Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-27 / 199. szám
KULTÚRA 1996. augusztus 27., kedd Indul a Ki mit tud? Végső megmérettetés: november 16. Nyíregyháza (KM — B. I.) — Szerda estétől újra a képernyő előtt szurkolhat az ország, és nyolc héten át gyönyörködhet a tehetséges fiatalok produkcióiban. Megkezdődik a Ki mit tud? 10. —jubileumi — adássorozata. Mint ismeretes, az országos nagy megmérettetésben jól rajtoltak a szabolcsi versenyzők: kilenc csoport, illetve egyéni versenyző került a legjobbak közé. Lesz tehát most is kiért drukkolnunk... A televízió előtt mintegy 100 produkció versenyezhet. Már az első elődöntőben találkozhatunk megyénk egyik továbbjutójával, az ajaki Csillagocska Bábcsoporttal. A továbbiakban is szinte minden héten láthatunk „hazai” versenyzőt. Nem árt felidézni a szabolcsiak névsorát: Nyírség táncegyüttes, Szász Mihály és Nagy Sándor (néptánc), Knock out (modem tánc), Horváth Kálmán (vers-, és próza-, mesemondás), Zig Singers (vokális zene), Naplemente, H. 40 (hangszeres zene). Az első elődöntő tehát augusztus 28-án, szerda este látható 20.45-től a Magyar Televízió 1-es csatornáján. A nyolc elődöntőt három középdöntő követi, és a végső megmérettetésre november 16-án kerül sor. A látványos gálát november 23-án rendezik. Szász Mihály szólótáncos (néptánc) Elek Emil felvétele '— ........... ' ' • ...................... Wm & l f X*J Ismét várja... ...a nyíregyházi Társaskör az érdeklődőket a Korona Szálló Kodály Termében augusztus 27-én. A 18 órakor kezdődő műsoros esten fellép az Arany János Gimnázium Goldinka együttese. A minitárlaton Acs László- né tűzzománcai láthatók. (KM) A debreceni... ...Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán pénteken megkezdődött a határon túli magyar tanítók hagyományos továbbképző tanfolyama. Az augusztus 29-ig tartó kurzusra ötvenen érkeztek Erdélyből, Kárpát- aljáról és a Vajdaságból, az ottani általános iskolákban magyar nyelvet és irodalmat oktató pedagógusok. (KM) Ásványkiállítást... ...rendez a 10 éves fennállását ünneplő Koch Sándor Ásványgyűjtő Kör a nyíregyházi művelődési központban augusztus 31. és szeptember 15. között. (KM) Angol... ...olasz és német nyelvből indul szeptembertől nyelv- tanfolyam Nyíregyházán az ILS Nyelviskolában minden szinten. A kurzusokra iskolások és felnőttek jelentkezhetnek. (KM) Étlap — nevekből Mizser Lajos Nyíregyháza — Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárát olvasva meggyőződhetünk arról, hogy helyneveink egy részének többféle magyarázata is lehetséges. Én most olyan nevekre vadásztam, amelyek ehe- tők-ihatók — legalábbis hangalakjuk szerint. Összeállítottam belőlük egy étlapot, bár egyikük-másikuk a trianoni határon túl fekszik. Reggeli: tej Tejfaluszi- getről, kalács Kalácsról, vaj Vajáról, méz Mézesről vagy sonka Sonkádról. Ebéd: aperitif: rum Rumról; gombaleves Gombáról, ludaskása Ludasról és Kásádról, esetleg pecsenye Pecsenyédről + kompót Kompodról, sütemény: bodak Kisbodakról. Kenyér Kenyériből. Ital: ürmös Ürömről. Vacsora: kenyér Kenyérmezőről, szalonna Szalonnáról, hagyma Hajmáskér- ről és kolbász Kolbászéról, hozzá bor Borberekről. Az igaz, hogy a felsoroltak egy napra éppen elegendőek, hogy éhségünket és szomjúságunkat csillapítsuk, de arra nem, hogy nyelvi ismereteinket gyarapít- suk, hiszen most a hangalakhoz igazítottuk a jelentést. Játéknak megfelel. Csak egyet hadd emeljek ki. Rum község neve Árpád- kori személynévből ered, az italnév csak 1788-tól ada- tolható. A két előfordulás között „csak” egy fél évezred telt el. A valódi jelentések megtalálhatók a fent említett szótárban. Az iskola a jövőt szolgálja Tanévkezdésre vár a szép iskola A szerző felvétele Pátyod (M. K.)—Az alig hétszáz lelkes szatmári községben 120 iskolásgyerek kezdi az új tanévet, eszményi körülmények között. Pátyod a falu neve, s a „mindenes”, a feladatát társadalmi megbízatásban ellátó polgármester Pethő András agrármérnök erről így beszél. — Vannak, akik úgy vélik, a közpénzek elherdálásaként kell felfogni, hogy ide egy ilyen modem oktatási centrumot építettünk. Az eltelt évek azt igazolták, szükség volt Pá- tyodon egy ilyen több funkciójú épületre. Itt egy napköziott- honos óvoda, egy felnőtt köz- étkeztetést is ellátó konyha, étterem, tömeg- és versenysportot is kiszolgáló tornaterem, közösségi rendezvényekre alkalmas helyiségek vannak az általános iskola mellett. Ez az épület, illetve a sportpályák az egész falué, legyen szó a kihívás napjáról vagy éppen az István a király előadásról. Kényelem jellemzi az óvodai körülményeket is. Harmadik éve, hogy korszerű körülmények között 30-35 óvodásgyerek találhat otthonra az Antall József Oktatási, Kulturális és Szabadidő Központban. □ Mostanában több politikus látogat Pátyodra, hogy megkoszorúzza Antall József miniszterelnök emléktábláját az iskolában... — Magam nem voltam, nem vagyok párttag. Úgy éreztem, úgy éreztük, sokat köszönhetünk a rendszerváltó kormánynak, mert ők adták a pénzt a fejlesztéshez. Tartozunk annyival annak a kormánynak, hogy elhunyt első emberéről nevezzük el iskolánkat. Az iskola persze nem a politizálás helye. Ázt viszont érezhetik a gyerekek is, hogy településünkön folytatódott a fellendülés. Az, hogy növekszik az itt élők száma, sok. mindennel összefügg. Mi két éve nem emeltük az óvodás-iskoláskorú gyerekek étkezési díját. Minden gyereknek helye van a délutáni tanulási, felzárkóztató munkában. Az előző években szinte teljesen átvállaltuk a tanév indításával kapcsolatos terheket a szülőktől. Módot teremtettünk arra ezen a nyáron is, hogy minden diákunk eljusson az ország egy- egy szép vidékére. □ Miként tudják megvalósítani, hogy szeptembertől otthon, Pátyodon járjon általános iskolába minden kisdiák? — A szülőkkel mindig nagyon jó kapcsolatunk volt. A falugyűléseken, szülői értekezleteken szinte állandóan szorgalmazták: hozzuk haza a felső tagozatot. Pátyod a rendszerváltás előtt a szomszédos Porcsalmával kötötte össze sorsát. 1990-ben váltunk ismét önállóvá. Az alsósok és az óvodások itthon voltak. Képviselő-testületünk úgy döntött, hogy az új tanévben az 1-8. osztály Pátyodon tanuljon. Ennek anyagi kihatását a testület vállalta. Az egyelőre 120 gyerek iskolai és napközis oktatását a nyolc osztályban kilenc pedagógus végzi. Ehhez hozzáteszem, hogy szerződést kötöttünk a közeli csengeri gimnáziummal, hogy onnan járnak ki hozzánk szaktanárok. Saját nevelőinkkel meg tudjuk oldani a német, illetve az angolnyelv oktatását. Tantermekkel, tárgyi eszközökkel felszereltek vagyunk. S mivel az idei „Kihívás napja” versenyben országos elsők lettünk, díjat kaptunk. □ Mit jelent a válaszában, hogy egyelőre 120 gyerek? — Mivel 12-16-os létszámú osztályaink lesznek, nem jelentene gondot, ha más községből is fogadnánk gyerekeket, az államilag adott kvótáért. No meg azt is: szívesen látjuk a községünkben letelepedni kívánó családokat. Olyan 500 négyszögöles telket adunk 60 ezer forintért, ahol vezetékes gáz, villany, crossbar-telefon, kábeltelevíziós csatlakozó is, és vezetékes ivóvíz áll rendelkezésre. Aki ide épít, az egyébként járó szociálpolitikai támogatáson túl 200 ezer forintot kap önkormányzatunktól (ebből 100 ezer vissza nem térítendő, a másik fele kamatmentes kölcsön). Szerencsére most is adhatunk tanszersegélyt. Az iskola a jövőt szolgálja, ezért mi minden értelmes áldozatra készek vagyunk gyerekeinkért. Százhuszonöt éve született Dreiser Budapest (MTI) — Agusztus 27-én lesz 125. évfordulója annak, hogy megszületett Theodore Dreiser, a XX. század első három évtizedében az amerikai társadalomban végbemenő nagyjelentőségű változások élesszemű megfigyelője. Dreiser gyermekkora minden volt, csak könnyű nem. Apja, a németországi Pfalzból bevándorolt szövőmester csak nagy nehézségek árán tudta eltartani népes családját, miközben helységről helységre vándorolt Indiana középnyugati államban. Theodore-nak 15 éves korától magának kellett fenntartásáról gondoskodnia. Alkalmi munkákból élt Chicagóban, majd egy tanárnője segítségével egy évre bejutott az Indiana Egyetemre. A XIX. század utolsó évtizedében különböző lapok szerkesztőségeiben dolgozott. Regényírásra fivére, Paul Dresser (sic!) biztatta és anyagilag támogatta is. Az író kétszer nősült. Először 1898-ban, de feleségétől 1910-ben elvált. Másodszor 1919-ben házasodott meg. 1900-ban megjelent első regénye, a Sister Carrie (Carrie drágám) élénk színekkel ecseteli a kor társadalmi változásait. A regény hősnője, Caroline Mee- ber jobb élet reményében Chicagóba költözik, de rövidesen rájön, hogy a férfiakra gyakorolt varázsával többet elérhet, mint kemény munkával. Több kitartójának jóvoltából ünnepelt színésznővé növi ki magát. A maga korában kisebb botrányt kavart a regény, különösen az, hogy Dreiser nem ítéli el a „bukott nőt”. Ezért aztán a kiadó nem volt hajlandó reklámozni a regényt. Az első regényt gyors egymásutánban követték a többiek: Jennie Gerhardt (1911), A pénz királya (1912), A zseniális ember (1915) és a Könyv önmagámról (1922). Legnagyobb sikerét Dreiser az 1925- ben megjelent Amerikai tragédiával aratta. A 800 oldalas regény egy megtörtént gyilkosság kapcsán emel vádat az amerikai társadalom ellen. 1926-27-ben Dreiser körutat tett Európában és 1928-ban megjelent írásában (Dreiser Looks at Russia) összegezi a Szovjetunióban szerzett benyomásait. Az évek múlásával mind aktívabban kivette részét a politikából. Neve országosan ismertté lett 1931-ben, amikor a Kentucky állambeli Harlan megyében ellátogatott a sztrájkoló bányászokhoz. Ott kapcsolatba került kommunistákkal és röviddel halála előtt, 1945. decemberben belépett az Egyesült Államok Kommunista Pártjába. Jó ideig eltartott, amíg általánosan elismerték Dreiser írásainak az amerikai kultúrtörténetre gyakorolt hatását. A Carrie drágám és az Amerikai tragédia megjelenése után azonban a kezdetben botránykavarónak tartott íróból fokozatosan az amerikai irodalom klasszikusa lett. 1945. december 28-án halt meg, 74 éves korában. Irodalmi napok Hévízen A kultúrközöny éles bírálata • Fellépni a politikai porondon Hévíz (MTI) — Olvasatlan irodalom, szakosított analfabétizmus? — ezzel a címmel rendezte meg idei tanácskozását a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság Hévízen. A vasárnap kezdődött háromnapos rendezvényen hazai és határainkon túl élő magyar írók vitatják meg az irodalom aktuális problémáit. A tanulmányi napok nyitóelőadásában Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke elmondta: a rendszerváltozással megszabadult a cenzúrától a magyar irodalom, de elveszítette különleges státusát. A ’90-es évek elején működő ezer kiadó közül 4-500 jelentetett meg szépirodalmat. Mára 70 alá csökkent az ilyen vállalkozások száma, s ősszel újabb kiadók összeomlása várható. Bizonytalan az irodalmi folyóiratok sorsa is, az írók anyagilag ellehetetlenültek, társadalmi megbecsülésük csökkent. Pomogáts Béla éles hangú kritikával illette azt a kormányzati magatartást, amely közönnyel szemléli a hazai kultúra nehéz helyzetét. E közöny — hangsúlyozta —, csak akkor rendül meg, amikor az „Attila című dilettáns rockoperát kell támogatni, vagy a rossz magyarsággal Erkel-művet éneklő két tenor koncertjét, a hazai újgazdagok sznobiszti- kus összejövetelét”. Az írószövetség elnöke végül elmondta: az irodalom autonómiája arra kötelezi a magyar írótársadalmat, hogy a politikai porondon is fellépjen a nemzet, a kultúra érdekeiért. A Csokonai Társaság elnöke, a Svájcban élő Major-Zala Lajos a hazai olvasótábor megőrzése érdekében, s a határokon túli magyar iskolák elsorvasztása ellen emelt szót. A hévízi irodalmi napok résztvevői a továbbiakban többek között a fiatal írók, illetve az irodalomtanítás helyzetét vitatják meg. Az elhangzottak — a tervek szerint — kötetben is megjelennek majd. A tavalyi tanácskozás előadásai A szexualitás nyelve a magyar irodalomban címmel a napokban kerültek ki a nyomdából. Huszárok Budapest (MTI) — Van huszárregiment és daliás huszárkapitány, van mézeskalács huszár és operett- huszár. Van faivédőhuszár és irodalmimöbeli legendás huszár, mint János vitéz és Háry János. Tudunk a napóleoni háborúk legvitézebb huszárjáról —- Si- monyi óbesterről és a '48-as szabadságharc legendás huszárezredeiről. Van huszármenet és huszárzászló. huszártábor, huszárcsákó. És most már van huszárkiállítás is. Mégpedig a Hadtörténeti Múzeumban. Ott látható október végéig a Huszárok — egy könnyű lovas csapatnem évszázadai című kiállítás. i
