Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-19 / 219. szám

1996. szeptember 19., csütörtök HAZAI HOLrlMI Unokáinknak is melegük lesz Negyvenmilliméterrel kevesebb csapadékra lehet számítani minden évben Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Az éves előrejelzéseiről is­mert szakember. Dávid Mihály saját megfigyelései, vizsgála­tai alapján jutott arra a megál­lapításra. hogy a felmelegedés az emberi tényezőktől függet­len hatások következménye, bár kétségtelenül komoly sze­repet játszanak a klimatikus változásokban a felelőtlen em­beri cselekedetek is. Dávid Mi­hály szakmérnök szerint a fel- melegedés már több száz éve tart, s egy vagy két hűvösebb nyár az egész Földre végzett vizsgálatok együttesében, a sokéves átlagban csupán elha­nyagolható időintervallum. 3 Ha több száz éve tart afel- . melegedés, akkor a civilizációs hatásoknak nincs is akkora szerepe, következménye, mint amilyennel manapság sokkol­ják a közvéleményt? — Az emberi tényezőket nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért is vizsgálja a tu­domány óriási erőkkel ezeket, de előadásomban igyekeztem elválasztani az emberi tevé­kenységtől független részfo­lyamatokat. Ha ez sikerül, ak­kor jobban megismerhetjük vi­selt dolgaink következményeit is, de hangsúlyozom: a most ta­pasztalt felmelegedésben nem az emberi tényező játssza a na­gyobb szerepet. 3 Ön akkor mivel magyaráz­za a globális felmelegedést? Dávid Mihály előadást tart — Én a felmelegedés okát olyan csillagászati, vagy in­kább planetáris folyamatok­ban, történésekben látom, amely már korábban is okozott a mostanihoz hasonló cikluso­kat. Valószínűsíthető, hogy a Naprendszer bolygóinak moz­gása, nagyobb tömegek átren­deződése fejti ki hatását. 3 Ózonlyuk, üvegházhatás, esőerdők irtása — napjaink­ban ezek félelmet keltő fogal­makká váltak, de ezek szerint nem is akkora a veszély? — Ezek a jelenségek létez­nek, nem arról van szó, hogy csökkenteni szeretném ezek je­lentőségét, és a kutatók érde­meit. akik ebben komoly mun­kát végeztek. Azt hangsúlyoz­nám, hogy nem lehet mindent az emberi tevékenység rovásá­Harasztosi Pál felvétele ra írni, hiszen a felmelegedés már akkor megkezdődött, ami­kor az ember még lényegében nem tudott beavatkozni a ter­mészeti folyamatokba. 3 Tehát ki vagyunk szolgál­tatva a természet erőinek? —Addig vagyunk kiszolgál­tatva, ameddig nem ismerjük ezeket az erőket, a felismerés után már csak részleges a füg­gőségünk. Igaz, a folyamatok óriási erők hatására történnek és zajlanak, de ha tudjuk azt, mire számíthatunk és mikor, akkor a kiszolgáltatottságunk kisebb lesz. 3Kell-e tartanunk az elsiva- tagosodás veszélyétől? — Az általam vizsgált ada­tok alapján, ha összehasonlí­tom az 1850-1935 közötti és az 1935-től napjainkig terjedő időszak évi csapadékösszegé­nek átlagát, akkor megállapít­ható, hogy mintegy 40 mm-el kevesebb csapadékra lehet szá­mítani évente. 3 A felmelegedés okozhat-e megoldhatatlan problémát? — A sokévi átlagokat csak most léptük át, véleményem szerint ez a tendencia 2150-ig tart. A veszély forrását abban látom, hogy ez a gazdálkodás feltételeit nyilvánvalóan ronta­ni fogja, miközben az emberi­ség létszáma rohamosan nö­vekszik. Ez a két, egymással ellentétes folyamat akár óriási népmozgalmakhoz is vezethet. □ Szőkébb környezetünkben nemrég ünnepeltük a Tisza szabályozásának jeles évfor­dulóját, miközben kétkedő hangok szerint a szabályozás­sal éppen hogy az éltető víztől fosztottuk meg magunkat. — A Vásárhelyiék által vég­zett szabályozás szükséges volt, az ember kézben kell hogy tartsa egy ilyen vízfolyás mederállapotát, az árvíz levo­nulási viszonyait, a vízgazdál­kodáshoz szabályozott meder­re van szükség. A szabályozás maga tehát nem volt baklövés, de a vízgazdálkodás, a ter­mesztésbe vont földek kihasz­nálásának módja, vagy a Hor­tobágy lecsapolása, a holt med­rek kiürítése és felszántása már nem biztos, hogy mindig belül maradt az ésszerűség határán. Szirénaszó az évfordulón A sziréna mellett a parancsnok és az egykori légifigye­lő Harasztosi Pál felvétele Forgatag Nyíregyháza (KM) — Pénteken tartják a művelő­dési házak napját Nyíregy­házán. A szeptemberi for- gatagos látványosság hol­nap délután 16 órakor kez­dődik. Hat művelődési ház művészeti csoportjai szóra­koztatják az érdeklődőket a Kossuth téren. Majorette- csoportok, népdalkörök, balett- és jazzbalettegyüt- tesek, tánccsoportok lép­nek pódiumra,. Fesztivál Nyíregyháza (KM) — A Komárom-Esztergom Me­gyei Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány, valamint a kereteiben mű­ködő Mozgáskorlátozottak Humanitás Klubja novem­ber 23-án megrendezi a Millecentenáriumi Orszá­gos Kulturális Fesztivált, mozgáskorlátozott sorstár­sak és barátaik számára. Az előadók korhatár nélkül je­lentkezhetnek vers, ének és zene kategóriákban. Neve­zési határidő 1996. szep­tember 30. Az alapítvány címe: Tatabánya Pf. 1429. Telefon: (34) 316-644/284. Kiadvány Tiszadob (KM) — Idegen- forgalmi kiadvány jelent meg Tiszadobról Kuki Éva biológia-rajz szakos tanár­nő tollából, akinek már az édesapja, a ma 87 éves Ku­ki Lajos 1930-tól végzett helytörténeti kutatásokat. A megyénk határára érkező idegen képet kap az And- rássy-kastélyról, a család­nak a Tiszadob életében be­töltött szerepéről, a gyer­mekotthonról, a templo­mokról, a falumúzeumról. Nyíregyháza (KM - T. K.) — Felvisított a sziréna tegnap 9 óra 55 perckor a nyíregyházi városháza tetején, annak emlé­kére. hogy 1944. szeptember 6-án Nyíregyháza bombatáma­dást szenvedett. Tasnádi János alezredes, Nyíregyháza polgári védelmi parancsnoka és Dankó Mihály nyugdíjas kereskedő, aki akkor légifigyelőként teljesített szol­gálatot, a légópincében felele­venítette az 52 éve történteket. Dankó Mihály, aki az egykori Ungár cégnél dolgozott, ötven társával együtt látta el a figye­lést. A határőrök már jelezték a zavarórepülést, s a megyehá­zán lévő központból értesítet­ték a városban szolgálatban lé­vőket a fokozott veszélyre. O, mint magaslati figyelő, az evangélikus templom tornyá­ból élte végig azt a bizonyos szeptemberi bombázást, amely Nagyhalász, Máriapócs (KM- T. K., D. M.) — Nagyhalász­ban a városgazdálkodási és köztisztasági feladatokra közel tizenötmillió forintot terveztek — kaptuk a tájékoztatást Ga­lambos Ildikó jegyzőtől. A fel- használás időarányos, de még sok feladat vár megoldásra. El­sőrendű cél a település útjainak rendbetétele. Tavaszra elkészült a Csillag köz, a Damjanich és a Petőfi utca egy szakaszának burkolá­sa. A megvalósulásban az ön- kormányzati pénzeszközök mellett jelentős szerepet ját­szottak a pályázaton nyert összegek és a lakossági (tel­kenkénti 12 750 forintos) hoz­zájárulás. A tervek szerint — a pénzügyi lehetőségektől füg­gően — további utak burkolá­sára is sor kerülhet még az ősszel. A város arculatának alakítá­11 órától 11 percen át pusztí­totta a várost. Mára az idősek emlékezete és a történelem lapjai őrizték meg a szörnyű eseményt. Ar­ról, hogy mit tegyenek maguk az állampolgárok egy veszély­sában kiveszik részüket a köz­munkások is, akik elsősorban köztisztasági, parkgondozási feladatokat látnak el. Jelenleg 38 embert foglalkoztatnak, kö­zülük többen az önkormányzat intézményeinél végeznek felú­jítási és karbantartási munká­kat. Például egy kőművesbri­gád járdalapokat készít, de fes­tik az iskolát, és remélhetőleg jelentősen javít a városképen az a jó néhány köztéri pad is, amit majd télen a lakatosok ké­szítenek. A városgazdálkodás terheiből sokat levehet a lakos­ság is, hiszen a házak előtt ki­tisztított csapadékelvezető árok, vagy a szervezett szemét- szállításba való bekapcsolódás mind megtakarítást hozhat az önkormányzatnak. — Nagyon fontos, hogy egy településnek milyen az arcula­ta — erősítette meg Pálóczi Lajosné Máriapócs polgármes­helyzet esetén, a polgári védel­mi parancsnokság félórás tele­víziós műsort készít rendszere­sen. Legközelebb október 1- jén, kedden 17.30 és 18 óra kö­zött a Szív TV csatornáján su­gározzák műsorukat. tere. — Hajlandóak vagyunk egy kicsit a városgazdálkodás­ról elfeledkezni, hisz a norma­tív támogatás is csak érintőle­gesen számol vele. Pedig nem mindegy, hogy milyen benyo­mással távozik egy turista, vagy esetünkben egy búcsúba érkező zarándok. Nálunk is mint a legtöbb helyen, a köz­munkások veszik ki legjobban részüket a település utcáinak, tereinek rendbentartásából. A több szakterületen tervezett pénznek ki kell tartani decem­ber 31-ig. Az általános feladatok mel­lett még ebben ez évben szeret­nénk három-négy utcánk köz- világítását korszerűsíteni, s a Pápa térhez kapcsolódó Arany János utcát szilárd burkolattal ellátni. Ehhez viszont szüksé­ges. hogy a Megyei Területfej­lesztési Tanács támogassa pá­lyázatunkat. Korszerű közvilágítás A fejlesztésekről Nagyhalászban és Máriapócson Ragusaiak Szálkán Testvérvárost szeretnének Mátészalka (KM - Sz. E.) — A Dél-szicíliai Ragusa tartomány Vittoria városá­nak alpolgármestere, Maria Amorelli asszony vezette azt az olasz delegációt, amely a héten Mátészalkára látogatott azzal a céllal, hogy testvérvárosi kapcso­latot alakítsanak ki a két vá­ros között. Az olasz város képviselem tében eljött Giancarlo Francione az olasz-magyar történeti múzeum koordiná­tora is. Vittoriában hatvane­zer ember él. A lakosság nagy része mezőgazdaság­gal, s kiemelten virágter­mesztéssel foglalkozik. A négyszáz éves település la­kói jelentős kereskedői ha­gyományokkal rendelkez­nek. Az elmúlt év végén ma­gyar-olasz hadtörténeti mú­zeum nyílt itt, amit azokban az épületekben rendeztek be, amelyekben az első vi­lágháborút követően ma­gyar hadifoglyok éltek. Az itt elhunyt magyar katonák síremlékét ma is gondozzák a szicíliai emberek. Dr. Szilágyi Dénes Máté­szalka polgármestere beszá­molt a vendégeknek a város múltjáról, jelenéről s ígére­tet tett, hogy a képviselő- testületnek beszámol a ven­dégek kezdeményezéséről. Reményét fejezte ki, hogy sor kerülhet a cserekapcso­lat felvételére a testvérváro­si szerződés megkötésére. Vidékfejlesztés Nyíregyháza (KM - D. M.) — A Kárpátok Eurorégió Fejlesztéséért Alapítvány 1994-ben jött létre azzal a céllal, hogy öt ország (Len­gyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Uk­rajna) határ menti térségé­ben hozzájáruljon a regio­nális közösségi, gazdasági, társadalmi, kulturális vala­mint a határ menti kapcsola­tok fejlődéséhez. Az alapít­vány kitüntetett feladatának tekinti a helyi demokrácia és civil társadalom fejlesz­tését. Mint azt Köles Sándor az alapítvány igazgatója el­mondta, a fenti célok meg­valósítása érdekében hirde­tik meg integrált vidékfej­lesztési pályázatukat. A program támogatást nyújt minden olyan kezdeménye­zéshez, amelyek előmozdít­ják a fejlődést a hátrányos helyzetű vidékeken. Az 1997 áprilisától elnyerhető támogatás három évre szól. Elsőséget kapnak azok a pá­lyázatok, melyekben a civil szervezetek szorosan együttműködnek a helyi ön- kormányzattal, környezet­és kulturális örökség meg­őrzését szolgálják. Az ala­pítvány nem veszi figye­lembe többek között a föld, ingatlan, épület vásárlására, felújítására érkezett igénye­ket. Első szakaszban az érdek­lődőknek egy rövid, úgyne­vezett koncepcionális váz­latot kell készíteni, amelyet október elsejéig kell bekül­deni az alapítvány magyar- országi irodájához (3300 Eger, Mecset út 3. Telefon és fax: 36/414-811). A má­sodik szakaszba jutott pá­lyázók lehetőséget kapnak a részletes kidolgozásra, amelyet december 10-ig kell majd beküldeni. Halál a folyosón Ez évben már az ötödik áldozat Kisvárda (V. P.) — Tegna­pi, szerdai lapunk tizenhar­madik oldalán írtunk a kis- várdai felüljáró alatti halál­folyosóról. Mintha időzítet­tünk volna. Sajnos tegnap, szeptember 18-án a Záhony felől Nyíregyházára közle­kedő személyvonat 7 óra 23-kor újabb, s ez évben már ötödik áldozatát (72 éves) ütötte el a halál kapu­jában. Szomorú tények ezek, de mind az emberi fe­lelőtlenség, figyelmetlen­ség okán. Figyelmeztetés ez a számadat az illetékesek felé is. Lehet itt bármilyen kerí­tés, azt mi leleményes em­berek leküzdjük. Megoldást kellene keresni, közös összefogással. Talán, s ja­vaslatom, hogy el kellene gondolkodni azon, hogy egy gyalogos aluljárót, mely mintegy egy-másfél méteres széles lenne, lejtős, lépcső nélküli kivitelben meg lehetne valósítani, ezen a helyen. Talán ezzel is vég­leges megoldást nyerhetne az az állapot, ami jelenleg Kisvárdán ezen a helyen történik. A közös összefo­gásra pedig a környező köz­ségek részvételével azért volna szükség, mert nem­csak a kisvárdaiak, hanem a környező községbeliek is nagy számba veszik igény­be, főleg piaci napokon nap mint nap a halálfolyosó út­vonalát. Ez az újabb eset is figyelmeztet, vigyázzunk jobban életünkre! Takarítási hétvége Nyíregyháza (KM) — Ke­rekedjen fel és menjen ki a természetbe, közvetlen kör­nyezetébe minden jóérzésű polgár, család, hogy szep­tember 21-22-én a takarítá­si világnap alkalmából ren­dezett őszi takarítási hétvé­gén részt vegyen — kéri a nyíregyházi polgármesteri hivatal. Vigyenek maguk­kal egy kis szemétgyűjtő zsákot és levegőzés közben. szedjék fel az útjukba eső szemetet. Tegyék ezt azzal a hittel, hogy ezáltal nem csak kevesebb szemét, de keve­sebb szemetelő is lesz. Szá­mítanak a szervezett formá­ban tevékenykedőkre, akik ha kiválasztottak egy terüle­tet, amelynek megtisztítását célként tűzik ki, egyeztetés céljából keressék fel a Pol­gármesteri Hivatal város­üzemeltetési irodáját. r\ R a \/ iy if* U s Ir f lU rTT I^

Next

/
Oldalképek
Tartalom