Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-06 / 208. szám

1996. szeptember 6., péntek HATTER 3 Amikor a felajánlás önzetlen Az adókedvezmény csak meghatározott célokra • Húsz százalék forrásadó Hétköznapi forgalom az APEH-ben Harasztosi Pál felvétele Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — A Szakember válaszol soroza­tunkban nem régen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatal Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Igazgatóságán Angyal Andreát, az ügyfél- szolgálati osztály helyettes vezetőjét faggatták a legtöb­ben. Az érdeklődő kérdés­áradatból, illetve az arra adott válaszokból akkor, helyhiány miatt csak néhá­nyat tudtunk közölni. Miután számos olyan téma ma­radt a tarsolyunkban, amely iránt többen érdeklődtek, úgy döntöttünk, az azokra adott vá­laszolókból ismét közreadunk néhányat. Meghatározott célra lJ Milyen kedvezményre szá­míthat az, aki alapít\>ányhoz fi­zet be bizonyos összeget? — A befizetést teljesítő ma­gánszemély a befizetett összeg 30 százalékával megegyező összegű adókedvezményre jo­gosult, az egyéni vállalkozó vi­szont egyes esetekben választ­hatja azt a megoldást is, hogy befizetését költségként szá­molja el. Az adókedvezmény érvényesítéséhez a magánsze­mélynek viszont egy, az alapít­vány által kiállított, a befizetést és a kedvezmény igénybevéte­lére való jogosultságot tartal­mazó igazolással kell rendel­keznie. Az adókedvezmény csak meghatározott célokra vonat­kozik: amennyiben az alapít­vány betegségmegelőző és gyógyító, szociális, kulturális, oktatási ellátást, a sportot, a vallási és hitéletet, az öregek­kel és hátrányos helyzetűek­ké, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, va­lamint a határon túli magyar­sággal kapcsolatos előbbi cé­lok megvalósítását, tudomá­nyos, kutatási, környezetvé­delmi, műemlékvédelmi, ter­mészetvédelmi, gyermek és if­júságvédelmi célt, az állam- polgári jogok, a közrend, a közbiztonság védelmét, a me­nekültek megsegítését, a tör­vényhozói munka elősegítését szolgálja. Az adókedvezményt azon­ban a céltól függetlenül is csak abban az esetben lehet érvé­nyesíteni, ha a felajánlás önzet­len, vagyis kizárható, hogy az adományozó közvetve vagy közvetlenül érdekelt az ado­mányozott pénzösszeg fel- használásában. Fontos feltétele a kedvez­mény igénybevételének az is, hogy a pénzösszeg átadá­sára vonatkozó jogügylet do­kumentumai (alapító okirat, reklám, tájékoztató) valós tar­talma alapján közvetlenül és közvetve is kizárható legyen, hogy a befizetés csak látszóla­gos, de valójában az adóked­vezmény formájában elérhető vagyoni előny megszerzését szolgálja. Nem mentesül O Tizenöt éve folyósított bal­eseti járadék egy összegű meg­váltása milyen szja-vonzattal jár? — A magánszemélyt megil­lető, a jövedelmet helyettesítő kártérítés egy összegben való megváltása esetén a kifizetett összeg teljes egészében jöve­delem. Az adó mértéke 25 szá­zalék, amelyet a kifizető állapít meg, majd ezt követően levon­ja a járandóságból és befizeti hivatalunknak. d Magántulajdonban lévő föld bérleti díjából a bérlő szö­vetkezet 20 százalékot levont személyi jövedelemadó címén. Jogos volt-e ez? —A 20 százalékos adó levo­nására földjáradék kifizetése esetén kerülhet sor. 1996-ban választási jog illeti meg, ha e címen a szövetkezettől a bér­beadott föld egy aranykorona értékére számítva legfeljebb 25 kilogram élelmezési célú búzának a meghirdetett, garan­tált ára szerinti értékét meg nem haladó összeget kap. A ki­fizetett összeget vagy egészé­ben adókötelesnek tekinti és 20 százalék forrásadót fizet utána, vagy pedig az önálló tevékeny­ségből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat alkal­mazza. Önálló tevékenység jö­vedelmeként kezelendő az összeg akkor is, ha a fenti ér­tékhatárt a kifizetés összege meghaladja. Az önálló tevékenység jöve­delmének megállapításakor vagy a bevétel 90 százaléka a jövedelem, vagy tételes költ­ségelszámolás alkalmazható. Az így kiszámított jövedelem az egyéb adóköteles jövedel­mével összevontan progresszí- ven adózik. O Egyik olvasónk kifogásol­ta, hogy kárpótlási jegyért megszerzett földjét értékesítet­te, a föld ellenértékét lakásépí­tésbe fektette, mégis adóznia kell a bevétel után. Ha nem tudja az adót megfizetni, mit te­het? — A kárpótlási jegy ellené­ben megszerzett termőföldnek a tulajdonszerzéstől számított három éven belül történő elide­genítésekor az ebből származó bevételnek a termőföldre for­dított értéknövelő beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében adóköteles összevonandó jövedelemként kell kezelni. — Bevételként azonban nem az értékesítéskor kapott ellen­értéket, hanem az illetékkisza­bás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. Ez a jö­vedelem —3 éven túli elidege­nítés esetén — sajnos nem mentesül az adó alól, ha azt új lakás vásárlására fordítja. Há­rom éven túli elidegenítés ese­tén viszont már az általános szabályok az irányadóak, ame­lyek már biztosítják a jelzett kedvezményt. Mérséklést kérhet Amennyiben az 1997. március 20-án esedékessé váló szemé­lyi jövedelemadó megfizetése az Ön és közeli hozzátartozói megélhetését súlyosan veszé­lyezteti, az adó mérséklését, részletfizetést, illetve fizetési halasztást kérhet. Az erre vonatkozó írásbeli kérelmét legkésőbb az adóbe­vallás benyújtásával kell igaz­gatóságunkhoz eljuttatnia az illetékeseknek. A kérelem ille­tékköteles. ■y—f z itten az lmport-Ex­Lf pó Eftéká? — Igen a X_^ kft. — Kérem szépen én az ál­láshirdetésre jöttem. Azt írta az újság, hogy maguknak kell szakdolgozás és vagyok ma­guknak jó emberszak. — Igen, kulcsszavunk a szakember. Cégünk káderfej­lesztése szigorú diszciplíná­kat ír elő és direktívái minden pályázó elbírálásakor betar- tandók. — Áztat nem gond. Min­denki tudhassa, hogy felsőfo­kú nyelvvizsga kötelező. Ne­kem megvan papír magyar nyelvből. — Lett légyen szabad sza­badon interpretálnom a vál­lalati menedzsment stratégi­áját és cégünk profilját. Kft. -nk magyar-magyar relá­cióban koedukál koefficiens páciensekkel. Ehhez 150-es IKU-jú munkatársakat keres, mint például én vagyok. És természetesen szükséges, de nem elégséges feltétele az ál­lás betöltésének a magyar nyelv felsőfokú ismerete. Kötelező nyelvvizsga Ahány nyelv, annyi ember, ugyebár. — Ühűm, mert egy szájba csak egy fér bele. —A magyaron kívül beszél más nyelveket? — Hát természetesen, is- merem még a jászot, kánt, székelyt, avart, besenyőt, de a hunt is hm tudom hun meg nem, de a magyart ha álmom­ból felkőtenek is. —Hát ha jó számolom ma­ga hét nyelven beszél. Sajnos mi csak a magyar nyelvtudá­sát tudjuk leellenőrizni, de azt nagyon. Úgy hogy rövi­den mondja is el magyarul, hogy miért szeretne itt dol­gozni... — Hát mert az mindenki tudhassa, hogy ez a Export- Izé jó cég. Nagy fizetések van­nak, osztalék, munkaruha, védőital, külszolgálati pótlék, nyelvpótlék... — No jó, de ugyebár a nyelvvizsga papírja nem hamisított, mert annyi min­dent hall mostanában az ember. — Főnök, a papír csak an­nak kell, akinek nincs hallá­sa. Hallgasson ide, és ízlelje eztet a zamatot. Már az anya­tejet ezzel a nyelvvel szívtam magamba. — És mondja, milyen kül­földi országokban járt. — Iskoláimat távol keleten végeztem. Szabolcsban sze­reztem alapfokú nyelvvizsgát. Aztán apámat áthelyezték külszolgálatba Beregbe. Itt elmélyítettem nyelvtudáso­mat. Legutóbb Szatmárban töltöttem be hasonló munka­kört, mint amilyet itt önök meghirdettek. Az említett né­pek nyelvjárásait, tájszólása­it is ismerem. Éveket idegen- vezetősködtem itt budapesti vendégekkel. Magyar-ma­gyar tolmács oklevelem is van. — Szép. Mint tudjuk, nyel­vével nyal a nemzet. Kft.-nk magyar cégbíróságnál van bejegyezve, így nálunk is ez a nyelv van rendszeresítve. És mi szigorúan betartjuk a sza­bályokat. Mára kiderült, hogy a nyelvvizsga-papírok sokszor hamisak. Nem baj, nekünk nem szükségesek. Mi személyesen ellenőrizzük le a nyelveket. Magam is tagja vagyok az állami nyelvvizsga bizottság­nak. Tessék, mondja azt, hogy: AAA. Nyújtsa ki a nyel­vét... Rendben van. Egy kicsit lepedékes, de nem hamis. Maga fel van véve. — Köszönöm főnök úr, majd meglátja, hogy micsoda nyelvem van. — Ön a postázóban fog dolgozni. Most dobtuk ki a ré­gi szivacsot, mert ivott... Úgy­hogy maga meg ne próbálja. Itt a munkaköri leírása. A postabélyegeket kell felra­gasztania a levelek jobb felső sarkába. Megnyálazza és nyomás... Beláthatja, hogy itt hamis nyelvvizsgával semmi­re se menne, mert semmi más nem pótolhatja a nyelvtu­dást... * T » J I 1 Önbíráskodók Kováts Dénes A törvény lehet jó, le­het áthágható, vagy éppen nincs is meg­felelő. Az élet számos terü­letén kiáltunk-kiáltanánk a kiskapuk bezárásáért, a szükséges jogszabályokért, de a törvényhozás vagy nem figyel, vagy még nincs rá ideje. Ezért van az, hogy egyesek maguk kezébe ve­szik (a törvény helyett) sor­suk alakítását, vitás ügyeik rendezését. A bibi viszont az ebben, hogy e tettük már büntetendő. Egyre gyakrabban hal­lunk önbíráskodókról, akik vélt vagy valós vitás ügyei­ket fenyegetéssel, bántal­mazással, fogadott verőle­gényekkel próbálják megol­dani. Azt, hogy kinek van igaza, olykor még a hatóság is nehezen tudja megállapí­tani, mivel mindenki mást mond. Különösen, ha az ominózus „üzleti ügyek” hátterében nem éppen tör­vényes módszerek állnak, hiszen senki sem szereti ki­teregetni a saját szennyesét. Magad Uram, vagy szol­gáddal — változott meg a mondás, gyakorlati megva­lósítása eredményeképp pe­dig mind többször kerül rendőrökhöz a vitás ügy. (Más kérdés persze, hogy olykor a megfélemlített, megzsarolt ember legalább olyan „sáros”, mint aki fel­lépett ellene. Éppen ezért hallani olyan vélekedést is: neki ugyanúgy őrizetben lenne a helye, mint akit fel­jelentett.) Az önbíráskodók tette — bár nem kívánom védeni őket — rávilágít a jogsza­bályok hiányosságára. Mert még ha igazuk is lehet ab­ban valós sérelem esetén, hogy hosszadalmas dolog megvárni a bírósági eljá­rás végét, amikor a pénz­re szükségük van, mégis más megoldást kellene ke­resniük. Ami ugyan részben a tör­vényelőkészítők és törvény­hozók feladata, akiknek le­hetőséget kell teremteni ar­ra, hogy a hasonló jellegű ügyek végére hamar pont kerüljön. Meg persze az „üzletelőké” is: először gondolják meg, mibe vág­nak bele... Magyar utak Ferter János rajza m ^ i ~í i í (-a ^ i i IIII11IÉ Nyolcszázmillió Nagy István Attila A hány ember annyi­féleképpen viszo­nyul a pénzhez. Le­hetetlen megmondani, kinek mennyi az elég. Minden ki­elégített szükséglet új szük­ségletet teremt. Közhelysze­rű igazság, de érvényessé­gét naponként tapasztaljuk, amikor nekiütközünk a „nem lehet, mert nincs rá pénz” akadályába. Nyolcszázmillió forint elég sok pénz. De nem is olyan régen a két ötös töb­bet fizetett. Mindenesetre nyolcszázmillió forint állt egy egész ország rendelke­zésére, mert ennyit kapott a költségvetéstől a Hunguest Rt., hogy támogassa a volt SZOT-üdülőket igénybe ve­vőket. A családosokat, a kis­pénzűeket. Azért, hogy egy vagy két hetet az ország va­lamelyik részében eltöltse- nek, pihenjenek, ismerked­jenek, feltöltődjenek. A rendszerváltozással — sok egyéb mellett—eltűntek a szakszervezeti beutalók is. Mindenkinek magának kell gondoskodnia a pihenésé­ről. Igaz, valamikor a kapi­talizmus politikai gazda­ságtanában úgy tanultuk, hogy a munkaerő árában benne van a pihenés költsé­ge is. Úgy látszik egy ideig erről is meg kell feledkezni. A kellemetlen dolgokkal nem szívesen szembesülnek az emberek. Különösen a politikusok. Még különö­sebben, ha döntési helyzet­ben vannak. Szeptember elejére elfo­gyott a támogatásra fordít­ható összeg, pedig hátra van még egy negyedév. A gyógyüdülők évszaktól füg­getlenül képesek fogadni a betegeket, s a gyógyulás vá­gya sem függ az időjárástól. Sok-e a nyolcszázmillió? Amikor arról olvasni, hogy néhány bank az elmúlt idő­szakban több milliárdot vett fel jogtalanul konszolidáció címén, azt mondom, egyál­talán nem. A kormányzati szándékok viszont eléggé egyértelműek, hiszen a jövő évi költségvetés tervezeté­ben is nyolcszázmilliós tá­mogatás szerepel. A terve­zett és a megvalósuló inflá­ció ismeretében ez pedig egyre zsugorodik.- As

Next

/
Oldalképek
Tartalom