Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-24 / 248. szám

1996. október 24., csütörtök 8 Kelet-Magyarnrszág □ Hagyományos Balogh Géza A hagyományos gyógy­módok korát éljük. Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában, a termé­szethez közel élő emberek körében közismert ez a je­lenség, ám mindinkább ter­jed a fejlett Nyugaton is, ott is főleg az olvasottabb em­berek között. A fejlett Nyu­gat alatt ez esetben a világ civilizáltabb részét értjük, s mint ilyen, talán megkoc­káztatható, hogy ide sorol­ható hazánk is. Ha az anya­giakat tekintve nem is, az orvostudományban elért si­kereink alapján minden­képpen. Nem múlik el nap, hogy ne találkoznánk a hazai új­ságokban olyan cikkekkel, hirdetésekkel, melyek a ter­mészetgyógyászat előnyeire hívják fel az olvasó figyel­mét, s ez nem is marad ha­tástalan: egyre többen vá­lasztják nálunk is. Mi történhetett, kiábrán­dultak volna az emberek a modern orvostudományból, kutatják az illetékesek a je­lenség okát. Legutóbb már az Egészségügyi Világszer­vezet, a WHO is állást fog­lalt az ügyben, felméréseik szerint a világ népességé­nek nyolcvan százaléka az elsődleges gyógyításban mindig is a hagyományos medicinákkal élt, melyek Európában, Eszak-Ameri- kál?gn,mintfgy kqt (yfizédé kezdtek el hódítani. Ameri­kában már a felnőttek egy- harmada él az alternatív gyógyászat módszereivel. A briteknek egynegyede for­dult természetgyógyászhoz egy legutóbbi felmérés sze­rint, amiben az az érdekes, hogy hat évvel korábban ez az arány még csak egy volt a héthez. Vajon minek köszönhető az akupunktúra, a homeo­pátia, az oszteopátia, a fito- terápia soha nem látott fel­virágzása. A kutatók alapos ' tudományos magyarázatot adnak erre. Szerintük a ha­gyományos gyógyászat al­kalmazása a népesség el­öregedésének, a városi élet okozta stressznek is tulaj­donítható, valamint annak, hogy sokkal kisebbek a mel­lékhatásai, mint egy hosz- szabb, szintetikus gyógysze­res kezelésnek. Nálunk persze e téren is mutatkozik némi eltérés: Magyarországon nem csu­pán a kiábrándultság vezeti az embereket a gyógyító tűkhöz, s gyógyító füvekhez, a mi emlékezetünkben még él, élhet a közelmúlt, ami­kor orvos híján az orvosi tisztesfű, meg a galagonya főzetére kellett hagyatkoz­niuk a felmenőinknek. Tar­tok tőle, az úgynevezett ha­gyományos gyógymódok új­bóli hazai elterjedése még­sem ezzel, s a Nyugaton már feltárt okokkal magya­rázható csupán... Belejátsz­hat ebbe e gyógyszerek, gyógymódok viszonylagps _ olcsósága is. Tudományünnep Párizs (MTI) — A „Tudo­mány ünnepét” rendezték meg október második szombatján Franciaország­ban: az immár hagyo­mánnyá vált (a korábbi négy évben is megtartott) eseménysorozatnak az a célja, hogy a tudósok tevé­kenysége közelebb kerül­jön a lakossághoz, ez utób­biak bepillantást kaphassa­nak a kutatóműhelyekben folyó munkába, láthassák ennek eredményeit. A „Tu­domány ünnepe” keretében mintegy 2000 rendezvény­re került sor az ország min­den részén: voltak közöttük kiálllítások, gyakorlati be­mutatók (az érdeklődők például végre megérthették. miként működik a tévék távkapcsolója, vagy éppen a mikrohullámú sütő), s olyan kutatóintézetek is megnyitották kapuikat a közönség előtt, amelyek egyébként szigorúan bizal­mas, katonai feladatokat végeznek. A mostani eseménynek különleges színt adott egy időbeli egybeesés: ugyanis Európa nagy részén, s így Franciaországban is szom­baton részleges napfogyat­kozást láthattak az embe­rek. A hold két és fél órán át takarta el a nap egy részét, s ezt az eseményt franciák tízezrei várták a különböző csillagászati társulatok megfigyelőhelyein. Tévéket a falra Tokió (MTI) — A japán elektronikai gyártók rövi­desen megkezdik új plaz­masugaras televízióik for­galmazását. Előnye e tévének, hogy a hagyományos katódsugaras készülékekhez képest sok­kal laposabbak: alig 10-15 centisek. A plazmasugaras képformálással ugyanakkor kiszélesíthető a képernyő, és tisztább kép nyerhe­tő. A gyártók, a Fudzsicu, az NEC, a Mitsubishi egy mé­ternél szélesebb képátmé­rőjű készülékeiket falra akasztható kivitelben sze­retnék forgalmazni. Ennek azonban akadálya, hogy a plazmatévé 40 kilós. Az ugyanakkora képátmérőjű hagyományos készülékek 120 kilósak. Azoknál tehát jóval könnyebbek, ám a fal­ra akasztáshoz még elég ne­hezek. Viharos elterjedésük ér­dekében a gyártók nemcsak súlyukat, hanem árukat is csökkenteni szeretnék. Más­fél millió forintnak meg­felelő összegbe kerülnek majd az első példányok. Ezt az árat néhány éven belül várhatóan az egyharmadára csökkentik. TUDOMÁNY, TECHNIKA Nem mind találmány, ami új Interjú az ötletekről, a szabadalmakról és arról, lemaradunk-e a fejlődésben A fenntartható fejlődéshez nélkülözhetetlen a talaj pontos vizsgálata, erre alkalmas az új elektronikus mérőberendezés (3T System), amely a talajnedvessé­get és -tömörödöttséget méri. Képünkön a nyíregy­házi feltaláló-fejlesztők a mezőgazdasági főiskolán: Sinóros-Szabó Botond professzor és munkatársa, Szől- lősi Sándor Balázs Attila felvétele Túri Gábor Budapest (ISB) — Ha a ma­gyar vagy magyar szárma­zású feltalálók világra szóló találmányait akarnánk számba venni, hosszú olda­lakra rúgna a lista. A statisz­tika azonban 1990 és 1994 között ijesztő képet mutat, felére csökkent a belföldi szabadalmi bejelentések szá­ma. Elvesztettük volna lele­ményességünket, újítóked­vünket, vagy ennyire előny­telenül változott meg a gaz­dasági környezet? A talál­mányok bejegyzéséről, sor­sáról, a védettség feltételei­ről a Magyar Szabadalmi Hivatal illetékesét kérdez­tük. — Nemcsak találmányainkra, hanem arra is büszkék lehe­tünk, hogy szabadalmi hivata­lunk és jogrendünk százéves múltra tekinthet vissza. Mégis, az állampolgárok többsége olyan alapvető fogalmak kö­zött sem képes különbséget tenni, mint újítás és találmány. Arra kérem Sümeghy Pálnét, a hivatal jogi és nemzetközi fő­osztályának vezetőjét, hogy először ezt segítsen megvilá­gítani. — Az újítás rendszerint vál­lalati szintű, és nem minősül találmánynak, míg a találmány önálló szellemi termék, amely a szabadalmaztatás révén nyer hazai vagy nemzetközi védel­met. □ Úgy is mondhatjuk tehát, hogy minden találmány újítás, .de nan.nmden újítás talál­mány. Szabadalmaztatni az utóbbiakat, a találmányokat szokás. Milyen körből kerül­nek ki manapság leginkább a szabadalom iránti igé­nyek? — Már jó ideje a vegyipar, ezen belül a gyógyszeripar áll az érdeklődés középpontjá­ban. A szabadalmi bejelenté­sek száma azonban nem feltét­lenül tükrözi a belföldi ipar fejlettségét, tudniilik nem­csak magyarok, hanem külföl­diek is tehetnek szabadalmi bejelentést. Ez utóbbiak ará­nya az említett időszakban csaknem megháromszorozó­dott. A szabadalom országon­kénti jog. □ Ezek szérint ha egy talál­mányt valahol szabadalmaz­tatnak, az nem kap automati­kusan nemzetközi védettséget? — így van. Ez az országha­táron belül érvényes. Ahány ország, annyi szabadalom — természetesen attól függően, hogy milyen jelentőségű talál­mányról van szó. Az a talál­mány, amelyiknek nincs esé­lye arra, hogy a külföldi piacra kijusson, nyilván nem lesz nemzetközi szabadalmi olta­lom tárgya. És ez fordítva is érvényes. □ Tételezzük fel, hogy vala­ki Hongkongból idejön, meg­tetszik neki egy magyar talál­mány, leképezi, hazamegy, és otthon előállítja. Milyen kö­vetkezményekkel teheti? — Ez nem ilyen egyszerű. Amikor a szemfüles gyártó Hongkongban szabadalmaz­tatni akarja a terméket, kide­rül, ki kell derülnie annak, hogy ez a találmány valahol nemcsak hogy szabadalmaz­tatva van, hanem, hogy a sza­badalomban megtestesült mű­szaki ismeret már nyilvános­ságra is jutott. Aki a technika ismert szintjéhez nem tud va­lamit hozzáteni, az nem kap­hat szabadalmat. A megszer­zett jog a további jogszerzést akkor is megakadályozza, ha a feltaláló nem megy el más or­szágba szabadalmaztatásért. □ És ha nem szabadalmaz­tatják a terméket Hongkong­ban, hanem anélkül kezdik el gyártani? — Ez ellen nem nyújt védel­met a szabadalom, ez nem üt­közik másnak a jogába, mert a feltaláló arra itt szerzett szaba­dalmat. A szabadalmi jog ér­telmében kizárólag az a sze­mély jogosult a találmány hasznosítására, aki annak a jo­gát megszerezte. Ahol hem szerezte meg, ott azt más is hasznosíthatja. Szabadalmat viszont nem lehet rá újból sze­rezni, tehát a monopólium el­vileg csak egyszer jöhet létre. □ Az eltulajdonítást vagy a lemásolást azonban többnyire megelőzi a szabadalmaztatás. Mi a teendő akkor, ha valaki­ben felszínre tör az újítókedv, és önálló találmánnyal rukkol elő? Hogyan lehet rá szaba­dalmat szerezni, milyen szelle­mi és anyagi feltételeknek kell megfelelni? — A találmány arra tesz jo­gosulttá valakit, hogy elismer­jék mint feltalálót, aki találmá­nyára szabadalmat szerezhet. Ez nem magától történik, ha­nem kezdeményezni kell. Sza­badalmi bejelentést kell be­nyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalba. Az idén januárban az európai jogharmonizációs törekvésekkel összhangban életbe lépett új szabadalmi tör­vény meghatározza, hogy a hatóságnak mit kell vizsgálnia az engedélyezéshez. Ennek lé­nyeges eleme az ún.újdonság­vizsgálat, hogy a találmány feltalálói tevékenységet mu­tat-e, illetve, hogy megvalósít­ható-e. A döntés nyilvános­ságra kerül. lü Kik bírálják el a bejelen­téseket? — Szabadalmi elbírálók, műszaki felsőfokú végzettsé­gű és iparjogvédelmi képzett­ségű szakemberek, a hivatal köztisztviselői. □ Oly korban élünk, amikor az ember mindenkivel és min­dennel szemben gyanakvóvá válik, ezért ne haragudjon meg a kérdésért: lehetséges-e, előfordul-e korrupció a szaba­dalmaztatás során? — Korrupcióval elvileg mindenütt találkozhatunk, de esetünkben a jogszabályok és az íratlan törvények miatt mégiscsak kizárt. Tizennyolc éve dolgozom itt, s ilyen eset még nem fordult elő nálunk. Olyan megtörténik, hogy a ta­lálmányt — még a szabadal­maztatás előtt — ellopják, de ez polgári peres vagy büntető­ügy, amiről a hazai törvények ugyancsak rendelkeznek. □ Mint említette, az új tör­vény az európai normák sze­rint szabja meg a találmányok bejegyzésének módját. Van-e anyagi vonzata a szabadal­maztatásnak? — A szabadalmi oltalom el­vileg húsz évre szól, fenntartá­sáért évente díjat kell fizetni* Amennyiben ez elmarad, meg­szűnik az oltalom és a kizáró­lagos jog. A gyakorlat arra épül, hogy a feltaláló képes hasznosítani termékét, ami sokkal nagyobb hasznot hoz, mint a fenntartási díj. Az összeg ötévenként változik, az első ciklusban évente húszezer forint, ezt követően Ötévente ugyanennyivel emelkedik. Nyilvánvalóan azt a talál­mányt célszerű ennél tovább is oltalom alatt tartani, amelyik hosszú távon jövedelmező. Külföldi szabadalmaztatás esetén a genfi nemzetközi iro­da közvetítésével kérhető a szabadalmi bejegyzés ott, ahol a feltaláló érdekelt. Ez min­denütt díjazás alá esik, amihez pályázati úton állami támoga­tás vehető igénybe. Szabnlcs-Szatmár-Bereg megye feltalálói 1992. janu­ár I - je es 1996. szeptember 5-ike között 103 találmányt n>ájultak be szabadaimasfc tatásra. Legtöbbjük műszaki, vegyészeti jellegű. A lakó­hely szerint Nyíregyháza, '! iszavasvári vezet, de szü­lettek találmányok Nyírtele­ki 'i. Dombrádon, Mátészal­kán. Sóstóhegyen, Nagy- cserkeszen. Balkans ban. Fé­nyesükén. Ny mnihúlvdi- — ...............■■■----­ban. Kisvurdán, Nyirlugo- soti, Aranyosapátiba«. Nyír* pa/onyhun ca másutt is. Néhány érdekes cím a lis­táról : Fékanyag-kompztciő nehézgépjárművek számára, kimagasló kodeintartalmúi mák, repülőgép-hajtómű ve * dőkupja, szagtalan wc, vízi jármű járószerkezete, olaj­szennyeződés tisztítása, mű­anyag nélküli szemüveg. íú- vóka hangszerekhez, szemé­lyi kommunikációs hálózat. ­________________________ Vizes benzin — de nem »úgy" A jövőben vízzel pótolhatják a drága kőolajtermékeket Budapest (MTI) — A jelenle­gi magas üzemanyagárak mel­lett minden gépkocsi-üzemel­tető örömmel üdvözöl min­denfajta üzemanyag-megtaka­rítási lehetőséget. Arra azon­ban valószínűleg kevesen gon­doltak, hogy a jövőben éppen a víz lehet az a helyettesítő anyag, amivel pótolni lehet a méregdrága kőolajtermékeket. Két magyar feltalálónak, idős Fülöp Leventének és dr. Bertha Andrásnak éppen ezt sikerült bizonyítania. Talál­mányuk lényege, hogy a ben­zin és a víz, illetve a gázolaj és víz emulziójával működő mo­torokban a dugattyúra ható erőt egyrészt továbbra is a klasszikus üzemanyag-kom­ponensnek. vagyis a benzin­nek vagy a gázolajnak a robba­násszerű elégése okozza, más­részt pedig a magas hőmérsék­leten a víz, a másik alkotórész erősen túlhevített gőzzé alakul, és ennek feszítőereje ugyan­csak hozzájárul a dugattyú mozgatásához, azaz a motor egyidejűleg gőzgépként is mű­ködik. Másként fogalmazva: az égéskor keletkező termikus hulladékenergia egy része is ily módon mechanikai energi­ává alakítható át, ami benzin-, illetve gázolaj-megtakarítást tesz lehetővé. A pofonegyszerűnek látszó felismerés gyakorlatba ülteté­sét eddig az akadályozta meg, hogy a víz és a kőolajtermékek köztudottan nem keverednek. Nos, pontosan ezt oldották meg a magyar feltalálók: olyan emulgáló szereket és adalékanyagokat tartalmazó kompozíciót dolgoztak ki, amelyek révén a víz a hagyo­mányos üzemanyagokkal sta­bil keveréket alkot. Bortermelő Zürich (MTI) — A zürichi Eidgenössische Technik ehe Hochschule kutatói. komputervezéreit bioreafc­torban tenyésztik az embe­ri bőrt. nagy felületű égési sebek gyógyítására. A ko­rábbi nuxlszerrd 3-4 hétig tartott a megfelelő nagysá- hőidarab létrehozása, ■- ez a hosszú idő veszélyes volt a betegek számára. Az új hím vak tor viszont bá­rom négyzete«» itrn )é ternyi bőnmrital 12 nap alatt no­veszt fél négyzetméteresre, és jóval olcsóbb is. ...........................................í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom