Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-26 / 225. szám
Orchidea a Hortobágy szélén Elhagyott és működő homokbányáinkon jellegzetes homoki vegetáció alakult ki Szabolcsi kastélyparkok Hajdúnánás (Szentpéteri József) — Ha az ember Debrecen, vagy Pest felé menve elhagyja Tiszavasvárit, hamarosan megváltozik a táj. A nyírségi homok és a hajdúsági löszhát találkozik itt, közéjük ékelődik a Hortobágy egy darabkája is, e változatos vidék számtalan természeti érdekeséggel szolgálhat az érdeklődőnek, mégha az eredeti természeti viszonyokból mára hírmondó is alig akad. Az eredetileg egész Alföldön uralkodó gyöngyvirágos tölgyeseket már honfoglaló magyarjaink elkezdték pusztítani szántók, legelők kialakítása és építkezés érdekében. A hajdan környékünkön is nagy számban fellelhető mocsaraknak, időszakos állóvizeknek a Szé- chenyi-féle vízszabályozási program vetett véget. Kardos madársisak Tipikus példája a fentieknek a Tiszavasvári és a vele határos Hajdúnánás, melyek szintén a hajdúsági löszhát és a nyírségi homok találkozásánál fekszenek, így változatos talajon változatos növénytakaró, illetve ehhez kötődő állatvilág alakulhatott ki. Ám ezekre nagy csapást mértek a változások, melyekre a pontot a századunkban fellendült mezőgazdasági tevékenység tette. A természetet szerencsére nem sikerült teljesen leigázni. De mára sajnos ezen értékek kicsi telepített erdőkben, fasorokban, legelőkön, kaszálókon, mesterséges csatornák, tavak mentén kénytelenek meghúzódni. A hajdúsági város legnagyobb természeti értéke a Hortobágy csatorna mellett fekvő Előháti erdő. Ez az egyetlen olyan hely, ahol még nagyobb számban képes volt fennmaradni védett növényzet is. Az erdő uralkodó fafajai a kocsányos tölgy és a magas kőris, de Űtavató Nagymaros (KM) — A Budapest Szob között tervezett összesen 70 kilométer hosszú kerékpárúfnak átadták Nagymaroson az első, cgykilornéteres szakaszát. Az elképzelés szerint még ebben az évben további 9 kilométerrel bővül a Duna-parton az ártéri erdők között kanyargó biciklis út. Az utat a Göncöl Alapítvány kezdeményezésére. az önkormányzat támogatásával és holland tervezők bevonásával valósítják meg. Az elképzelés szerint az út teljes szakaszának kiépülte után Budapestről Vácon, Nagymaroson és Szobon át akár Szlovákiába is lehet majd kerekezni, ugyanis Pozsony és Párkány között is épül egy hasonló kerékpárút. A számítások szerint a magyar szakasz teljes kiépítése 650 millió forintba kerül majd. ..... fii fii II III A tárnics védett virág sajnos itt is találunk tájidegen akácost is. Tavasszal sokan járnak ide ibolyát szedni, ami még szép számban található. Ám ekkor virágzik itt három védett hazai orchideafaj is: a fehér, a kardos madársisak és a békakonty orchidea. De más növényritkaságokkal, mint a kígyónyelv páfránnyal és az avarvirággaf is ekkor találkozhatunk. Ez időben keres párt magának és rak fészket számos énekesmadár, közülük leggyakoribbak a széncinke, kékcinke, erdei pinty, énekes rigó, barátposzáta. Sok a harkály is, és minden évben fészkel az erdőben valamilyen védett ragadozó madár, mint az egerészölyv, héja, darázsölyv. Nyáron a virágokkal teli tisztásokon szitakötőt és védett nappali lepkét figyelhetünk meg: fecskefarkú lepke, kardoslepke, nappali pávaszem. Nyár végén nyílik még két ritka növény, a széles levelű nőszőfű. mely szintén egy orchidea, és a komis tárnics. Az erdő környéki legelők fontos táplálkozó területei a ragadozó madaraknak és a városban fészkelő fehér gólyáknak. Nyíregyháza (KM) — Életünk velejárója a rengeteg szemét, hulladék, mely igen sok gondot okoz, ha nem bánunk vele megfelelően. A kormány a közelmúltban szabályozta a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységet, rendelete szeptember 1-jén lépett hatályba. A jogszabály többek között előírja, hogy a termelőknek hároméves hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni a veszélyes hulladékok keletkezésének megelőzése, a veszélyesség, illetve a mennyiség csökkentése, hasznosítása, az ártalmatlanítás érdekében. A termelő valamennyi veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget is köteles készíteni. A kormányrendelet nemcsak a termelőkre, hanem az úgynevezett tulajdonosokra is előír szabályokat. A veszélyes hulErrefelé néha nyolcvan gólyát is megfigyelhetünk egy csapatban. Ezen területeken rendszeresen felbukkan egyik legnagyobb ragadozó madarunk, a parlagi sas, mely néha a gólyák közé is leszáll, hogy együtt bogarásszanak. Az erdőtől északra, Polgár felé haladva kiterjedt legelőkkel, kaszálókkal találkozunk. Legnagyobb ezek közül a Nyicki rét. Itt sok a rágcsáló, mely nagy számban vonzza a ragadozókat. A főleg szöcskéket, sáskákat, de rágcsálókat is szép számban fogyasztó kék vércse valaha gyakran volt látható, az utóbbi években azonban aggasztóan csökken a számuk. Gyakran látható még errefelé vörös vércse, egerészölyv, héja, barna rétihéja. A nagyobb testű ragadozó madarakat, mint a parlagi sas és a kerecsensólyom, az ürgék csalják ide, ám ezek csak táplálkozni járnak ide. míg az előbb említett fajok fészkelnek is a környező fasorokban, erdőkben. Nem elhanyagolható a rét gombaállománya sem. Sokan szedik a lila pereszkét, mezei csiperkét, szegfűgombát. Virágzik a szik A határban sok az úgynevezett vakszik, ahol vakító fehéren virágzik ki a sziksó. Itt csak só- és szárazságtűrő növények képesek megélni pl. sziksófű, és ehhez alkalmazkodott a többi területhez képest szegényes állatvilág. Azért sok lepke- és rovarfajt figyelhetünk meg itt: gyakoriak a tarkalepkék, gyöngyházlepkék, boglárkák, két- és ötsávos gyalogcincéladék tulajdonosának tartja a jogszabály a termelőkön kívül azokat, akik termelőktől, vagy más tulajdonosoktól veszélyes hulladékot begyűjtenek, kezelésre vagy tárolásra átvesznek. A bejelentési kötelezettség a tulajdonosi körre vonatkozik. A tulajdonosoknak a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység megkezdését követő 60 napon belül, majd évente kötelező bejelentést tenni a környezetvédelmi hatóságnak. Ugyanakkor a tulajdonosoknak előírták, hogy valamennyi birtokukban lévő veszélyes hulladékról a meghatározott forma szerinti nyilvántartást vezessenek. A tulajdonosoknak megfelelő gyűjtőhelyet kell kialakítani, ahol legfeljebb az egy év alatt keletkezett veszélyes hulladékmennyiség gyűjthető össze. Több termelő azonos típusú veszélyes hulladékok begyűjtésére tárolótelepeket alarek. Még néhány évvel ezelőtt méltán nevezhették az itt élő fészkelő bíbicet Hajdúnánás jelképének, ám az utóbbi években, hasonlóan a kék vércséhez, aggasztóan csökken e madárnak a száma is országszerte, egyenlőre ismeretlen okokból. Fészkel a gyurgyalag A város minden álló és folyóvize mára már mesterséges, így a vízhez kötődő élővilág is ide szorult vissza. A vizeket övező nádasokban mindenfelé hallhatjuk a foltos nádiposzáta, nádirigó, nádisármány énekét. A téglagyári tavakon tavasszal különböző vadrécékből álló madártömeggel találkozhatunk, melyeknek néhány egye- de itt is fészkel a búbos vöcsökkel, szárcsával és rejtőzködő életű vízityúkkal együtt. A vízfelszín fölött különböző szitakötők röpködnek, a vízben pedig a nádon és gyékényen kívül néhány érdekes, ritkább növény is látható: virágkáka, rucaöröm békatutaj, vízitök. A horgászok itt néha még védett halfajokat is fognak: selymes durbincs, magyar bu- có. A Hortobágy közelsége miatt mind az őszi, mind a tavaszi madárvonulásban jelentő szerepet játszanak a vízpartok. A darvak vonulásában egyébként egyre jelentősebb szerepet játszik városunk északi, északnyugati része. Az előző évben 2500 egyeddel tetőzött számuk. Elhagyott és működő homokbányáinkon jellegzetes homoki vegetáció alakult ki kicsiben, persze csak ott, ahol azokat nem alakították át szemétteleppé. Mindenesetre akár szeméttelep, akár nem, a partifecske és Magyarország három legszebb madarához tartozó gyurgyalag fészkel ezen helyeken a homokfalakba vájt odúkban. A partifecskék száma egy helyen eléri az évi 2-300 fészkelő párt. A gyurgyalagok száma ennél jóval szerényebb. Az itt felsorolt értékek soknak tűnhetnek annak ellenére, hogy korántsem írtam mindenről, de ha továbbra is gondatlanul kezeljük, elveszíthetjük őket. Ez pedig közelebb van, mint hinnénk, hisz a leendő M3-as autópálya a legértékesebb területeket fogja kettészelni, illetve azok mellett fog húzódni. A tapasztalatokból ítélve esély nem sok van... kíthat ki a környezetvédelmi hatóság szakmai hozzájárulásával. Ezeken a telepeken három évig tárolható a hulladék. Ezt követően gondoskodni kell a hasznosításról, vagy az ártalmatlanításról. A kormányrendelet gátat kíván szabni annak is, hogy sokan megfelelő tárolási, hasznosítási vagy ártalmatlanítási körülmények nélkül is átvesznek veszélyes hulladékokat. A jogszabály ezért előírja, hogy veszélyes hulladékot csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező személy vagy szervezet vehet át. Az átadó köteles meggyőződni az engedélyről. A rendelet szerint tilos az ország területére hasznosítás kivételével veszélyes hulladékot külföldről behozni. A kísérleti és próbaüzemi hasznosítás nem teszi lehetővé a hulladék behozatalát. A hasznosításra történő behozatalhoz külön engedély szükséges. Vencsellő-Tisza vasvári (KM) — A vencsellői Des- sewffy-birtokot alkotó park a felszabadulásig a környék legszebb parkja volt. Mint a megyei környezetvédelmi olvasókönyv írja, gondozott tisztások, facsoportok, sétányok váltakozva díszítették a parkot. A park legszebb dísze volt valaha a „sziklacsúcsra épített” szökőkút és a körülötte egzotikus virágokból álló virágágyás. A parkhoz csatlakozott a lovarda, távolabb pedig egy halastó. A felszabadulás után — a szűkös építőanyag következtében — elsőként esett áldozatul a faragott kőből épített szökőkút, de elpusztultak az istállók is. A park fáit nagy részben kivágták. Majd az 1950-es évek fásítási akciói keretében telepítettek is, mindenféle oda nem illő fákat, elsősorban akácot, égert és nyárfát. A régi parkból hírmondóként maradt meg néhány fa, amely a sűrű dzsungel fölé emelkedik. Csupán távolról tűnik elő egy-egy öreg platánnak, feketefenyő-csoportnak a lombkoronája. Áz elburjánzott, esetlegesen ültetett fák között sűrűn nő a bodza, a galagonya és a kökény. A felszaporodó értéktelen cserjék helyenként sűrű bozótot alkotnak. RekonstrukTiszafüred (KM) — Horgászok takarítottak a tisztasági világnap alkalmából a hétvégén a Tisza-tónál. Az akciót a Tiszafüredi Sport- horgászegyesület szervezte saját pénzén. A munkába besegítettek más egyesületek tagjai és helyi környezetvédők is. Főként a vízparton dolgoztak, s az egy év alatt felgyülemlett szemetet szedték össze. Emellett motorcsónakokkal igyekeztek felkeresni és rendbe tenni a nehezen megközelíthető, eldugott horgászhelyeket is. A gyűjtők a legkülönbözőbb hulladékokat, papírBudapest (MTI) — A Reális'Zöldek szerint az alkotmányba kellene foglalni azt, hogy minden magyar állampolgárnak alanyi jogon járjon térítésmentesen évi 100 kilowattóra áram. A társadalmi civil szervezet szükségesnek tartja a villanyáram árának emelését, ám szerinte annak mértéke nem haladhatja meg 15-20 százalékot. Az ingyenáram járna minden állampolgárnak, Kecskemét (KM) — A világ első lószépségversenyén, amelyet az elmúlt hét végén Kecskeméten rendeztek, megszületett a zsűri döntése. A világ legszebb lovai a következők: arab telivér kategóriában a Bábolnai Rt. tulajdonában lévő dójára már készültek tervek. A Dessewffy családnak nemcsak Vencsellőn, hanem a mai Tiszavasváriban, az egykori Szentmihály községben is volt kastélya. A 19. század elején Dessewffy József építtette a kastélyt és a parkot. A parkhoz csatlakozott egy telepített, ültetett erdő is. ami mind a mai napig megmaradt. Az ültetés nyomai ma is láthatók az erdőn, amelyben itt-ott díszcserjéket is lehet találni (például orgona). A kastély előtti élőkért elpusztult. Á virágágyak helyét benőtték a fák. A park fáinak kora ma 150—170 évre tehető. Stílusára nézve ez is tájképi park, amelynek folytatása volt a távlatot nyújtó telepített erdő. A bükkök közül színével kitűnik a vérbükk. A parkban mindmáig megmaradt szelídgesztenye is szépen díszük, de vele együtt óriássá nőtt vadgesztenyéket is találunk. A juharfát közül nevezetesek a keleti juhar szép példányai. Tavasszal ontja illatát a virágzó hársfasor is. A szabolcsi parkokból elmaradhatatlan platán terebélyessé fejlesztette hatalmas lombját. A fenyőfélék közül említést érdemel az erdei- és feketefenyő, valamint a sima fenyő. Á betelepült akácok között akad ma már 70 évesre becsült példány is. maradványok, üres konzervdobozok és üvegek, eldobált ruhadarabok, műanyag zsákokba rakták és a tiszafüredi szeméttelepre szállították. A főszervező szerint a tavalyi év tapasztalait összevetve az ideivel, úgy tűnik, mintha egy kicsit jobban becsülnék a horgászok és a turisták a tó mentét. Tavaly ugyanis egy 20-25 kilométer hosszú partszakaszt alapul véve még kereken száz köbméter szemetet gyűjtöttek össze, ebben az évben viszont nagyjából ennek fele volt a nemkívánatos „szeméttermés”. szegénynek és gazdagnak egyaránt. A legszegényebbnek lehetőséget adna arra, hogy a létfeltételükhöz elengedhetetlenül szükséges energiához hozzájussanak. Takarékosságra ösztönözné az átlagos áramfogyasztókat és a kiugróan magas fogyasztású réteggel fizettetné meg az ingyenenergiát. Javaslatukat a Reális Zöldek eljuttatják az Ország- gyűlés elnökéhez. négyéves törzsmén Theiszír nyerte el az első helyet. A legszebb angol teli vér Egervári Attila győri tenyésztő ötéves ménje, Mefiszto. Sport és hátasló kategóriában a cseh Kubista család izabell-fakó színű Taarlo nevű lova lett a nyertes. A veszélyes hulladékokról Horgászok akciója Ingyenáram járna A világ legszebb lovai < .ZÖLDÖVEZET. ^ 1996. szeptember 26., csütörtök Vonuló darvak A szerző felvétel
