Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-10 / 211. szám

1996. szeptember 10., kedd Hatvan éven felül nehéz Aszociális gondoskodás főbb jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1.) Nyíregyháza (KSH - Barabás Ivánná) — A szociális gon­doskodás iránti igények az utóbbi évek társadalmi-gaz­dasági változásai közepette megnövekedtek. A gazdaság átalakulását tartósan magas munkanélküliség, a jövedel­mek nagyfokú differenciáló­dása, a napi létfenntartási költségek (élelmiszer, ener­gia stb.) emelkedése kíséri. Ezek a jelenségek Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében kü­lönösen elmélyültek, így a szo­ciális ellátó rendszerre évek óta óriási nyomás nehezedik. Az 1993. évi III. törvény értel­mében a szociális ellátás felté­teleinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a felada­ta. A szociális gondoskodás­nak különböző formái létez­nek. Sorozatunkban az intéz­ményi, az alap- és nappali ellá­tás illetve a pénzbeni vagy ter­mészetbeni támogatások ala­kulását mutatjuk be. Önkormányzat, egyház A tartós bentlakásos és az át­meneti elhelyezést nyújtó intéz­mények. A megyei intézmény- hálózat folyamatosan bővült, 1995-ben 65 intézményben 3201 hely volt. A befogadóké­pesség 1993 óta mintegy ötö­dével emelkedett. A helyek 85 százaléka tartós bentlakást szolgál, mindössze 483 talál­ható átmeneti elhelyezést nyúj­tó intézményben. Az intézmények kétharma­dát települési önkormányzat tartja fenn, ezenkívül 9 egyhá­zi és 1-1 magán, illetve közös fenntartású. A települési ön- kormányzatok főként az idős­korúak és hajléktalanok, a me­gyei önkormányzat többségé­ben a betegek és fogyatékosok számára tart fenn intézménye­ket. Az egyházi fenntartású he­lyeken időskorúak, gyermek­korú fogyatékosok és hajlékta­lanok találhatnak menedéket. Magánvállalkozásban egy időskorúak részére létrehozott otthon működik. Az összességében több mint háromezer hellyel rendelkező intézmények kihasználtsága magas, különösen a pszichiát­riai és a szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok elhe­lyezését szolgálóké, ahol az el­látottak száma meghaladja a férőhelyekét. Az intézményekben elhelye­zettek kilenctizedét kötelezték térítési díj fizetésére. A műkö­dés összes költsége 1995-ben meghaladta az egymilliárd fo­rintot, a térítési díjból eredő be­vétel ennek alig háromtizedét tette ki. Az ellátottak közel háromne­gyedének van olyan rendszeres jövedelemforrása, amely ösz- szeg fedezi a térítési díjat. Ez az arány intézménytípuson­ként változó. Jellegzetes a különböző in­tézménytípusokban elhelye­zettek kormegoszlása. Az időskorúak otthonaiban termé­szetesen nyugdíjkorhatáron fe­lüli az ellátottak kilenctizedé, akik közel négytizede betöltöt­te a 80. életévét is. A pszichiát­riai és szenvedélybetegeknél a középkorúak (40-59 évesek), míg fogyatékosokkal foglalko­zó intézményekben a fiatalok aránya meghatározó. A nemek aránya Intézménytípusonként a ne­mek aránya is más és más. Az időskorúak otthonaiban közel kétszer annyi nő él mint férfi, a pszichiátriai betegek otthonai­ban viszont fordított a helyzet. A fogyatékosok otthonaiban viszonylag kiegyenlített a két nem aránya, míg a szenvedély- betegeknél szinte kizárólago­san férfiakat gondoznak. Az intézeti lakók a külvilág­gal és a családdal való kapcso­latának szorosságát, illetve el­szigetelődésüket mutatják a lá­togatottsági adatok. Leginkább az időskorúak otthonában la­kók tudják megőrizni kapcso­lataikat, háromnegyedüket rendszeresen vagy alkalman­ként látogatják. A szakosított intézmények­ben élők kapcsolatai lazábbak, közülük minden másodikat egyáltalán nem, rendszeresen pedig csak minden ötödiket lá­togatják. Az intézményekbe folyama­tos a beutalás. Az év végén tar­tós elhelyezésre 88-an, átme­netire 14-en várakoztak, döntő többségük egy évnél rövidebb ideje. Az alap- és a nappali ellátás. Az otthonukban élő, de önma­guk ellátására nem, vagy csak részben képesek segítését az alap- és a nappali ellátás bizto­sítja. Az ellátásnak ezek a for­mái településtípusonként elté­rőek, a községek különösen az étkeztetést és az idősek klubja­it szervezik sikeresen. Állandó létszám Az ellátásban részesülők szá­ma egyik évről a másikra lé­nyegesen nem változik, bár az alapellátásban harmaduk, a nappali ellátásban negyedük- ötödük egy év alatt kicserélő­dik. Az alapellátás formái kö­zül az étkeztetést és a házi se­gítségnyújtást valamennyi te­lepülésen meg kell szervezni, hogy a szociálisan rászorultak a napi egyszeri meleg ételhez hozzájussanak és az önmaguk ellátására saját erőből nem ké­pesek gondozás nélkül ne ma­radjanak. A csak étkeztetést igénybe vevők száma 1995 vé­gén 4082 volt. Az étkeztetés­ben részt vevők 82 százaléka a 60 éven felüli, hattizedük nő. (Grafikonunk az I. oldalon. A befejező részt lapunk holnapi számában közöljük.) Sorompót a járványnak Főépítész nélkül Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Továbbra sincs fő­építésze Nyíregyházának, mert sikertelenül zárult a posztra kiírt pályázat: egyetlen pályázat sem ér­kezett augusztus végéig a polgármesteri hivatalba. Mint dr. Fazekas János jegyzőtől megtudtuk: újra kiírják a pályázatot (vélhe­tően októberben) s addig a városi főépítészi állást megbízással próbálják be­tölteni. A megbízásról már tár­gyalnak Vincze Istvánnal, a megyei önkormányzat te­rületfejlesztési osztályának vezetőjével. Ha ez a pályázat sikerrel jár, akkor megoldódhat a jelenlegi helyzet. Tészta exportra Kisvarsány (KM) — A kisvarsányi Nadler Kft.- ben megkezdődött a tészta- gyártás szezonja. Egy han­noveri német cég zertifikál- ta, tanúsította, hogy a kft. termékei — levestészta, galuska stb. — megfelel­nek a nemzetközi szabvá­nyoknak. így a kft. ősszel nagy mennyiségű tésztát exportál Oroszországba és Ukrajnába. A lisztexport korlátozásai miatt ennek különös jelentősége van. A kisvarsányi kisüzem most tizenöt embernek ad mun­kát, ám várható, hogy nö­vekszik a hazai és a külföl­di megrendelés, így lehető­séget keríthetnek arra, hogy a létszámot a duplájá­ra emeljék. Nyíregyháza (KM - T. K.) — Szedi áldozatait a vírus által okozott agyhártya- és agyvelő- gyulladás Romániában — adta hírül a napokban a televízió. Az MTI szeptember 5-i, ung­vári keltezésű híre szerint pe­dig az utóbbi öt évben 35-en betegedtek meg gyermekbénu­lásban Ukrajnában, többen, mint az elmúlt két évtizedben összesen. Vajon megyénk la­kosságát fenyegeti-e a két, ha­lálosjárvány? — kérdeztük dr. Kovács Attila megyei tisztifő­orvost és dr. Hangyái Zsuzsa járványügyi osztályvezető fő­orvost. — A vírus által okozott agy­hártya- és agyvelőgyulladás akkor fordul elő, ha a szájon át, élelmiszer és víz közvetítésé­vel fertőződik a beteg — mondta a főorvosnő. — Em­berről emberre nem terjed, te­hát közvetlenül azok sincsenek veszélyeztetve, akik romániai Eger (MTI) — Szabadlábra került K. István, a júniusban kipattant egri gyermekpornó- botrány gyanúsítottja. A Heves megyei bíróság ugyanis a letar­tóztatás meghosszabbítását kérő főügyészségi indítvány ellenére, nem látta indokoltnak a férfi további fogvatartását. Minderről Kakuk György, a Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtószóvivője tájékoztatta az MTI tudósító­ját. A nemzetközi visszhangot kiváltó ügyben, egy szülő beje­Szombathelv (MTI) — A vasi rendőröknek sikerült kettőt le­fülelniük azok közül a szélhá­mosok közül, akik napok óta fondorlatos módon igyekeztek meglopni a külföldi turistákat. Módszerük az volt, hogy egyi­ismerőssel, rokonnal találkoz­nak. Védekezni ellene a sze­mélyes higiéné betartásával le­het. A kórokozó ugyanis jelen van a környezetünkben, de a tisztasággal, a konyhatechno­lógiai előírások betartásával elkerülhető a fertőzés. Az Epinfo nevű, az Országos Népegészségügyi Központ jár­ványügyi információs hetilap­ja szerint Magyarországon a vírus előfordulása nem tér el a korábbi adatoktól. Eszerint az utóbbi 5 évben 102 és 159 kö­zött változik a bejelentett agy- hártya- és agyvelőgyulladásos megbetegedések száma. Me­gyénkben évente 1-2, ha elő­fordul. A járványos gyermekbénu­lás hazánkban pedig megszűnt, mivel a Sabin-cseppek adása gyakorlatilag kivédte ezt a kórt. Dr. Kovács Attila el­mondta: hazánk elsőként alkal­mazta a világon a Sabin-csep­lentése alapján kezdte meg a vizsgálatot a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. Mint kiderült, K. István a saját ügy­nöksége által kiadott erotikus történeteket közlő lapban, va­lamint más sajtótermékekben, hirdetés útján kereste a „foto- modelleket” 16 éves korig. A jelentkező kislányokat — akik rendszerint szülői kísérettel ér­keztek a helyszínre, majd a fo­tózás után értük is jöttek —, először valóban ruhában fény­képezte, de ezután fokozatosan kük valutaváltást ajánlott fel osztrákoknak és németeknek, majd mielőtt az üzletet megkö­tötték volna, két másik társuk is odalépett a valutázók mellé és rendőrökként mutatkoztak be. A megriadt külfölditől el­pek adását. Nemrégiben válto­zott ez az oltási program: há­rom hónapos korukban a Di- Per-Te oltással együtt, injekci­óban, a későbbi életszakaszok­ban pedig csepp formájában adják a gyerekeknek. Mint ahogy az MTI-hír is utalt rá: Ukrajnában azért fordult elő mostanában, mert a gyerme­kek egy része nem, vagy csak később részesül az életmentő védőoltásban. Az ENSZ Egészségügyi Vi­lágszervezete egyébként két éve a gyermekbénulás elleni küzdelmet tűzte célul, s a tag­országok — a Föld majdnem minden népe — az ajánlások alapján dönti el, mennyire érzi magáénak ezt a programot. Ha­zánkban is összehívtak egy megbeszélést a témáról, de a hagyományos védőoltási rend­szer következetes megtartásán kívül még nem született jobb ötlet. rávette őket arra, hogy porno­gráf jelenetekben is szerepelje­nek. A gyerekek ezer és hatezer forint közötti összeget kaptak alkalmanként. Az elvégzett házkutatások során több száz olyan videokazetta, fotó és fo- tónegatív került elő, amelye­ken a 11 és 16 év közötti lá­nyok fajtalankodnak egymás­sal, illetve felnőttekkel. Az is kiderült, hogy volt olyan szülő, aki tudta, mi történik az egri családi házban. szedték az útlevelét és a pén­zét, majd hosszasan „igazoltat­ták”. Később hirtelen megeny­hültek, visszaadták a papírokat és a pénzt is. Csakhogy közben kisebb címletűekre cserélték ki a bankókat. Szabad a gyermekpornó-filmes Lefülelték az álrendőröket Több fizetés a katonáknak Budapest (MTI) — A ter­vek szerint kismértékben növekedhet jövőre a hivatá­sos katonák reálbére, és au­gusztustól 12-ről 9 hónapra csökkentik a sorkatonai szolgálat idejét. Egyebek között erről beszélt a honvé­delmi miniszter Budapesten tartott tájékoztatóján, hét­főn. Keleti György elmondta: a kormány az idén pótlóla­gosan 2,3 milliárd forintot utal át a honvédség számá­ra. Ebből a pénzből 700 mil­lió forint jut a repülőgépek üzemanyagának beszerzé­sére, a fennmaradó részből pedig a légierőnél szüksé­ges felújításokat finanszí­rozzák. A parlamentben ha­marosan tárgyalandó ez évi pótköltségvetés lehetővé te­szi, hogy a kormány garan­ciát vállaljon az Országgyű­lés által már korábban jóvá­hagyott csapatlégvédelmi rakéták és lokátorok beszer­zésénél — tette hozzá a hon­védelmi tárca vezetője. Közlése szerint a szeptem­ber 20-i kormányülésen dől el, hogy végül is mennyi pénzzel gazdálkodhat jövő­re a honvédség. Egyelőre annyi bizonyos, hogy jóval többel, mint a korábbi ter­vekben szereplő 65 milliár­dos összeg. Remény van ar­ra, hogy jövőre az adótábla módosításának hatásával együtt átlagosan mintegy 20 százalékkal növekedjen a katonák fizetése. A közal­kalmazottaknál ennél ala­csonyabb bérnövelés való­színűsíthető. Keleti György véleménye szerint a NATO az első kör­ben valószínűleg Csehor­szágot, Lengyelországot, Magyarországot és esetleg Szlovéniát veszi fel tagjai közé. Az erről szóló döntés jövő májusra várható, ami­kor is csúcsértekezletet tart a szervezet. A tagságból ki­maradók számára pedig el­képzelhető, hogy a béke­partnerségnél szorosabb kö­teléket dolgoznak ki Brüsszelben. A miniszter szerint, ha döntés születik az IFOR-erők mandátumá­nak valamilyen formában történő meghosszabbításá­ról, akkor a jövőben 200- 250 magyar katona marad­na a délszláv térségben a je­lenlegi 400 helyett. Tájé­koztatott arról is, hogy szep­tember második felében Fe- hér-oroszországból megér­keznek az első T-72-es harckocsik, Oroszországból pedig a BTR-80-as páncélo­zott szállítóharcjárművek. Előbbiekből összesen száz, az utóbbiakból pedig há­romszáz darabot kap a hon­védség. A tárca tervei közé tartozik a 9 hónapos szolgá­lati idő bevezetése, amely­hez módosítani kell a hon­védelmi törvényt. Ez valószínűleg foko­zatosan történik majd, és elsőként az 1997 augusztu­sában bevonulókat érinthe­ti. Keleti György utalt arra is, hogy a közeljövőben át­szervezés folytán megszűn­het a minisztériumban az egyik helyettes államtitkári poszt. Lezsák a határon Tiszthelyettesképző Nyíregyházán Nyíregyháza (KM - BG) — A szakmai felkészültség kiváló, a technikai ellátott­ság gyenge—így összegez­te tapasztalatait hétfői, nyír­egyházi sajtótájékoztatóján Lezsák Sándor a Magyar Demokrata Fórum elnöke, aki a vasárnapról hétfőre virradó éjszakát a párt sza­bolcsi vezetőinek társaságá­ban a megye határállomása­in töltötte. A sajtótájékoztatón elis­merően szólt a nyírbátori igazgatóság határőreinek tevékenységéről, akiknek fizetése mélységesen ala­csony, ugyanakkor minden­nap ki vannak téve az attro- citásoknak. Kellemes meg­lepetéssel tapasztalta vi­szont azt, hogy az itt szolgá­latot teljesítők milyen tuda­tosan készülnek az Európai Unióhoz való csatlakozá­sunk utáni helyzetre. Kérdé­ses azonban, folytatta a pártelnök, hogy akkorára si- kerül-e megoldani a határ­őrök utánpótlását. Jelenleg ugyanis a Dunán innen egyetlen tiszthelyetteskép­ző intézet sem működik, a szabolcsi fiataloknak is Sopronban, vagy Körmen­den keli elsajátítaniuk a szakma alapjait. A demok­rata fórum, karöltve a sza­bolcsi vezetőkkel azt szor­galmazza, hogy az Alföld tiszthelyettesképző iskolája Nyíregyházán legyen. A sajtótájékoztatón jelen­tették be azt is, hogy októ­ber 5-én Budapesten, a Par­lament előtt az MDF tünte­tést szervez a kormány hibá­jából ellehetetlenült telepü­lések érdekében. Paradicsomdömping Ki akarják húzni a szezon végéig Nyíregyháza (KM) — Az elmúlt héten hosszú kocsi­sorok álltak a Tiszavasvári úton az EKO Kft. teherbejá- ratánál. A váratlan paradi­csomdömping okáról Kállai Mihályt, az EKO Kft. ügy­vezető igazgatóját kérdez­tük. — A hideg, esős idő mi­att. valamint egy váratlan paradicsombetegség miatt az elmúlt héten napi 70-80 vagon paradicsomot vet­tünk át—mondta a szakem­ber. — A paradicsombeteg­ség szárítja, tönkre teszi a terményt, ezért is próbál­tunk segíteni a termelőknek. A dömping a hét végére le­csökkent, bár korlátlan mennyiségben vesszük át a paradicsomot, amiből üve­ges készítményeket, lecsót, hordós paradicsompürét gyártunk. Az időjárás egyelőre hátráltatja a para­dicsomszedést, de reméljük a szezon október végéig ki­húzódik. _ HAZAI HOL-IMI _ 'XT7*'!") OHEffiTTOTTlFf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom