Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-28 / 200. szám

1996. augusztus 28., szerda KM-POSTA Forum olvasóink leveleiből Kérjük vissza az utat! Ez idáig nem volt semmi prob­lémánk a közlekedéssel, a Nyíregyházához tartozó Szász- kút tanyán. Amióta viszont a szomszédunk, Farkas György odaköltözött az utcánkba, min­den megváltozott. Egy éve ugyanis elvette tőlem és még két családtól az utat, emiatt sem a mentőautó, sem más gépjármű nem tud közlekedni. Ez év augusztus 5-én még az úgynevezett szolgalmi utat is feltárcsázta, és minket arra kényszerít, hogy a saját tel­künkből alakítsunk ki utat ma­gunknak. Nem tudjuk megér­teni, hogy milyen jogon férkő­zött Ő a szomszédom és az én területem közé, hiszen az min­ket is megillet. Jutányos áron mi is meg szeretnénk ezt a köz­területet vásárolni, viszont a szomszédunk kijelentette, százezer forint az ára a terület­nek. Mi sajnos, nem áldozha­tunk ilyen nagy összeget arra, hogy ismét legyen hol közle­kednünk. Közel két hónapja voltam a polgármesteri hiva­talban az út helyreigazításával kapcsolatban, de azóta sem tör­tént semmi érdemleges. Nem az ellen van kifogásunk, hogy a szomszédunk megvásárolta ezt a területet, viszont az na­gyon felháborít, hogy nem tu­dunk hol közlekedni, hiszen azóta másfél kilométert kell kerülő úton gyalogolnom. hogy a szomszédomhoz át tud­jak menni. Háromgyermekes anya vagyok, és ha valami tör­ténne, nem tudnék segítségért menni, és más sem tudna eljut­ni hozzánk. Ferencz Józsefné, Nyíregyháza Az illetékes válasza: Megállapítottam, hogy Fe­rencz Józsefné és szomszédai tanyáját csak a szomszédos le­gelőn keresztül lehet megköze­líteni. Sem a jelenlegi, sem a régi nyilvántartási térképen külön út nem vezetett ezekhez a tanyákhoz. A jelek szerint a le­gelőn keresztül vezető utat és a legelő közepén lévő kutat évti­zedek óta a legelő tulajdonosá­nak hallgatólagos beleegyezé­sével használták, mert útszol­galmi jog nyilvántartásunkban feljegyezve nincs. A legelő 1996-ban lett Farkas György és felesége nevére írva vétel jogcímén, akik az utat feltár­csázták. Mint bejegyzett tulaj­donosnak, ehhez joga van. Saj­nos, a Földhivatalnak nincs jo­ga ahhoz, hogy az érintettek beleegyezése nélkül utat nyis­son vagy szolgalmi jogot je­gyezzen be. Ilyen joga csak a bíróságnak van. Ezért javasol­tam levelemben a panaszos­nak, hogy próbáljanak meg­egyezni a tulajdonossal, ha nem sikerül, forduljanak bíró­sághoz. Mivel a tanya út és víz nélkül nem maradhat, bizo­nyos, hogy a bíróság az átjárá­si és vízmerítési szolgalmi jog bejegyzését ítéletben el fogja rendelni. Oroszvári István, hivatalvezető-helyettes, Megyei Földhivatal Elveszett gyűrű Ez év augusztus 11-én meny­asszonyommal elmentünk a le- veleki tóhoz fürödni. Úszás után vettem észre, hogy az igen értékes és egyedi készítésű ka­rikagyűrűm leesett az ujjamról és eltűnt az iszapban. Azután telefonáltunk Budapestre az ékszerüzletbe, ahol vásároltuk a gyűrűt, ott sajnálattal közöl­ték velünk, hogy már megszűnt a forgalmazása, ők sem tudják pótolni. A leveleki tavon azt ta­nácsolták, hogy próbáljunk meg keríteni egy fémdetektort, (fémkereső) hátha azzal sike­rülne megtalálni a gyűrűt. Saj­nos, nekünk ilyen nincs a bir­tokunkban, még elképzelésünk sincs, hogyan tudnánk kölcsö­nözni vagy hozzájutni egy ilyen szerkezethez. Ezúton kérnénk segítséget, akinek ilyen fémdetektora van, vagy tanácsot tud adni, hogy hol tud­nánk kölcsönözni, az a 06/42/ 385-409-es telefonszámon vagy Máriapócs, Ofehértói út 92. szám alatt értesítsen min­ket. Amennyiben a hivatalos szervek (tűzoltóság, katona­ság) is tudnának ilyen szer­kezetet biztosítani számunk­ra, azt is köszönettel ven­nénk. Vanczák Róbert, Máriapócs Mazsorettek Magas színvonalú ünnepség volt Nyírtéten. Ezúton szeret­nék köszönetét mondani ma­gam és az egész falu nevében a nyírtéti polgármesternek és a vezetőségnek, hogy számunk­ra újra lehetővé tette ezt a nagyszabású ünnepséget. Reg­gel fél nyolckor a mazsorett­csoport vonult végig a fő térről a futballpályáig, ahol az ün­nepséget megrendezték, s az­tán ejtőernyős bemutatót tar­tottak. Az egész napos sport- rendezvény mellett többféle tánccsoport mutatta be tudását. 13 órakor ingyenes ebédre hív­ták az egész vendégsereget, babgulyást és őzpörköltet tá­laltak krumplival. Ezt a finom ebédet a nyírtéti óvoda kony­hai dolgozói segédletével ké­szítették. Továbbfokozva a kellemes esti hangulatot, utca­bál volt a vendégek kérésére, melyet a futballpályán rendez­tek. Bagoly Pál, Nyírtét Emlékezetes kirándulás Röviden szeretnénk a Kelet- Magyarország hasábjain ke­resztül megköszönni támoga­tóinknak, akik pénzzel, termé­kekkel segítettek, (Taurus Ab­roncs, Szabolcstej, Kobold, Marso Kft., Szlovák Kisebbsé­gi Önkormányzat, Kings, Zöld­séges Vállalkozók) nevelőink­nek, és külön Vincze András tanítónak, akiknek szervezésé­vel és összefogásával Rostal- ló-Kőkapun szép és felejthe­tetlen öt napot tölthettünk. Minden napra volt progra­munk. A Kazinczy-emlékház értékét és környezetét csodál­hattuk meg. Megtekinthettük a felújítás alatt lévő Károlyi-kas­télyt, voltunk Sárospatakon a Református Kollégiumban, a Rákóczi-várban. Megcsodál­hattuk a Hollóházi Porcelán- gyár termékeit. Láthattuk Lászlótanya és környezetének szépségét a kastéllyal együtt. Itt csodálhattuk meg Szlovákia hegységrendszerének előfutá­rait. Ezt a csodálatos öt napot örökre szívünkbe zártuk. Re­méljük, hogy jövőre is lehető­ség lesz hasonló tábor létreho­zására. Gubányi Attila, és 27 társa, nyíregyházi iskolai tanulók Sikeres szemműtét Az 1996-os év hétszázadik sikeres szemműtétére került sor a nyíregyházi Jósa And­rás kórházban. Augusztus 2-án életem legszebb napja köszöntött rám, amikor visszanyertem látásomat a sikeres szemműtét után, melyet dr. Czeglédi Miklós csoportvezető főorvos vég­zett el. Ezúton fejezem ki hálás köszönetem a főorvos Úrnak és valamennyi dol­gozójának, akik lelkiisme­retességükkel gyógyuláso­mat elősegítették. Kívánok jó egészséget és további si­keres munkát valamennyi­üknek. Demeter Sándor, Nyírtura Közvita a nonprofitokról A közpénzekkel gazdálkodás átláthatósága fontos cél — mondják a szakemberek Nyíregyháza (KM) — A jö­vő év elején megszülethet a nonprofit-törvény, amely a Magyarországon működő mintegy negyvenezer egyesü­let, alapítvány, közalapít­vány és közhasznú társaság működését és gazdálkodását szabályozza. A törvényelőké­szítés jelenlegi stádiumában zajlik a koncepció társadal­mi vitája. Nyíregyházán au­gusztus 30-án a KPVDSZ művelődési házába várják az érdeklődőket az eszmecseré­re. Mi a várva várt szabályozás célja, s miért szükséges egy­általán? Ahhoz hogy erre a kérdésre világos választ ad­junk, érdemes tisztázni, mit ér­tünk a nonprofit szervezetek fogalmán. A nonprofitok nem állami és nem profitérdekelt szervezetek. Ezek a szerve­zetek alkotják azt a szektort, amely a kormányzati szek­tor, valamint a haszonérde­keit társaságokból álló magán- szektor között helyezkedik el. A nonprofit szervezetek „közcélú magánszektort” al­kotnak, jogilag határterületen helyezkednek el. Mivel céljuk nem a haszonszerzés, a gazda­sági társaságoktól különböző közjogi szabályok (kötelezett­ségek és jogosítványok) vonat­koznak rájuk. A szektorok kö­zött, különösen tevékenységük szempontjából, átfedések és jelentős határterületek létez­nek. A törvénynek többek kö­zött értelmeznie kell a köz­hasznúsági jogviszonyt. E szempontból a koncepció öt csoportba sorolja a szervezete­ket. Az első kategóriába tarto­zók semmilyen kedvezménye­ket nem vehetnének igénybe. Az ötödikbe tartozókra viszont teljes illetékmentesség — az alaptevékenység és bizonyos határok között a vállalkozási tevékenység adómentessége — vonatkozna, továbbá a szer­vezeteknek juttatott adomá­nyok leírhatók lennének az adományozó adóalapjából, a személyi jövedelemadó egy százalékát pedig közvetlenül lehetne utalni az ilyen nonpro­fit társaságoknak. Tárgyalni szükséges az érintett szerveze­tek körét, azok működését, gazdálkodását, a kedvezmé­nyeket. A csalások ellen Nagyon fontos momentum a törvény célja. Egyes vélemé­nyek szerint a nonprofit szer­vezetek szabályozásának el­sődleges célja a közpénzekkel való visszaélések, adócsalások és a felelőtlen gazdálkodás megakadályozása kell legyen. Ehhez ad megalapozott érvet az Állami Számvevőszék egy ez évi vizsgálata is, amely ki­terjedt az alapítványoknak 1992- 1994 között juttatott ál­lami támogatások kilencvenki­lenc százalékára, összesen há- romszázkilencvenkilenc ala­pítványra és közalapítványra. Ez az alapítványi kör negy- vennyolcmilliárd forint álla­mi támogatást kapott. A szer­vezeteknél az időszak alatt számvitelileg elszámolt érték- vesztések összege mintegy egymilliárd forint volt. Az ér­tékvesztés oka döntően a tulaj­donosi magatartás hiánya és a felületes, gondatlan vagyonke­zelés. A humán szférában 1993- ban az alapítványi támo­gatások után igénybe vett tár­sasági és személyijövedelem­adó kedvezmények becsült együttes összege 3,2 milliárd forint volt. A nonprofit szerve­zetek vállalkozási tevékenysé­gének társasági adókedvezmé­nye 1993-ban mintegy 0,8 mil­liárd forintnyi összeget tett ki. Az adókedvezményekkel tör­ténő visszaélés nehezen be­csülhető összege természete­sen ennél lényegesen alacso­nyabb lehetett. 1994 végén egy ÁSZ által végzett vizsgálat megállapí­totta, hogy a nonprofit szerve­zetek teljes bevétele megha­ladta a háromszázhatvanmilli- árd forintot. Ennek mintegy nyolcvankét százaléka nem ál­lami támogatásból szárma­zott... Az összes bevétel mintegy kétharmada a közfeladat ellá­tásával kapcsolatosan jellem­zően humán közszolgáltató te­vékenységre (oktatás, egész­ségügyi és szociális ellátás, kultúra, sport, környezetvéde­lem, településfejlesztés) került felhasználásra. A közpénzek­kel való rendeltetésszerű, átlát­ható gazdálkodás biztosítása tehát fontos cél. Abban az időszakban tehát, amikor a humán közszolgál­tatások finanszírozásában ra­dikális átgondolásra került az állami szerepvállalás, kulcs­kérdés, hogy a közfeladatok ellátására jelentős társadalmi forrásokat mozgósító nonpro­fit szektor működőképessé­ge fennmaradjon, illetve javul­jon. Kategóriák Egy új állami szerv is alakulna a tervek szerint. A Nonprofit Felügyelet ötletével — az ed­digi viták során kiderült — sok civil szervezet nem ért egyet. Szerintük a kategóriákról a sa­ját képviselőikből álló, kama­rákhoz hasonló szervnek kelle­ne dönteni, mert az állam eset­leg gazdasági okokból, csak nagyon kevés szervezetet so­rolna be a kiemelten közhasz­nú csoportba. J3S9SmSSwká Szerkesztői üzenetek A szabadság... ...kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, ezt azonban megelőzően köteles a munkavállalóval egyeztetni. Az alapszabad­ság egynegyedének igény- bevételével a munkavállaló rendelkezik, ezt azonban ti­zenöt nappal megelőzően köteles a munkáltatónál be­jelenteni — üzenjük E. L- nek. A határozatlan... ...időre szóló munkavi­szonyt a munkáltató rendes felmondással nem szüntet­heti meg a táppénzes állo­mány időtartama alatt és az azt követő harminc napig — tájékoztatjuk B. /.-1. A korábban... ...fizetett tartásdíjat vissza­követelni nem lehet. Ez olyan jogszabályi rendelke­zés, amelyik a kiskorú gye­rek érdekeit veszi figyelem­be, ugyanis a tartásdíjat a kiskorú gyermek nevelésé­re, tartására, gondozására, élelmezésére kell fordítani — válaszoljuk M. 7.-nek. A pénztárost.... ...pénzkezelőt vagy értékke­zelőt az Mt. 169. paragrafu­sa (3) bekezdése alapján vétkességre való tekintet nélkül a teljes kár megtérí­tésére lehet kötelezni az ál­tala kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekinte­tében — üzenjük K. T.-nak. ■ Hl Lfy - .. VííáciJ A dologi kár Nagy Mihály Nyíregyháza — A balese­tet szenvedett munkába já­ráshoz szükséges ruházatá­ban, felszerelési tárgyai­ban rongálódás keletkezhet, tönkremehet. A kár össze­gének megállapításánál az új fogyasztói ár az irányadó, az avulás figyelembevétele mellett. Amennyiben a megrongálódott ruházat, eszköz javítható, és a javí­tás után rendeltetésszerűen használható, a javítási költ­ség a keletkezett kár. Ennek jelentősége többek között a nagy értékű eszközöknél, pl. a gépjárműveknél van. A nem vagyoni kártéríté­si felelősség rendeltetése, hogy ha a balesetet szenve­dett fizikailag, egészségi­leg, de különösen pszichi- kailag nem rehabilitálható, legalább az anyagi kárpót­lás enyhítsen a helyzetén. Az új szabály (1992. júli­us 1.) a korábbihoz viszo­nyítva egyszerűbb, általá­nosabb és teljeskörűbb. Ko­rábban akkor tartozott kár­térítési felelősséggel a mun­káltató, ha a munkavállaló­nak a balesetéből eredően a társadalmi életben való részvétele tartósan, vagy sú­lyosan elnehezült. Az új szabályozás szerint maga a baleset ténye az, ami meg­alapozhatja a nem vagyoni kárigényt. Természetesen annak mértéke a baleset sú­lyához igazodik. Az sem le­het közömbös, hogy a bal­esetet szenvedettnek korá­hoz mérten milyen hosszú ideig kell viselni annak kö­vetkezményeit. Egy fiatal­korúnál nem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy az elszenvedett balesetnek mi­lyen kihatása lehet a pálya- választásra, annak módosí­tásában, a továbbtanulás­ban, esetleg a sportolási le­hetőségeiben és nem utolsó­sorban a párválasztásban, az utódok vállalásában, a fel­nevelésben. Az eddigi tapasztalatok alapján a nem vagyoni kár­igények mértéke igen szél­sőséges határok között mo­zog. Ezért ezek elbírálása igen körültekintő eljárást igényel. Az új szabályozás óta eltelt időszak tapasztala­tai nem alkalmasak egy egy­séges gyakorlat kialakításá­hoz. A mértékek tekinteté­ben társadalmi szinten is el­ismert normák még nem alakultak ki, mert egységes mérce nem alkalmazható. Maga az új rendelet sem tar­talmaz eligazítást arra vo­natkozóan, hogy mit kell nem vagyoni kár fogalmán érteni és azt milyen mértékű anyagiakkal lehet pótolni. Egységes iránymutatás még elméletben sem alakult ki, ami a nem vagyoni károk mértékében eligazítana. A balesetből, illetve az egészségi károsodásból ere­dő káron túl érvényesíthető a személyiségi jogok meg­sértésével okozott kár is. Ezen a téren a jogszabályok még utalást sem tartalmaz­nak. Az eddig ismert szaki­rodalmak szerint ilyen cí­men érvényesíthető kárigé­nyek a következők lehet­nek: a személyes szabadság megsértése; a hivatás sza­bad gyakorlásában való aka­dályoztatás; a név mint sajá­tos eszmei érték érvényesü­lésének csökkentése; a sze­mélyes titkot sértő cselek­mények, a hímév, a becsü­let, az emberi méltóság sé­relmei; a képmás, a hangfel­vétel, és a szellemi alkotás jogosulatlan felhasználása, nyilvánosságra hozatala ál­tal okozott kár. Krumpli és szilva, avagy így látja a fotós Harasztosi Pál felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom