Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-05 / 182. szám
12 Kelet-Hagyarorsiág 1996. augusztus 5., hétfő KULTÚRA Gépészek Egerben A szakok igazodnak a kereslethez Miskolc (MTI) — A következő tanévtől főiskolai szintű gépészmérnöki szakokat indít a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara. Miskolcon, Egerben és kellő számú jelentkező esetén más városokban, például Salgótarjánban és Kazincbarcikán is indítanak levelezői képzést. Olyan gépészmérnökök kibocsátása a cél, akik az általános természettudományos és mérnöki ismeretek birtokában gépek és géprendszerek, termelő üzemek speciális gyártási, szerelési és üzemeltetési ismereteit is elsajátították. A képzési szakirányok igazodnak a kereslethez. A tanulmányi idő 7 félév, a felvétel személyes beszélgetés alapján történik. A képzés költsége 2 ezer forint alaptandíj és 7 ezer forint költségtérítés havonta. Sikeres két félév után, a tanulmányi eredményektől függően, az egyetem lehetővé teszi az átjelentkezést a nappali főiskolai szintű gépészmérnöki szak első vagy másod évfolyamára. Az egyetem matematika és fizika tárgyakból ősztől ismét indít úgynevezett nulladik évfolyamos képzést húsz társult intézmény közös szervezésében Miskolcon és Egerben. A tanulmányi idő szeptembertől 1997 májusig tart úgynevezett távoktatásos rendszerben. Májusban a társult intézmények a közösen összeállított anyagú részvizsgák, illetve a záróvizsga eredményét felvételi vizsgaként kölcsönösen elfogadják. Ez annyit jelent, hogy a 20 műszaki főiskola, illetve egyetem műszaki főiskolai karára külön vizsga nélkül felveszik a végzősöket. Mi van messze? Mizser Lajos Nyíregyháza — A kérdésre többféle válasz is lehetséges. Ha az állandó szókapcsolatokat, a szólásokat vesszük figyelembe, akkor pl. a következők: a világ vége, az Óperenciás tenger túlsó partja, Makótól Jeruzsálem, a sánta ebnek Buda stb. Sorolhatnánk tovább is, hiszen a messzeségre ezeknél jóval több kifejezés van nyelvünkben. Most azonban kettőről hadd szóljak! Lehár Ferenc: Cigányszerelem című operettje még ma is nagy népszerűségnek örvend. Azt kevesen tudják, hogy betétdalainak a szövegét Gábor Andor írta. Az egyik így kezdődik: „Mesz- sze a nagyerdő, / Messze száll a felhő...” Később a nagyerdő (így írva!) szót tulajdonnevesítették. És így nagyon könnyen lehetett Debrecenre vonatkoztatni. Tehát Debrecenben a Nagyerdő van messze. És Nyíregyházán mi a helyzet? Sokan népdalnak vélik az általánosan ismert „Házunk előtt bólingató akácfa” kezdetű magyamó- tát, pedig nem az. Alig 60 éve a Magyar Rádió dalpályázatának egyik jutalmazott műve, s 1940-ben jelent meg nyomtatásban is. Irta és zenéjét szerezte: Kókay István. Ő sem gondolta, hogy versének refrénjéből szállóige keletkezik majd, sőt a nyíregyházi kaszárnya országszerte a messzeség szimbólumává vált. Még akkor is, ha ez a kaszárnya napjainkban már nem kaszárnya, hogy mitől (kitől) van messze, az már más kérdés. I Hírcsokor __________________________________________________ Újabb... ...színházi bemutató lesz a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon augusztus 7-én. Szerda este a nagyváradi színház Szigligeti Társulata a Ne most drágám! című komédiát viszi színre. Az előadás 21 órakor kezdődik. (KM) Tárlat... ...nyílik a mátészalkai Szat- már Múzeumban augusztus 5-én 17 órakor. Vencsellei István fotóművész kiállítását Újvári Zoltán egyetemi tanár nyitja meg. Közreműködik a Debreceni Szellemi Szabadlegények együttese. Megjelent... ..Boross Lászlónak, a nyíregyházi tanárképző főiskola tanárának legújabb könyve, a Tokaj-Hegyalja szőlő- és borgazdaságának földrajzi alapjai és jellemzői című terjedelmes monográfiája. (KM) Honfogaló magyarok Budapesten a Műcsarnokban látható Lökösháza (MTI) — A tavaszi lökösházi bemutatót követően előbb Békéscsabán, a Városi Sportcsarnokban volt látható Corvus Kora Róbert: A honfoglaló magyarok című százalakos, 9x5 méteres panorámaképe, június derekától augusztus 20-ig pedig Budapesten a Műcsarnokban látható a Honfoglalás 1100. évfordulója tiszetelére készített nagyszabású festmény. A tervek szerint ezután Sopronba kerül az egyedülálló alkotás, majd pedig a távol-keleti szigetországba, Japánba. A lökösházi festő és szobrász — akinek öt település közterein állnak már alkotásai —jelenleg a solymári zenei általános iskolának készíti el Mátyás király babérkoszorús mellszobrát. A fiatal művész a honfoglalási panorámaképéhez hasonló méretű újabb monumentális festmény megalkotását is tervezi: szeretne támogatókat találni a Hunyadiakat, Jánost és Mátyást, valamint a reneszánszkori Magyarországot ábrázoló művéhez. A városi művelődési központban Benkő Imre fotóiból nyílt kiállítás augusztus 1-jén. A World Press Photo pályázaton kétszer aranyérmet nyert, Balázs Béla-díjas, Pulitzer emlékdíjas fotóművész 1987 és 1995 között fényképezte Ózd lakóinak, és a fokozatosan leépülő kohászati üzemek dolgozóinak életét. Ebből a nagy lélegzetvételű munkából készült, könyv formájában megjelent fotóesszé — az Acélváros — képeiből láthatnak eredeti kópiákat az érdeklődők a Fotó Galéria falain szeptember 11-ig KM-reprodukció Az ifjú dalosok fesztiválja A koncertek mellett több kiállítás és folklórműsor is várja majd az érdeklődőket M. Magyar László Nyíregyháza (KM) — Ilyen még nem volt — idézhetném a jól ismert reklám szlogenjét, s ez valóban így is van. Nem mindennapi rendezvény megszervezéséről döntött pár évvel ezelőtt a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola vezetősége, amikor úgy határozott: az idén augusztusban közel húsz kórus részvételével megrendezi az I. Cantemus Nemzetközi Kórustalálkozót. Már két teljes hét sincs hátra a megnyitóünnepségig, rengeteg tennivaló vár még Alexa Lászlóra, a Kodály iskola igazgatójára. Nem is olyan könnyű időpontot találni a beszélgetésre, hiszen a szállástól az étkezésig, a szereplések helyszínétől az időpontok egyeztetéséig megannyi apró részletre kell ügyelnie. □ Hogyan született meg a nemzetközi kórustalálkozó ötlete? — kérdeztem tőle először, amikor mégis létrejött a , .randevúnk”. — Iskolánk énekkarai az elmúlt évtizedekben számtalan hazai és külföldi fesztiválon, versenyen vettek részt, szoros kapcsolatot alakítottak ki más kórusokkal. Amikor még az ország az 1996-os világkiállításra készült, akkor vetődött fel, hogy hagyományteremtő szándékkal az EXPO-hoz kapcsolódva meg kellene hívni azokat a kórusokat, amelyekkel tartjuk a kapcsolatot — természetesen a megfelelő szakmai színvonalat szem előtt tartva. Közben az EXPO-t eltörölték, a fesztivál gondolata megmaradt. Tapasztalatból tudjuk, hogy bár a versenyek igen megtisztelőek, a legtöbb énekkar mégsem vállalja szívesen a versenyzést, hiszen komoly felkészülést, anyagi és szellemi befektetést igényel. Ezért mi nem is versenyt, hanem fesztivált hirdettünk. □ Irtak-e elő valamilyen feltételeket? — Az előzetes megmérettetés annyi volt, hogy kértünk hangfelvételeket a jelentkezőktől. Ugyanakkor előírtuk számukra azt, milyen kötelező műveket kell megtanulniuk, valamint kértük azt is, legalább 15 perces egyházzenei programmal is készüljenek. A kötelező műveket két szempontból írtuk elő. Egyrészt több alkalommal is lesz közös éneklés, s a kötelező művek összkari számként hangzanak majd el. Másrészt augusztus 19-én, a millecentenárium országos ünnepén lesznek vidéki szereplés sek is, szükségét éreztük annak, hogy a külföldi kórusok ismerjenek ünnepélyes magyar kórusműveket is. □ Honnan érkeznek az énekkarok? — Magyarország más városainak kórusai mellett jönnek együttesek Finnországból, Moldovából, Németországból, Szlovákiából, Lengyelországból, Romániából és Japánból. Közel húsz csoportot látunk vendégül. Természetesen a fesztivált egyedül nem tudnánk megrendezni, iskolánk mellett a szervezők között van Nyíregyháza önkormányzata és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kórusszervezet is. Szinte felbecsülhetetlen támogatást kapunk a város intézményeitől, az egyházaktól, a szponzoroktól. □ Milyen programokat kínál a fesztivál? — Augusztus 18-án, vasárnap 20 órától nyíregyházi énekkarok köszöntik a vendégeket a református templomban. Az ünnepélyes megnyitó másnap lesz Nyíregyháza főterén, a Kossuth téren, ezután a kórusok vidéki hangversenyre indulnak. Lesz koncert Vaján, Záhonyban, Vállajon, Nyírbátorban, Tokajban, Sárospatakon, Füzérradványon, Szerencsen és Encsen. Többen felkaphatják a fejüket a Borsod megyei települések hallatán. A magyarázat egyszerű: akkor rendezik meg a Zempléni Kulturális Napokat, s ennek keretében lépnek majd fel az énekkarok. — A fesztivál központi ünnepsége augusztus 20-án 19 órakor kezdődik a Bem József Általános Iskolában. Augusztus 21-én önként jelentkezéses alapon minősítő versenyt rendezünk, a legjobbak este koncertet is adnak a római katolikus templomban. Augusztus 21-én rendezzük meg a japánnapot is. A záróhangversenynek augusztus 22-én a Bujtosi Szabadidőcsarnok ad otthont, a hangverseny után a Nyírség táncegyüttes és a Méta együttes közreműködésével nemzetközi táncház is lesz. A fesztivál záróünnepsége egyben a Nyírségi Ősz nyitóünnepsége lesz. □ Említette a japánnapot. Ez mi mindent rejt magában? — Japánból érkezik egy táncegyüttes és egy bábegyüttes is a kórus mellett, vagyis sok japán vendég lesz itt azokban a napokban. Ezért gondoltunk arra, jó lenne közelebbről is megismertetni Japánt az érdeklődőkkel. Japán gasztronómiai bemutató és népi iparművészeti vásár lesz augusztus 21-én délelőtt a szabadtéri színpad parkjában. Délután nyílik meg egy japán szobrász- művész kiállítása a múzeumban, illetve Csutkái Csaba Japánban készített fotóiból is ekkor nyílik meg egy tárlat. Ezen a napon alakul meg szintén a Jósa András Múzeumban a Magyar-Japán Baráti Társaság nyíregyházi tagszervezete. A hagyományos japán bábművészet sem hiányozhat a programból, az előadást a művelődési központban lehet majd megtekinteni. Este japán-magyar folklórbemutató lesz a szabadtéri színpadon, a Hotel Korona Kodály Termében pedig Makoto Takenaka dzsessz- zongorista ad közös koncertet a Banchieri énekegyüttessel. Hadd jegyezzem meg, valamennyi programunk ingyenes, csupán a szabadtéri színpadon rendezendő folklór esten lesz belépődíj. A hagyományos japán bábművészénél is megismerkedhetnek az érdeklődők Amatőr felvétel Emléknapi hívogató néptánccal Sátoraljaújhely (MTI) — Sátoraljaújhely városa, amely 1950-ig Zemplén vármegye székhelye volt, augusztusban számos programmal készül a Honfoglalás 1100 éves évfordulójának ünneplésére. A v|ros főterén augusztus 5- én este, majd 6-án délelőtt a Honfoglalás Lovas Emléktúra résztvevőinek közreműködésével lovas díszbemutatót tartanak, amelyeken korabeli öltözékben, a honfoglaló magyarok fegyverzetével vonulnak fel a lovasok. A művelődési központ galériájában 9-én megnyitják a Hegyalja Népi Együttes gazdag történetét bemutató kiállítást, majd 12-én 8 ország táncosainak felvonulásával kezdetét veszi a III. Zemplén Nemzetközi Gyermek- és Hagyományőrző Néptáncfesztivál. A 20-ig tartó program során a belga, bolgár, francia, grúz, horvát, lengyel, magyar, olasz és török együttesek Sátoraljaújhelyen kívül a hegyaljai és zempléni településeken is bemutatkoznak. Augusztus 16-án a Kazinczy Múzeumban nyílik meg a neves fafaragó, Erdélyi Tibor kiállítása. A zempléni program központi ünnepségét négy város — Sátoraljaújhely, Sárospatak, Szerencs és Tokaj — együttesen rendezi meg az egykori megyeszékhely főterén augusztus 20-án. A Zempléni Millecentenáriumi Emléknap a reggeli órákban néptáncos hivogatóval kezdődik, majd 9 órakor a katolikus templom előtt ökumenikus hálaadással folytatódik. A városháza dísztermében emlékülést rendez az önkormányzat a térségből elszármazott neves művészek, tudósok közreműködésével. Ezt követően a Kossuth téren emléktáblát avatnak az évforduló tiszteletére. Este a Budapest Ragtime Band koncertjével, illetve utcabállal zárul egy ünnepség. Ezt követően a hónap végéig számos együttes ad koncertet a református és a piarista templomban, valamint a sátoraljaújhelyi színházban. x. ^ «I \/ 1/ 1
