Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-09 / 236. szám

KM-POSTA 1996. október 9., szerda Kártérítési felelősség Nagy Mihály Mentesül a munkáltató a fe­lelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a káro­sult elháríthatatlan magatar­tása okozta. A szabály mentesíti a munkavállalót a bizonyítás terhe alól, illetve azt a mun­káltatóra hárítja. A munkál­tató kötelessége a bizonyí­tékok feltárása és beterjesz­tése. Ez azt is jelenti, ha a feltárt bizonyítékok nem kellő jelentőséggel bírnak, vagy nem helytállóak, vagyis magát kimenteni nem tudja, nem mentesülhet a kártérítési felelősség alól. A munkáltató működési köre nem szűkíthető le a te­lep, a műhely vagy a mun­kahely területére. A műkö­dési kör fogalmába tartoz­nak mindazok a tárgyi, sze­mélyi feltételek, amelyek összefüggésbe hozhatók a munkaviszonnyal, illetve a munkavégzési kötelezett­séggel. Ilyen lehet többek között: a használatba vont anyagok, szerszámok, esz­közök, berendezések, fel­szerelések, az energia tulaj­donságaiból, állapotából, mozgásából, működéséből eredő okok. A munkatársak képzettsége, magatartása a munkahelyi vezetők példa- mutatása. A munkahelyen megforduló idegen szemé­lyek magatartása, az előírá­sok hetartá&a.és betartatása., A működési körbe tartozik az állandó munkahelyen kí­vüli munkaterület is. a bé­relt. vagy saját járművön végzett személyszállítás is. A köztisztasági vállalat kár­térítési felelőssége például azon az alapon állapítható meg, hogy a munkavállaló a közforgalmi utakon az adott körülmények között kény­telen munkát végezni és a munkáltatónak ezzel a ve­szélyhelyzettel számolnia kell. Ebbe a körbe tartoznak a munkaviszonyhoz szorosan kapcsolódó emberi szük­ségletek kielégítéséhez el­engedhetetlen létesítmé­nyek biztonságos működte­tése is. Az öltözők, az étke­zőhelyek és a kapcsolódó közlekedési utak biztonsá­gos használatának feltételei. Ezek az építmények szoro­san kapcsolódnak a munka- viszonyhoz, illetve a mun­káltató működéséhez. A munkáltató kártérítési felelőssége kiterjed a har­madik személy által okozott károk megtérítésére is. Töb­bek között a munkahelyi ve­zető mulasztása, magatartá­sa, hibás döntése, különö­sen a balesetvédelmi előírá­sok betartásának ellenőrzé­se. A védőberendezések, felszerelések előírásának megfelelő használata. Ha­sonlóan kiterjed a munkál­tató partnereire, azok alkal­mazottaira, amennyiben a munkáltató működési körén belül balesetet idéznek elő. A munkába menet vagy jö­vet — kivétel a saját vagy bérelt járművön végzett sze­mélyszállítás — társada­lombiztosítás tekintetében üzemi baleset, de a munkál­tató kártérítési felelősséggel azért nem tartozik, mert a közút, illetve a menetrend szerint közlekedő járművek egyrészt kívül esnek a mű­ködési körén, illetve azok rendeltetésszerű használa­tának biztosítása nem.taríQ-. zik a feladatai közé a társa­dalombiztosítás szempont­jából. A munkába menet és jö­vet alkalmával elszenvedett baleset is csak akkor tekint­hető üzeminek, ha a munka- vállaló a legrövidebb, illet­ve a szokásos útvonalon közlekedik. Ezért van jelen­tősége pl. a munkahelyen való tartózkodás pontos nyilvántartásának. A Kriminális... ...televíziós műsor címe, melyet Juszt László vezet, Magyar Televízió 1054 Bu­dapest, Szabadság tér 17. — válaszoljuk Tóth Sándorné- nak. Kérjük írja meg... ...pontos címét, mert levél­ben szeretnénk panaszára reagálni — üzenjük Nagy­ítónak Mátászalkára. A tizenharmadik... ...havi illetmény azt a közal­kalmazottat illeti meg, aki a tárgyévben legalább hat hó­napon keresztül munkát vé­gez — tájékoztatjuk E. Jó­zsefijét Vásárosnaményban. A hatályos... ...törvények értelmében a munkáltatónak a tarifarend­szer alsó határát kötelező megadni, ami jelenleg — te­kintettel a munkakörre — 1996. február 1-től 14 500 forint. A határozott vagy ha­tározatlan időre létesített munkaviszony a besorolást, illetve a bérmegállapodást nem befolyásolja — vála­szoljuk nagyhalászi levél­írónknak. A szüretelőknek is kedvezett a hétvégi kellemes, na­pos idő Harasztosi Pál felvételei Fórum olvasóink leveleiből A nap mint nap változó fronthatás még nagyobb fi­gyelemre kell hogy intse az autóvezetőket Járdahiány A nyíregyházi Körte utcát érin­tő problémáról szeretnék írni. Ugyanis, amióta ott építkeztek, a 21. számtól a 41-ig, a 3. sz. óvoda bejáratáig nincs járda. Az építkezés szépen befejező­dött, az utcában minden közmű elkészült. Ennek ellenére a jár­dát a mai napig nem készítet­ték el. Azon az oldalon van az óvoda, A Bem József iskola bejárata, több bt. és a Piremon vállalat. Mind a két oldalon ko­csik parkolnak az úton, főleg ott, ahol a járda volt, így a gya­logosforgalom az úttestre kényszerült. Kész életveszély gyermeknek és szülőnek köz­lekedni. Félre kell állni, mi­kor jönnek az autók, és a sáros gödröket is kerülgetni kell. Ha majd jön a tél, a hó, a latyak, a síkosság, akkor mi lesz? Jó lenne, ha még a hideg beáll­ta előtt megépülne a járda, hogy a gyermekek, a felnőttek biztonságosan közlekedhesse­nek. Harsányi Nándor, Nyíregyháza, Körte u. A panaszra Ürge László váro­si főmérnök reagált: a Körte utcán jelenleg a Keskeny közig (a városközpont felől) kétolda­li járda húzódik. Ezt követően az utca hal oldalán, óvoda után pedig az utca jobb oldalán ta­lálható a kiépített járda. Véle­ményünk szerint az utca egyik oldalában szinte teljes hossz­ban meglévő járda elegendő a gyalogosforgalom részére, a kétoldali kiépítést ez nem indo­kolja. Ugyanakkor a Keskeny köztől induló szakaszon kb. 15 méter hosszan a járda burkola­ta hiányos (ezt követően ba­zaltkő borítású), valamint a növényzet is akadályozza a for­galmat. Emiatt — amennyiben a pénzügyi lehetőségeink meg­engedik — várhatóan még eb­ben az évben a járda burkola­tát betonra cseréljük, és a nö­vényzet szükséges karbantar­tását is elvégezzük. Diófa ága Ez év augusztusában a Matáv az utcánkban telefonhálózatot épített. Nem is lenne baj, hi­szen sok emberen segítettek ezzel. Én magam is beköttet­tem a lakásunkba. Viszont a házunk előtt állt egy óriási dió­fa, négy meggyfa, négy szilva­fa. Ezeket a fákat rettenetesen tönkretették, úgy néz ki, hogy a diófánk ki is pusztul. Óriási faágakat vágtak le róla, amit el lehetett volna kerülni. Olyat is lefűrészeltek, ami a kerítésün­kön befelé hajlott. Kis nyugdíj­ból élünk, nekünk ez a kilenc fa nagyon jó kiegészítést adott, ezt sajnos, a Matáv pár nap alatt tönkretette. Úgy érezzük, ezért a kárért ők a felelősek. Az;t szeretnénk, ha kárpótolná­nak a veszteség miatt. Papp Györgyné, Biri A panaszos egy alkalommal járt hivatalunknál a telefonhá­lózat kivitelezésekor őt ért sé­relem kivizsgálása miatt — kaptuk a tájékoztatást Benő Já­nostól, Biri község jegyzőjétől. —Az ügyben a műszaki ügyin­téző helyszíni szemlét tartott és egyeztetett a kivitelezővel is. A helyszíni szemlén azt is megál­lapította, hogy az érintett fák közterületen álltak. A beruhá­zás megvalósításakor az építő­nek a nyomvonalba eső fákat, cserjéket, egyéb akadályokat ki kellett szedni. Az útban lévő gallyak levágásához a tulajdo­nos is hozzájárult. Az emlékez­tetőben szereplő diófa néhány ágának indokolatlan lefűrésze- lése miatt a vállalkozó méltá­nyos kártérítést fizet a pana­szosnak, annak ellenére, hogy erre a kivitelező nem lenne kö­telezhető, hiszen a fákat enge­dély nélkül telepítették a közte­rületre. Összekötő út Egyszerűen elképesztő az a forgalmi rend, ami a KGST-pi- ac környékén tapasztalható. Hiába az ígéret, a kerülő utak nem készültek el. Létezik pél­dául egy jó minőségű (mintegy 1500 méter hosszú) földút Fel- sősóskút és Nyírszőlős között, melynek lekövezése nagyon sok autós gondját megoldaná. Szó volt arról, hogy az érintett települések pályáznak, de az­óta sem hallani erről semmit. Ez a kerülő nagy segítséget je­lentene az arra közlekedők gondjának megoldásában. A szilárd burkolatra azért lenne szükség, mert hiába a földút rendszeres karbantartása, ősz­szel és télen a nagy erőgépek fölvágják és közlekedésre al­kalmatlanná teszik ezt a sza­kaszt. Az út elkészülte sokat segítene az ottani gazdálko­dóknak is, így sokkal könnyeb­ben jutnának el földjükre. Kü­lönösen azért, mert sokszor a kátyúk és gödrök kikerülésével termőföldjükön járnak át és ez­zel komoly kárt okoznak. M. Z., Nyíregyháza Segélykiáltás a kis sufniból Jön tél, lakni nincs hol • Gyámolítás vagy rászedés? • Nincs összhang Tóth János és családja március óta él ebben a bode- gában A szerző felvétele wotmtommmmmmmmmmmmommmmtomtmmommm« Györke László Nyírmada (KM) — Kora ta­vasszal Nyírmadán még egy­más mellett állt Tóth János és Szikszai Csaba régi háza. Most már egyik sem áll. Tóth Jánosék telkén azóta új lakó­ház épült. Csak éppen még nem költözhetnek be, mert arra még alkalmatlan. Szik­szai Csabáék régi háza he­lyén viszont még nem áll semmi. Tóth János elmondta: még jó­formán el sem olvadt a hó, mi­kor a véletlen összehozta Ju­hász Ferenc ramocsaházi vál­lalkozóval, akinek a lerobbant autóját javította meg. Noszogatva — Amikor Juhász Ferenc meg­látta — meséli Tóth János —, milyen öreg házban lakunk, azt mondta, épít ő nekünk egy újat, rendeset, csak bízzuk rá. A szocpolból kitelik. Belemen­tünk. Még márciusban lebon­tottuk az öreg házat, kiköltöz­tünk ebbe a sufniba. Áprilisban már megvolt a fundamentum. Eleinte jól haladt az építkezés. Úgy két hónapja kivettük az utolsó részletet is az OTP-től. Azóta lelassult az építkezés. Sőt, meg is állt. Én már nem tu­dom, hányszor mentem el Ra- mocsaházára. Az, ugye, annyi ezres, kevesebbért nem visz­nek el. Akkor valamicskét ha­lad a munka. Most itt állunk egy fillér nélkül a befejezetlen lakással. Milyen hidegek vol­tak, mi meg itt lakunk a sufni­ban három gyerekkel. A legki­sebb ötéves. A ház még nem lakható, a készültségi foka 75-80 száza­lékosra tehető az építtető véle­ménye szerint. Nyílászárók hi­ányzanak még, a betonpadló egyenetlen, a stablondeszkák nincsenek felszegetve. Belső szerelési munkák nincsenek el­végezne. — A hullámpalát is úgy sze­gezték fel, hogy a múltkori szélvihar ugyancsak megemel­gette —mondja Tóth János. — A legrosszabb, hogy nem fizet­te ki a villanyszámlát, 47 ezer forintot, és most a Titász le akarja kötni a villanyomat. A tervrajzért sem fizette ki a negyvenötezer forintot. Majd, majd... Szikszai Csabáék építkezése már az elején megtorpant. — Mikor Tóthéknál megje­lent Juhász Ferenc — mondja Szikszainé —, valósággal rá­beszélt, hogy mi is vágjunk be­le az építkezésbe, merthogy egymás mellett van a két telek, egy füst alatt a miénket is fel­építi. Azt mondta, az 1,2 milli­óból, a két gyerek után járó szocpolból ki lehet hozni egy kétszobás lakást. Jól emlék­szem, április elején egy vasár­nap délelőtt gyorsan lebontot­tuk az öreg házat, amit megvet­tünk korábban. Még százezer forint OTP volt rajta. Azt ki kellett egyenlíteni, hogy a tu­lajdonviszony tiszta legyen. Rokonoktól, ismerősöktől kér­tünk kölcsönt. Gondolhatja, milyen érvágás ez, hiszen munkanélküliek vagyunk mind a ketten. A tartozásunk még mindig több mint ötven­ezer forint, de házunk most már semmilyen nincs: se régi, se új. Tény és való, Szikszaiék tel­kén a lebontott ház helyén csak némi törmelék, sóder van, a fundamentum helye ki van ás­va. Az építkezés már az elején elakadt, ugyanis a benyújtott tervrajzot az OTP nem fogadta el azzal, hogy nem felel meg a jogszabály előírásaink, keve­sebb a négyzetméter. — Azóta fordultunk volna más vállalkozóhoz, de Juhász úr folyton hitegetett. Azt mondta, ő majd mindent elin­téz, a tervrajzmódosítást is. Ennek már öt hónapja. Szikszaiéknál még kicsik a gyerekek, négy- illetve hatéve­sek. A feleség szüleinél kény­telenek meghúzni magukat: másfél szobában — heten. Be lesz fejezve Juhász Ferenc vállalkozótól azt kérdeztük, mi a szándéka. — Tóth Jánosék házát ter­mészetesen befejezem — mondta. — Olyan nincs, hogy ha én valamibe belekezdek, be ne fejezzem. A hét végén ki­megyek, felmérem, hogy mire van még szükség és a jövő hét közepétől megcsináljuk, amit még kell. (A rend kedvéért meg kell említenünk, hogy a múlt héten jártunk Nyírmadán.) — Nem azért állt meg a munka — folytatja Juhász Fe­renc —, mintha nem akarnám befejezni, hanem azért, mert két gépkocsi is műszakin volt, s nem tudtam fuvarozni. Egyébként azt hadd mondjam el, hogy Tóth János nem volt teljesen korrekt velem szem­ben. Az köztudott, hogy egy hozzávetőleg 3,5 milliót érő la­kást 2,2 millióból csak úgy le­het felépíteni, ha bontott anya­got is felhasználunk. Namár- most, kértem Tóth Jánost: a bontott anyagot tartsa meg. Er­re ő eladta. Ezzel többletkölt­ségbe kényszerített engem. Ennek ellenére befejezem a la­kást, nem is a rá való tekintet­tel, hanem a három gyerek mi­att. — Ami Szikszaiék házát il­leti — tette még hozzá Juhász Ferenc —, ők egy fillért nem adtak még. A tervrajzot átcsi­náltattam, benyújtottam a pol­gármesteri hivatalba. Nekem az ő építkezésük már eddig 150 ezer forintomban van. Ha kap­nak az OTP-től pénzt, azonnal elindítom a folyamatot. De csak annyit tudok kihozni be­lőle, ami a pénzből kitelik. r\ h i \ / i/ l _

Next

/
Oldalképek
Tartalom