Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-14 / 215. szám

1996. szeptember 14., szombat HATTER Divat, vagy kenyérkérdés Ilyen szakmával talán néhány ezer forinttal elkezdhetnek egy kis vállalkozást MWHOOCNHOHtNMCHWX Balogh József Nemes András Elek Emil felvétele Dankó László Nyíregyháza (KM) — Se eleje, se vége azoknak a híreknek-hirdetéseknek, melyek ilyenkor tanév ele­jén különböző tanfolya­mokra invitálják a szak­mára, érettségire, felsőfo­kú végzettségre vágyó fia­talokat. A képzés termé­szetesen nem ingyenes, némelyikre meglehetősen borsos áron lehet bejutni, ám nem biztos, hogy a megszerzett „papír” érté­ke arányban áll a befekte­tett energiával és tőkével. Arra nem vállalkozunk, hogy tanácsokat adjunk: | melyik képzési forma hasznos, s melyik kevésbé az, helyette bemutatunk egy olyat, amelyik esélyt ad akár önálló vállalko­zásra, akár munkahely ! találására. £ mai sorskér­désről szóló kerekasztal résztvevője Béni Mihály, a Nyíregyházi Áfész elnö­( ke, Dankó László étte­remvezető, mesterszakács és Nemes András, a Sip­ka} Barna KKT vezetője. A beszélgetés résztvevőinek foglalkozásából kiolvasható, hogy olyanokról lesz szó, akik a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom területén szeretnének szaktudáshoz jut­ni. Mekkora az érdeklődés, s mit nyújt az intézmény? Papírt szerezni Nemes András: A nyíregyházi kereskedelmi szakközépiskola Sipkay Barna tanfolyamainak hétfői tanévnyitóján közel két­százan voltak, akik komoly ta­nulási szándékkal jöttek el. Volt olyan is, aki azt mondta, nagyon szeretne nálunk papírt szerezni hozzá. Azt mondtam, papírt a papírboltban kell vásá­rolni, mi szakmai munkát tanú­sító bizonyítványt adunk, ame­lyet az egész országban vala­mennyi magánvállalkozó, va­lamennyi gazdálkodó szerve­zet elfogad. 1990-ben kezdtük el a megyében ezt a munkát Mező Gyulával, az iskola igaz­gatójával. Rendkívül nagy igény volt rá, hisz a munkanél­küliek közül is sokan bíztak abban, hogy ilyen szakmával néhány ezer forinttal elkezde­nek egy kis vállalkozást, s ta­lán ebből megélhetést lehet biztosítani a családnak. Azt is láttuk, hogy több, oktatással foglalkozó szervezet vág belé kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szakma okta­tásához, pedig ezek olyan szakmák, amelyek nagy gya­korlati ismeretet igényelnek. És van egy nagyon speciális te­rülete is, a vevővel való foglal­kozás. Dankó László: Amilyen egy­szerű, épp olyan bonyolult ez a feladat. Én a dolgozóimat arra oktatom, s abban teszem őket érdekeltté, hogy vendégcentri- kusak legyenek, a legkisebbtől a legnagyobbig, a gyerektől az öregig egyforma elbánásban részesítsenek mindenkit. A fel­szolgálás, a vendéggel való foglalkozás az étterembe érke­zéstől a távozásig tart, ebben benne van a vendéggel kialakí­tott kommunikáció, a kiszolgá­lás és a fizetés is. Ez mind hoz­zátartozik a szakmához. Ezért csak úgy vállaltam el a gyakor­lati képzést, hogy az az általam vezetett étteremben és kony­hán történjék, s a vendéglátó szakmunkásoknál legalább száz, a szakácsoknál százötven órás gyakorlati oktatást bizto­sítunk. Úgy gondolom, ezt a szakma megkívánja. Béni Mihály: A kereskedel­mi szakmunkásképzővel és szakközépiskolával évek óta jó kapcsolata van szövetkeze­tünknek, hisz mi is nagyon sok tanulót foglalkoztatunk ABC- áruházainkban, s igyekszünk a legjobb oktatókat kiválasztani ahhoz, hogy az ott gyakorlati foglalkozáson részt vevő tanu­lók alaposan megismerjék a szakmát és jó kereskedő vál­jék belőlük. Ugyanezt tesszük a Sipkay Barna Közkereseti Társaság tanfolyamainak hall­gatóival, tanulóik gyakorlati képzését is mi látjuk el étter­meinkben, ABC-áruházaink- ban. Legtöbb fiatal a kórház melletti ABC-ben tanulja a szakma gyakorlati részét. Az elmúlt évben is 150 tanuló szakmai foglalkoztatását ol­dottuk meg. Ez ma már nálunk mintegy oktatási kabinet mű­ködik. Nemes András: Csak egyete­met, főiskolát végzett, szakmai képesítésű szakemberek tanít­hatnak tanfolyamainkon, a ke­reskedelmi szakközép- és szakmunkásképző intézetnek pedig a megyében gyakorlati oktatási kabinetrendszere van. ABC-k, éttermek állnak ren­delkezésre, mi ezekre, az isko­la tanári karára és a megye jó néhány gazdasági szakemberé­re alapozva eleget tudunk ten­ni a követelményeknek. A szakmunkásképzés mellett foglalkozunk középfokú ven­déglátó szakemberek képzésé­vel is, mivel úgy érezzük, hogy ma már nemcsak kiszolgálni kell a vevőt, nem csak termel­ni kell ebben a szakmában, gazdálkodni is tudni kell. Sen­ki nem csak azért végzi ezt a te­vékenységet, mert imádja a fo­gyasztót, azért is, mert ebből akar megélni, tehát nyeresége­sen akarja végezni tevékenysé­gét. Dankó László: Ehhez annyit tennék hozzá, hogy ha valami­kor, most nagyon megnézi a fogyasztó az árakat. Nem sze­retném megmondani, hogy a környezetemben milyen egy­ségekre vonatkozik amit mon­dok, de számtalan esetben el­mondja a vendég: azért nem megy egyik vagy másik helyre, mert az árak nagyon magasak. Nekem egy ilyen beszélgetés nagyon sokat mond, de azt sem felejtem el, honnan is származ­tam. Tudom, hogy nagyon ke­mény munkával szerzett, de alacsony jövedelmű emberek élnek itt és nekem ehhez kell az árakat kialakítani. Én nem va­gyok mohó. Tudom, hogy saját zsebre dolgozom, gazdálkodá­si érdekeim ezt kívánnák, de ha ezt nem tudom összehangba hozni a fogyasztók zsebével, s az árakkal, elűzöm magamtól a vendéget, megnézhetem, hány ebédet főzzek. Most más néz­heti meg, hogy nálam a legol­csóbbak az ételárak a megyé­ben. Nem áremeléssel Béni Mihály: Hogy a követel­ményeknek még jobban meg tudjunk felelni, hogy a gyakor­lati oktatáson részt vevő tanu­lók minél jobban megismerjék a kereskedelmi szakmát, 10 millió forintot költöttünk eb­ben az évben a kórházzal szem­ben lévő ABC-re. A vásárlók kényelmét, a dolgozók, a tanu­lók munkahelyi körérzetét egyaránt szolgálja a légkondi­cionáló berendezés, a szakkép­zés szempontjából azonban fontosabb a számítógép alapú pénztárgépek működtetése. Ez a legkorszerűbb kereskedelmi követelményeknek is megfe­lel, hisz a számítógépes pénz­tárgépek egy központi géppel vannak összekapcsolva, így az értékesítés folyamán a készlet­nyilvántartást is elvégzik. Bár­mely pillanatban megállapít­ható, hogy milyen a bolt árú­készlete, egy-egy áruféléből mennyi van, s ez olyan rálátást biztosít az ott dolgozó boltve­zetőknek és a központi igazga­tásnak is, amely alkalmas lehet az áruhiány kiküszöbölésére, s a legpontosabb kommunikáci­ót lehetővé teszi. Ez a ma itt­hon használt legkorszerűbb technika. Ennek jelentőségét szeretnénk a tanulókkal megis­mertetni. Közös érdekünk, hogy a piacgazdaságban minél jobban képesek legyünk meg­felelni a vevők elvárásainak. Ezt csak a korszerű technikát jól alkalmazó kereskedelmi szakemberekkel tudjuk elérni. Azonos a szakmát tanulni aka­rók törekvése is, hiszen ma már csak a hosszú távon alkalmaz­ható tudás nyújt biztos megél­hetést. Mi ebből úgy is szeret­nénk profitálni, hogy ilyen in­tézményekből kikerült, jól fel­készült szakembereket szeret­nénk foglalkoztatni. Nemes András: Azt is szeret­nénk megtanítani, hogyan le­het a gazdálkodási feltételek­nek megfelelni, de nem áreme­léssel, nem úgy, hogy becsap­juk a vevőt, hanem úgy, hogy megfelelő ismereteket nyúj­tunk a gazdálkodáshoz, ami­ben benne van az adózás, a tár­sadalombiztosítási járulék fi­zetése. az árképzés. Csak így lehet ma jól ellátni a fogyasz­tót, és úgy gazdálkodni, hogy a kereskedő, a vendéglátó, az idegenforgalmi szakember zsebe se maradjon üresen. Ezt szolgálja az a felmenő rend­szer, ami a szakmunkáskép­zésre épülő középfokú képzést ad, ahol a szakmai ismereteken túl a gazdálkodás oktatása is tantárgy. A rendszer harmadik eleme pedig a menedzserkép­zés, amely gyakorlatilag már a piacismeret, a piacszerzés, a piacbefolyásolás, a számítógé­pek alkalmazása köréből nyújt ismereteket a hallgatóknak. E három szakmában olyan isme­retek birtokába juthatnak a hallgatók, mellyfel bátran vál­lalkozhatnak akár egy áruház vezetésére is. Dankó László: Évtizedek óta részt veszek a gyakorlati okta­tásban. A kereskedelmi iskola nappali tagozatához is kapcso­lódok, mint tanulótartó, amió­ta pedig létezik a felnőttokta­tás, én vagyok Nyíregyházán a vendéglátó szakmák bázisa a gyakorlati oktatásban. És ezt szívesen vállalom. Kaptam már vezetőimtől korábban is szemrehányást, hogy miért vállalom, hisz ez rengeteg idő­vel, fáradsággal jár, de én azt mondom, ez nem pénzkérdés. A fiatalokat nevelni komoly szakmai presztízs is. Az utolsó két-három évben nehezen vál­laltam a gyakorlati oktatást, különösen a szakácsok oktatá­sát, mert azt tapasztaltam, hogy nagyon sok szervezetnél folyik oktatás, de nincs, vagy ha van nagyon alacsony szín­vonalú a gyakorlati képzés. Márpedig ezt a vendéglátó szakmát csak elméleti tudással megoldani nem lehet. Sütni, főzni könyvből nem lehet megtanulni, ehhez rengeteg gyakorlat kell. Jöttek már ide olyan bizonyítvánnyal ren­delkező „szakácsok” munkára jelentkezni, akik jóformán konyhát se láttak, természete­sen szóba sem álltam velük. Nem tudom, hogy tudnak bár­hol is munkát találni, amikor legfeljebb elméletben ismer­kedtek meg ezzel a mesterség­gel. Saját kárán Béni Mihály: Sajnos igaz, hogy a kereskedelmi szakmák okta­tásába több intézmény is bele­fogott, s vannak olyan tapasz­talataink. hogy nem megfelelő a hallgatók felkészítése. Ezt én mint munkaadó is tapasztalom, de különösen érzékelik azok a boltvezetők, akik ilyen munka­erőt kapnak. Ez nagy hátrányt jelent a nem megfelelően kép­zett kereskedőnek, de hátrány a gazdálkodó szervezetnek is. S nem egy esetben kerül ilyesmi miatt is kenyértörésre sor. De megérzi ennek á hátrányát majd a fiatal, ha vállalkozásba kezd, mert ott is kiderülnek a felkészületlenségből adódó szakmai hiányosságok. Itt a sa­ját bőrén érezheti azokat a hiá­nyosságokat, amire az oktatási intézményben nem ismertették meg. Az élet azonban formálja az embert, s akit a sors ízig- vérig kereskedő vénával áldott meg, az kénytelen lesz a saját kárán tanulni. Mert a piacgaz­daságban csak a legjobbak nyerhetnek csatát. Lakhatas Esik Sándor r öbh mint 10 éve a la­kosság a legnagyobb építtető, 1996 első félévében a lakossági építé­sek aránya már elérte a 93 százalékot. A gazdasági szervezetek az új lakások hat százalékát építették. A központi költségvetési szer­vek mindössze két lakást, az önkormányzatok pedig 74- et építettek. A Központi Sta­tisztikai Hivatal a lakásépí­tésekkel kapcsolatos most megjelent közleméményé- nek a többi adata akár győ­zelmi jelentés is lehetne. Nem csökken a magánerős lakásépítési kedv. Megyénk, és ebben Nyíregyháza külö­nösen jó számokkal dicse­kedhet. Ez a kommentár azonban mégsem ehhez, hanem a fentebb már említett két la­káshoz szeretne megjegy­zést fűzni. Nehéz elképzelni, miként jöhetett ki ez az ered­mény. Vajon szerepelt vala­mi tavalyi tervben ez a ket­tes szám? Esetleg egy még korábbi előirányzatban ? Nem, viccnek is rossz. Áthú­zódott az átadás tavalyelőtt­ről, vagy még élőbbről? Az építőiparban, mint arra már Petrocelli ügyvéd is rámu­tatott, nincs lehetetlen. No de hagyjuk az oknyomo­zást... Bérlakásra, legyen az ál­lami, vagy költségvetési, mindenképpen szükség van. Amikor a fejlett Nyugatra rácsodálkoztunk, láthattuk, ott sem tudják nélkülözni. A társadalomnak volt, van és lesz egy olyan rétege, amely a leggavallérabb támogatá­si rendszerig sem ér fel sa­ját erejével. Itt és most nem érdemes feszegetni, hogyan kerül ilyen helyzetbe, és mi­ért nem kászálódik ki belő­le. A társadalmi békesség még a méregdrága bérlaká­sok építésével is olcsóbban tartható fenn, mint a lakha­tás elemi szükségletétől is elesett, elesett emberek ba­jai, elégedetlensége kezelé­sének ára. Ha számba vesszük, hová és miként folynak el költségvetési mil- liárdok, azt is meg lehetne mondani miként sokszoroz­zuk meg ezt a gyalázatos kettes számot. Őszi levélhullás Ferter János karikatúrája Félre a közjóval! Szőke Judit A hogy annak idején sztárolták, most úgy agyonhallgatja a sajtó által a közvélemény azt a tényt, hogy a Fővárosi Főügyészség vádiratot nyújtott he a napokban Pa­lotás János ellen az illetékes bíróságon. A fővállalkozót egy rendbeli, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűn­tettével, két rendbeli, az adóbevételt jelentősen csökkentő adócsalás bűn­tettével, valamint magán­okirat-hamisítás vétségével vádolják. A nemrégen még csodált csokornyakkendős tehetség, mondhatnám, kar­rierpélda ezek szerint miu­tán a nyilvánosság előtt el­mondta nagyokos beszédeit, olykor vádjait, hazament, megnyalta a tintaceruzát és... De aztán, úgy látszik, azon ritka, ámde dicséretes eset történt, hogy nem akadt pályatárs, pártprókátor, aki a szárnyai alá nyúlt volna. Nem is lenne ez az egész baj, ha az ilyen típusú kihágások egyediek lennének, s nem egy nagyobb szövevényes összefüggés részei. Úgy lát­szik, elkövetett valami apró hibát, eltért a szokásától, mondjuk valakinek nem jat­tolt, vagy nem annak, akinek kellett volna. Vagy valaki­nek nem tetszett a képe. Vagy valakik már utaztak rá. Lehet, ha nem viszi túl­zásba, ha nem válik kapzsi­vá, esetleg gátlástalanná, akkor még ma is nyugodtan ülhetne a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége elnöki székében. Hiába tartja Palotás Já­nos példa nélkülinek, túlka­pásnak, hogy okafogyottan, idejekorán és megalapozat­lanul vádolják és hiába han­goztatja, hogy ő törvénye­sen cselekedett... A történ­tek semmiképp nem példát­lanok. Volt, van és hála is­tennek lesz is még olyan hír­adás, melyet elégtétellel és nagy megnyugvással vesz a közvélemény tudomásul. Túl sokaknak adatik meg ugyanis manapság a lubic­kolás a gazdasági és politi­ka zűrzavar hullámaiban. Jó lenne, ha gyakrabban kapnák el őket. Én különö­sen azokra fenném a fogam, akik a legártatlanabb arcot vágva hintik a szent beszé­det, miközben fekete lelkűk­ben az dübörög: félre a köz­jóval, elég ha én jól élek! I /•n r a \ 0 m s i í -C*7*T*I i i III Béni Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom