Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-15 / 241. szám
A HIT VI LAG A 1996. október 15., kedd Óvodaszentelés Játék az udvaron Nyíregyháza (KM) — Engedjétek hozzám a gyermekeket — mondta Jézus, majd megáldotta őket. Ennek a szeretetnek jegyében szentelte meg Keresztes Szilárd megyéspüspök szombaton Nyíregyháza első görög katolikus óvodáját. Korábban is voltak próbálkozások a megyeszékhelyen, hogy a szülők kívánságára egy-egy óvodai csoportot vallásos nevelésben részesítettek, ez azonban — azzal a hamis indokkal, hogy nincs rá igény —, megszűnt. Mostantól a görög katolikus templom melletti épületben vallásos nevelésben részesülnek a gyerekek, így ma már Nyíregyházán az óvodától az egyetemig minden szinten megtalálhatók az egyházi intézmények. Hírmustra 1 A püspöki... ...kar híres körlevelének ismertetésére és megvitatására hívja a katolikus egyház az érdeklődőket október 21-től kezdődően öt hétfőn át a nyíregyházi plébániára. Az előadó dr. Koncz István nyugalmazott teológiai professzor lesz. (KM) A világörökség... ...része lesz minden bizonnyal Pannonhalma. A millecentenáriumra helyreállított bencés főapátság — mint azt Barát Etele mondta — olyan érték, amelynek jó esélye van arra, hogy a világörökség része legyen. (KM) Lenke néni végleg elment Nyíregyháza (KM) — Leánynéven Sándor Lenke (férje után Komlósiné) Erdélyből, a 30-as évek elején jött át Magyarországra, mert nem tudta és nem akarta elviselni a kisebbségi sorsot. Debrecenben kötött ki, teljesen gyökértelenül, mert minden hozzátartozója Erdélyben maradt. Debrecenben dr. Lukács József, a piarista gimnázium igazgatója pártfogolta. Elhelyezte a Svetits intézetben, s lehetőséget nyújtott számára, hogy tanulmányait a piarista gimnáziumban folytassa, mint* ösztöndíjas magántanuló. Érettségi után (1932- ben) védőnőképzőt végzett Budapesten. E minőségben is helyezkedett el, s lett járási vezető védőnő négy évtizeden át. A gondviselés rendelése folytán saját gyermeke nem lehetett, három kiskorú gyermeket — egy lányt, s két fiút — fogadott örökbe, akiket szeretettel vegyes szigorral nevelt. Nyugdíjas korát sem töltötte pihenéssel, közösségi munkát végzett. A nyugdíjasklubok hűséges látogatója volt, a testület egészségi problémáját felkarolta, s az ott működő orvosnak is segítségére volt. A város gondját-baját szívén viselte, a város vezetőinek is segítségére volt, miképp a katolikus egyházközösségnek, legutóbb, a megalakult Piarista Diákszövetségnek is tagja lett. Az idő megviselte a dombrádi baptista templom külsejét. Most az egyház — az önkormányzat segítségével, közhasznú munkások részvételével — visszaadja a kis templom régi külsejét Harasztosi Pál felvételei Templombúcsú Nyíregyházán Nyíregyháza (KM) — 1896- ban, Magyarország fennállásának 1000. éves évfordulójára a millenniumra XIII. Leó római pápa is figyelmet fordított és Magyarok Nagyasszonya címmel október 8- ára ünnepet rendelt. Ezt az ünnepet napjainkban is megüli a Magyar Katolikus Egyház. Nyíregyházának külön ünnepe ez a nap. Főtemplomát 1904- ben a Magyarok Nagyasszonya névre szentelte fel Samassa József akkori bíboros egri érsek, a templom építtetője. Most is október 8-án ünnepelte a Nyíregyházi Római Katolikus Egyház az immár Társszékesegyházi rangot kapott templom búcsúját. Az 1100-as évforduló, a millecentenárium évében 3 napos ünnepi megemlékezést tartott a Nyíregyházi Római Katolikus Egyház- község. Október 6-án irodalmi és énekkari est volt, melyet az egész magyar történelem ihletett, hazafias, emelkedett műsorral. Közreműködött a társszékesegyház Bárdos Lajos Kórusa Tárcái Zoltán karnagy vezényletével, az Anonymus kamarakórus, Fehérné Székely Ildikó karnagy vezényletével. Irodalmi műveket dr. Szabó Gyula szólaltatott meg. A műsort dr. Csermely Tibor vezette. Október 7-én este 6-kor a Római Katolikus Plébánia előadótermében a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége rendezésében ünnepi ülés volt, ahol dr. Koncz Lajos teológiai proAudencián a szentatyánál Magyar görög katolikusok is részt vesznek a hálaadó misén Nyíregyháza (KM) — Az ungvári unió 350. évfordulója alkalmából II. János Pál pápa részvételével hálaadó misét rendeznek október 27-én, vasárnap, a római Szent Péter Bazilikában. Az emlékező szertartáson Keresztes Szilárd megyéspüspök, a Miskolci Apostoli Exarchátus kormányzója vezetésével a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye papjainak és híveinek küldöttsége is részt vesz. A nyugati katolikus és a keleti ortodox egyházak közötti egységet helyreállító ungvári unió 1646. április 24-én köttetett, amikor is az ungvári vártemplomban a Kárpátalján élő keleti szertartású papok aláírták az egyesülési okmányt, így létrehozván a görög katolikus egyházat. Az unió után 1771- ben alakult meg a munkácsi egyházmegye, abból kiválva 1777-ben a Körösi, ma kri- zsevci —, majd 1818-ban az eperjesi egyházmegye. A munkácsi püspök 1873-ban helynökséget hozott létre Haj- dúdorogon, ahol később, 1912-ben létrejött a hajdúdorogi egyházmegye, melynek székhelye 1914-től Nyíregyháza. A keleti országrészből az Amerikai Egyesült Államokba és Kanadába kivándorolt görög katolikus hívők a tengerentúlon további négy egyházmegyét alapítottak. Ä 350. évvel ezelőtti ungvári unióból született nyolc görög katolikus egyházmegye mindegyike küldöttséggel képviselteti magát az október 27-i, vatikáni hálaadó misén. A zarándoklat egy hétnapos kirándulás egyben. Róma egyházi, művészettörténeti kincseit tekintik meg az utazók, audencián vesznek részt a szentatyánál, ellátogatnak Assisibe, Szent Ferenc városába, egy kisebb csoport pedig hazafelé meglátogatja San Marinót és Velencét is. Történészek Máriapócsról Nyíregyháza (KM) — A Haj- dűdorogi Görög Katolikus Egyházmegye és a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola 1996. november 4-5-én az első máriapócsi kegykép könnyezésének háromszázadik évfordulóján, tudományos konferenciát szervez szakavatott, jeles kutatók részvételével. A konferencia a kegykép könnyezésének tricentenáriu- ma kapcsán szeretné a tudományos érdeklődés középpontjába állítani az 1696-os eseményeket. Célul tűzi ki, hogy komplex módon feldolgozza a pócsi kép keletkezésének, könnyezésének történetét, nyomon kövesse az ikon útját Pócsról Kassára, Egerbe majd Bécsbe, felelevenítse ottani fogadtatását, kultuszát, megvonja ezek jelentőségét — hiteles, levéltári kutatások alapján, modem történeti szempontok érvényesítésével. Tekintettel a téma művészettörténeti kapcsolódására a konferencia előadásokat szentel a pócsi kép ikonográfiájának, barokk kori másolatainak és kisgrafikai ábrázolásainak, valamint a búcsúkkal kapcsolatos kánonjogi és néprajzi vonatkozásainak is, de hangsúlyt helyez a kortörténeti háttér szemléletes bemutatására is, élve az interdiszciplinaritás nyújtotta gazdag lehetőségekkel. A konferencia szervezése még nem záródott le, de eddig meghívásunkat elfogadták és előadást tartanak: Barna Gábor, Bársony István, Püspöki Nagy Péter, Szilárdffy Zoltán, Török József, Udvari István egyetemi tanárok Budapestről, Debrecenből ill. Szegedről, Knapp Éva, Puskás Bernadett, Szita László, Zachar József tudományos kutatók. Egyházi részről P. Dudás Bertalan OS- BM, Belme László, Buda Péter, Magyar András és Janka György kaptak eddig felkérést. Az elhangzott előadások anyagát kötetben is szeretné az egyházmegye megjelentetni. Emléktábla a teológusnak Orémus Kálmán Újfehértó —*- Az október 23-i ünnepségek keretében Ujfe- hértón leleplezik Révész Imre emléktábláját, amelyet a városháza falán helyeznek el. Révész Imre az egykori városháza szolgálati lakásában született 1826-ban, ugyanis édesapja az időben Újfehértón volt községi jegyző. Az elemi iskola elvégzése után szülei Debrecenbe, a református kollégiumba íratták be, ahol a kitűnő iskolai osztályzattal végzett pályakezdő előbb a klasszikus nyelveket oktatta, majd könyvtámok lett. Nagy érdeme, hogy 1849-ben a könyvtárat megmentette az orosz hadak dúlásától. A szabadságharc bukása után Bécsben, Berlinben, majd svájci egyetemeken folytatott tanulmányokat. A teológiai tudományok terén kifejtett tevékenysége elismeréséül 1859- ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Két év múlva a bécsi egyetem protestáns teológiai kara teológiai doktori címet adományozott neki. Legnagyobb érdemeit egyházi reformátorként szerezte, ugyanis ő volt az első, aki a református egyházak presbiterelvű szövetségéhez való csatlakozást szorgalmazta hazánkban. A kiegyezés előtti évtizedekben ő vezette azt a harcot, melyet a magyar protestáns egyház jogainak kivívása végett vívtak a bécsi udvarral. Megszerkesztette az egyház egyetemes alaptörvényét, s számos tanulmányt írt a protestáns egyházalkotmány alapelveiről. Egyetemes egyháztörténelem című művét tankönyvként használták. Születésének 100. évfordulóján, 1926-ban Újfehértón, a jelenlegi városháza nagytermének falán már elhelyeztek egy emléktáblát a tiszteletére, ám ez később eltűnt, még a legidősebbek is alig emlékeznek rá. Az új emléktábla leleplezésével most ezt a hiányt kívánják pótolni. Az imádság októbere a pápáért Róma (MK) — A szentatya pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából a római egyházmegyében meghirdették az „imádság októberét”. Karol Wojtylát Krakkóban szentelték pappá, fél évszázaddal ezelőtt, 1946. november 1-jén, mindenszentek ünnepén. Az évfordulót megelőző vasárnapon, október 27-én Róma püspökének székesegyházában, a Lateráni Szent Já- nos-bazilikában egyházmegyei szintű imavirrasztást tartanak. A szentelés évfordulóján pedig a római egyházmegye szolgálatában működő összes pap a pápával együtt misézik a Szent Péter-bazilikában. Az ünnepi misére meghívást kapott az egyházmegye minden részlege is, szerzetesek, szerzetesnők, világi hívek, plébániák, lelkiségi mozgalmak. A két nagy találkozó időpontját Camillo Ruini bíboros, a pápa római helynöke jelentette be az egyházmegyéhez intézett levelében. fesszor Krisztussal — új ezredév felé — a reménység útján címmel tartott előadást. Október 8-án templomi könyörgő és hálaadó nap volt, egész napos szentségimádás- sal. Délelőtt 10 órakor a körzet papjai ünnepi misét végeztek, este 6 órakor pedig a befejező ünnepi szentmisét Bosák Nándor megyéspüspök végezte, dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök prédikált. A zsúfolásig megtelt templomban ott voltak a testvéregyházak lelkipásztorai. A könny Nyíregyháza (KM) — Há- ’ romszáz éve, 1696 november 4-én figyeltek fel rá a pócsiak. hogy kis templo- műk Szűz Mária képe könnyezik. A csoda december 8-ig tartott. A következő évben f. Lipót császár parancsára a képet Bécsbe vitték, s az ottani Szent István dómban helyezték el. A pócsiak bánatát azzal enyhítették, hogy a képről több másolatot készítettek, s közülük egyet visszaadták a nyírségi, kis ■ falunak. A második csoda akkor történt, amikor 1715-ben, ismét könnyezni kezdett a Mária-kép, de item az eredeti, hanem a pócsi másolat. Ezután indultak el a zarándokok e kegyképhez \ imádkozni, s ekkor kezdő- , dött el a búcsújáróhely fej- * lesztése. A mai bazilika j építését 1756-ban fejezték be, majd kolostort építettek mellé, s oda telepítették : a Szent Bazii rendet. Máriapócs lett Magyar- ország leglátogatottabb búcsújáróhelye. évente mintegy félmillióan zarándokolnak el, hogy a Szűzanya segítségét kérjék. A háromszáz, éves évforduló adott alkalmat Christof Schönbom bécsi érseknek arra, hogy meghívja a hajdúdorogi egyházmegye papjait, kispapjait, híveit: látogassanak el a bécsi dómba, s az eredeti kegykép mellett végezzenek szent liturgiát. Az egyházmegyéből mintegy ötszázan vesznek részt a bécsi , zarándoklaton. Egyházmegyei... ...zsinat volt Egerben október 6. és 11. között. A zsinaton tizennyolc előkészT tett munkadokumentumot vitattak meg. (KM) A Keresztény... ...Értelmiségiek Szövetségének helyi csoportja október 16-án, holnap 17 órától Helyünk Európában címmel tartandó előadásra hívja az érdeklődőket. Az előadó dr. Kiszely István történész lesz. (KM) Nyílt napot... ...tartanak ma Nyíregyházán a Szent Imre Katolikus Gimnáziumban. A felvétel iránt érdeklődő gyerekek és szülők az órákra is bemehetnek. 16.30-kor pályaválasztási szülői értekezlet lesz, ahol a negyedikes és nyolcadikos diákok kaphatnak jó tanácsokat és ismerkedhetnek meg az egyházi iskola követelményeivel. (KM) , □
