Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-11 / 212. szám
1996. szeptember 11szerda Eredményesen lobbyznak a megyéért Kedden megkezdődött az őszi ülésszak a magyar Országgyűlésben Budapest (ISB) — Miközben az impozáns épület előtt a tűzoltók tiltakoztak romló élet- és munkakörülményeik miatt, a parlamentben megkezdődött a kormányzati ciklus második félévének nyitányát jelző, őszi ülésszak. Munkatársunk két szabolcsi képviselőt kérdezett meg a fejleményekről. Takács Péter (MDF): Nagyon feszült ősz elé néz a parlament és a társadalom. Most ugyan adókedvezményeket ígér a kormány, de a kiszámítható gazdasági folyamatok miatt olyan nyugtalanság fog felhalmozódni különösen az elmaradott térségekben, ami állandóan foglalkoztatja majd a parlamentet. Ha a kormány által benyújtott törvényjavaslatoknak csak a felét, kétharmadát akarjuk megtárgyalni, nem jut majd elegendő idő egy-egy előterjesztés vitájára, ezért korlátozni fogják a hozzászólásokat, ami megint csak feszültségeket vált ki. O Milyen fontosabb törvények megtárgyalása vár a képviselőkre a következő hónapokban? — Mindenképpen le kell zárni az 1995-ös költségvetést, ami bizonyítani fogja, hogy ebben az évben a gazdasági élet szétzilálódott, sem az infláció, sem a bankok konszolidációja nem hozta meg a várt eredményt. Ha ugyanis a zárszámadásból kiemeljük a privatizációból származó bevételt, akkor nem sok marad, csak a magas infláció és a belső fizetési mérleg növekvő hiánya. Ez már átvezet az 1997-es költségvetés tervezetéhez, ami vélhetően nagy vitákat vált majd ki. Nagyon fontos mozzanat lesz az adótörvény módosítása, vagy a nyugdíjreform kérdése is. Ezek megvitatása a parlament kiemelt feladata volna, ha komolyan figyelnénk egymás szavára, és nem automatikusan a 72 százalékos többség fölénye döntene. Kiss Gábor (MSZP): — Meg kell alkotni azokat a legszükségesebb törvényeket, amelyek a gazdasági folyamatok stabilizálásához szükségesek, illetve az államigazgatással, az állam- háztartási reformmal kapcsolatosak. Arra számítok, hogy kemény költségvetési vita elé nézünk. O Ki fog vitatkozni? — Mindenki mindenkivel pártpolitikai hovatartozás nélkül. Azt gondolom, leginkább az önkormányzatok finanszírozását illetően lesz nézetkülönbség, mert a megnövekedett feladatokhoz képest kevés a nekik juttatott költségvetési összeg. Én is azokkal értik egyet, akik azt képviselik, hogy korrekcióra van szükség. Az adózás, az adócsökkentés kérdésében már nagyobb az egyetértés, ettől a beruházási kedv élénkülését várjuk. O A: MSZP-frakció 209 tagot számlál. Meg tudják őrizni eddigi egységüket? — A frakció politikai együttműködését és a lényegi kérdésekben mutatott együttes gondolkodást nézem, akorez valószínűsíthető. Ugyanakkor ez az egység más összefüggésben relatív, hiszen jelentős regionális különbségek színezik az emberek gondolkodásmódját. l7 Milyen eredménnyel tudnak a szabolcsi képviselők lobbyzni megyéjük érdekében? — A lobbyzás nyílt természetű és nem szűkkeblű. Ha figyelembe vesszük a határátkelők, a záhonyi térség fejlesztését vagy az autópálya- és a kór- házépítési programot, akkor azt mondhatjuk, hogy a megye képviselői eredményesen állnak ki a térség felzárkóztatásáért. Több száz egyenruhás tűzoltó tüntetett kedden a Parlament épülete előtt, „Szolgálunk és sorvadunk!", „Ha már koldussá tettek minket, tarisznyát is kérünk hozzá!" és más hasonló feliratú transzparensek alatt. A demonstrálok Gál Zoltán házelnöknek címzett petícióját Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke vette át. A dokumentumban a tűzoltók helyzetük javítását kérik a kormánytól és a törvény- hozástól. A petíciót az Országgyűlés önkormányzati bizottsága szerdai ülésén vitatja meg — tájékoztatta a tüntetőket Kóródi Mária Nagy Gábor (ISB) felvétele Vizsgálódik az Állami Számvevőszék Hosszú vita a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat nyíregyházi beruházásáról Budapest (ISB - D. Á.) — Elkészült Szabó György írásos válasza, sőt Szabó Iván viszontválasza is a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat beruházásaival kapcsolatosan. A népjóléti miniszter téves információkról beszél, a Néppárt frakcióvezetője viszont számos anomáliát sorol fel. Június 4-i parlamenti interpellációjában Szabó Iván felháborítónak nevezte az egyébként nehéz helyzetben lévő Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat több beruházását. A Néppárt frakcióvezetője többek között arra kérdezett rá: miért nem felelt meg az üres nyíregyházi épület a helyi igazgatóság elhelyezésére. Szabó György népjóléti miniszterjúlius 2-án keltezett írásos válaszában leszögezte: az Önkormányzat tulajdonában üres nyíregyházi épület nem volt. Ez a széttagoltság sem a kulturált ügyfélfogadást, sem a hatékony irányítást nem biztosította. és a munkavégzés követelményeinek sem felelt meg. Ilyen körülmények között önmagában nem kifogásolható, hogy az Önkormányzat egy önálló telephely kialakítása mellett döntött, amely alkalmas valamennyi tevékenység megfelelő szintű ellátására. A miniszter szerint téves az az állítás, hogy a nyíregyházi beruházás kalkulált költségeinek 97 százalékát az alapozás elkészültekor fizették ki. A vállalkozói szerződésben a felek 20 százalékos előlegfizetésben állapodtak meg, majd a műszaki teljesítéshez kötött részszámlák alapján történt a díj kiegyenlítése. A kifizetések 1994. december 16.—1996. február 20-ig történtek meg — olvashatjuk Szabó György válaszában. Szabó Iván július 30-án szintén írásban viszontválaszolt a népjóléti miniszternek. Ebben leírja, hogy az interpellációhoz mellékelt egy újságcikket, amely éppen arról szólt, hogy a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat rendelkezett üres épületté! Nyíregyházán. Az Ön- kormányzat viszont semmilyen helyreigazítást nem kezdeményezett emiatt a cikk miatt. A frakcióvezető azt tartja alapvető kérdésnek, hogy egy ilyen szintű döntésbe a Nyíregyházi Igazgatóságot is be illene vonni, s a helyi lehetőségeket elemezve illene a döntést előkészíteni. Ennek nyomait nem találta Szabó Iván sem Nyíregyházán, sem az Önkormányzat határozatai között. Szabó Iván adatai szerint az 1995. március 24-i jegyzőkönyv arra utal, hogy elkészült az alapozás, a beruházás mintegy 10 százaléka. Március 30- án viszont további 54 000 000 Ft került átadásra, ami a 10 millió Ft-os telekárral és a 20 százalék előleggel együtt az eredeti beruházási költség mintegy 92 százaléka. 1995. február 15-én a nyugdíjbiztosító képviselője Nyíregyházán jegyzőkönyvet vett fel az eladóval. Eszerint téves volt a korábbi irodaterületi igény, s a 78 millió helyett 90,5 millió a növelt terület ára. (ÁFÁ-val 124 millió.) A jegyzőkönyv aláíróját semmilyen felsőszintű határozat nem jogosította fel az ár módosítására. Az MDNP frakcióvezetőjének írásos válasza kitér arra is, hogy a felek megállapodása szerint a 10 millió forintos telekár a számlákban fokozatosan levonásra kerül. Ezzel szemben e levonásokra egyetlen számla esetében sem talált utalást a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Pénzügyi Főosztálya. A nyugdíjbiztosító képviselője 1995. február 20- án ..Vállalkozási szerződésmódosítás” keretében rögzítette, hogy a decemberben kifizetett 20 százalékos előleg további 6 millió 116 ezer Ft plusz ÁFA összeggel növekszik, amelyet 1995 áprilisában utalnak át. A pénzátutalások — mint Szabó Iván írja — e dátumnak megfelelően megtörténtek, majd 1995. október 12-én a vállalkozó (eladó) megküldte az Önkormányzat elnökéhez 1995. VIII. 7-re datált levelét, amelyben az elnök hozzájárulását kéri az 1995. IX. 30-i határidő 1995. X. 30-ra történő módosításához. Ezzel párhuzamosan előállt további 36 millió Ft. többletigénnyel. Ez az összeg később kifizetésre került annak ellenére, hogy ezt a módosítást sem hagyta jóvá felsőszintű határozat. 1995. október 15-én a Fő- igazgatóság beruházási felelőse jegyzőkönyvileg rögzítette: a beruházás üteme elvárható szinten áll. A műszaki átadás időpontja előreláthatólag 1995. november 10-re csúszik. A teljes körű átadás időpontja — a kiegészítő megrendeléseket figyelembe véve — 1995. december 15. A jelentős módosításra való felsőszintű felhatalmazásról, illetve ilyen döntésről nincs ismeretünk. 1995. november 10- én a nyugdíjbiztosító által alkalmazott műszaki ellenőr 30 pontos hibajegyzéket állított össze. Az épület átadása 1996 februárjában történt meg. Szabó Iván itt taglalt interpellációja és viszontválasza több más ügyet is vizsgált — így a debreceni és az ózdi igazgatósági épület felújítását. Szabó György már idézett szavai is kitértek ezen pontokra. A miniszter úgy összegezte válaszát, hogy az interpellációban feltett problémákat a tények nem igazolják, azonban a beruházások előkészítésénél, a költségek alakulásának vizsgálatánál tapasztaltak hiányosságokat. Ezért Szabó György az Állami Számvevőszék alelnö- kénél kezdeményezte az ön- kormányzat beruházásainak minden részletre kiterjedő vizsgálatát. ! Hol áll az inga? Dombrovszky Ádám w/.v.'.v,VAV.w.v.vAVíwm.v.v««.v.v.vA\vmVAWJ.,.m\,.VA,m A parlament első két esztendeje közel sem hozott akkora erőátcsoportosulást, mint négy esztendővel ezelőtt az akkori első félidő. Az elmúlt héten az SZDSZ-ből távozó Tölgyessy Péter (Rab Károly mellett) még csak a második olyan honatya, aki a kormánypárti mandátumok számát csökkentette. Érdekes egyébként, hogy mindketten a kisebbik kormány- párti frakciót hagyták el. A szocialisták 209 tagú mamutfrakciója a két esztendő alatt érintetlen maradt. Erre sokféle magyarázat lehet, de annyi bizonyos: roppant fegyelmezett képviselők ülnek az MSZP-ben, s kiszavazásra, tartózkodásra is elvétve kerül sor. Az egyetlen kivételt Szűrös Mátyás jelenti, akiről sokan úgy teszik fel a kérdést: vajon meddig marad még. Pedig a szocialistákkal kapcsolatban is sokszor emlegették: több párt, többféle gondolkodásmód is van ebben a nagy létszámú frakcióban. Ott vannak a szociáldemokraták, a „hajósiak”, a BIT-esek, a szakszervezeti lobby, a népi szárny, a munkástagozat... S mégis, amikor döntésre kerül a sor, valahogy mindig megteremtődik az egység, s ha ehhez a szabaddemokraták is betársulnak, akkor nincs olyan elképzelés, amit keresztül he tudnának vinni. Az ilyen erőből született döntéseknek aztán sajnos 1994-ben is az volt a következménye, hogy a választások utáni új kormány energiájának jó részét az előző négy esztendő törvényeinek módosítgatására fordítja... De vajon várható-e egyáltalán, hogy a politikai váltógazdálkodás szabályai érvényesülnek 1998-ban, és ismét a másik oldalra billen az inga? Igazi fogódzók híján az ember kénytelen a közvéleménykutatási adatokra hagyatkozni. Ezek szerint már jó ideje az MSZP és a kisgazdák felváltva vannak az élen. Kevésbéfeltűnő, annál inkább meggyőző azonban, ahogy a fiatal demokraták szinte hónapról hónapra egy-egy százalékot növekedve törnek előre, s már közvetlenül felzárkóztak az MSZP és az FKGP mögé. Messzemenő következtetésekre persze hogy nem alkalmas ez az adat, különösen ha még azt is felidézzük, hogy négy éve az előző ciklusfélidejében még ennél is jobban állt az akkori Fidesz. Most mindenesetre a Polgári Szövetség pártjai—így hárman együtt a Fidesz MPP, a KDNP és az MDF — a pillanatnyi adatok tükrében akár választást is nyerhetnének. Ha persze egyáltalán beszélhetünk Polgári Szövetségről. S ha persze egyáltalán látnánk egy olyan partnert, akivel most koalícióra léphetnének. Parlamenti pengeváltás Budapest (MTI) — A napirend előtti felszólalások sorát Szájer József (Fidesz) nyitotta meg, aki az emelkedő inflációról, a várható áremelések társadalomra gyakorolt hatásáról szólt. Tor- gyán József (FKGP) leszögezte: a kormány egyszerre fosztja ki a termelőket és a fogyasztókat. A koalíció képviselői arra világítottak rá: vége a tervutasításos rendszernek, az árakat nem a kormány, hanem a piac alakítja. Lezsák Sándor (MDF) a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelének legfontosabb megállapításait ismertette, amelyekkel frakciója egyetért. Elmondta: az MDF messzemenően támogatja azt a célt, hogy közösen dolgozzanak a nemzeti értéktudat, erkölcsi értékrend kialakításáért. Az ezt követő napirend előtti felszólalások mindegyike az Országgyűlés munkájával foglalkozott. Az Országgyűlés keddi ülésnapján az azonnali kérdések között megyénk egyik képviselője Takács Péter (MDF) arra várt választ, hogy felkészült-e a népjóléti tárca a szociális indulatok elszabadulására. Az ellenzéki honatya felhívta a figyelmet arra, hogy hazánk északkeleti régiójában az elmúlt időszakban több esetben is történtek atrocitások szociális okok miatt. Válaszában Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára elismerte: az úgynevezett válságövezetekben élőkre kiemelten oda kell figyelni. Hozzátette azonban, hogy a kormányzat a munkanélküliségtől és szociális problémáktól leginkább sújtott területek felzárkóztatása érdekében térségi fejlesztési programokat alakított ki. Az Országgyűlés Kiss Péter expozéjával megkezdte a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A munkaügyi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a parlament előtt fekvő javaslat elsődleges célja a feketegazdaság elleni harc hatékonyabbá tétele. Az előterjesztés állami feladatként határozza meg a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok betartatását és a kihágások szankcionálását, de ellenőrzésre ad lehetőséget olyan területeken is, ahol a legálisan foglalkoztatott munkavállalók érdekeit kell védeni. A felszólalók sorát Benedek Mihály (MSZP) nyitotta meg, aki úgy vélekedett, hogy a törvényjavaslat pontos definíciói elejét vehetik majd a jogértelmezési vitáknak. Mádi László (Fidesz) szerint az új típusú ellenőrzésre az állami apparátus nincsen felkészülve. A törvényjavaslatból pedig nem derül ki, hogy milyen forrásból lesz pénz a szükséges 200 felügyelő kiképzésére. .MEGYÉN INNEN, MEGYÉN
