Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-06 / 208. szám
1996. szeptember 6., péntek HATTER 3 Amikor a felajánlás önzetlen Az adókedvezmény csak meghatározott célokra • Húsz százalék forrásadó Hétköznapi forgalom az APEH-ben Harasztosi Pál felvétele Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — A Szakember válaszol sorozatunkban nem régen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Igazgatóságán Angyal Andreát, az ügyfél- szolgálati osztály helyettes vezetőjét faggatták a legtöbben. Az érdeklődő kérdésáradatból, illetve az arra adott válaszokból akkor, helyhiány miatt csak néhányat tudtunk közölni. Miután számos olyan téma maradt a tarsolyunkban, amely iránt többen érdeklődtek, úgy döntöttünk, az azokra adott válaszolókból ismét közreadunk néhányat. Meghatározott célra lJ Milyen kedvezményre számíthat az, aki alapít\>ányhoz fizet be bizonyos összeget? — A befizetést teljesítő magánszemély a befizetett összeg 30 százalékával megegyező összegű adókedvezményre jogosult, az egyéni vállalkozó viszont egyes esetekben választhatja azt a megoldást is, hogy befizetését költségként számolja el. Az adókedvezmény érvényesítéséhez a magánszemélynek viszont egy, az alapítvány által kiállított, a befizetést és a kedvezmény igénybevételére való jogosultságot tartalmazó igazolással kell rendelkeznie. Az adókedvezmény csak meghatározott célokra vonatkozik: amennyiben az alapítvány betegségmegelőző és gyógyító, szociális, kulturális, oktatási ellátást, a sportot, a vallási és hitéletet, az öregekkel és hátrányos helyzetűekké, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, gyermek és ifjúságvédelmi célt, az állam- polgári jogok, a közrend, a közbiztonság védelmét, a menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja. Az adókedvezményt azonban a céltól függetlenül is csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a felajánlás önzetlen, vagyis kizárható, hogy az adományozó közvetve vagy közvetlenül érdekelt az adományozott pénzösszeg fel- használásában. Fontos feltétele a kedvezmény igénybevételének az is, hogy a pénzösszeg átadására vonatkozó jogügylet dokumentumai (alapító okirat, reklám, tájékoztató) valós tartalma alapján közvetlenül és közvetve is kizárható legyen, hogy a befizetés csak látszólagos, de valójában az adókedvezmény formájában elérhető vagyoni előny megszerzését szolgálja. Nem mentesül O Tizenöt éve folyósított baleseti járadék egy összegű megváltása milyen szja-vonzattal jár? — A magánszemélyt megillető, a jövedelmet helyettesítő kártérítés egy összegben való megváltása esetén a kifizetett összeg teljes egészében jövedelem. Az adó mértéke 25 százalék, amelyet a kifizető állapít meg, majd ezt követően levonja a járandóságból és befizeti hivatalunknak. d Magántulajdonban lévő föld bérleti díjából a bérlő szövetkezet 20 százalékot levont személyi jövedelemadó címén. Jogos volt-e ez? —A 20 százalékos adó levonására földjáradék kifizetése esetén kerülhet sor. 1996-ban választási jog illeti meg, ha e címen a szövetkezettől a bérbeadott föld egy aranykorona értékére számítva legfeljebb 25 kilogram élelmezési célú búzának a meghirdetett, garantált ára szerinti értékét meg nem haladó összeget kap. A kifizetett összeget vagy egészében adókötelesnek tekinti és 20 százalék forrásadót fizet utána, vagy pedig az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat alkalmazza. Önálló tevékenység jövedelmeként kezelendő az összeg akkor is, ha a fenti értékhatárt a kifizetés összege meghaladja. Az önálló tevékenység jövedelmének megállapításakor vagy a bevétel 90 százaléka a jövedelem, vagy tételes költségelszámolás alkalmazható. Az így kiszámított jövedelem az egyéb adóköteles jövedelmével összevontan progresszí- ven adózik. O Egyik olvasónk kifogásolta, hogy kárpótlási jegyért megszerzett földjét értékesítette, a föld ellenértékét lakásépítésbe fektette, mégis adóznia kell a bevétel után. Ha nem tudja az adót megfizetni, mit tehet? — A kárpótlási jegy ellenében megszerzett termőföldnek a tulajdonszerzéstől számított három éven belül történő elidegenítésekor az ebből származó bevételnek a termőföldre fordított értéknövelő beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében adóköteles összevonandó jövedelemként kell kezelni. — Bevételként azonban nem az értékesítéskor kapott ellenértéket, hanem az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. Ez a jövedelem —3 éven túli elidegenítés esetén — sajnos nem mentesül az adó alól, ha azt új lakás vásárlására fordítja. Három éven túli elidegenítés esetén viszont már az általános szabályok az irányadóak, amelyek már biztosítják a jelzett kedvezményt. Mérséklést kérhet Amennyiben az 1997. március 20-án esedékessé váló személyi jövedelemadó megfizetése az Ön és közeli hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyezteti, az adó mérséklését, részletfizetést, illetve fizetési halasztást kérhet. Az erre vonatkozó írásbeli kérelmét legkésőbb az adóbevallás benyújtásával kell igazgatóságunkhoz eljuttatnia az illetékeseknek. A kérelem illetékköteles. ■y—f z itten az lmport-ExLf pó Eftéká? — Igen a X_^ kft. — Kérem szépen én az álláshirdetésre jöttem. Azt írta az újság, hogy maguknak kell szakdolgozás és vagyok maguknak jó emberszak. — Igen, kulcsszavunk a szakember. Cégünk káderfejlesztése szigorú diszciplínákat ír elő és direktívái minden pályázó elbírálásakor betar- tandók. — Áztat nem gond. Mindenki tudhassa, hogy felsőfokú nyelvvizsga kötelező. Nekem megvan papír magyar nyelvből. — Lett légyen szabad szabadon interpretálnom a vállalati menedzsment stratégiáját és cégünk profilját. Kft. -nk magyar-magyar relációban koedukál koefficiens páciensekkel. Ehhez 150-es IKU-jú munkatársakat keres, mint például én vagyok. És természetesen szükséges, de nem elégséges feltétele az állás betöltésének a magyar nyelv felsőfokú ismerete. Kötelező nyelvvizsga Ahány nyelv, annyi ember, ugyebár. — Ühűm, mert egy szájba csak egy fér bele. —A magyaron kívül beszél más nyelveket? — Hát természetesen, is- merem még a jászot, kánt, székelyt, avart, besenyőt, de a hunt is hm tudom hun meg nem, de a magyart ha álmomból felkőtenek is. —Hát ha jó számolom maga hét nyelven beszél. Sajnos mi csak a magyar nyelvtudását tudjuk leellenőrizni, de azt nagyon. Úgy hogy röviden mondja is el magyarul, hogy miért szeretne itt dolgozni... — Hát mert az mindenki tudhassa, hogy ez a Export- Izé jó cég. Nagy fizetések vannak, osztalék, munkaruha, védőital, külszolgálati pótlék, nyelvpótlék... — No jó, de ugyebár a nyelvvizsga papírja nem hamisított, mert annyi mindent hall mostanában az ember. — Főnök, a papír csak annak kell, akinek nincs hallása. Hallgasson ide, és ízlelje eztet a zamatot. Már az anyatejet ezzel a nyelvvel szívtam magamba. — És mondja, milyen külföldi országokban járt. — Iskoláimat távol keleten végeztem. Szabolcsban szereztem alapfokú nyelvvizsgát. Aztán apámat áthelyezték külszolgálatba Beregbe. Itt elmélyítettem nyelvtudásomat. Legutóbb Szatmárban töltöttem be hasonló munkakört, mint amilyet itt önök meghirdettek. Az említett népek nyelvjárásait, tájszólásait is ismerem. Éveket idegen- vezetősködtem itt budapesti vendégekkel. Magyar-magyar tolmács oklevelem is van. — Szép. Mint tudjuk, nyelvével nyal a nemzet. Kft.-nk magyar cégbíróságnál van bejegyezve, így nálunk is ez a nyelv van rendszeresítve. És mi szigorúan betartjuk a szabályokat. Mára kiderült, hogy a nyelvvizsga-papírok sokszor hamisak. Nem baj, nekünk nem szükségesek. Mi személyesen ellenőrizzük le a nyelveket. Magam is tagja vagyok az állami nyelvvizsga bizottságnak. Tessék, mondja azt, hogy: AAA. Nyújtsa ki a nyelvét... Rendben van. Egy kicsit lepedékes, de nem hamis. Maga fel van véve. — Köszönöm főnök úr, majd meglátja, hogy micsoda nyelvem van. — Ön a postázóban fog dolgozni. Most dobtuk ki a régi szivacsot, mert ivott... Úgyhogy maga meg ne próbálja. Itt a munkaköri leírása. A postabélyegeket kell felragasztania a levelek jobb felső sarkába. Megnyálazza és nyomás... Beláthatja, hogy itt hamis nyelvvizsgával semmire se menne, mert semmi más nem pótolhatja a nyelvtudást... * T » J I 1 Önbíráskodók Kováts Dénes A törvény lehet jó, lehet áthágható, vagy éppen nincs is megfelelő. Az élet számos területén kiáltunk-kiáltanánk a kiskapuk bezárásáért, a szükséges jogszabályokért, de a törvényhozás vagy nem figyel, vagy még nincs rá ideje. Ezért van az, hogy egyesek maguk kezébe veszik (a törvény helyett) sorsuk alakítását, vitás ügyeik rendezését. A bibi viszont az ebben, hogy e tettük már büntetendő. Egyre gyakrabban hallunk önbíráskodókról, akik vélt vagy valós vitás ügyeiket fenyegetéssel, bántalmazással, fogadott verőlegényekkel próbálják megoldani. Azt, hogy kinek van igaza, olykor még a hatóság is nehezen tudja megállapítani, mivel mindenki mást mond. Különösen, ha az ominózus „üzleti ügyek” hátterében nem éppen törvényes módszerek állnak, hiszen senki sem szereti kiteregetni a saját szennyesét. Magad Uram, vagy szolgáddal — változott meg a mondás, gyakorlati megvalósítása eredményeképp pedig mind többször kerül rendőrökhöz a vitás ügy. (Más kérdés persze, hogy olykor a megfélemlített, megzsarolt ember legalább olyan „sáros”, mint aki fellépett ellene. Éppen ezért hallani olyan vélekedést is: neki ugyanúgy őrizetben lenne a helye, mint akit feljelentett.) Az önbíráskodók tette — bár nem kívánom védeni őket — rávilágít a jogszabályok hiányosságára. Mert még ha igazuk is lehet abban valós sérelem esetén, hogy hosszadalmas dolog megvárni a bírósági eljárás végét, amikor a pénzre szükségük van, mégis más megoldást kellene keresniük. Ami ugyan részben a törvényelőkészítők és törvényhozók feladata, akiknek lehetőséget kell teremteni arra, hogy a hasonló jellegű ügyek végére hamar pont kerüljön. Meg persze az „üzletelőké” is: először gondolják meg, mibe vágnak bele... Magyar utak Ferter János rajza m ^ i ~í i í (-a ^ i i IIII11IÉ Nyolcszázmillió Nagy István Attila A hány ember annyiféleképpen viszonyul a pénzhez. Lehetetlen megmondani, kinek mennyi az elég. Minden kielégített szükséglet új szükségletet teremt. Közhelyszerű igazság, de érvényességét naponként tapasztaljuk, amikor nekiütközünk a „nem lehet, mert nincs rá pénz” akadályába. Nyolcszázmillió forint elég sok pénz. De nem is olyan régen a két ötös többet fizetett. Mindenesetre nyolcszázmillió forint állt egy egész ország rendelkezésére, mert ennyit kapott a költségvetéstől a Hunguest Rt., hogy támogassa a volt SZOT-üdülőket igénybe vevőket. A családosokat, a kispénzűeket. Azért, hogy egy vagy két hetet az ország valamelyik részében eltöltse- nek, pihenjenek, ismerkedjenek, feltöltődjenek. A rendszerváltozással — sok egyéb mellett—eltűntek a szakszervezeti beutalók is. Mindenkinek magának kell gondoskodnia a pihenéséről. Igaz, valamikor a kapitalizmus politikai gazdaságtanában úgy tanultuk, hogy a munkaerő árában benne van a pihenés költsége is. Úgy látszik egy ideig erről is meg kell feledkezni. A kellemetlen dolgokkal nem szívesen szembesülnek az emberek. Különösen a politikusok. Még különösebben, ha döntési helyzetben vannak. Szeptember elejére elfogyott a támogatásra fordítható összeg, pedig hátra van még egy negyedév. A gyógyüdülők évszaktól függetlenül képesek fogadni a betegeket, s a gyógyulás vágya sem függ az időjárástól. Sok-e a nyolcszázmillió? Amikor arról olvasni, hogy néhány bank az elmúlt időszakban több milliárdot vett fel jogtalanul konszolidáció címén, azt mondom, egyáltalán nem. A kormányzati szándékok viszont eléggé egyértelműek, hiszen a jövő évi költségvetés tervezetében is nyolcszázmilliós támogatás szerepel. A tervezett és a megvalósuló infláció ismeretében ez pedig egyre zsugorodik.- As
