Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám

1996. szeptember 18., szerda MEGYEN INNEN, MEGYEN Tl” Közös érdekünk a térség békéje Horn Gyula kormányfő levele a környező országok politikai vezetőihez Budapest (MTI) — A Minisz­terelnöki Hivatal Kommuni­kációs és Sajtóiroda az aláb­bi közlemény kiadására kér­te fel a távirati irodát. Horn Gyula miniszerelnök a magyar-román alapszerződés megkötéséről és annak indí­tékairól levélben tájékoztatta dr. Franz Vranitzky osztrák kancellárt, Leonyid Danyilo- vics Kucsma ukrán elnököt, Franjo Tudjman horvát, Vladi­mír Meciar szlovák, dr. Janez Dmovsek szlovén miniszterel­nököt és Radoje Konticot, a Ju­goszláv Szövetségi Köztársa­ság miniszterelnökét. A levele­ket az érintett országok nagy­követei szeptember 17-én vet­ték át a Parlamentben. A miniszterelnöki üzenet hangsúlyozza, hogy a történel­mi sérelmek emlegetése he­lyett konkrét lépésekkel lehet a bizalmat erősíteni és az együtt­működést elmélyíteni a szom­szédokkal. Közös érdekünk, hogy a világ demokratikus közvéleménye előtt világos bi­zonyságát adjuk: élni tudunk az 1989-től megnyílt történel­mi eséllyel, s a vitás kérdéseket képesek vagyunk az európai normák szerint rendezni. A magyar-román alapszer­ződés megkötése a történelmi megbékélés és az új típusú együttműködés folyamatának fontos állomása. A jövő útja a kontinens teljes gazdasági, po­litikai egysége, amely tágra nyitja a kapukat a kultúra sok­színűsége előtt és ezáltal lehe­tővé teszi a nemzeteknek és nemzetiségeknek, hogy meg­őrizzék hagyományaikat, saját arculatukat. Az összefogás je­lentős mértékben felgyorsít­hatja a térség modernizációját és az európai egységesülés fo­lyamatát — írta Hóm Gyula. Ez irányú eltökéltségének ha­zánk többször is hangot adott már a nemzetközi fórumokon, kinyilvánítva érdekeltségün­ket abban, hogy valamennyi szomszédunk megtalálja a he­lyét a demokratikus nemzetek közösségében. Magyarország támogatja szomszédainak in­tegrációs törekvéseit, a térség stabilitását és modernizálását szolgáló nemzetközi politikai lépéseit. Az alkalommal élve a ma­gyar miniszterelnök az osztrák kancellárhoz intézett soraiban kifejezte készségét a magyar­osztrák kapcsolatok további széles körű fejlesztésére, egyúttal kérte a kancellárt, hogy Ausztria integrációs ta­pasztalatainak átadásával is se­gítse hazánk európai uniós csatlakozási törekvéseit. A szlovák és a horvát mi­niszterelnöknek, valamint az ukrán elnöknek írt levelében Horn Gyula kifejezte orszá­gunk készségét az alapszerző­désekben foglaltak érvényesí­tésére és a kétoldalú kapcsola­tok továbbfejlesztésére. A szlovén miniszterelnök­nek szóló levélben egyebek mellett az áll: hazánk nemcsak a két ország közötti alapszer­ződés még teljesebb megvaló­sulását és a kétoldalú gazdasá­gi, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését tartja fontosnak, hanem érdekeit a háromoldalú magyar-szlovén-olasz regio­nális együttműködés kibonta­koztatásában is. A jugoszláv miniszterelnök­nek küldött levélben Horn Gyula kijelentette: Magyaror­szág kész támogatni a Jugo­szláv Szövetségi Köztársaság visszatérését a nemzetközi szervezetekbe, ha a délszláv békeszerződésben vállalt köte­lezettségek maradéktalanul teljesülnek. Egyúttal felaján­lotta Magyarország aktív sze­repvállalását a jugoszláv gaz­daság helyreállításában. A miniszterelnöki üzenet aláhúzza a térség országainak egymásra utaltságát. Közös ér­dekünk és felelősségünk a tér­ség békéjének és biztonságá­nak megőrzése, a politikai, gazdasági és kulturális együtt­működés elmélyítése, az em­beri és ezen belül a nemzeti ki­sebbségi jogok érvényesítése. Bokros-csomag: tartós növekedés Átrepülhetnek hazánk légtere fölött a NATO szervezetébe tartozó harci repülőgépek Budapest (MTI) — Csépe Bé­la (KDNP) napirend előtti fel­szólalásával kezdte meg mun­káját az Országgyűlés kedden reggel fél kilenckor. A képvi­selő a társadalom növekvő fe­szültségeiről szólt, amelynek okaként azt emelte ki: egyre szélesebb rétegek érzik, hogy a kormányzat rendre nem teljesí­ti ígéreteit. A törvényhozás ezt követően megkezdte az 1995. évi zár­számadás általános vitáját. Akar László pénzügyi államtit­kár expozéjában rövid áttekin­tést adott az elmúlt év gazdasá­gi eseményeiről, az eredmé­nyek alakulásáról. Elmondta: a kormány 1995 márciusában új, határozott korrekciókat tartal­mazó gazdaságpolitika megva­lósítására szánta el magát. Az évközi beavatkozásra az egyensúlyi helyzet aggasztó romlása miatt volt szükség. Az államtitkár kifejtette: a tavaly márciusban foganatosított in­tézkedések nemcsak az egyen­súly helyreállításához járultak hozzá, de egyúttal megalapoz­ták a tartós növekedést is. Be­látta, hogy a látványos eredmé­nyeknek vannak árnyoldalai is, de úgy vélte, hogy a reálkere­setek, a fogyasztás visszaesé­se, a növekvő infláció árán az ország sokkal súlyosabb kö­vetkezményeket kerülhetett el. Akar László külön is szólt az Állami Számvevőszék zár- számadási jelentéséről, ame­lyet a nyilvános tanulás eszkö­zének nevezett. Úgy vélte, hogy az ÁSZ és a PM közötti dialógus túlmutat az államház­tartás vitelének adott évi szem­pontjain, s olyan komplex kér­désköröket érint, amelyeket csak több éves munkával, az államháztartás pénzügyi re­formjának kiteljesítésével le­het rendezni. Az Országgyűlés ezt követő­en megkezdte a szakképzési hozzájárulásról és a szakkép­zés fejlesztésének támogatásá­ról szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját. Kiss Péter mun­kaügyi miniszter expozéjában röviden összegezte, milyen mértékben segítette a szakkép­zési hozzájárulás a szakképzés piackonformmá tételét az 1991-95 közötti időszakban. Ez idő alatt mind a szakképzés­ben, mind annak gazdasági környezetében jelentős válto­zások mentek végbe, ezért vált szükségessé a rendszer átfogó fejlesztése. A fejlesztés fő irányait a nemrég elfogadott szakképzési törvény már meghatározta, a finanszírozási hátteret pedig a most tárgyalandó javaslat hi­vatott megteremteni — muta­tott rá a miniszter. A javaslat szélesíti a hozzájárulásra köte­lezettek körét, a korábbinál ru- galmassabban kezeli viszont a befizetési határidőket. Lehető­vé teszi, hogy a fizetésre köte­lezettek pénz helyett eszközzel támogassák a képzést. Azok a munkáltatók, akik saját dolgo­zóik át- vagy továbbképzésére áldoznak, az erre fordított összeget leírhatják szakképzé­si hozzájárulási kötelezettsé­gükből. A miniszter elmondta: a javaslatot az Érdekegyeztető Tanácsban is megvitatták, s a szociális partnerek támogatták az előterjesztést. Az Országgyűlés a déli szü­net után az azonnali kérdések­kel folytatta munkáját. Szilá­gyiné Császár Terézia (KDNP) arra volt kíváncsi, megkapják- e a szabolcsi almatermelők az igényelt exporttámogatást, amelynek összege mintegy 1,4 milliárd forint lenne. A támo­gatás nem állna ellentétben a GATT-szerződésben foglal­takkal —tette hozzá a képvise­lő. Kis Zoltán szerint a támo­gatás a tárca üres zsebébe ütkö­zik, ugyanis egyszerűen nincs 1,4 milliárd forint erre a célra. Nézete szerint a tárcának nem feladata, hogy a megnöveke­dett termelési költségeket kompenzálja, miközben a fej­lesztéseket támogatják. A képviselők ezt követően megkezdték a Magyar Köztár­saság légterének NATO-repü- lőgépek által történő igénybe­vételéről szóló indítvány álta­lános vitáját. Mint azt Fodor István, a Honvédelmi Minisz­térium politikai államtitkára elmondta: a javaslat az észak­atlanti katonai szövetség kéré­se nyomán született meg. El­fogadása esetén lehetővé vál­na, hogy hazánk légtere fölött a NATO szervezetébe tartozó harci repülőgépek és helikop­terek átrepülhessenek útban egy, a Földközi-tenger térségé­ben megrendezendő hadgya­korlatra, az illetékes magyar hatóságoknak pedig az adatok birtokában legyen felhatalma­zásuk az Országgyűléstől arra, hogy a több hullámban érkező gépeknek megadják az átrepü­lési engedélyt. A határozatho­zatal során a Tisztelt Ház 275 igen szavazattal, három tartóz­kodással, egy ellenében elfo­gadta a határozati javaslatot. A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítására be­nyújtott törvényjavaslat részle­tes vitájának lezárásával fejez­te be keddi munkanapját este háromnegyed 7-kor az Ország- gyűlés. * * * A kereszténydemokraták min­den pozitív törekvésben part­nerek lesznek, az elkövetett törvénysértések, az elhibázott gazdaságpolitika, s annak ne­gatív hatásai miatt azonban nemmel szavaznak majd a T. Házban most napirenden lévő zárszámadásra — mondta Szi­lágyiné Császár Terézia, a KDNP megyénkbeli képvise­lője kedden tartott parlamenti sajtótájékoztatóján. A képviselőnő hangoztatta: bár az államháztartási törvény előírja a kormánynak, hogy az ország zárszámadásával együtt az APV Rt. tevékenységéről és a társadalombiztosítási költ­ségvetés végrehajtásáról is be­számoljon, a kormány jó né­hány kötelezettségének ezúttal sem tett eleget, megakadályoz­va ezzel annak lehetőségét, hogy az országgyűlés tényle­ges kontrolt gyakoroljon a kor­mány és a társadalombiztosítá­si alapok felett. A képviselőnő szerint az Állami Számvevő- szék jelentése egyértelmű lát­lelet a tavalyi év zárszámadás alkalmatlanságáról. Kiderül, hogy a kormány figyelmen kí­vül hagyott több lényeges, a költségvetési törvényben rög­zített előírást, túllépte, több milliárddal megnövelte a költ­ségvetés hiányát, s nem adott áttekinthető, hiteles elszámo­lást a közvagyonról, az elkülö­nített állami alapokról, a kor­mányzati beruházásokról sem. Konyhakést szűrt a fia mellébe Nyíregyháza (KM) — Nem válogatósak a tolvajok és betö­rők, visznek mindent, ami mozdítható. Tyúkot, gázpalac­kot, fúrógépet, vízszivattyút— és még sorolhatnánk. Kerék­párt loptak el garázsból, udvar­ról, pincéből; feltörtek jó né­hány gépkocsit is. A legna­gyobb kár azt az Audi-tulajdo- nost érte, akinek autójából 90 ezer forint kárt okozva rádióte­lefont és övtáskát emeltek el. Elkötötték az ABW-530 rend­számú Mercedest a nyíregyhá­zi vásártérről, értéke 400 ezer forint. Súlyos testi sértés miatt von­ják felelősségre a kisari T. Ist­vánt, aki öszeveszett fiával, majd a vita hevében egy 22 centiméteres konyhakéssel mellbe szúrta. Bottal verte vitapartnerét a hodászi szociális otthonban G. László és G. Anna, áldozatuk csuklója eltört, őket is súlyos testi sértéssel gyanúsítják. Önbíráskodás gyanújával vizsgálják a fehérgyarmati G. Béla ügyét, aki elvette egy fér­fi gépkocsijának indítókulcsát, s nem akarta visszaadni, mert állítólag tartozik neki az autó- tulajdonos. Idős asszonyt bántalmazott karóval kezében a nyírkarászi U. Jánosné a sértett lakásán, tettéért felelnie kell. Kétezer forintot követelt egy dögéi lakostól az ugyanoda va­ló R. Lajos, és mivel nem ka­pott, azzal fenyegette meg, hogy krumpliját felszedeti, au­tóját összetöri. Zsarolás miatt indult ellene eljárás. Gulácson egy idős férfi la­kásából vitt el ismeretlen sze­mély jelentős értékeket: el­tűnt két, együttesen nyolc- százezer forintot tartalmazó betétkönyve, aranylánca és két aranygyűrűje. Az elkövető összesen nyolcszázhatvanöt- ezer forint értékkel rövidítette meg. Három nappal a görög parlamenti választások előtt Costas Simitis jelenlegi szocialista kormányfő és An- donis Samaras konzervatív ellenzéki vezető arcképe a plakátokon Athénben AP-felvétel Pályázat útján Budapest (KM - N. L.) — Szeptember végétől pályá­zatok útján jelentős támoga­tásban részesülhetnek azok, akik pályakezdő munkanél­küli fiatalokat kívánnak foglalkoztatni. A Hungária Biztosító országosan ezer fiatalnak kínál állandó mun­kát. Ez hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet kedden a Munkaügyi Mi­nisztériumban tartottak. A regisztrált munkanél­küli diplomások és a közép­fokú végzettséggel rendel­kező pályakezdők, valamint a hátrányos helyzetűek fog­lalkoztatásával kapcsolatos pályázatokat szeptember 30-a és november 30-a közt lehet benyújtani az Orszá­gos Foglalkoztatási Alapít­vány irodájára (Budapest, Roosevelt tér 7-8.). Egy másik pályázatnak ez a cí­me: A pályakezdő fiatalok területi mobilitását elősegí­tő albérleti, lakásbérleti költségek támogatása. Erre a konstrukcióra szeptember végétől december végéig le­het pályázni. A pályakezdő fiatalok vállalkozóvá válá­sát elősegítő programokat is támogatják, előnyben ré­szesülnek az inkubátorhá­zak. (A nyíregyházi is.) Ez utóbbi pályázatokat szep­tember vége és december 16-a közt fogadják az emlí­tett irodán. A biztosító első­sorban a pénzügyekhez értő és a jó kommunikációs készséggel rendelkező fia­talok jelentkezését várja. A részletektől a megyei igaz­gatóságok és a megyei mun­kaügyi központok közösen fognak tájékoztatást adni. Őrizetben a rabló Nyíregyháza (KM - K. D.) — Valószínűleg első pillan­tásra vevőnek gondolta a boltosnő azt a fiatalembert, aki betért hozzá a megye- székhely külterületének egyik üzletébe hétfőn dél­után fél három körül. Hama­rosan azonban kiderült, hogy nem erről van szó, a 26 éves kótaji férfi (foglalko­zását tekintve biztonsági őr) ugyanis álarcot viselt, s a kassza tartalmát követelte gázpisztollyal a kezében. A megtámadott asszony kést kapva próbált védekezni, ezt a rabló kicsavarta a ke­zéből, s igyekezett kinyitni a kasszát, de nem sikerült. A boltosnő és egy bent tartóz­kodó vásárló kiabálását hallva azután jobbnak látta, ha kereket old. Kiléte nem sokáig maradt titokban, mert a forró nyomon indult rendőrök hamarosan elfog­ták, s őrizetbe vették. Feketeukránok A paradlcsomföldről a rendőrségre Nyíregyháza (KM-K. D.) — Több mint 120 jogellen­esen munkavállaló külföldi állampolgárt utasítottak ki hazánkból, akik a kótaji Zöld Bárók Kft. paradi­csomföldjén dolgoztak — a jelek szerint illegálisan. Nagy a felháborodásuk, be­csapottnak érzik magukat, mert ők — állításuk szerint — úgy tudták, hogy minden rendben van körülöttük. Állampolgári bejelentést követően indultak akcióba a nyíregyházi rendőrkapi­tányság igazgatásrendészeti és közrendvédelmi osztá­lyának, valamint a megyei munkaügyi központ mun­katársai, akik a paradicsom­földről gyűjtötték össze és állították elő a többségében magyar ajkú ukrán állam­polgárokat. — Azt ígérték, van en­gedély — még szerveztek is minket, hogy jöjjünk. Na­gyon nehéz körülmények között élünk otthon, kell a pénz ennivalóra, ruhára — háborogtak. — Még az útle­veleinket is összeszedték, nem gondoltuk, hogy prob­léma lesz, hiszen mi csak dolgoztunk, szedtük a para­dicsomot, nem követtünk el bűncselekményt... Információink szerint it­teni 'egyhavi keresetük az otthoni éves (de legalább többhónapos) keresetet te­szi ki, ők főként azért jöttek, hogy munkához jussanak, ami odaát sem könnyű. Állítólag elvi engedélye volt külföldiek foglalkozta­tására a kft.-nek a nyíregy­házi munkaügyi központtól, de ez a hatályos jogszabá­lyok szerint nem elegendő, a külföldi állampolgárok személyre szóló enge­déllyel, (határozattal), ví­zummal kell, hogy rendel­kezzenek, addig nem dol­gozhatnak. Munkát is csak ott vállalhatnak, ahová és amire az engedély szól, má­sutt és mást nem. A még ki nem fizetett bért megkapják a munkások — ígérte a kft. illetékese, a dolgozók teg­nap még szálláshelyükön alhattak, ma viszont el kell hagyniuk Magyarországot. r *« \f u

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom