Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-14 / 215. szám

1996. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT

WWIW8IMg|88WM888888888BMW888888888888gH88888888Wg8i888888888888888888W88888888888888888888S

Napkelet • A KM hétvégi melléklete

A török háborútól a millenniumig

A múzeumi kiállításon a Rákócziak mesés gazdagságáról kincstáruk néhány darabja ad fogalmat

K

ét évszázadnyi magyar történelem, amelynek középpontjában azt követően, hogy a török kiűzése után megkezdődött Magyarország újjáépítése, a nemzeti lét megteremtése, a függetlenség elnyerése, a polgárosodás áll. Ezzel a korszakkal, a 18-19. századdal foglalkozik a Magyar Nemzeti Múzeum, Szent Istvántól a millenniumig című új, állandó tárlatának második egysége, amely A török háborúk végétől a millenniumig címet viseli.

Meghatározó esemény a 18. század elején a Rákóczi-szabad- ságharc, amelynek hatása messze leverése után is megmaradt, inspirált művészeket és írókat, költőket. Számos emlék, térkép, fegyver, katonai felszerelés őrzi e szabadságharc eseményeit Mányoki Adám fest ménye hiteles portré Rákóczi Ferencről. A Rákócziak mesés gazdagságáról kincstáruk néhány darabja, a korabeli nemesi életformáról lakberendezési tárgya ik, bútora ik adnak fogalmat.

Savoyai Jenőnek, az osztráktörök háború fővezé- r é n e k múlhatatlan érdemei vannak a török végleges kiűzésében. Ezt követően Habsburg uralkodók kormányzása

alatt indul meg a nagyszabású építkezés, barokk kastélyok, templomok népesítik be az országot. Habsburg uralkodók — Mária Terézia, II. József — portréi, uralkodói rendeletéi, pénzei, érdemrendjei (Szent Ist- ván-rend), ajándékai sorakoznak a vitrinekben. Egyházi és világi főurak pazar kincstárat, könyvtárakat, színházakat működtettek, képtárakkal mai múzeumok alapjait rakták le. A végtapolcai könyvtár aranyozott bútorai között fellelhető az a baryton, amely Esterházy „fényes” Miklós tulajdona volt, s amely hangszerre Haydn másfél száz darabot komponált.

Barabás Miklós nagyméretű vászna a Lánchíd alapkőletételét ábrázolja — szimbolizálva a reformkor azon törekvéseit, hogy a haza gyarapításában részes legyen főúr és paraszt, köznemes és polgár. A magyar reformot hirdetők - Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos munkásságát jelző könyvek, dokumentumok és személyes tárak az egyik oldalon, és Metternich kan- c e 1 1 á r íróasztala, felette Ferenc császár portréjával, a császári biroda- om a másik oldalon. S közöttük a magyarrá lett Habsburg, József nádor relikviái és portréja. Nem tudni, a hely hiányáNeobarokk ezüst- és elefántcsont-szamovár — G. Goszmann, Pest, XIX. sz. második fele

nak avagy a múzeumi-történészi gondolkodásnak a rovására írjuk az 1848-as forradalom és szabadságharc igen szűkre szabott megjelenítését. Ott van ugyan Länderer és Heckenast nyomdagépe és felette a Tizenkét pont, olvashatjuk a Függetlenségi nyilatkozatot, ott állnak az első felelős magyar kormány bársonyszékei, ott van Kossuth díszruhája és Battyányi Lajos íróasztala, Bem díszszablyája, a pesti nemzetőrök zászlaja, ám kevés a tudósítás a két év hadi eseményeiről, a diadalmas csatákról. Majd a vereségekről, a bújdosókról.

Az is nagy bátorságra vall, hogy egy terembe zsúfoltak mindent, ami a világosi fegyverletételtől a millenniumig történt. Pedig hát a néma ellenállás, a megbékélés, majd a kiegyezés s mindennek történelmigazdasági háttere megérne egy misét. S igazán jelzésszerű a polgárosodó, kapitalizálódó, iparosodó Magyarság és az egyesülő Budapest világvárosi arculatának felvillantása. Kár, mert az állandó kiállítások, mint ez is, hosszú időre szólnak.

Kádár Márta

a km vendége A sportsikerek kovácsa

Kovács Bertalan

A tapasztalatok azt mutatják, nem kell feltétlenül sikeres élsportolói múlt ahhoz, hogy valaki később babérokat szerezzen edzőként. A kísvárdai Mészáros Károly testnevelő tanár életútja is ezt az állítást példázza, igaz az ő fiatalkori, szép ívűnek jósolt labdarúgó-pályafutását annak idején két súlyos sérülés törte derékba.

— Oly annyira komolyak voltak ezek a sérülések, hogy a hetedikes korom óta dédelgetett álom, a testnevelő tanári pálya is majdnem veszélybe került — emlékszik vissza a tanár úr. — Tősgyökeres kisvárdaiként a Császy László Gimnáziumban érettségiztem, s éppen a sérülések miatt nem jelentkezhettem a testnevelés szakra, így lettem földrajz-biológia szakos tanár. A diploma megszerzése után azonban azonnal elvégeztem a testnevelés szakot, majd a TF-en a labdarúgóedzőit is. Első munkahelyem, 1973-tól a záhonyi általános iskola volt. Majd a Kisvárdai SE módszertani előadója, illetve az egyesület labdarúgó szakosztályának technikai vezetője lettem.

Mészáros Károly 1978-ban — az atlétika és az ökölvívás helyi tehetségeire alapozva — sportiskolát alakított a városban. A tanár úr ’80-ban — stílszerűen szólva — igazol át a KSE-től egykori középiskolájába. (Mellesleg, a Császy- ban a sportélet akkor pezsdül meg ismét, amikor az egykori diák, immár tanárként visszatér hajdani sportsikerei színhelyére.)

— A megye legrosszabb kézilabdapályája volt a miénk, mégis bajnokok lettek az iskola lányai. Egy évtizeden át a kézilabda elkötelezettje voltam, igaz négy évnyi középiskolai tanárkodás után átjöttem jelenlegi munkahelyemre, az akkor fiatalnak számító 5-ös számú, a mai Vári Emil általános iskolába — meséli a nem túl régmúlt eseményeit a kisvárdai diáksport sikereinek kovácsa.

A nagyok után a kicsikkel, azaz az általános iskolás lányokkal (a KSE színeiben induló környékbeli iskolák diákjaiból verbuválódott serdülő válogatottal) is sikerült megyei bajnokságot nyernie. Ezután következett, a ta- nár-edzői pályafutása újabb fejezete, a focikorszak, amely a mai Mészáros Károly

napig tart, s

ugyancsak komoly sikerek fémjelzik az elvégzett munka színvonalát.

— Péter András bácsi — aki annak

idején edzőm is volt — a hetvenes évek végén adta a kezembe a Kisvárdai Sport Egyesület focipalántái nevelésének stafétabotját. Az első sikerekre sem kellett sokáig várni, hiszen már 1979-ben a negyedikes korosztállyal az országos döntő 5. helyén végeztünk. Ugyanők két év múlva — megtörve a nyíregyházi focisulisok évek óta tartó hegemóniáját — megyei döntőt nyertek. Ekkoriban kezdtünk el Mudri Béla kollégámmal szervezetten is foglalkozni a tehetségekkel, a versenyeztetésük, csiszolásuk céljából szerveztük meg a mai napig Kisvárdai Focisulit. Tanítványainkkal az idén értük el a legjobb eredményt, Debrecenben nemzetközi tornát nyertünk. Csapatunkat jövő tavaszra Málta-szigetére is várják.

Közben az iskolai testnevelés és tehetséggondozás idő- és energiaigényes tevékenysége mellett Mészáros Károly öt éven át a Kisvárda SE serdülőcsapatának edzői teendőit is ellátta. (A két alakalommal bajnokságot nyert, háromszor ezüstérmes csapatok eredménye önmagáért beszél.) Az irányítása alatt elért sikerek mellett mindazonáltal különösen arra büszke, hogy több egykori tanítványa már bemutatkozott, illetőleg az első számú tartalékok között szerepel az NB 111-as futballcsapatban. Néhány hónapig maga is a KSE kispadjára ült mint edző. A nagypályás foci mellett két évtizeden át — játékosként és szervezőként — a városi kispályás labdarúgók bajnokság részese volt. Sőt, hat évvel ezelőtt ő álmodta meg a Kisvárdai Focinyár országos labdarúgótornát is, amely azóta a nyár legnagyobb tömeget megmozgató rendezvényévé nőtte ki magát.

Főleg környezete unszolására — néhány éve politikai pályára is „tévedt” Mészáros Károly, városi képviselőnek választották.

— Igaz, képviselőként, különösen a mai pénzinséges időkben roppant nehéz eredményt felmutatni — jegyzi meg. — Ezt példázza iskolám tornatermének évek óta halogatott felújítása, valamint körzetem néhány utcájának csatornázása ügyében benyújtott több interpellációm sorsa. Ezzel szemben sikerként könyvelhetjük el a piac viszonylag zökkenő- mentes kiköltözését a belvárosból.

A tanár úr azt vallja: az embernek minden vállalt feladatát felelősséggel kell elvégeznie, legyen szó akár sportról, akár közéletről;

/-N » * W 1/

A szerző jeiveteie ] * 1