyíltan úgy emlege­tik, mint „hazánk szentjét, sza­badság vezérét.” Azonban csak a hetvenes évekre érlelő­dik nemzeti követeléssé a buj­dosók hamvainak hazahozata­la. 1862-ben Balázs Sándor író kiáltványt intéz a nemzet­hez: „Hozzuk haza a drága hamvakat!” Jó tíz évvel ké­sőbb 1873-ban Zemplén vár­megye feliratot intéz a képvi­selőházhoz és ebben kéri: hoz­zák haza Rákóczi hamvait: Hogy ezek a követelések nyil­vánosságra kerültek és ha évti­zedek múltával is, de végül mégis eredményre vezettek, abban igen nagy szerepe volt Thaly Kálmán munkásságá­nak. Thaly úgy is mint költő, úgy is mint történetíró és a Rá- kóczi-kor kutatója költői ra­jongástól indított, romantikus, álkuruc, inkább külsőségek­kel ható, mintsem valóság­hű történeti képet állított korá­nak társadalma elé II. Rákóczi Ferencről és szabadságharcá­ról. Pedellusok Nyíregyháza (S. J.) — Á régmúlt iskolája elképzel­hetetlen volt pedellus ítél kük Mára a szó jeíeütése is L feledésbe merült. Az még-; inkább baj, hogy az isko­lákkal egybeépített szolgá­lati lakásokat kévé ki­vételtől eltekintve — orra megszüntették, felszámol­ták, átalakították a tanár í ■ rendszer utoiso két évtize­dében. így Nyíregyházán is. A gazdátlannak látszó oktatási-nevelési intézmé­nyek egyre gyakrabban váltak szabad prédáivá a magúkról megfeledkezni tűnő betörőknek, vandá­loknak. Mi tagadás, elhibá­zott döntés volt. az iskolai szolgálati lakások meg­szüntetése. Árván marad­tak az értékes iskolaépüle­tek. no és az újonnan épült óvodák. A siránkozás ma már kevés. Több kell. A biztosítás és a riasztóbe­rendezés aligha jelent egyedül megoldást. Egyik; sem pótolja a bentlakó is­kolaszolgát vagy a direk­tort. A példák mégis azt mutatják, a lakott iskolákat csak elvétve látogatják meg illetéktelenek. UITÚ1996. október 24., csütörtök 'Hírcsokor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom