Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

KULTÚRA I vvö. szeptember Zb., szerda Amatőr rocktalálkozó Anglikán mise tíz szólamra Magyarországon még soha nem mutatták be a középkorban írt művet Harasztosi Pál felvétele Kisvárda (KM K. J.) A kisvardai Várszínház es a Műveszetek Háza — a me­gyei önkormányzati hiva­tallal karöltve — ebben az évben is megrendezi az amatőr rockegyüttesek és szólisták megyei találkozó­ját október 19-én (szomba­ton) 14 órától a Művészetek Házában. A találkozón az a zenekar, illetve szólista vehet részt, aki(ke)t a szeptember 30-ig beküldött demo-kazetták alapján a szakmai zsűri fel­lépésre alkalmasnak talál. Őket a szervezők október 5- ig értesítik a szereplés lehe­tőségéről. (A korábbi rock­találkozókon már részt vett együttesektől a meghirde­tők nem kémek demo-ka- zettát.) Stonawski... ...Tamás tárlata a vajai Vay Adám Múzeum kiállítóter­mében október 1-jéig láto­gatható. (KM) A könyvtárak... ...tömegkapcsolatainak fon­tossága, nélkülözhetetlen­sége címmel tart előadást dr. Bagdi Marianna PR ma­nager október 2-án 11 órától a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Könyvtárban. (KM) Body gymn... ...testépítő és fogyasztó tor­na foglalkozások zajlanak október 1 -jétől a nyíregyhá­zi Városi Művelődési Köz­pontban. A tanfolyamot Ba­ta Angéla vezeti, aki cso­portjainak bemutatójával Tuzsér (KM — K. J.) — A tuzséri általános iskola név­adása alkalmából képzőmű­vészeti pályázatot hirdet a megye általános iskolás ta­nulói számára. A téma: Sza- bolcs-Szatmár-Bereg folyó­inak, tavainak, vadvizeinek természeti szépsége, azok képzőművészeti megjelení­tése festményen, grafikán, textilen, tűzzománcon, plasztikában stb. A feldolgozáshoz (az öt­let megvalósításához) a pá­lyázatot kiírók javaslataiból idézünk. „Hajolj a víztükör fölé! Megláthatod a mély­ben élő apró csigákat, hala­kat, vízinövényeket, köve­Az énekes szólistáknak gondoskodniuk kell kísérő zenéről. A zsűri által leg­jobbnak ítélt három együt­tes pénzjutalomban része­sül. A Nyíregyházi Rádió három együttessel riportot készít. A kisvárdai vállalko­zók — a tehetséges amatő­röknek — különdíjakat ajánlanak fel. Akik netán mostanában döntenének a találkozón va­ló részvételről, még jelent­kezhetnek — a megfelelő űrlap kitöltésével — szep­tember 30-ig. Cím: Kisvár­dai Várszínház és Művésze­tek Háza, 4600 Kisvárda, Flórián tér 20. Tel.: 45-405- 238, 405-239. A határidőn túl érkező jelentkezést a szervezőknek nem áll mód­jukban elfogadni. nagy tetszést aratott a kö­zönség körében a sétálóut­cái programok alkalmával. (KM) A tartalmi... ...szabályozás és a közokta­tási törvény címmel tart elő­adást Szűcs Miklós, a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium főosztályvezető­je szeptember 25-én fél ti­zenegytől a megyei pedagó­giai intézetben. Másnap (ugyanott) az Iskola a dina­mikusan fejlődő nyitott tár­sadalomban címmel hang­zik el referátum (9 órától), ezt követően pedig Paradig­maváltás a nevelésben cím­mel tart előadást Mihály Ot­tó, az OKI főigazgatója. (KM) két; láthatod a visszatükrö­ződő partot, a fényeket, de megláthatod saját arcodat is; észreveheted, hogy a víz­part minden évszakban más. Ősszel szemlélheted a vízre hulló leveleket, partra so­dort fákat, télen a lassan szi­lárduló kristályokat, a zajló Tiszán feltorlódó jégtáblá­kat, tavasszal, nyáron az éledő víz fölött a madarakat, szitakötőket, a tiszavirágot. Mindez megjelenhet alkotá­saidon.” A pályázatra tanulónként két alkotással lehet bene­vezni. Beadási határidő (postán elküldve) 1996. ok­tóber 20. M. Magyar László Nyíregyháza (KM) — Na­gyon szerencsésnek vallhatja magát Nyíregyháza zeneba­rát közönsége. Szerencsés­nek, mert egyrészt igazán te­hetséges fiatalok szerepelnek rendszeresen a hangverse­nyeken, másrészt ezekből az ifjú előadóművészekből a vállalkozó kedv sem hiány­zik. Ez utóbbinak köszönhe­tő, hogy egyedülálló zenetör­téneti pillanatoknak is a szemtanúi lehetünk. Gondoljunk csak arra, amikor néhány évvel ezelőtt a Pro Mu- sica vegyes kar hazánkban elő­ször mutatta be Tallis negyven szólamú művét. Vendégek A nem mindennapi élmények sora hamarosan folytatódik, ugyanis a Banchieri énekegy­üttes szervezésében szeptem­ber 28-án 19 órától a nyíregy­házi római katolikus társszé­kesegyházban felcsendül Wil­liam Byrd „The Great Service” című, tíz szólamra komponált műve, amelyet Magyarorszá­gon még soha nem adtak elő. A tíz szólam miatt vendégeket is hívott a Banchieri együttes. A hangversenyen közreműködik Drabik Zsuzsa. Földesi Ildikó (szoprán), Magyari Eszter, Miskolczi Odett, Leányvári László, Nagyváti Zsolt (alt), Deményi Zsolt, Szilágyi Szi­lárd (tenor), Gyulai Gábor, Ja- recsni László, Nagy Gábor, Rohály Tibor (basszus). A mű­vészeti vezető: Szabó Soma. Mint a művészeti vezető a meghívóban írja, William Byrd (1543-1623) bemutatás­ra kerülő műve tulajdonképpen Karádi Zsolt Nyíregyháza — A jogi egye­temeken, a bölcsészkarokon, s a tanárképző főiskolákon fel- vételiztető tanárok a meg­mondhatói, milyen elképesztő hiányosságokkal érkeznek a jelöltek a nagy „megméretés­re” magyarból, amennyiben az utóbbi fél évszázad honi iro­dalmára terelődik a szó. A jelenség, persze, nem egy­értelműen a diákok lustaságá­nak következménye: az isko­lákban gyakorlatilag (a tan­anyag közismert túlméretezett- ségének következtében) Rad­nótival véget ér a magyar köl­tészet, s az 1945 utáni művé­szekre legfeljebb egy-két óra jut. (A legújabb negyedikes tankönyv, Mohácsy Károly és Vasy Géza vállalkozása a kor­szak számos alkotóját fölvo­nultatja, azonban a mai gimná­ziumokban aligha kerül sor az általuk ajánlottak megis­mer) tet)ésére). A Mohácsy-Vasy könyv mellett (nem helyett!) jó szol­gálatot tehet a téma iránt érdek­lődőknek a Corvina Kiadó egyik újdonsága, Reményi Jó­zsef Tamás-Tarján Tamás: Magyar irodalom 1945-1995; Műelemzések című munkája. A szerzők az előszóban hang­súlyozottan az oktatásban ér­dekeltekhez fordulnak: „Kik­nek szánjuk munkánkat? Kö­zépiskolásoknak, érettségizők­nek, felvételizőknek, kezdő egyetemistáknak; tanár kollé­gáinknak, s minden—az új abb magyar irodalom iránt érdek­A Banchieri énekegyüttes az anglikán egyházi szertartás szövegének nagyszabású meg­zenésítése. Méltón viseli a „The Great Service”, azaz „A nagy szolgálat” címet. Bár a Service a katolikus zene Mise műfajának a megfelelője, még­sem a hagyományos Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus-Bene- dictus, Agnus Dei tételekből áll. Itt a Credo köré a zsolozs­mából vett reggeli és esti kö­nyörgések csoportosulnak, úgy mint: Venite, Te Deum, Benedictus, Kyrie, Magnificat, Nunc dimittis. Két kórus A szerző a kórust két részre osztja az énekesek templomi elhelyezkedési hagyományá­nak köszönhetően. A felcsen­dülő műben a legkülönbözőbb összetételű kis csoportok szó- lisztikus hangzása kerül szem­be a tíz önálló szólam polifon lődő — olvasónak. Mindazok­nak, akik műelemzési felada­tokkal találják magukat szem­ben”. Nos, a szakmai körökben jól ismert kritikusok nem keve­sebbre vállalkoznak, mint arra, hogy „műelemzések sorából kirajzolódó vázlatos irodalom- történetet” írjanak. A Remé­nyi-Tarján kötet harminckét magyar író harmincnyolc mű­vével foglalkozik. Mindenfajta hierarchizálást elkerülendő, a bemutatandó opuszok az alko­tók születési dátuma alapján követik egymást. A rövid értel­mezések következetesen a szö­veget tekintik a vizsgálat tár­gyának: a biográfiákat, s az életművek néhány mondatos értékelését követően há­rom-négy oldalon keresztül a textusból kibontható jelentés- tartalom kerül előtérbe. Az elemzések — éppen a megcél­zott befogadói réteg összetéte­le következtében — nem rébu- szokban, hanem a művelt olva­só számára elsajátítható mó­don közelítenek az adott szö­vegvilághoz. Az esszék nyelve helyenként filozofikusan el­vont, helyenként líraian szár­nyaló, ugyanakkor kerülni igyekszik a szakzsargon indo­kolatlan használatát éppúgy, mint az impresszionista kritika beleérzéseit. A feltárandó lírai—epi­kai—drámai művek kiválasztá­sában természetesen működik az értelmezők személyes ér­tékpreferenciája: az a tény, hogy mely írók—költők kerül­nek be egy efféle gyűjtemény­be, magától értetődő módon hömpölygésével, vagy a két kórus egybeolvadásakor létre­jövő tömör hangzással. Magáról a műről még hosszasan lehetne írni, de talán ez a néhány sor is érzékelteti, nem mindennapi élményben lesz részük mindazoknak, akik szombat este ellátogatnak a ró­mai katolikus templomba. Nem panaszkodhatnak a Banchieri együttes tagjai, hogy unalmasan telnek a napjaik. Mint közismert, a nyáron a Pro Musica leánykarral Amszter­damban nemzetközi zenepeda­gógiai konferencián adott kon­certet a kamarakórus. Ugyan­csak a nyáron jelent meg a Banchieri együttes CD-je, amely kapható a Kodály Zol­tán Általános Iskolában. Irány Japán A napokban Budapesten kur­zust tartott Alastair Thomson, a jellemzi az összeállítók szem­léletét, irodalomfelfogását. Kár lenne most azon sopán­kodni, hogy kik „vannak ben­ne”, illetve „kik nincsenek benne”, s hogy miért kerül elő­térbe mondjuk Parti Nagy La­jos, ha mondjuk hiányzik Kas­sák, Füst Milán, Tamási Áron, Szentkuthy Miklós, Jékely Zol­tán, Kormos István, vagy azon megütközni, hogy az elhangzó kijelentés („Természetes, hogy az egyetemes magyar irodalom fogalmába a határon túli ma­gyar irodalmat is beleértjük”) ellenére mindössze Márai Sán­dor. Tolnai Ottó. Sziveri János és Sütő András tevékenységé­ről esik szó. (Az ilyen iroda­lomtörténeti szándékú összeg­zés, nyilvánvalóan nem lehet teljes, főbb irányok jelzésére képes mindössze). Örülnünk kellene, hogy Re­ményi József Tamás és Tarján Tamás — zömmel teljes al­kotásokat, olykor azonban csak részleteket analizálva — élvezetesen szól az utóbbi öt­ven esztendő fontos irányai­ról, vitathatatlan teljesítmé­nyeiről. Az elemzésfűzér ihletetten beszél arról az irodalomról, amelynek olyan művelői vol­tak, vannak, mint Szabó Lő­rinc, Illyés Gyula, Nagy Lász­ló, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Tandori Dezső, Márai Sándor, Németh László, Ottlik Géza, Nádas Péter, Örkény István, Esterházy Péter, Spiró György stb. Reményiék legfőbb érde­me, hogy olvasásra és újraol- vasásra csábítanak. King Singer együttes alapító tagja, s ezeken a foglalkozáso­kon részt vett Szilágyi Szilárd is. Mint lapunknak elmondta, a tervek szerint a jövő év tava­szán Nyíregyházán vendéges­kedik Alastair Thomson, aki egy héten keresztül foglalko­zik majd mesterkurzus kereté­ben a Banchierivel. Hosszú utazás is vár a nyír­egyházi fiatalokra, november végén Japánba utazik az ének- együttes. A háromhetes kör­úton Makó to Take na ka dzsessz-zongoristával adnak majd közös hangversenyeket. A nyíregyházi közönség előtt sem ismeretlen ez a japán fia­talember, ugyanis augusztus 21-én az úgynevezett „japán nap” keretében a Korona Szál­ló Kodály Termében adott nagysikerű koncertet Makoto Takenaka és a Banchieri ének- együttes. Kékcseiek Kisvárda (K M V. P.) — A millecentenárium tiszte­letére, Kékese község ön- kormányzatának jóvoltá­ból megjelent mintegy 20 oldalas kiadvány, melyben a község történetét kezdet­től napjainkig mutatja be. A kiadvány a Piremon Kis­vállalat Nyomdaüzemében készült Kisvárdán. A dokumentumok és a község legidősebb embere­inek s másoknak a vissza­emlékezéseiből létrejött mű összeállítói Kondisz Péterné és Nagy Enikő a helyi általános iskola taná­rai. Az összeállításból kitű­nik, hogy már 1220-ban a Váradi Regestrum, mely II. András korából származik, amely még a tatárjárás előt­ti ősidőket tárja fel. már szerepei Kékese neve. Mint érdekességet meg kell em­líteni, hogy az anjoukori okmányokban 1344-ben Kewkche formában szere­pei a község neve. A történeti áttekintést követően a község fejlődé­sét, egyháztörténetét, isko­latörténetét bemutató kiad­vány hasznos forrása lehet a község valamennyi lakó­jának. A kiadvány végén felsorolják a község diplo­másait is, szám szerint 101 főt, akik között katonatiszt, tanítónő, védőnő, tanár, mérnök, orvos, református lelkész, római katolikus plébános, gyógyszerész és újságíró található. Rájuk büszkék a kékcseiek. Mi van Madán? Mizser Lajos O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvét lapozgatva két megyénkben szólásra is bukkantam. Már csak azért is érdekesek, mert ellentétes értelműek. „Van ott min­den, mint Madán" (=bőven van minden, ami csak kell), és „Van ott minden bőven, mint Madán, hol a koldus halt éhen” (-szegénység, nyomorúság van ott). Az el­ső szerepel Erdélyi János Válogatott magyar köz­mondások című (1862) gyűjteményében is, így nyilvánvaló, hogy ez a ré­gebbi. A mai Nyírmada 1807-ig két önálló helység volt: Nagy-, illetve Kisma­da. Az előbbi Szabolcs, az utóbbi pedig Szatmár me­gyéhez tartozott. Mada 1864-es leírásában azt ol­vashatjuk, hogy ott a virág- vasárnapot megelőző szer­dán vásárokat szoktak tarta­ni. Fényes Elek (1851) en­nél valamivel többet tud: „Itt (ti. Nagymadán) neve­zetes marha-vásárok történ­nek”. Nyilvánvalóan erre utal a bőséggel kapcsolatos szóláshasonlat. A másik vi­szont a szegényebb Kisma- dára vonatkozhat. S tegyük hozzá, hogy ez már erősen gúnyos értelmű. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy az egykori Hunyad megyében is van egy Máda nevű falu, de szólásainknak nem ez a szülőhelye; telje­sen román ajkú nép lakja. Kis képzőművészeknek Közelebb a remekművekhez Ihletetten az irodalomról — Újraolvasásra csábító elemzések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom