Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

1996. szeptember 4., szerda Erre vágynak világszerte Gazdaságot erősít a turisztika • Az első találkozás már maradandó élményt nyújt Ez a táj valóban vonzó lehet Galambos Béla felvétele Energikusan Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — A me­gyei idegenforgalom fellendí­tésén dolgozó szakemberek nem kis elégedettséggel nyugtázhatják, hogy egyre többen fedezik fel páratlan természeti szépségű tájain­kat, s térnek vissza rendsze­resen hozzánk a nyugodt, de tartalmas pihenésre vágyók. Az pedig már egyenesen szakmai elismerésnek szá­mít, ha a vendégeink táborát a Magyar Turisztikai Egye­sület titkára is erősíti. Csupán az elmúlt évben járt először megyénkben Bánhidai Csilla, a Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) titkára, de egy vízi túra elég volt ah­hoz, hogy nyári szabadságának egy részét idén újra itt töltse. Nem üres jelszó Útban Szatmárcseke felé, sike­rült néhány szót váltani a szer­vezet munkájáról, eredménye­iről, terveiről. □ Ma már elismert tény, hogy a vendégforgalom bevé­telei komoly anyagi támaszt, jövedelmet jelentenek egyén­nek és államnak egyaránt. — A turizmusban rejlő lehe­tőségeket hosszú éveken át mégis csak ösztönösen hasz­nálta ki a magyar vezetés, ép­pen ezért néhány, a jövőért is aggódó szakember 1993 nya­rán kezdeményezte az egyesü­let megalakítását. Ezzel olyan szervezet jött létre, amely poli­tikailag semleges, a mindenko­ri kormánytól és államigazga­tástól független, összefogja, integrálja mindazon személye­ket, akik turizmusból élnek, jö­vőjüket is e területre építik, de számítunk mindenkire, aki fontosnak tekinti a magyar tu­rizmus ügyét. □ Három évvel ezelőtt mit tartottak a legfontosabb fel­adatnak? —Először is el kellett ismer­r alán mézszínű haja tette, vagy a kisgyer­mekkorból alig kinő­ve, még megőrzött valamit ellenállhatatlan babaillatá­ból, nem tudni, mindenesetre a park összes bogara ott röp­ködött körülötte. Legalábbis úgy érezte, mert alig győzte elhessegetni őket. Pedig nagy munkában volt. A tér­dére fektetett füzetbe írt vala­mit, időnként dühösen radí­rozott, meg-megállt gondol­kodni, aztán áthúzta az egé­szet és kezdte élőiről. Pont egy ilyen újrakezdésnél tar­tott, amikor észrevette, hogy felé tart egy idősebb úr, majd le is ül az ő padjára. — Szervusz — köszönt a kislánynak és rámosolygott. — Csókolom — köszönt vissza illemtudóan, azért ki­húzódott a pad legszéléig, és egy kicsit előbbre is csúsztat­ta feneként, hogy egy szem- pillantás alatt le tudjon ugra­ni, és elfutni ha szükséges. Hiszen egy gyerek sohasem tudhatja... — Megkérdezhetem, hogy min dolgozol? Azt hiszem semmi köze hozzá — gondolta a gyerek —, ám ahogy a nyájasan mo­solygó bácsira nézett, mégis­csak válaszolt. — Mesét írok. — Hűha, az aztán komoly munka! — és olyan viccesen csettintett egyet, hogy a kis­tetni a turizmus sokoldalú gaz­dasági, társadalmi, környezeti, kulturális és életminőséget ja­vító szerepét, hogy ne csak üres jelszó legyen: a turizmus húzóágazat. Ennek érdekében a munka széles körben indult meg: minden polgárral szeret­nénk megismertetni a szakmai alapokat, ugyanakkor hozzájá­rulunk törvényalkotáshoz és a kormányzati döntésekhez, fel­tételek megteremtéséhez. A végcél Magyarország valós és vonzó képének kialakítása a világban. Saját ötlet □ Nem kis munkára vállalkoz­tak, de hol tartanak a megvaló­sításban? — Úgy gondolom, a MA­TUR kezdeményezéseit ma már elismerik, véleményét ki­kérik az egyéni vállalkozások­tól a legmagasabb körökig, nem kis szerepünk volt abban, hogy ez év májusában minisz­terelnöki konferenciát és parla­menti nyílt napot rendeztek tu­risztikai témában, de a MA- TÚR hirdette meg a Turizmus éve ’96 egész évet felölelő kul­turális és szakmai programjait. lány elnevette magát. A bácsi pedig bemutatkozott, el­mondta magáról, hogy ta­nár, egy iskolának az igazga­tója és, hogy ilyenkor itt a parkban szokott sakkozni egy barátjával, de ő most nyaral, és ezért van egyedül. Aztán átnézték a mesetöredéket, és igazgató bácsi adott néhány igazán használható jótaná­csot. A következő héten a kis­lány már kész mesével várta a férfit. Sokat dolgozott vele. de megérte, mert miután igazgató bácsi elolvasta, így szólt: — Gratulálok. Magácská- ból egyszer még híres mese­író lesz. Úristen. Hát kell ettől na­gyobb dicséret? Még sokáig beszélgettek mesékről, olva­sásról, iskoláról, barátság­ról, meg a sakkról is, ez utób­bit egyáltalán nem értette, főleg a szicíliai védelmet, de nagyon igyekezett figyelni, hiszen olyan, de olyan okos ez az igazgató bácsi. Még aznap éjjel kigondolt egy újabb mesét és a követke­ző napokon az alkotás láza kitöltötte minden idejét, le­foglalta minden gondolatát. Mint egy igazi írónál, gyűltek a kézirattöredékek, az össze­gyűrt papírgalacsinok, a A saját ötlet eredeti logojával gyorsan közismert lett, s szám­talan csatlakozó gazdagítja az országos rendezvénysorozatot. Az eltelt idő alatt a MATUR közel ezer tagot tömörítő or­szágos szervezetté vált, Ma­gyarország valamennyi me­gyéjében rendelkezik területi tagozattal, s olyan szakmai ta­gozatok alakultak meg, mint turisztikai termékfejlesztés, marketing, szolgáltatások, kül­ső kapcsolatok, oktatás és szak­képzés, s most formálódnak az önkormányzati tagozatok. □ Hogyan kapcsolódik me­gyénk az országos programok­hoz? — A helyi rendezvények — amelyek szervezésében a nyír­egyházi Tourinform Iroda, mint területi tagozatunk tagja vállal szerepet — mellett a re­gionális eseményeket emel­ném ki. Szeptember 13-15. kö­zött Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye közö­sen szervez tanulmányutat a Budapestre és Bécsbe akkredi­tált újságírók számára, akik táj­jelegű programok során ismer­kedhetnek meg az ország kele­ti térségével, annak gasztronó­szétszórt oldalak. Igyekezett mindent úgy csinálni aho­gyan igazgató bácsi mondta. Ügyelt rá, hogy szép, kerek legyen a történet, hogy élje­nek a szereplők, legyen jelle­mük, figyelt a pontos, érthe­tőfogalmazásra, meg..., meg hát mindenre ami belefért a fejecskéjébe. Reszkető lábakkal indult a következő találkozóra. Izga­tottan gyűrögette a szoknyá­ja szélét, mert félt, hogy igaz­gató bácsi nem veszi majd észre, hogy önmagát írta meg almakislánynak, őt pe­dig az almakirálynak és hogy ez a történet a kettejük barát­ságáról szól. — Ne haragudj, de most nem érek rá. Nagyon kell koncentrálnom, különben nyolc lépés és mattot kapok — mentegetőzött igazgató bácsi, és olvasatlanul zsebre tette az összehajtogatott la­pokat. C sak hat, kedves bará­tom, csak hat lépés a matt — mondta vidá­man a szemben ülő bácsi, és lépett egyet a fu tóval. A mesét az igazgató felesé­ge dobta ki, a következő nagymosáskor. A mézszínha- jú kislány pedig nem írt me­sét soha többé. miájával, kultúrájával. Minden bizonnyal nagy élményt nyújt majd a borászati bemutató, s a helyiek viszont konkrét üzle­tek kötését várják a megye fej­lesztési koncepciójának bemu­tatásától, amely nem titkoltan befektető csalogató része lesz a programnak. Figyelemre mél­tó kezdeményezés, hiszen a térségben nem igen járt még egyszerre 40 külföldi újság­író. Érintetlen táj □ Gondolom, elérik a célt, ha a vendégek olyan képet kap­nak, amely Önt is visszacsábí­totta hozzánk. — Bevallom, csupán az el­múlt évben jártam először Sza- bolcs-Szatmár-Beregben, de felejthetetlen élményt nyújtott a vízi túra a Tiszán, így idén már nem volt kérdéses, hogy visszajövök. Az érintetlen tája­kon kanyargó folyó, az eredeti arculatukat őrző árterületek, települések, az egész környe­zet varázserővel bír, s erre vágynak a városi életbe belefá­radt emberek szerte a világon. Ezt az adottságát kell kihasz­nálnia ennek a megyének. Gyors indítás Nyíregyháza (KM) — Ameri­kai mintára elkészült az a kép­zési tervezet, amelynek elbírá­lására, véleményezésére a Munkaügyi Minisztérium egy hatfős csoportot hozott létre. A csoportnak — amely a közeli napokban Budapesten meg­kezdi munkáját — tagja Szé­kelyföldi Zoltán, a Nyíregyhá­zi Regionális Munkaerőfej­lesztő és Képző Központ inst­ruktora. Az amerikai Quick Start (gyors indítás) módszernek az a lényege, hogy a képzésben, átképzésben résztvevők gyor­san, rövid idő alatt szá­mos munkafolyamatot, illetve munkamódszert megtanulnak. Ezt a módszert hazánkban el­sőként igen jól aklalmazták, il­letve alkalmazzák Kisvárdán. Országos modellként is szolgál a kisvárdai példa, amelyet az elbírálandó képzési tervben is megemlítettek. Remélhetőleg mihamarabb több helyen is hasonló ameri­kai módszerrel fogják képezni a munkásokat, munkanélkülie­ket, ami végső soron jó kiha­tással lesz majd a munkába ál­lásukhoz. Hiszen az univerzá­lis, mindenre fogékony, több helyen alkalmazható munká­sok több munkafolyamatot ké­pesek ellátni, így gyorsan, kön­nyen helyettesíthetik más tár­sukat. Ésik Sándor / tt van hát az első ötleté­vel Kari Imre, a minisz­terelnök legújabb szak­értője. Az energia-nem ár­emelési biztos tegnap az­zal állt elő, hogy az áram árát az áfa elengedésével le­hetne csökkenteni. A feltéte­les mód, amiben a javaslat elhangzott, sejteni engedi, van még mit átgondolni a dolgon, és az aggodalmat is, hogy félni lehet a vitató ér­vektől. Szakértők és publicisták egyaránt zavarban vannak azóta, hogy elhangzott a minden előzmény nélküli bejelentés: elmarad az ár­emelés. Még a leginkább népszerű húrokat pengető lapok szociális érzékeny­ségből rendszeresen jelesre vizsgázó kommentátorainak soraiból is kitetszik: most talán mégsem volt időszerű ez a közérzetjavító intézke­dés. Taktikailag minden­képpen hiba volt a kormány­zattól, mivel a közvélemény már meg volt dolgozva, hogy germánosan fogal­mazzunk. A tavaszi kam­pányban lenyeltük a béka egyik felét, és semmi kétség nem volt afelől, hogy a má­sikra is sor kerül, még mie­lőtt a levelek lehullanak. Vajon attól tartott e a kor­mányzat, hogy a magyar román alapszerződés na­gyobb hullámokat vet? Vagy attól, hogy az átlátha­tatlan gabona- és húshely­zet váratlan problémák elé állítja a politikát. Pont most, amikor október hu­szonharmadika közeleg? Ki tudja, mi mindennel kell számot vetni a nagy koordi­nátornak? Az biztos, hogy a szó kimondatott, és Horn nem az az ember, aki vissza szokta szívni ami egyszer el­hagyta a száját. Kari Imre tehát most na­gyot dobhat. A feladatának nem deklarált része kidol­gozni egy olyan variánst, amivel meg lehet békíteni a váratlan bejelentésekhez nem szokott nyugati befek­tetőket. Nekik is elfogadha­tó közelségbe visszahozni az áremelést, de úgy, hogy a mostani áremelés-elha­lasztás presztízse ne csök­kenjen. Érdekes volna ja­nuárban annyit emelni, amenynyit az áfa elengedé­se jelentene... Idényzárás Ferter János rajza Lúdtalpbetét... Balogh József j em szeretnék pénz- j\l ügyminiszter lenni. JL V Nem csak a mostani helyét nem irigylem, már Rabárét, Kupáét, Szabó Ivánét, Békésiét, Bokrosét sem. Most olvastam ugyan­is, hogy egy hódmezővásár­helyi ügyvéd — aki Angliá­ból települt haza, s ott a ki­rálynő által adományozott legmagasabb kitüntetést is megkapta ügyvédi munká­jáért — beperelte az összes volt pénzügyminisztert ami­att, hogy mértéktelenül el­adásit ották az országot. Ko­rábban a királyi ügyvéd a Valutaalapot és a Világban­kot perelte, mert beavatkoz­tak hazánk belügyeibe, s olyan követelményeket tá­masztottak a kölcsönadás feltételeként, amelyek a csőd szélére juttatták Ma­gyarországot. A korábbi perei nem sike­rültek, mert a bíróságok úgy találták: illetéktelenek ilyen ügyekben dönteni, talán majd az Alkotmánybíróság mond valami érdemlegeset, s akkor eldől: vissza kell-e fizetnünk az IMF-nek a tő­lük — és csak a tőlük—ka­pott hiteleket, vagy azt a pénzt is a különböző orszá­goktól felvett dollármilliár- dok törlesztésére fordíthat­juk. A pénzügyminiszterek helyzete ettől teljesen füg­getlen, vagyis a per elkezdő­dik ellenük. A kimenetele vi­szont megjósolhatatlan. Mert noha elképzelhető, hogy valamennyi pénzügy- miniszterünk gondolkodás nélkül teljesítette a Valutaa­lap feltételeit, ám ilyen ügyekben nemigen dönthet­nek egyedül, kell hozzá a kormány akarata is, s állító­lag attól függ, kapunk-e má­soktól kölcsönt, hogy milyen a véleménye rólunk a Valu­taalapnak. Jó lenne természetesen kevesebbel tartozni, arra már nem is gondolhat senki, hogy nem tartozni, jó lenne ha a 80-as években nem vet­ték volna fel — mostani megítélések szerint — fele­lőtlenül a hiteleket, de ez már gazdaságtörténelem. Az pedig a jövőben lesz tör­ténelem, milyen arányban vagyunk képesek önerőből állni a saját lábunkon vagy — legalább egy lúdtalp ere­jéig —segítséget kérni hoz­zá attól, akinek van. A mézszínhajú _______háttér___ Huzrik Anna tárcája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom