Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

1996. szeptember 11., szerda HAZAI HOL-IMI Hatvan éven felül nehéz Aszociális gondoskodás főbb jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2.) Nyíreegyháza (KSH Barabás Ivánné) — Házi segítségnyúj­tásban (étkeztetés nélkül) 464 fő részesült, számuk százzal több az előző évinél. Mindkét ellátást (étkeztetést és házi segítségnyújtást is) egyidejűleg 1319 személy kapja, háromnegyedük 70 éven felüli, kétharmaduk nő. Az alapellátásban részesülők közül 240 fő rendszeres szo­ciális segélyt is kap, tartós bentlakásos intézeti elhelye­zésre 16-an várnak. Az alapellátás 1995. évi műkö­dési költsége 180 millió forint volt, melynek alig több mint egyharmadát tették ki a térítési díjak. Az 5865 ellátott közül 335-en nem fizetnek térítési dí­jat, de az egy főre jutó térítési díj havonta alig haladja meg az ezer forintot. Az idősek klubjai A nappali ellátást nyújtó intéz­mények elsősorban a saját ott­honukban élők részére biztosí­tanak lehetőséget a napközbe­ni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükség­letek kielégítésére. 1995. év végén a megyében 124 idősek klubja és 3 fogyaté­kosok nappali intézménye mű­ködött 3041 ill. 80 férőhellyel. Az idősek klubjai teljes kihasz­náltsággal működnek, a fogya­tékosok intézményeiben a fé­rőhelykihasználás 126 százalé­kos. A nappali ellátás intézmé­nyeinek működtetése egy év alatt 247 millió forintba került, aminek a térítési díjak az ötö­dét sem teszik ki. Egy fő ha­vonta átlagosan mintegy 1300 forinttal járul hozzá ellátásá­hoz. Támogatások Az önkormányzatok — a szo­ciálisan rászorulók részére—a jövedelem kiegészítésére, pót­lására rendszeres vagy eseti jelleggel pénzbeni vagy termé­szetbeni támogatást nyújtanak a törvényben, vagy önkor­mányzati rendeletükben meg­határozott címeken és feltéte­lekkel. Szabolcs-Szatmár-Be­reg megyében tartósan a leg­magasabb a munkanélküliség, ezért a munkanélküliek jöve­delempótló támogatása ki­emelt jelentőségű, melyet 1995 decemberében 24 075 személy kapott. Év közben mintegy 14 ezer személynek szűnt meg a támogatottsága, miközben közel ugyanannyi volt az újonnan megállapított eseteké. Munkanélküliek jöve­delempótló támogatására egy év alatt több mint másfél milli­árd forintot fordítottak a me­gyében. Az önkormányzatok a jöve­delemmel nem rendelkezők közül több mint 2800 személy­nek folyósítanak rendszeres szociális segélyt. Összesen 154 millió forint jutott e célra, így az egy támogatottra jutó havi összeg 5 ezer forint körü­li volt. A támogatottak közül minden második munkavál­lalási korú, kétharmaduk a községekben él, háromnegye­dük nő. A tartósan magas mun­kanélküliség, a jövedelmi vi­szonyok differenciálódása, a növekvő közüzemi díjak és energiaárak következtében egyre több család kerül olyan helyzetbe, hogy nem tudja fe­dezni lakása üzemeltetési költ­ségeit. 1995-ben az előző évi­től három és félszer több. közel 21 ezer személyt részesítettek az önkormányzatok lakásfenn­tartási támogatásban. Az e cél­ra felhasznált összeg 166 mil­lió forint volt, így az egy támo­gatottra jutó évi átlagos összeg harmadára csökkent és alig ha­ladta meg a 8 ezer forintot. A támogatások kétharmadát pénzbeni, egyharmadát termé­szetbeni formában ítélték oda. Ápolási díjak Az érintettek több mint fele egyszer, negyede egész évben havi rendszerességgel kapta a támogatást. A lakásfenntartási támogatásban részesülők 80 százaléka munkaképes korú volt, átlagjövedelmük messze elmarad a jogszabályban felső határként megjelölt értéktől. Átmeneti segélyt a települési önkormányzat a létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére nyújt. 1995-ben a me­gyében 58 ezren kapták ezt a támogatást, összesen 240 mil­lió forint összeget. A segélyezettek száma egy év alatt 10 százalékkal csök­kent, a felhasznált összeg 18 százalékkal növekedett, de egy támogatottra így is csak 4156 forint jutott. Ä támogatások kétharmadát pénzben fizették ki. A támogatottak háromne­gyede egyszer, tizede kétszer kapott az év folyamán segélyt. Temetési segélyt 5028 sze­mélynek nyújtottak az önkor­mányzatok, átlagosan mintegy ötezer forintot. A helyi önkor­mányzatoknak 340 esetben kellett vagyontalan személyek közköltségen történő eltemet­tetéséről gondoskodniuk. Egy- egy köztemetés költsége 20 ezer forint körül alakult. Ápo­lási díjat 1493 személy részére állapítottak meg, tartósan gon­dozásra szoruló személy ottho­ni ápolását ellátó hozzátartozó részére. Ennek havi átlagos összege 6254 forint volt. Köz- gyógyellátási igazolvánnyal év végén 28 987-en rendelkeztek a megyében, több mint felük alanyi jogon, a többiek méltá­nyossági alapon. A méltányos- sági alapon ellátottak után az önkormányzatok 84 millió fo­rintot fizettek be a társadalom- biztosításnak, így egy-egy iga­zolvány átlagosan 6058 forint­nyi kiadást jelentett. Egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolványt 5395 esetben állítottak ki, olyan szo­ciálisan rászoruló személynek, akik e szolgáltatásokra a társa­dalombiztosítási törvény alap­ján nem szereztek jogosultsá­got. Vádirat Budapest (MTI) — A Fő­városi Főügyészség vádira­tot nyújtott be kedden Pa­lotás János ellen a Pesti Központi Kerületi Bírósá­gon. A főügyészség tájé­koztatása szerint a vállal­kozót egy rendbeli, az adó­bevételt különösen nagy mértékben csökkentő adó­csalás bűntettével, két rendbeli, az adóbevételt je­lentősen csökkentő adócsa­lás bűntettével, valamint magánokirat-hamisítás vétségével vádolják. Palotás János az MTI kérdésére elmondta: példa nélkülinek tartja, hogy bűncselekménnyel vádol­ják, mielőtt adóvitája az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­ző Hivatallal lezárult vol­na. Az eljárás ugyanis oka- fogyottá válik, amennyiben a közigazgatási bíróság döntése kedvező lesz szá­mára. Bérre várva Budapest (MTI) — A bel­ügyi dolgozók szakszerve­zete (BDSZ) aggasztónak tartja, hogy a Költségvetési Intézmények Érdekegyez­tető Tanácsának (KIÉT) legutóbbi ülésén sem sike­rült megegyezni a közal­kalmazottak ez évre terve­zett 19,5 százalékos kere­setnövekedésének teljes végrehajtásáról. A szakszervezet tapasz­talatai szerint azonban az elmúlt háromnegyed évben a belügyi közalkalmazot­tak keresete csak 9 száza­lékkal, a rendvédelmi szer­veknél dolgozóké pedig 7,5 százalékkal nőtt az idén. I Országos nagytakarítás Budapest (KM) — Az elmúlt évi Takarítási Világnap sikere adott biztatást a szervezőknek ahhoz, hogy idén is országos nagytakarításra hívjanak min­denkit, aki a környezetért sze­retne valamit tenni. A szerve­zők — Skerletz Iván (Magyar Tájfutó Szövetség), Monspart Sarolta (Nemzeti Egészségvé­delmi Intézet), Peták István és Balogh László (Magyar Turis­ta Egyesület). A felhívásuk lényege: első­sorban az erdőkben, a turista utak mentén, tisztásokon, lige­tekben, patakok partján, par­kokban, hétvégi telkek környé­kén kellene elkezdeni a takarí­tást. Hívnak minden jóérzésű pol­gárt, de különösen számítanak a szervezett természetjárókra, a természeti sportokat űzőkre, cserkészekre, iskolásokra, ter­mészetvédő csoportokra és ter­mészetesen mindazokra, akik csak úgy kedvtelésből, a csa­láddal, baráti társasággal ki-ki- ruccannak egy kis sétára, ki­rándulásra a természetbe. A szervezők tudják, elsősorban nem a természetkedvelő embe­rek szemetelnek, de a termé­szet mellett elsősorban ők szenvednek a mindenütt, a leg­lehetetlenebb helyeken is föl­bukkanó szeméttől. Kémek mindenkit: szánja­nak egy napot a „nagytakarí­tásra, szeptember 21-ét szom­batot vagy 22-ét vasárnapot. Már az is nagy dolog, ha felke­rekedik a család apraja-nagyja vagy a baráti társaság, s a ki­ránduláson útjukba eső szeme­tet összeszedik. A szervezett természetjárók, természetvédők, iskolák, cser­készcsapatok egy-egy csoport­ja válasszon ki egy-egy terüle­tet, melynek megtisztítását cé­lul tűzi ki. Ezekben az esetek­ben jó, ha előzetesen megbe­szélik a polgármesterrel, vagy a területért felelős erdésszel, hol gyűjtsék össze a szemetet, melynek elszállításáról vagy az önkormányzatnak, vagy az erdészetnek kell gondoskod­nia. Különösen hatásos lenne az a módszer, ha egy-egy tele­pülésen valaki élére állna a nap megszervezésének, a jelentke­ző csoportokat így különböző pontokra lehetne irányítani. Külön oda kellene figyelni a hétvégi telkes vidékekre, ahol a kerítések mögött, az erdők szélén emelkednek a szemét­halmok. Jó lenne felébreszteni az üdülőtulajdonosok lelkiis­meretét, hogy ők is mozdulja­nak meg. A közös takarításhoz játék is kapcsolódik: szeptember 21- 22. után levelezőlapon kell el­küldeni a Takarítási Világnap címére (Budapest, 1465 Pf. 1830), kik, hányán és hol szed­ték a szemetet. A polgármes­ter, az erdész vagy a természet- védelmi vezető, esetleg az egyesület vezetője, a cserkész- vezető aláírása már hitelesíti a lapot. A lapot beküldők között né­hány jelképes értékű ezüst­pénzt sorsolnak ki a televízió nyilvánossága előtt. Közelebb a gyakorlathoz Nyíregyháza (KM) — Az FM Phare-programként már pá­lyázható beruházás fejlesztési és előkészítési projekt célja olyan mintaberuházásokat lét­rehozni EU-támogatással, amelyek tapasztalatai folya­matosan megfigyelhetők és felhasználhatók lesznek ha­zánk EU-gyakorlathoz történő közelítése érdekében, mondta a programmal kapcsolatosan a PRIMOM Vállalkozói Köz­pontban rendezett tegnapi tájé­koztatón Gelencsér Géza az FM Phare-projekt menedzsere. A valójában a biztos lábakon álló és perspektivikus mező- gazdasági alaptevékenységet végző, illetve termelői részvé­tellel történő termékfeldolgozó vállalkozások továbbfejlődé­séhez nyújtandó FM Phare-tá- mogatás pályázatának pénz­ügyi feltételeiről Halinda Ti­bor a program hitel-, és támo­gatás kihelyezésével megbí­zott Mezőbank nyíregyházi te­rületi igazgatója tartott ismer­tetőt. A Phare-támogatásra pá­lyázni szándékozóknak a Me­zőbanknál kell jelentkezniük, ahol igénylőlapot kapnak és felmérik a hitelképességüket. A szigorú feltételek szerint a bank a saját tőke legfeljebb kétszereséig folyósít hitelt, 2-5 év futamidőre, 28-30 százalé­kos kamatra, 2 százalékos ke­zelési költség mellett. A saját erőt (min. 20 százalék) kész­pénzben előre le kell tenni és legalább annyi hitelt fel kell venni, amennyi az igényelt tá­mogatás összege (max. 25 szá­zalék), hogy csak a legfonto­sabbakat említsük. A Mezőbank „startengedé­lye” után kell a vállalkozónak a Dunán innen egyedüliként szakértői megbízatást kapott PRIMOM Vállalkozói Köz­ponthoz fordulnia, ahol a beru­házás profiljának megfelelő szaktanácsadó veszi át a pályá­zat kidolgozását, ugyancsak e program által 80 százalékban támogatott szakértői díjazás el­lenében. Az érdeklődés nagy, az egymilliárdos keret 20 szá­zalékos túljegyzésénél lehúz­zák a redőnyt és következik a pártatlan elbírálás. Brutális gyilkosság Miskolc (MTI) — Nyere­ségvágyból, különös ke­gyetlenséggel elkövetett emberölés vádjával vette őrizetbe a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Rendőr­főkapitányság Horváth La­jos 25 éves budapesti lakost, aki erdőbényei lakásán bru­tális módon meggyilkolta a magányosan élő 66 éves Marton Gyulánét. A rendőr­ség 12 órával a bejelentés után őrizetbe vette a gyanú­sítottat, aki 15 éves korától eddig már hét alkalommal volt büntetve. A főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője el­mondta: a holttestet hétfőn délelőtt 11 órakor fedezte fel az áldozat látogatóba ér­kezett hozzátartozója. A Szerencsi Rendőrkapitány­ság és a tállyai rendőrök, va­lamint a megyei főkapitány­ság forrónyomos csoportja a helyszíni szemlével egy * időben azonnal megkezdte az adatgyűjtést. A vizsgálat során kide­rült: a rablógyilkos élettár­sával egy hétre utazott haza Erdőbényére édesanyjához, aki gyermekét nevelte. A jó­módú asszony hírében álló Mártonná kifosztását egy hónappal korábban tervelte ki, amikor annak szőlőjében bérmunkában kapált. Kilenc métert zuhant Nyíregyháza (KM - K. D.) — Szokás szerint ismert és ismeretlen tettesek ellen in­dult eljárás különféle bűn- cselekmény gyanújával (!), a tények tisztázása még tart. Holtan találtak egy tuzsé- ri férfit az egyik helyi ital­bolt udvarán, de bűncselek­ményre utaló adat nem me­rült fel, a jelek szerint ittas­sága következménye volt megfulladása. Az árok partján órákig fe­küdhetett az a (valószínűleg szintén ittas) porcsalmai férfi, akinek életét nem si­került megmenteni, a men­tőben meghalt. Szerencsétlen baleset ál­dozata lett egy veszprémi férfi a nyírbátori szerszám- gépgyár területén. Egy ki­lenc méter magas, lapos te­tejű épület tetejéről beton­darabokat dobált le, de az egyik kísérletnél elvesztette egyensúlyát, így lezuhant, a helyszínen életét vesztet­te. Életveszélyt okozó testi sértés miatt vonják felelős­ségre az anarcsi 5. Istvánt, aki egy helybeli férfi laká­sán szóváltásba keveredett a házigazdával, majd a vita hevében, érvelés helyett egy késsel mellbe szúrta. Sógora egyik ujját harap­ta le a nyírgyulaji B. János, súlyos testi sértés miatt kell felelnie. Garázdaság miatt indult eljárás a kemecsei L. Ernő ellen, mert a helyi egész­ségügyi központban kiabált, s ittasan az ajtót rugdos­ta. A napokban hírt adtunk a csengeti L. Imre és György sikertelen lopási kísérleté­ről. A nyomozás adatai sze­rint más, ugyancsak tulaj­don elleni bűncselekmé­nyek elkövetésével is gya­núsíthatok, ezért őrizetbe vették őket. A 17 éves tyukodi N. An­dor előbb átmászott egy ke­rítésen, majd a nyitott lakás­ban értékek után kutatott, de a tulajdonos tetten érte. Hasonlóan balsikerű kí­sérlete volt (szerencsére) a mándoki Sz. Andrásnak, akit a biztonsági őrség csí­pett fülön, amikor acélhul­ladékot akart lopni az eper- jeskei MÁV átrakó pálya­udvaron. A nyíregyházi T. Istvánná és A. Károly ismeretlen tár­saikkal a kerítést átvágva mentek be egy újteleki-bo- kori almáskertbe, leszedtek négy mázsa almát, de a tu­lajdonára éjjel is figyelő gazda megzavarta őket. A taktakenézi B. Katalin Nyíregyházán, a vásártéren elcsente egy román állam­polgár táskáját benne 17 és fél ezer forinttal, de lelépnie nem sikerült, mert rajtakap­ták. Csalás miatt vonják fele­lősségre apaszabi V. Pétert, aki még április 9-én az egyik cigányszervezet ne­vében ajánlott szerződést egy nyíregyházi kft. igazga­tójának — állítását hamis okirattal igazolva —, majd elismervény ellenében 75 ezer forintot kért és kapott az „ügyintézés” fejében. Kerékpárlopás miatt felel majd a mátészalkai B. Zol­tán, az ő tette sem maradt ti­tokban. Még csak 14évesamono- ri N. András, de már lopást írnak a számlájára, mivel az egyik záhonyi presszóban egy asszony őrizetlenül ha­gyott táskájából elemelte a pénztárcát, benne 7 ezer fo­rinttal. Színházi tanoda Nyíregyháza (KM - K. J.) — Az MPM színitanoda (SZI-TA). felvételt hirdet 16. életévüket betöltött, színházhoz vonzódó fiata­lok számára. A meghallga­tás: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház; ideje: 1996. szeptember 22. 11 óra. A felvételi követelmé­nye: 5 vers, vagy próza, il­letve színdarabrészlet (mo­nológ) és egy dal. A tanítás kezdete: 1996. október 7. Képzés: hétfőtől péntekig, naponta 15-től 18 óráig. Tantárgyak: színészmes­terség (Csorna Judit), zenés mesterség (Megyeri Zol­tán), művészi beszéd (Ga- dós Béla), színház- és drá­matörténet (Venyige Sán­dor), színpadi tánc (Perjési Hilda), hangképzés (G. Si­mon Zsuzsa). A felkészítés önköltsé­ges; a tandíj összege havon­ta 6500 Ft (negyedévenkén­ti befizetés). Ä tanodával kapcsolatos további részle­tes információk szerezhetők a 42/312-508-as telefonszá­mon. r m v 1/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom