Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-05 / 207. szám

KULTÚRA 1996. szeptember 5., csütörtök Az első iskola Budapest (MTI) — Az első magyar iskola alapításának ezredik évfordulója tisztele­tére szerdától Országos Ta­nulmányi Versenyt szervez a Gyermekétkeztetési Ala­pítvány. Az általános isko­lás gyermekek — harmadi­kos kortól hetedik osztályig — tíz témakörben mérhetik össze tudásukat a tanév so­rán. A hagyományos tantár­gyakon kívül Ókori Olimpi­ai Játékok, illetve Magya­rok az Olimpiákon címmel két sporttörténeti téma is szerepel a négyfordulós ve­télkedőn, amelynek döntő­jét előreláthatóan 1997. má­jus 10-én tartják Budapes- ten? a XX. kerületi Tátra té­ri Általános Iskolában. A Gyermekétkeztetési Alapítvány és a Park Kiadó által szervezett vetélkedő­höz mintegy harminc támo­gató csatlakozott. Összesen ötmillió forint értékben ajánlottak fel nyereménye­ket a részt vevő diákoknak és általános iskoláknak. A pótlást várják Nyíregyháza (KM) — A Váci Mihály Városi Műve­lődési Központ és Gyer­mekcentrum fenntartásában több mint 15 éve eredmé­nyesen működő Igrice nép­táncegyüttes utánpótlás gyermeknéptánccsoportot indít az új tanévben. Az együttes művészeti vezetője Bistey Attila néptáncoktató tanár és asszisztensei min­den héten hétfőn és csütör­tökön 16-17 között várják a jelentkezőket a művelődési központban. A 6-10 éves korú gyer­mekek új közösségükben a magyar néphagyományok, népi játékok, a népdal, nép­tánc legszebb gyöngysze­meivel ismerkedhetnek meg, és válhatnak évek alatt az Igrice néptáncegyüttes tagjává. Tehetségükkel ki­tartó munkájukkal hozzájá­rulhatnak az Igrice néptánc­együttes, Nyíregyháza vá­ros és a magyar néptáncmű­vészet hagyományainak, hí­rének növeléséhez. Az első megbeszélést szeptember 16-án 16-kor tartják a VMK-ban. Újabb tárlat... ...nyílik a nyíregyházi Váro­si Galériában szeptember 5- én 16 órakor. Csizmadia Zoltán festőművész és Tóth Sándor szobrászművész ki­állítását Szabó Dénes kar­nagy nyitja meg. (KM) Balettévnyitót... ...tartanak a mátészalkai művelődési központban szeptember 7-én 12 órakor. Feketéné Kim Ildikó vezeté­sével mintegy 100 növen­dék kezdi el, illetve folytat­ja baletttanulmányait. A Magyar... ...Minerofil Társaság Nyír­egyházán a VMK-ban tartja évi közgyűlését szeptember 7-én 19 órától. Az összejö­vetel a Nemzetközi Ás­ványnapok egyik rendezvé­nye. (KM) Angol... ...német és orosz nyelvből lehet jelentkezni Nyíregy­házán a TIT Nyelviskolá­ban állami alap- és középfo­kú nyelvvizsgára. A jelent­kezéseket szeptember 15-ig várják. (KM) Hogy hívják a(z)... Mizser Lajos Nyíregyháza ...nyírségi szigetelő anyagot? — Asz- beszterec. ...nyelvrokon üdülőfalut? — Finnugomya. ...vigyázzállást Bereg- ben? — Haptákos. ...megyeszékhelyen a vi- gécet? — Nyíregyházaló. ...egykori angol uralko­dót? — Oroslánszívű Ri- chárd. ...hagyatékot Szatmár- ban? — Örökölcse. ...élelmes szatmárit? — Szemfülesd. ...tiszaháti olaszt? — Tal- jánd. ...tüsténkedőt a Tisza mellett? — Tímáris. ...nagy per körüli fel­zúdulást? — Tiszaeszlár- ma. ...elhasznált autót Szat- márban? — Tragacsály. ...pénzügyőr egyik szülő­jét? — Vámos atya. A kézművesek vására már befejeződött, a legszebb alkotások viszont még mindig megtekinthetők a VMK-ban rendezett kiállításokon Nagy Tamás felvétele Még a múlt vasárnapi cse- pergös idő sem volt képes elrontani azt a remek han­gulatot, amelyet a Nyírség néptáncegyüttes és a Csür- döngölő zenekar varázsolt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye élelmiszer-gazdasága mellett térségünk kultúráját és idegenforgalmi értékeit is az ország számára bemuta­tó, közös megyesátor elé Gödöllőn, az OMÉK '96-on. A jubileumi mezőgazdasági kiállítás első szabolcsi közönség napján (amelyet egyébként e hét végén további kettő követ) az ország különböző vidékeiről szépszámú közönség látoga­tott sajátosan otthonos hangulatot árasztó kiállító pavilonunkba Galambos Béla felvétele A siker az ember melle szegődik Kaszás Attila színművész vallomása a tehetségről és a színészházasságról Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Nincs igazán szerencséje Kaszás At­tilának, a Vígszínház művé­szének a nyíregyházi Szabad­téri Színpaddal. Két alkalom­mal is elfogadta a Mandala Dalszínház meghívását, elvál­lalva a Padlás című musical fő­szerepét, amelyet Budapesten kétszázszor játszott, s eljött Nyíregyházára. Ám az időjárás mindkét al­kalommal közbeszólt. Vasár­nap este, próba közben, a be­mutató előtt három órával még úgy tűnt, meg lehet tartani ez előadást, úgy hét óra körül azonban hatalmas eső kereke­dett, s ismét elmaradt a produk­ció. Viszonylag nagyobb szeren­csénk volt a rövid interjúval, amely fedezékben elkészülhe­tett. Tudva ugyan, hogy ez nem pótolhatja a produkciót, vi­gaszképpen, most mégis köz- zétesszük. (Az elmaradt elő­adást pedig valamikor ősszel, a művelődési központban láthat­ja majd a közönség). O A határon túlról, Komá­romból indult... — Felvidéki magyar lévén, magyarul szerettem volna ját­szani. Először Pozsonyban fel­vételiztem a főiskolára, ahol kaptam is igazolást, hogy fel­vettek. Ezután a budapesti színművészeti főiskolán már csak a második és a harmadik rostán kellett átmenni. CJVan még valami kapcsola­ta az éppen mostanában önál­lóságában megszüntetett ko­máromi színházzal? — Természetesen. A leg­utóbbi bemutatón én játszot­tam az Aranyembert. Ámi pe­dig ezt az intézkedést illeti, na­gyon remélem, hogy ez csak átmeneti állapot. Egy ilyen po­litikai baklövést még a szlovák kormány sem engedhet meg magának. Mindenesetre ez az intézkedés komoly figyelmez­tetőjel. 77 Sikeres színész. Mi kell a sikerhez: tehetség, szorgalom vagy szerencse? — Érdekes dolog a siker. Az ember végzi a dolgát, és nem is igen érzékeli, hogy mikor sze­gődik mellé a siker. Ez már a végeredmény. Úgy gondolom, a szorgalom és a szerencse is a tehetség része. A tehetség egyesíti mindazokat a tulaj­donságokat, amitől a művész létre tudja hozni azt, amit sze­retne. O A sikerhez vezető út nem mindig egyenes. Olykor kudar­cokon át vezet. Hogyan éli meg az esetleges kudarcot? — A kudarc tanulságos. Nagy kihívás. Ha értéktelen műben van az embernek ku­darca, akkor az kínszenvedés. O Ismeretes, hogy Eszenyi Enikő, a közismert színművész a felesége. Előny vagy hátrány a pályán a színészházasság? — Kifejezetten előny. Nem éreztem sohasem, hogy hát­rány lenne. Hiszen mind a ket­tőnknek azonos a szenvedélye, ami az emberi kapcsolatban nagyon fontos dolog, mert egy hullámhosszon vagyunk. Kap­csolatunk egyik alapköve, hogy segítjük egymást. A ma­gam részéről nagyon nagyra tartom Enikőt, sokoldalú mű­vész. OKezdődik az új szezon. Mi­ben láthatjuk majd? — Jó évadom lesz. Szép sze­repek várnak rám. A Vígszín­házban a Machbet, West Side story, a Pesti Színházban az Ahogy tetszik és a Dühöngő if­júság című darabokban ját­szom. Októberben kezdem el próbálni Geothe Faustjában Mefistó szerepét. Tanárhiány a szomszédnál A prágai önkormányzat próbálja megoldani a helyzetet Prága (MTI) — Több száz ta­nár hiányzik a cseh általános és középiskolákból, s ezért nyug­díjasok és képesítés nélküliek helyettesítik őket, különösen az idegen nyelvek terén — írta kedden a Právo című cseh na­pilap. A CTK-nak a lapra hivatko­zó jelentése szerint egyes-terü­leteken a nem megfelelő ta­nárok száma a tantestület har­minc százalékát is eléri, s na­gyon hiányoznak az angol- és némettanárok. Orosztanárból van elegendő, de a tanulók nem érdeklődnek e nyelv iránt. A következő, 1997-1998-as ta­névben a helyzet valószínűleg csak rosszabbodik, mivel ek­kor kötelezővé válik egy ide­gen nyelv tanulása az általános iskola negyedik osztályától kezdve. A prágai városi önkormány­zat úgy próbálja megoldani a helyzetet, hogy lakásokat ad a tanároknak. 1992 óta csak 87 lakást adtak át, és 384-en még mindig otthonra várnak. Múzeum Dömös (MTI) — Új neve­zetességgel gazdagodik Dömös község. Végleges helyet kap a nemrégiben el­hunyt, s nemzetközileg is elismert bélyegtervező gra­fikusművész, Vertei József felbecsülhetetlen értékű életműgyűjteménye. A község szülötte tiszteletére bélyegmúzeumot nyit. Film a heckefickés tolvajokról Gothár Péter érezhetően kedwel gombolyítja a történet vezérfonalát Karádi Zsolt Néhány héttel ezelőtt, a Film­világ hasábjain Spiró György még azon kesergett, hogy Got­hár Péter Hagyjállógva Vász- kája, amelyet akkor Budapes­ten egyetlen moziban játszot­tak, s amely az író szerint 1996 legjobb magyar filmje, a nézők százezreihez nem juthat el. A HBO most bemutatta Gothár hetvenöt perces, nehezen meg­határozható műfajú munkáját, amelynek alcíme („lágermese — oroszul beszélő magyar film”) bizonyára sokakat elri­asztott attól, hogy átadják ma­gukat e különös világnak. Pe­dig a Megáll az idő (1981) ren­dezőjének új műve nemcsak intellektuális kaland, hanem kitűnő vígjáték is egyben. Gothámak a humor, az iró­nia iránti érzéke fölcsillant az Esterházy Péténél közösen írott Idő van (1985), s a Tiszta Amerika (1987) kockáin is. E két utóbbi kísérlet — éppen EP írásmódja következtében — nem vált sikeressé: a nyelvi hu­mor kevéssé érvényesült a mo­zivásznon. Nem így a Hagyjállógva Vászka esetében. Itt Gothár megtalálta azt a technikát, amely a látvány és a hang (a magyar szöveg) egymást kie­gészítő, illetve ellenpontozó hatásmechanizmusában gyö­kerezik. A lágermese összetett szó előtagja csak a vetítés végén, az alkotók névsorát olvasva vi­lágosodik meg: eszerint az alaphistóriát Lev Gordon a fe­kete-tengeri csatorna építésén raboskodva hallotta (feltehető­en fogolytársaitól). Az utótag, a mese pedig néha szó szerint is. szárnyat ad a fantáziának. Gothár Péter érezhetően kedvvel gombolyítja a történet vezérfonalát: ebben leginkább a forgatókönyvíró, a nyolcva­nas évtized elején költőként in­duló, később Nabokovot fordí­tó Bratka László segíti. Az orosz dialógusok fölé általa szerkesztett narrátorszöveg mesei fordulatokban gazdag: Esterházyra emlékeztető, szi­porkázó nyelvjátékokkal káp­ráztatja el a publikumot. S mi­közben derülünk azon, hogy Vászka, a pityeri tolvaj és Ványka, a paraszt földmunkás és polgári falusi rabló csak úgy „heckefickésen” kirabolják a forradalom páncéltermét azzal a vérehullató szardínia­kulccsal, amelyet az égigérő fán gubbasztó, majd onnan le- puffantott hullámos biffogány fészkében találtak, s egyre ébe­rebben figyeljük a korai kelés­től puffadt szemű Zinovjevnek az idős Lukács Györgyre emlé­keztető, cári időkből visszama­radt és sittre vágott Fegyka szakmai tudását, mintegy jós­tehetségét kamatoztató nyo­mozási kísérletét, amelynek során leölik és megzabálják az aranyszarvú éppenséges szov­jet kecskebakot, egyszóval mi-' közben elragad a nyelvi hu­mor, aközben Gothár képi vilá­gának utalásos gazdagsága is rabul ejti. Merthogy Gothár Péter egy- egy snitt erejéig idézi a világ immáron klasszikus rendezőit, s rájátszik — többek között — Eizenstein, Milos Forman, Fellini, Jancsó, Klimov, Jeles András, Szabó István némely beállítására. (A kitűnő fiatal operatőr, Gázon Francisco ál­tal fényképezett mű filmnyelvi megoldásaira a magyar alko­tók közül kiváltképp Jeles András, illetve a művi archi­válás tekintetében Bódy Gá­bor volt a legnagyobb hatás­sal.) A csehovi motívumokat is felvillantó Hagyjállógva Vász­ka olyan új minőség á honi filmgyártásban, amely sokré­tűségével. játékosságával mél­tán tarthat számot a mozgóké­pi intertextualitás szemlélet- módja iránt nyitott nézők ér­deklődésére. Gothár furmányos rendező: nem adja magát egykönnyen. Abszurd és szürreális, a Fran- kenstein-sztorit is fölidéző me­séje többszöri megtekintésre csábít. S félő, hogy még így is marad benne megfejthetetlen képsor. r* * «

Next

/
Oldalképek
Tartalom