Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám

1996. szeptember 18., szerda GAZDASÁG Pirosló almák, liluló fejek A termelők évek óta hiányolják az állam hatékonyabb piaci beavatkozását Galambos Béla Baktalórántháza (KM) — Feszültséggel terhes már me­gint az almaágazat. Az idei közepes nagyságú, ám rég lá- tottan jó minőségű termés pi­aci elhelyezésének, költsé­gekkel arányos értékesítésé­nek kilátástalansága miatt, hatalmas indulatok munkál­nak a megye végsőkig elkese­redett almatermelőiben. Erről volt alkalmunk meggyő­ződni azon az almapiaci hely­zetet megtárgyaló termelői ta­nácskozáson. amelyet az Alma Terméktanács Termelői Tago­zata hívott össze a múlt hét csü­törtök estére Baktalórántházá- ra. A meghallgatott terméktaná­csi, szakmai szövetségi és po­litikusi-kamarai tájékoztatókat követően egymás után szólal­tak fel a baktai művelődési ház nagytermét megtöltő, a megye minden részéből oda érkezett almatermelők. Sokszor szinte izzott a levegő a kormány in­tézkedéseit bíráló/hiányoló, ez ügyben a jelzőket sem nagyon válogató indulatos megnyilvá­nulásoktól. Elsőként a panyolai polgár- mester, Nagy László kért szót. hogy az egész almatermelői társadalom nevében elmondja: „Nem érezzük azt az képessé­get az érdekvédelmünkben, mint amilyen erő valójában benne rejlik a termelői réteg­ben. Hosszú távú érdekeinkért nem rettegünk vállalni a jelen nyomorát sem. Ám meggyőző­désünk. hogy a jelenlegi átme­neti időkben igenis szükség van az állam beavatkozására, piacszabályozó, kiegyenlítő szerepvállalására! Ami itt a termelőkkel történik, abból az tűnik ki számunkra, ebben az országban nincs szükség a me­zőgazdasági termelésre. Pedig ennek az országnak más mobi­lizálható tőkéje nincs, s az a politika, amelyik ezt nem veszi észre, tévúton jár! — Egy 6-8 forintos export étkezési alma támogatás elő­mozdíthatná a jelenleg talán el sem kezdett szállítási szerző­déskötéseket a környező orszá­gok kereskedőivel — véleke­dett Kerék Tibor nyírbogdányi termelő. — Ez pedig mozdíta­ni tudna a megyei léalma-fel- dolgozók jelenlegi, a felvásár­lási áraikkal kapcsolatos me­rev állásponján is. Ha ugyanis ez utóbbi téren nem lesz válto­zás könnyen elképzelhető, hogy kiáramlik a megyéből az ipari alma. — Ne is adjanak a megyei feldolgozók még 12 forintot sem a léalmáért — fűzte hozzá nem kis éllel Hajzer András ugyancsak nyírbogdányi al­másgazda — Néhány év múl­va aztán majd bezárhatják az üzemeiket és egy aktatáskával a kezükben szépen elballaghat­nak a megyéből. Szakszón Sándor Mátészal­káról a gyümölcsfeldolgozó üzemek kartellbe tömörülését bírálta. Szerinte már a meggy felvásárlásánál megállapítható volt a felvásárlók egymás kö­zötti naponkénti áregyeztetése, amihez hasonló történik most az ipari alma esetében. Pedig a piaci versenyszabályok tiltják a kartellek alakítását. Ezért ja­vasolta a termelőknek, fordul­janak a versenyhivatalhoz or­voslásért. „Az állam kivonult a piacról, s hagyta, hogy a termelési költ­ségek elszabaduljanak. Most a termelők joggal várják, hogy segítséget kapjanak a drágán előállított almájuk értékesíté­sének megkönnyítésében. Az­az a támogatással a kormány kedvet csináljon az alma inten­zívebb kereskedelméhez az idei meggy, uborka, szilvafel­vásárlás busás hasznával már úgy látszik jóllakott felvásár­lóknak. Az egyre-másra szót kérő, vagy éppen egymás szavába vágó almatermelők olykor az ágazat kérdéseit meghaladó, szélesebb értelemben vett bel- poltizálásba is átcsaptak, fel­emlegetve az energiaipar pri­vatizációjától kezdve sok min­dent egészen a zsidókárpótlá­sig. Ám a közel három órásra nyúlt eszmecsere végén, némi­leg lehiggadva az almásgazdák arra az álláspontra helyezked­tek: meg kell várni a szeptem­ber 19-i tárcaközi bizottsági ülés döntését az almatámoga­tás ügyében. A termelők természetesen igyekeznek a kereskedőkkel együtt maguk is mindent meg­tenni a fellelhető — belső és külső — piacok felkutatására, a jó termés ugyanilyen minősé­gű áruként való átmeneti meg­őrzésére. Azonban azt látnia kell a kormányzatnak is, hogy egy „rázós szüretnek” csakis a termelők lehetnek a legna­gyobb vesztesei, akik azonban — miközben elszántak—min­denképpen számítanak a kor­mány segítségére. Annál is in­kább, mert miként az Alma Terméktanács vezetése is rá­mutatott, amikor a friss gyü­mölcstől év elején elvették az illetékesek az exporttámoga­tást, azt az ígéretet adták, hogy szükség esetén ősszel újra átte- ■ kintik ez ügyben az almafron­tot. Ennek most eljött az ideje.---------------------------------1 A Taiwani... ...Külkereskedelem-fej­lesztési Tanács budapesti irodája szervezésében üz­letember-delegáció érkezik Magyarországra, melynek tagjaival szeptember 30-án 10 és 17óraközöttaRadis- son Hotelben találkozhat­nak az üzleti szféra hazai képviselői. (KM) A legmagasabb... ...pontszámot az Egervin Rt. 1987-es évjáratú egri bikavére kapta azon a bor­versenyen, amelyen Ma­gyarország legkiválóbb borkínáló pincérei értékel­ték Egerben. (MTI) EZA bolt nyílt Pécsett Az árukat mindenütt közvetlenül az előállítóktól vásárolják fel Pécs (MTI) — A harmadik világ hátrányos helyzetű tér­ségeivel folytatott méltányos kereskedelmet szolgálja az e szellemben működő EZA vi­lágméretű üzlethálózat első magyarországi boltja, me­lyet szombaton nyitottak meg Pécsett. A városháza földszintjén talál­ható, a Világkapocs nevet vise­lő üzletben az afrikai, ázsiai és latin-amerikai kistermelők eg­zotikus népi- és iparművészeti termékei mellett a munkanél­küliséggel küzdő Baranya me­gyei térségek kézműves áru­cikkei is megtalálhatók. Az árukat közvetlenül előállítóik­tól vásárolják fel, kikerülve a lánckereskedelmet, aminek hasznát a termelők élet- és munkakörülményeinek javítá­sára fordítják. Jean-Marie Krier, az Auszt­riában már nyolcvan üzlettel működő EZA-hálózat vezető­je, a pécsi bolt létrehozásának legfőbb külföldi segítője a megnyitón elmondta: a világ elmaradott térségeivel való „fair kereskedés” gondolata Hollandiában született meg, s 1959-ben alakult az első tár­saság, amely a közvetlenül a termelőktől importált árut saját üzleteiben értékesítette. Euró­pában ma már háromezer ilyen bolt működik. Az immár magyarországi üzlettel is rendelkező világhá­lózat célja, hogy biztos piacot kínáljon a harmadik világ azon termékeinek, amelyek kelen­dők ugyan, de hagyományos exportjuk nem fejleszti az azo­kat előállító olcsó munkaerő életkörülményeit. Egyelőre Afrika, Ázsia és Dél-Amerika 17 országából érkezett faragá­sok, kerámiák, szőttesek, bőr­áruk, hangszerek, játékok vala­mint a Baranya megyei kézmű­vesek által készített fonott, szövött, faragott cikkek alkot­ják a „Világkapocs” kínálatát. A halál kapujában A halálfolyosó újabb áldozatokra vár? Vincze Péter felvétele Kisvárda (V. P.) — Olva­som a MÁV Rt. vezérigaz­gatóság értékelő jelentését az ez év első felében bekö­vetkezett személyi sérülé- ses balesetekről. A tények szomorúak. A meghaltak és megsérültek számának kis­mértékű emelkedését bizo­nyítják a statisztikák. Mint a jelentésből kitűnik legin­kább azok estek áldozatul, akik mozgó vonatra ugrot­tak fel, illetve a vonatok megállása előtt ugrottak le, valamint tiltott helyeken próbáltak átjutni. A tiltott helyen való átjutásnak Kis­várdán is van egy veszélyes gócpontja, ahol eddig már több, s a közelmúltban egy újabb halálos tragédia tör­tént. Sokan a felüljárón va­ló gyaloglást elkerülve a ré­gi szervizút nyomvonalán próbálnak átjutni a síneken a túloldalra a kórház vagy a városközpont irányába. A várost Vásárosnaménnyal összekötő út felüljáróján biztosítottak a közlekedés feltételei. A régi szervizutat kerítéssel zárták el a forga­lom elől. A kerítés nem ma­rad fenn sokáig, mert vala­kik mindig letapossák. A közelmúltban történt halá­los balesetet követően a ke­rítést még őrizték is. Addig ép is volt. Az őrzés meg­szűntével, újabb halálfolyo­só alakult ki a tanulságok le­vonása nélkül. Ott közle­kednek a gyalogosok elfe­lejtve a rájuk leselkedő ve­szély, talán egy újabb halál­eset bekövetkeztéig? Job­ban vigyázzunk életünkre. !\d I p O Uci jI 11. Cj y lllflffflllsll ül v. H ül > ffül B H üüü Tőzsde Index (ideiglenes) 1996. szeptember 17-én: 3531,97 (+0,26) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. szeptember 17. Valuta Deviza Kanadai dollár. 113,61 115.83 114.69 Pénznem _____Vétel Eladás Közép árt. Kuvaiti dinár 519,03 52933 524,17 Német márka 103,01 105,07 104,06 Angol font 242,32 247,08 247,56 »vég korona 24.06 2454 24.29 Ausztrál dollár 125,02 125.42 133.95 Olasz lírádOOfll 102.14 104,16 103.03 Belga franki 100) 500,49 510,51 505,47 Osztrák se. 14,64 14,94 14 79 Dán korona 26,76 27,30 27,02 Port. esc.l KKtl 100.90 102.90 101.79 Finnmarka 34.18 34.86 34.51 Spanyol pesilöOr 122.26 124.68 123.35 Francia tank 3030 30,90 30,59 Svájci frank 125.39 127.91 126.67 Holland forint 91,92 93,76 92,82 Svédkor« 23.47 23.93 23,74 ír font 250.61 255,55 253,09 i USA dollár 155.71 158,77 157,20 Japán jen (100) 141,34 144,16 142,71 fel' 195.11 198,99 197,07 |SS | Betétek § Hitelek j | x | § I í 1. Budapest Bank 15,0 18,0 19,0 19,0 - ­18,0 20,0 21,5 21,5 ­2. MH8 20,25 ; 20,5 21,25 21.7S 25 25 26,0 «I t« löl tói - - i 28,5 3. Postabank - - 19,0 22,0 ­töl 4. OTP Bank 19,0 21,0 17,0 19,0 28,0 28,0 28,0 20,0 22,0 33,0 33,0 | 33,0 j 5. Mezőbank 19,0 20,25 19,75 20,05 26,0 26,0 26,0 tói töl töl töl - ­6, Kereskedelmi 8. 20^5 21,5 20,2$ 21,5 28,0 28,0 28,0 7. Corvinbank 20,75 22,5 21,25 22,5 30,5 30,5 30,5 8, Konzumbank 214» 224) 20,0 21,0 27,5 27,5 27.5 tol 9. INC Bank 18,25 20,0 19,75 20,5 ­.... 19,5 21,25 20,75 21,5 ... 10. CIB Bank* 20,5 2t 204 21 ­A Magyar Nemzeti Bank alapkamata: 24.5% Betéti kamatok magánszemélyek részére 500 000 Ft-tól Betéti kamatok gazdálkodó szervezetek részére 5 000 000 Ft-tól A kamatok százalékban, egyéves időtartamra vetítve értendők. A betétek és hitelek részletes feltételeiről, í speciális konstrukciókról a bank fiókok adnak felvilágosítást. LA Budapesti Értéktőzsde 37. heti forgalma 1996. szeptember 9-fől szeptember 13-ig j Részvény neve | Üzletek Árfolyam Értékpapír Minimumár Maximumár Átlagár Elűző heti Változás száma értek Ft darab átlagár i JEGYZET! KUK,ok; BorsodChem Rt. 1 331 875 576040 151 162 2 810 2 655 2 896 2 842 - 54 Cofinec 85 634 842 830 71 329 3 595 4 520 4 450 4 874 424 I Danubiust«. I 272 534292 750 91 512 2 850 3 000 2 919 2 797 - 122 1 Duna bolding I 7 2 760 300 189 7 300 7 350 7 302 7 300 - 2 I EGIS Gyógyszergyár Rt. 1 153 1 195 782 250 54 293 10800 11 100 11 012’ 10 757 - 255 | Fotex Rt. 49 15 937 408 70668 110 114 113 112 - 1 1 Graboplast Rt 1 44 87 992 090 9126 4 740 4 920 4 821 4699 - 122 f Ibusz I 10 1 845 900 1 151 800 950 802 0 0 § Konzum ' 1 29000 50 290 290 290 299 0 1 MÓL Rt. 296 530 313 360 181 894 1 430 1 500 1 458 1 497 39 1 OTP Rt. I 362 1 171 095 610 237 958 2 325 2 560 2 461 2 588 127 1 Pannonplast f 48 528196 080 52 389 5 000 5 050 5 041 4 903 - 138 1 Pick Szeged Rt I 86 194149 710 13 848 6 850 7 065 7 010 6 902 - 108 g Prímagáz 80 315 016 180 26 696 5 725 5 950 5 900 5 328 - 572 I Richter Gedeon Rt ff 264 2 959 585 820 172 948 8 000 8 760 8 556 8 648 92 j Soproni Sörgyár I 24 2 949 160 718 2 000 2 100 2 054 2 072 18 I TVK I 503 674 029 570 249118 1 330 1 370 1 353 1 349 - 4 | Zalakerámia I 12 47 209 050 3 372 6 995 7 025 7000 6 982 -18 1 ZWACK Unikum | 11 2 444 050 439 2 650 2 800 2 784 2 819 0 | FORGALMAZOTT! KATEGÓRIA I . Agrimpex (névre sz.) i 1 108 000 3 18 000 18 000 18 000 17 167 - 833 | Balaton Fűszert 7 449 400 65 3 200 3 600 3 457 3 200 - 257 1 Bonbon Ftemingway 1 556 400 535 520 520 320 0 0 >l Csopak I 9 2 436 400 1 110 1 050 1 140 1 097 1 101 4 | Domus I 16 5 084 790 6 723 330 400 378 330 - 48 íj ERAVISRt. I 15 2 441 800 304 4 000 4 050 4 016 4 032 16 § Garagen» I 4 440 000 125 1 600 1 800 1 760 1 850 0 | Global 7 777 000 270 1 420 1 450 1 439 1 424 - 15 1 Globus Konzervipari Rt. 14 12 356 140 5 996 1 030 1 040 1 030 1 043 13 j Goldsun H tőipari Rt. 25 2538600 7615 150 200 167 177 10 1 Ftorizon-Multipian 87 123 518 276 295 583 197 229 209 190 - 19 g HUMAN Rt. 337 317 895 350 63 194 2 200 2 740 2 515 2 098 - 417 I Hungagent n. 1.2 66 000 94 300 460 351 600 0 í| Inter-Európa Bank Rt. 42 74 908 000 1 065 35 000 35 550 35168 36 015 847 I Martfűi Sörgyár I 5 41 582 500 10 400 1 950 2 000 1 999 1 991 - 8 Í Pannon Váltó Rt. 31 5 068 770 4 129 600 620 614 600 - 14 I ! Pannonflax f 17 3 774 680 4 258 400 500 443 390 53 íj Összesen I 3 258 10 368 049 264 1 790 329 Kárpótlási jegy 4H4 631 431 420 (.12 1.47 491 550 315 480 A fenti adatokat a Budapesti Értéktőzsde információi alapján közöljük.________ |

Next

/
Oldalképek
Tartalom