Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-08 / 185. szám

1996. augusztus 8., csütörtök 12 Kelet-Magyarország KULTÚRA A csengeri püspök Mizser Lajos Nyíregyháza — Ha más­honnan nem is, de Szabó Magda Kiálts, város, kiálts! című, 1971-ben írt, a tévé­ben is bemutatott drámájá­ból ismerjük Hodászi Lu­kács nevét. Ki is volt ő, és hogyan kötődik megyénk- hez? Gyermekkoráról semmi feljegyzés nincsen. Annyi azonban bizonyos, hogy 1580-82-ben Wittenberg- ben tanult, sőt a magyar ta­nulók széniora lett. Majd Heidelbergben folytatta ta­nulmányait. Az Európa- szerte ismert heidelbergi te­ológiai professzorral, David Pareusszal haláláig levele­zett. 1585-ben hazatért, és Báthory István hívására Ecseden lett református lel­kész. Tizenegy év múlva már esperesként Debrecen­ben teljesít szolgálatot. 1604-ben visszatért Ecsed- re, s még ebben az évben a csengeri zsinaton püspökké választják, és rövidesen is­mét debreceni pap. 1609- ben II. Mátyás királytól ne­mességet nyert. Könyörgés közben a szószéken érte a halál 1613-ban. A debrece­niek így siratták el kedvelt papjukat: „Debrecennek ut­cái, sírjatok sorsotokon...” Hodászinak hívták ugyan, mégsem ez volt az eredeti neve (a nemesi leve­lén is hodászi előnév szere­pel, azaz hodászi Hodászi), hanem Simándi. E név alap­ján ősei az Arad megyei Si- mándról kerültek Hodászra. Hogy miként jutott ki Lu­kács pap a német egyete­mekre, nem tudjuk, legfel­jebb valószínűsíthetjük, hogy a Báthoryak segítsé­gével. Ott vehette fel szülő­falujának a nevét, mint ahogy ez akkor tájt a külföl­dön tanuló magyar diákok között szokásban volt. És amikor hazatért, meg is tar­totta. Volt egy oldalági ro­kona, a 17. század közepén szintén püspök Hodászi S. (Simándi) Miklós. Elsősorban a lelkészi, az egyházmegye irányításával járó tevékenység kötötte le energiáját. Viszonylag ke­veset írt. A következő mun­káiról tudunk: Halotti be­széd Báthory István felett (1605), latinul jelent meg „Az igaz hit szabaddá té­tele. Az egyház hatalmáról” című értekezése. A denge- legi zsinatról szóló mű­ve (1606) kéziratban ma­radt. Hírcsokor Bábos... ...Nyári Egyetemet ren­deznek Nyíregyházán a Kö- lyökvárban augusztus 14. és 19. között A programso­rozat célja, hogy a magyar mondavilág és népmesék feldolgozásával a hallga­tók segítséget kapjanak a millecentenáriumi ünnep­ségek megrendezéséhez. (KM) Nyíregyházára... ...látogat a Kolozsvári Ma­gyar Állami Opera. A neves társulat három előadást is tart; augusztus 14-én a Hu­nyadi László, 16-án és 17- én a Csárdáskirálynő című produkciókat mutatják be. (KM) Nemzetközi... ...Gyermek- és Hagyo­mányőrző Néptáncfeszti­vált rendeznek Sátoraljaúj­helyben augusztus 12-21 között. A fesztiválon belga, lengyel, grúz, olasz, hor­vátit, francia, török, bolgár táncosok is részt vesznek. (KM) Jankovics... ...Marcell népmese-illuszt­rációit tekinthetik meg az érdeklődök a Kölyökvárban augusztus 15-én megnyíló kiállításon. A Kossuth-díjas grafikusművész, rajzfilm­rendező tárlatával egy idő­ben a művész ismert rajz­filmjeiből is vetítést tarta­nak. (KM) Krutilla József rajza Közös emlékmű Dunaújváros (MTI) — Közös emlékművet állít Széchenyinek és Kossuth­nak Dunaújváros. A kétala- kos szoborkompozíciót, amelynek tervezésére a ha­zai és a határokon túl élő magyar alkotók számára nyílt pályázatot hirdetett a megyei jogú város önkor­mányzata, az 1848-as forra­dalom 150. évfordulóján, 1998. március 15-én avatják fel. A dunaújvárosiak olyan közös emlékművet szándé­koznak emelni a polgároso­dó Magyarországért eltérő eszközökkel küzdő állam­férfiaknak, amelyben kife­jeződik a történelmi örök­ség összetettsége, ellent­mondásossága, de ugyanak­kor hangsúlyozza a közös erőfeszítést, s kifejezi az el­térő vélemények tiszteletét. A pályaterveket, amelyek leadási határideje 1997. ja­nuár 31., szakmai zsűri bí­rálja majd el. A művészek elképzeléseinek díjazására 1,5 millió forintot szán az önkormányzat. A megvaló­sításhoz viszont társadalmi áldozatvállalásra is szükség lesz. Összepakolta hátizsákját, gépeit a litván származású fotóművész, Normantas Paulius, s engedve a távoli vidékek hívó szavának, útnak eredt. Mindössze annyi hírt hagyott meg számunkra; augusztus 20-án Vilniusban látható legújabb tárlata. Akinek nem áll módjában a litván fővárosba utazni, azt a Néprajzi Múzeum meghívja augusztus 14-én, kedden 15 órára Normantas Paulius; Taimir félszigeti szamojédok című kiállításának megnyitására. A látogatókat dr. Domokos Péter, az ELTE finnugor tanszékének vezetője fogja kalauzolni. A képek október 14-ig tekinthetők meg KM-reprodukció A kalandmester rendőr Szlávik Tünde Nyíregyháza (KM) — Rend­őrnek lenni önmagában is iz­galmas dolog lehet. Bihon Ti­bor életében azonban nem az a legérdekesebb, hogy a számí­tógépes hálózatot felügyeli. A huszonéves fiatalember szá­mos fantasy könyv szerzője, különböző kalandjátékok mes­tere, szakértője. — Amikor az ember 12-13 éves lesz, elfogja a vágy, hogy hős legyen, megmentse a vilá­got, megtalálja azt a gyógy­szert... En magam is átestem ezen. Sokat olvastam, és sorra eljátszottam a szerepeket. Sci- fi-klubokba jártam, később ve­zettem magam is ilyen csopor­tokat. Tizenöt évesen írtam az első fantasy-novel Iáimat. OVoltaképpen mi is az afan­tasy? — A fantasy egy műfaj ne­ve. A science-fictionnal ellen­tétben, ami a tudomány és a technika oldaláról közelíti meg a dolgokat, miközben az űr fe­lé fordul, a fantasy mítoszokon alapszik, itt a földön vagy egy alternatív földrészen játszódik. Ebben a világban az sem lehe­tetlen, hogy vannak varázslók, tündérek, s más, kitalált lé­nyek. O Örkök, troliok. Nehéz egy ilyen nagy fantáziát igénylő könyvet megírni? — Kiábrándító dolgot fogok mondani. Kezdetben hobbiból írtam, első könyvem, a Hold- fénytolvaj hat éven át készül- getett. A konkrét megrendelés hatására villámgyorsan be tud­tam fejezni, s rá kellett jön­nöm: ez egy mókuskerék, ami­ből nem lehet kiszállni. Mit gondolsz, hány könyvet írok én egy évben? O Harmat-négyet? — Inkább 12-15-öt. O Döbbenetes. Az átlagem­ber úgy képzeli, az íráshoz az időn, ötleten kívül ihlet, lelki ráhangoltság szükséges... — Amíg hazasétálok a mun­kahelyemről, utolér az ihlet. Jelenleg augusztus végére ké­szen kell lennem egy orvosi krimivel, egy fantasy re­génnyel és egy novellával, egy történelmi-romantikus regény­nyel, valamint egy 8-12 éve­seknek szóló lapozgatós könyvvel. O Futószalag? — Én vállalom, hogy ez ipa­rosmunka, de erre van igény, megrendelés, ezt lehet eladni. Persze álnéven, hiszen a ma­gyar olvasók csak az idegen csengésű nevekre mozdulnak. Minden kiadó más néven fut­tatja a szerzőket, én műfajok szerint is szelektálok. így összejön a 8-10 álnév: Robert Knight, Bertram Thomas Mcdowell, William Gordon. A történelmi-romantikus íráso­kat női néven kell forgalomba hozni. Ezek megszületésében a feleségem is segít. O lektor, s maga is ír. A fantasyk szintén célzott közönségrétegnek szól­nak. A 14-18 év közöttiek, egyetemisták, főiskolások ke­resik, s egyben ők azok, akik a szerepjátékokat játszák. Ennek lényege Piroska esetén keresz­tül: minden résztvevő meg­személyesít egy karaktert, a kalandmester összefog a far­kassal, kicselezik a kislányt, s elteszik láb alól a nagymamát. — Óvatos becslések szerint is legalább százezren vesznek részt szerepjátékokban. Első­sorban jó kommunikációs készségre, fantáziára, szerep­és játékismeretre van szükség. A terminátor típusúakat, akik mindenkin keresztül akarnak gázolni, hamar kiközösítik a többiek vagy a kalandmester alakítja úgy a dolgokat, hogy saját fegyverük által vesszenek el. Nem célravezető gonosz­nak lenni. A fejlődés, az isme­retek bővülése a cél. A lovag megtervezi saját címerét a he­raldika szabályai szerint, a bo­szorkány óhatatlanul a gyógy- füvek tudósává válik. A várat­lan helyzetek, válságok megol­dása a valós életben is segít a még nem tapasztalt nehézsé­gek legyőzésében. Ennél töb­bet nem is szabad elvárnunk, hiszen ha mégoly kalandos is — csak játék. Film Árpádról Budapest (MTI) — Befe­jeződött a Honfoglalás cí­mű film forgatása. Az utó­munkálatokat augusztus­ban és szeptemberben vég­zik. A mozibemutató a ter­vek szerint december ele­jén egyidejűleg lesz Buda­pesten és Rómában. A film forgatókönyvét Nemeskürty István írta. A produkció konzultáns­szakértője László Gyula történészprofesszor. A fik­ciós történet a középkori le­gendára, Anonymus Gesta Hungarorumára épül, és a honfoglalás több évtizedes folyamatának befejező sza­kaszát ábrázolja az etelközi indulástól a pusztaszeri megérkezésig. Megjelení­tik a legnagyobb magyar történelmi mítoszokat, Emese álmát, a vérszerző­dést, a kijevi és al-dunai csatát, valamint a Verec- kei-hágón való átkelést. A stáb két hónapon ke­resztül készítette a felvéte­leket. Az Árpád vezér sze­repét alakító világhírű olasz színész, Franco Nero öt hétig forgatott Magyar- országon. Álmos vezér sze­repében Sinkovits Imre lát­ható. Történeti mondáink (12.) Meghalt Mátyás király, oda az igazság • Legendái más országokban is ismertek Erdész Sándor Nyíregyháza — Mondáink szerint Mátyás király alacsony származású ember volt, aki az eszét jól használta és uralkodó­ként a szegény nép érdekeit szolgálta. Mátyás királyról szóló mondák és mesék a 17-18. században alakultak ki, amikor a nép visszasírta a régi, szépnek vélt időket. Gömör megyében jegyezték fel, hogy Mátyás ifjúkorában béreslegény volt, és gazdájával együtt végezte a mezei mun­kát. Mátyás minden délben vasasztalról, vagyis fordított ekevasról ette az ebédjét. Egyik nap, midőn ebéd után le­szúrta az ostomyelét, annak végén rózsa nyílott! Mátyás­nak ez égi jelzés volt, hogy be­lőle király lesz. Kárpátaljai rutén monda sze­rint Mátyás egy jómódú pa­rasztembernél szolgált. Előre­látás tehetségével bírván meg­jósolta, hogy belőle király lesz. Gazdája és társai ezért kinevet­ték és sokat évelődtek vele. Akkoriban a királyt választot­ták és nem önszántából lett az­zá. Királyválasztáskor Mátyás a mezőn szántott, hát az égből a királyi korona az ő ekéjére szállott! Ez azt jelentette, hogy attól fogva valóban ő lett a ki­rály. Á néphagyomány Mátyás ki­rályt az igazság bajnokának tartja. Azért járja álruhában az országot, hogy a szántóvető emberek sorsát megismerhes­se, és ha kell,' igazságot tegyen. Mátyás király történetei több­nyire tréfásak, amelyekben az urak ész dolgában is alulma­radnak a parasztemberekkel szemben. Mivel az igazságos király történetei közismertek, ezért most csupán négy monda említésére szorítkozom. Mátyás király három főúr kí­séretében találkozik egy öreg szántóvetővel, volt katonájá­val. Beszélgetésükből a főurak egy szót sem értenek. Az öreg megfeji a három bakkecskét, mivel beszélgetésük értelmét csak háromszáz aranyért közli velük. Egy ízben az urak azt állítot­ták, hogy az ő munkájuk nehe­zebb, mint a szántóvető embe­reké. A király másnap hajnal­ban kapát adatott a kezükbe és a hegyen a földet felfelé kapál- tatta velük. Este az urak már el­ismerték, hogy az ő munkájuk jóval könnyebb, mint a parasz­toké. A kolozsvári bíró a néppel fát hordatott az udvarára és fel is fűrészeltette velük. Mátyás király álruhában éppen arra járt, őt is munkára fogták és fi­zetség helyett huszonötöt ver­tek a hátára. Másnap királyi ru­hában visszatért, a farakást széthányatta és hét darab fán megtalálták a Mátyás feliratot. A bíró elnyerte méltó bünteté­sét. A király megtudta, hogy Cinkotán a pap duplán szedi az adót, ezért magához rendelte. A kántor vállalta, hogy a pap helyett ő megyen Budára. Hol kél fel a nap? — kérdi a király. Kegyelmednek Budán, nekem meg Cinkotán. Mennyit ér a Király? Huszonkilenc ezüst dénárt, mert Jézus harmincat ért. Mit gondol a király? Azt, hogy a pap áll előtte, holott csak a cinkotai kántor. Mit kérsz jutalmul? Azt, hogy a A ia \# 1/ cinkotai icce dupla nagyságú legyen! Ismert szólásunk, hogy Meghalt Mátyás király, oda az igazság! De hogyan halt meg? Egy rutén monda arról szól, hogy Mátyás király na­gyon igazságosan bánt a sze­gény néppel és ezért a nagyu­rak ármánykodtak ellene. Egy­szer egy gonoszlelkű főúr a ki­rályi palotába hatolt és Mátyás király szívébe tőrt döfött. A ki­rály felkiáltott: Csak szorítsd a tőrt, most szorítod ki az ország igazságát. Ki is szorította, mert azóta nem volt igazság az or­szágban és nem is lesz. Mint láttuk, Mátyás király mondáit a történelmi Magyar- ország más népei is ismerik. Egy szlovén monda Mátyás ki­rály visszajövetelét várja, hogy az igazság újra felvirradjon. Úgy tudják, hogy Mátyás ki­rály nem halt meg, hanem egy krajnai hegy üregében rejtőzik. Mikor a szakálla hétszer körül­éri az asztalt, amelynél hívei­vel ül, akkor ismét feltámad, s vele együtt vitéz serege is, amelynek élén diadalra vezeti az igaz hitért vele csatára indu­ló népet. X

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom