Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12 / 239. szám

1996. október 12., szombat HÁTTÉR Fürdő a strand mellett Hat pályázat kap a vártnál kisebb összeget megyeszékhelyi fejlesztésekre Vízelvezető csatorna építése a Korányin Harasztosi Pál felvétele Balogh József Nyíregyháza (KM) — A fia­talok már el sem hiszik ta­lán, pedig volt olyan időszak, amikor egy megye, vagy egy megyeszékhely költségveté­sének a felét is fejlesztésekre költhették, a másik fele elég volt az intézmények működ­tetésére. Mára alaposan el­torzult ez az arány, s nem el­sősorban azért, mert sok az intézmény (itt-ott még keve­sebb is már), hanem mert kevesebb a pénz. Nyíregyháza most nyert pályázatokon 122 milliót. Mi lesz belőle? Romanovics Ist­ván, a nyíregyházi önkor­mányzat városfejlesztési iro­dájának vezetője: — Nyíregyháza megyei jo­gú város önkormányzata a te­rületi kiegyenlítést szolgáló 1996. évi fejlesztési célú tá­mogatásra nyolc pályázatot nyújtott be, összesen 172 mil­lió forint összegű támogatást szerettünk volna elnyerni. Fokozott figyelem Ami a konkrét ügyeket illeti, Romanovics István elmondta: a város szennyvízhálózatának a továbbfejlesztését szolgáló három beruházás 1996-97-re már részesült céltámogatás­ban. Egyiket a bujtosi város­rész, másikat a Damjanich lak­tanya környékének szennyvíz- csatornázására, a harmadikat Sóstófürdő ellátatlan részei­nek szennyvízcsatornázására kaptuk. Bujtoson ez a Nyírfa, a Dózsa György, a Selyem, a Belső körút, a Lajos utca, a Géza utca. a Mák, az István, a Liliom, a Liszt és a Szegfű ut­cákat érinti, a Damjanich lak­tanya környékén az Alpári, a Sport, a Kosztolányi, a Tor­csay, a Csáki, a Károlyi, a Gerliczky, a Mikszáth, a Tü­zér, a Kőrössi Csorna, a Zalka, az Ady, a Zenta, a Budai Nagy Antal, az Áchim, az Orosi és a Vértanúk utca lakóinak szerez majd megnyugvást. A pályá­zott összeg 10, illetve 11 mil­lió volt, ezt megkapta a város, Sóstófürdőnél viszont a kért 40,5 millió helyett 30 milliót ítélt a Megyei Fejlesztési Ta­nács, pedig az itt eltervezett szennyvízcsatornázás két év alatt a városnak 270 milliójába kerülne. Egy pályázat a Tiszavasvári út menti külterületi lakott he­lyek gázellátásának megvaló­sításához kért támogatást. Ez a közgyűlés négyéves program­jában is szereplő feladat volt már csak amiatt is, mert az ön- kormányzat a külterületekre fokozott figyelmet kíván for­dítani- A munka az előző években elkezdődött, 1990-től hozzáláttak az ivóvízhálózat bővítéséhez főképp a bokorta­nyás részeken, most pedig a lakosság által leginkább igé­nyelt infrastruktúra kiépítése, a gázellátás megvalósítása a legfontosabb. Ehhez 6,5 millió forint összeget pályázott az önkormányzat. Egyébként 20-23 millió Ft összegű beru­házásról van szó, amihez a la­kosság hozzájárulása is jelen­tős, mert ez részben magán­erős fejlesztésként épül meg: ingatlanonként 70 ezer forint­ba kerül a beruházás, s ebből eddig 10-12 millió forintot fi­zetett be a lakosság, a többit az önkormányzatnak saját forrás­ból kell biztosítani. A Szegfű utca Család utca és a László utca közötti szaka­szának kiépítése a következő feladat. Maga a Szegfű utca kiépítése 87 millió forintos ér­tékű beruházás, melyhez 50 százalékos támogatást kért a város, s 31 milliót ítéltek meg. Ezen a területen most is folyik munka, de ez nem a pá­lyázott beruházás része. Most ivóvízhálózat, az elektromos hálózat kiváltása és egyéb közművek építése folyik, melyből csak az elektromos kiváltás 10 millió forintos nagyságrendet jelent. Nem gazdaságos? A városfejlesztési iroda veze­tője elmondta: a Korányi Fri­gyes utcai csapadékcsatorna építéséhez is kért pénzt az ön­kormányzat. A munka elkez­dődött, sajnos nem ítéltek meg hozzá támogatást, de hogy mi­ért, azt nem tudni, pedig ez is 18 milliós beruházás. Nem volt nyerő a Nyíregy­házát Rakamazzal összekötő kerékpárút, az úgynevezett Ti­szai kerékpárút pályázata sem, pedig idegenforgalmi jelentő­sége miatt regionális beruhá­zás lenne. A tervek szerint az útépítés a két végéről indult volna. Nyíregyháza Kótajig épített volna egy 6 kilométeres szakaszt, amely a Vadaspark­tól indulna és a Berenát utcán át és a Kemecsei út baloldalán haladna Kótajig. Ez 32 millió­ba kerülne. Érdekessége, hogy az útalapból kapott a város 16 milliót, a környezetvédelmi alapból is adtak pénzt az út infrastruktúrájának megvaló­sításához, a Területfejlesztési Tanács a kért 9.6 millió forin­tos támogatást nem adta meg. Szárny gyógyulóknak Közel húsz éve fürödhettünk utoljára a sóstói kádfürdőben, azóta az épület rossz, használ­hatatlan állapotban van, ezért is nagy öröm arról hallani, hogy elkezdődhet a felújítása. Lesz benne természetesen gyógyfürdőszámy, lesz gyógykezelő szárny és kiala­kítanak benne egy 16 szobás, 32 személyes panziót. Folya­matban van a Svájci-lak átala­kítása, s ha elkészül, egy he­lyen biztosít szállást, munka- és kikapcsolódási lehetőséget az üzleti céllal utazóknak. A víztoronyban kap helyet való­színű a megyei TOURfNj FORM, megyei népművészeti termékek bemutatására és ér­tékesítésére alkalmas üzlet, de helye lesz a kisplasztikák, éremművészeti termékek, festmények, grafikák bemuta­tásának és értékesítésének. Tányércsörgés Angyal Sándor-» y incs abban semmi J\l különös — legfel- JL 1 jebb számunkra szo­katlan még —, hogy a min­denkori miniszterelnököt a mindenkori ellenzék szinte szünet nélkül szapulja. A világ szerencsésebb tá­jain. ahol már évszázados hagyománya van a demok­ráciának sincs pardon a hatalom birtokosaival szemben: repül a nyilvános kritika, de olykor még a záptojás is. Arra viszont mégis fel kel! figyelnünk, hogy — mint az ország legnagyobb példányszámú napilapja tu­datta —, a szocialisták frakcióülésén éles szavak­kal kritizálták párttársai Horn Gyula miniszterelnö­köt. Gellért Kis Gábor, to­vábbá Kósáné Kovács Magda, s az ugyancsak egykori miniszter, Katona Béla tette szóvá erélyesen, hogy például a pártelnök az elnökség megkérdezése nél­kül hozott rendkívül fontos döntést, s ez nem éppen egyeztethető össze a párt­demokráciával. Nem kímélte volt főnökét az egykori pénzügyminisz­ter sem. aki szerint a politi­kai egység nem csak a hata­lom megtartása miatt jött létre, s ezzel összefüggés­ben tette fel a kérdést, hogy vajon Horn nem érez-e személyes felelősséget az ÁPV Rt. körül kialakult po­litikai sártenger miatt. (Könnyen lehet következtet­ni a forró helyzetre abból, hogy mit válaszolt ez utóbbi megjegyzésre a miniszterel­nök: szerinte nem a szemé­lyi hatalom teremti meg az egységet az MSZP-n belül, és ő bármikor kész benyúj­tani lemondását...) A hazai politikai életet fi­gyelemmel kísérők eddig is sejtették, hogy egy ilyen né­pes frakción belül nehezen képzelhető el a teljes nézet- azonosság („Az MSZP va­lójában több párt"), ám a csak sejthető belső feszült­séget eddig általában ho­mály takarta. Most viszont megmutatkozik, ott is fellel­hető a párton belüli hatalmi harc. A haza sorsa sok tekintet­ben a mindenkori kormány kezében van. így volt ez a megelőző négy évben is, s nincs ez másként most sem. Ahhoz, hogy ez a sors jobb­ra forduljon, mindenek előtt „házon belül” kel! ele­jét venni a gyakori tányér­csörgésnek, de az sem el­képzelhetetlen, hogy nyitott fülek fogadják a megfontolt és bölcs ellenzéki észrevéte­leket is. Hányszor mondjam drágám! A holmidat ne az én szekrényembe pakold... Ferter János rajza r~— ..................— -----------------------------------------------­A belső hang Tóth Kornélia A zt hittem, nem jól ér­tettem az adatot: írd és mondd, ötezer fo­rint kellene havonta egy 112 fogyatékos gyermeket számláló egyesület műkö­déséhez. A televízió népsze­rű beszélgető műsorában csütörtök este a riporter is elcsodálkozott, nem szemé­lyenként érti-e a klubvezető hölgy ezt az összeget? Nem, mert mi szerényen élünk, zsíros kenyeret adunk a klubfoglalkozásokon. Eny- nyiből ■ is megvolnánk...A stúdió közönsége is eléggé ledöbbent. Nem fogyatékosoknak mondják ebben a havasi gyopárról elkeresztelt kis klubban a résztvevőket, ha­nem a csupaszív asszony — aki maga is veleszületett hi­bával küzdő fiú édesanyja — megpróbál közösséget formálni, emberi tartást ad­ni ennek a kis csoportnak. Nekem eszembe jutott az ál­lami vagyon kiárusításával foglalkozó cég elhíresült botránya. Röpködnek a mil­liók, a sikerdíjat legalább kilenc számjegy jelzi. Mind­annyiunk, az adófizetők zsebéből vándorol egy ma­gánkasszába a nem kis pénz. Röpke közvélemény­kutatásom eredményeként állítom: nemcsak vállalko­zók, hanem magánszemé­lyek is kinyitották volna a bukszát, ha kiderül, hová küldhetnék forintjaikat az egyesület javára. Vagy éppen lelkiismere­tünk megnyugtatására. Akiknek nem kel! a test nyo­morúságát el- és megszen­vedniük, ritkán képzelik be­le magukat ezeknek az em­bereknek a mindennapi gondjaiba. De időnként megszólal a belső hang és cselekvésre, adakozásra ösztönöz. Talán azért, hogy törlesszünk a sorsnak, mert mi nem kényszerülünk szembenézni ezekkel az örökletes vagy szerzett tes­ti, értelmi hibákkal.--------------------------r-----------­Eqv keyesoszp raqvoqas

Next

/
Oldalképek
Tartalom