Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-02 / 230. szám
I vvö. OKtoDer z.. szerda Bírósághoz... ...kell fordulni, ha a tartásdíj megszüntetését vagy a tartásdíj leszállítását kéri. Ez a per illeték- és költségmentes — válaszoljuk N. L.-nek Demecserbe. A gyermek-... ...gondozási szabadságról visszatérő munkavállaló bérét az időközben bekövetkezett emelt összegben kell megállapítani. Az átlagkereset számításánál az esedékességkor érvényes személyi besorolási bért kell figyelembe venni. A számítás alapja a megelőző négy naptári negyedév — tájékoztatjuk E. Józsefnél Baktaló- rántházán. A közalkalmazott... ...felmentése esetén a jogviszonyban töltött időbe felmentési időt is be kell számítani. A gyakorlatban előfordul, hogy a felmentési időt a munkavállalónak részben vagy egészben le kell dolgoznia. A felmentési időre átlagkereset jár — üzenjük K. Gábornénak Nyíregyházára. A lakások... ...és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szabályozza a bérlőtartási jogviszonyt — válaszoljuk ke- mecsei levélírónknak. Utazási gondok Tőkési Tamásné, a sényői autóbuszjárat miatt fordult lapunkhoz társai nevében is. Panaszolta, hogy évek óta elviselhetetlen a helyzetük, a reggeli és a délutáni buszok zsúfoltak. Körülbelül egy hónapja a 17.30-as járatot áttették 17.50-re, emiatt sokat kell várni az embereknek. Most újra módosult az időpont 18.05-re, és még Nyírpazonyba is bemegy a kocsi, ezzel is meghosszabbítva a menetidőt. A problémát Ignácz László, a Szabolcs Volán vezér- igazgatója vizsgálta meg és az alábbi tájékoztatást adta: — A korábbi menetrendünk szerint 16.10 és 17.30 órakor közlekedett Sényőre autóbusz. Nyírpazonyba 16.00,17.00 és 18.00 órakor indultak járataink. Felméréseink alapján azt állapítottuk meg, hogy az utaslétszám csökkent, ezért gazdaságossági okokból kénytelenek voltunk a járatok számát csökkenteni. így került sor a 17.30-as sényői és a 18.10-es nyírpazonyi járatok összevonására 17.50 óra indulással. A későbbiekben ezt az időpontot—nemcsak nyírpazonyiak kérésére — 18.05 órára módosítottuk, mivel a kereskedelemben dolgozók azzal érveltek, hogy munkaidejük 18 óráig tart, valamint a kórházba látogatók is azt vetették fel, hogy 18 óráig engedélyezik a látogatást. Tekintettel arra, hogy a legutóbbi utasszámlálásaink alapján az utaslétszám 68-80 fő között van, nem szándékozunk a jelenlegi menetrenden változtatni. — Természetesen a járatok forgalmát a továbbiakban is figyelemmel kísérjük és ha szükséges, a megfelelő intézkedést megtesszük. Tájékoztatásul közöljük még Önnel, hogy a tervezett változtatásainkat mindig egyeztetjük az érintett ön- kormányzatokkal, véleményüket kikérjük. Egyetértünk azzal a felvetéssel, hogy a reggeli járatok a tanévben zsúfoltak, de az utasszám nem haladja meg azt autóbuszon utaztatható személyek számát. Lehetőségeinkhez mérten azon fáradozunk, hogy az utasok jogos igényeit teljesíteni tudjuk. Köszönjük, hogy észrevételét megírta, kérjük fentiek szíves tudomásulvételét. „Nyugdíjas vagyok. Gyakran utazom vonaton és autóbuszon. Úgy tudom, ha átszállással utazom, elég egyszer bepecsételni" — írja levelében M. Károlyné. A közforgalmú személy- szállítási utazási kedvezményeket a Kormány 13/1991. (I. 18.) számú, többször módosított rendelete szabályozza — kaptuk a választ Fiizesséry Gábortól, a Szabolcs Volán üzletág-igazgatójától. A díjkedvezmények igénybevétele a meghirdetett utazási feltételek szerint történik. Ezek alkalmazásával a jogosultak kedvezményüket a nyugdíjasok utazási utalványa alapján vehetik igénybe. Az utas az utalványt alkalmanként — választása szerint — vonaton vagy autóbuszon, átszállással mindkét közlekedési eszközön is használhatja. Autóbuszon történő utazásakor a jegykiadó kedvezményes menetjegyet ad ki. (Az utazás tényét feljegyzi az utalványra.) A közvetlen vagy át- szállásos utazással elért célállomásról a visszautazás minden esetben külön útnak minősül, és ilyenkor a nyugdíjasutalvány újabb kedvezményes helyének felhasználásával lehet csak utazni. Sokan nem hitték, hogy egyszer a nyíregyházi tanyabokrokba is eljut a vezetékes gáz. Az álom most megvalósul. Képünkön: Sulyánbokorban az utcai hálózatot fektetik Harasztosi Pál felvételei Fórum olvasóink leveleiből Családkonferencia A közelmúltban rendezték Pécsett az Egyházmegyei Alapítvány székházában a II. Nemzetközi Családkonferenciát a speciális szükségletű gyermeket nevelő családok részvételével. A konferencia — amelyen részt vettek magyar és külföldi szakemberek — fővédnöke dr. Göncz Arpádné, a Magyar Köztársaság elnökének felesége, a Kézenfogva Összefogás a Fogyatékosokért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A konferencia védnökei voltak Mayer Mihály megyéspüspök. Kozma Imre, M.M.Sz. elnök, dr. Páva Zsolt, Pécs városának polgármestere. A konferenciát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pécsi csoportja, a Szociális Háló Egyesület Pécs, a Soft Tulip Alapítvány Hollandia, valamint a Soft Alapítvány Debrecen rendezte. A kétnapos konferencián részt vett húsz fővel az intézményünk által működtetett ENO is. A fiatalok nagyon élvezték a kirándulást. Nekik külön programokról gondoskodtak a szervezők. Míg ők városnézésen jártak, addig a szülők és a szakdolgozók előadásokon, beszélgetéseken vettek részt. Az előadások színvonalasak, érdekesek voltak. A konferencia zárására megfogalmazódott egy petíció, amelyben a meglévő fogyatékostörvények módosítását ill. a joghézagok megszüntetését kérik. Itt szeretnénk köszönetét mondani a Soft Alapítvány segítségéért, mely lehetővé tette, hogy ott legyünk mi is, valamint a MaNem elég az égi áldás?! gyár Máltai Szeretetszolgálatnak, akik áldozatos munkájukkal és szakmai hozzáértésükkel elősegítették a konferencia színvonalas, sikeres lebonyolítását. Juhász Róbertné Gondozási Központ Kerékpártolvajok A közelmúltban ügyeim elintézéséhez a városba kerékpároztam, s tudom, hogy nem lehet akárhova odaláncolni a biciklit, így a megyei könyvtár tárolójába zártam le délelőtt tizenegy órakor. Alig fél óra múlva már csak a hűlt helyét találtam. Egy dolgozó személytől megtudtam, hogy onnan szinte nap mint nap tűnnek el járművek, sőt a másnapi lapban olvastam, hogy még Babetta motorkerékpárt is elloptak onnan. Számomra nagy segítséget jelentett ez a közlekedési eszköz, mivel gyereküléssel szereltem fel, s ezzel könnyen tudtam kétéves gyermekemmel a városban közlekedni. Tudom, nem lehet mindenhová rendőrt állítani, de ha köztudott, hogy innen gyakran eltűnnek a kerékpárok, akkor miért nem lehet fokozottabban ellenőrizni ezt a területet? Biztosan azt is sokan jó szemmel néznék, ha Nyíregyházán lenne egy úgynevezett fizető kerékpármegőrző, ahol biztonságban és felügyelet alatt lennének a biciklik. K.-né, Nyíregyháza Vármentés Augusztus 24-én a televízió Átfogó c. adásában Borsi község polgármestere azzal a kéréssel fordult a világ magyarságához, hogy segítsük megmenteni a borsi várat, II. Rákóczi Ferenc szülőházát. Borsi község alig két órai autóútra van Nyíregyházától. Sajnos a határ túloldalán, Sátoraljaújhely mellett. A vár pusztul, végleg tönkremegy, ha nem segítünk. Korábban a Csehszlovák Köztársaság elég sokat költött a műemlékekre. Erről a kis várról azonban mindig megfeledkeztek. Mióta a két állam kettévált, a szlovákok nem tudnak és nem akarnak erre a várra költeni. Csekket telefonon vagy írásban lehet kérni a sátoraljaújhelyi Zemplén Takarékszövetkezettől. Több helyre kérés nélkül is küldenek (iskoláknak) csekket. Kérem, ne dobják el, talán vannak még lelkes történelemtanárok, és gyűjteni fognak a tanulók körében, hogy adjon mindenki annyiszor 25 forintot, ahány tagú a családja. Ezt közösen, vagy külön-külön fizessék be a csekkszámlára. Tegyünk valamennyien valamit hazánk történelmi emlékhelyeiért az 1100 éves évfordulón. A tavaszi szünetre pedig szép kirándulási lehetőség egy napra átmenni Borsiba. Nagyszerű gyógyvizű fürdője is van. Számlaszám: 55 500029- 1500-1186 Zemplén Takarék- szövetkezet 3980 Sátoraljaújhely, Széchenyi tér 8. Antalóczy Tiborné Nyíregyháza, Árpád u. 12/9. Középdöntőben Akik figyelemmel kísérték a Ki mit tud? ötödik elődöntőjét, tudhatják, hogy Nagy Sándor sikeresen bejutott a középdöntőbe. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik szavazatukkal támogatták a továbbjutásban. Kölcsey Ferenc Gimnázium IV. D oszt. ' TTTT1 111 űr RMMhíJÉÍHRMÉHHRMAÉMÉÉÉMM A talalt tárgyak tulajdonosai Dr. Bartha Sándor Nyíregyháza — Sokan azt tartják, hogy a jog száraz, unalmas paragrafusokból álló intézmény, pedig vannak olyan részei a jognak, amelyek kifejezetten érdekesek, izgalmasak, és minden állampolgárt érdekelnek, ezeket szívesen meghallgatják, elolvassák. A következőkben a tulajdonjog megszerzésének a különböző lehetőségeit ismertetjük meg az olvasókkal: ezen belül is mindjárt talán a legérdekesebb, a legtarkább, legváltozatosabb szerzési móddal, a találással. Az életben gyakran fordul elő, hogy az utcán, a tereken, a mezőn jártunkban-keltünkben, valamit, méghozzá értékes dolgot megtalálunk. A talált dolog* feltehetően másé volt, azt elvesztette vagy akaratán kívül került az ki a tulajdonából. Egy éven belül Találás esetén a találó megszerzi a dolog tulajdonjogát, ha mindent megtett annak az érdekében, hogy azt a tulajdonosa visszakaphassa, és a jogszabályban előírt kötelezettségének eleget tett. Abban az esetben is megtarthatja — ez a másik feltétel —, ha a tulajdonos a találástól számított egy éven belül nem jelentkezett érte. Nem mindegy azonban, hogy hol bukkan valaki arra a bizonyos tárgyra, ugyanis ha a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben, helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési vállalat szállítóeszközén találta, akkor nem szerzi meg a tulajdonjogot a találó. Ilyenkor a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti. A tulajdonos azonban a találást követő egy éven belül követelheti az általa elvesztett dolog kiadását vagy az azért járó és megszerzett vételárat. A találó, ha ismeri a tulajdonost, akkor köteles a dolgot a találástól számított nyolc nap alatt az elvesztőnek vagy más átvételre jogosult személynek átadni. Ha a tulajdonos ismeretlen, akkor a találó a dolgot köteles az önkormányzat jegyzőjének beszolgáltatni. Á lőfegyvert a rendőrségnek kell átadni. Amikor a találó a dolgot beszolgáltatja az önkormányzatnak, a rendőrségnek, akkor nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy igényt tart-e annak tulajdonjogára. Azt a tárgyat, amely esetén az átvételre jogosult személy nem állapítható meg, a hatóság a beszolgáltatástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot a találónak kiadják, de csak akkor, ha beszolgáltatáskor a tulajdonjogra igényt tartott. A találó a neki kiadott dolgot használhatja, de nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és használatát másnak nem engedheti át. Amennyiben a találó a tárgyat magánál tartja, akkor a felelős őrzés szabályai érvényesülnek. Ha a tulajdonos a találástól számított egy éven belül sem a hatóságnál, sem a találónál nem jelentkezik, abban az esetben a találó a neki kiadott dolog tulajdonjogát megszerzi. Amennyiben a dolgon harmadik személynek jogai vannak, például jelzálogjog — ami most került bevezetésre —, vagy kölcsön, akkor az azt terhelő jogok a tulajdonjog megszerzésével, azaz egy év leteltével megszűnnek. Ha nyilvános helyen történik a találás, akkor a „szerencsés” köteles a hivatal vagy a vállalat alkalmazottjának azonnal átadni a dolgot. Erre nem tarthat igényt. Találódíj Ha a talált dolog átvételére jogosult személy megállapítható, az esetben a hivatal vagy a vállalat őt értesíti és jelentkezésekor részére haladéktalanul átadja. Ha a dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, akkor méltányos összegű találódíjra jogosult. Feltéve, hogy megtesz mindent, amit a jogszabályok előírnak. A díj tehát a találó anyagi érdekeltségének fokozását szolgálja. Két feltétele van a találódíjnak. Egyrészt a dolognak jelentősebb értékűnek kell lenni, másrészt a találónak a jogszabályokban előírt magatartást kell tanúsítania. Amennyiben az illető méltányos díjra jogosult, ennek összegét vita esetén a bíróság állapítja meg. A találódíj fizetésre a tulajdonos, illetőleg az állam köteles. Mivel az összegszerűség tekintetében nincs kialakult gyakorlat, azt az eset összes körülményeire tekintettel állapítják meg a bíróságon. Ha a talált dolog tulajdonosa az egyévi határidőn belül nem jelentkezik, és a találó sem szerez tulajdonjogot, akkor a tulajdonjog, illetőleg a dolog értékesír* * * \z is téséből befolyt vételár az államot illeti meg. Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdona egyébként is feledésbe ment, köteles az államnak felajánlani. Ebben az esetben értékes dolog lehet a muzeális jellegű tárgy is, amit szintén fel kell az államnak ajánlani. Az állam elfogadó nyilatkozattal szerez tulajdonjogot. Amennyiben az állam nem tart rá igényt, az a találó tulajdonába megy át, s az állam visszautasító nyilatkozatával ő szerez tulajdonjogot. Ha az állam kezébe kerül, akkor a találó díjban részesülhet. Ilyenkor már nem méltányos összegű találódíj jár neki, hanem a dolog értékéhez mért megfelelő díj. Ez a különbség- tétel azért van, mert a méltányos összegű találói díj megítélése esetén másnak a tulajdonáról van szó, a megfelelő díjazás esetén viszont gazdátlan dolog megtalálásáról van szó, amikor az állam számára kell a dolog tulajdonjogát felajánlani. Muzeális érték Ha ásatáskor, vagy munka (építkezés, földmunka, vízi, bányászati tevékenység) során, vagy egyéb ok következtében muzeális tárgy kerül elő, a felfedező, illetőleg a munka felelős vezetője köteles a lelőhelyen folyó tevékenységet azonnal abbahagyni, az emléket a lelőhely szerinti illetékes ön- kormányzat jegyzőjének haladéktalanul bejelenteni, annak őrzéséről átmenetileg gondoskodni, valamint a birtokába került dolgot a jegyző részére átadni. KM-POSTA _
