Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-27 / 199. szám

1996. augusztus 27., kedd MEGYÉIM IIMIMEN, MEGYÉN TÚL Dán IFOR-katonák a Tuzlától 75 kilométerre északnyugatra fekvő Matuziciben tankjuk tetejéről figyelik, amint a városban békés demonstráci­óra összegyűlt 3-5000 fős tömeg feloszlik. A megmoz­dulást — amelyen Doboj déli és nyugati területeinek lakói vettek részt — a kitelepített emberek ügyében illetékes bosnyák minisztérium, vala­mint Doboj déli és nyugati kerületeinek kormányzatai szervezték. A nagyszabású eseményen a Doboj városá­ból kitelepített muzulmánok és horvátok képviselői beje­lentették: az otthonaikat el­hagyni kényszerült lakók ha­zautaznak, hogy részt vehes­senek a szeptember 14-i választásokon AP-felvétel A szöveg már végleges Budapesti konzultáció a magyar-román alapszerződésről Drágább a kenyér Prága (MTI) — Csehor­szágban az élelmiszerárak reálisan évi 10-15 százalé­kos növekedésére lehet számítani Josef Lux mező- gazdasági miniszter sze­rint. A parlament agrárbi­zottságának elnöke szerint csupán 1996-ban az élelmi­szerárak valószínűleg 12 százalékkal emelkednek, elsősorban az őrölt, a sütött termékek és a tésztafélék drágulása miatt. A búzából készült termékek a fo­gyasztói árkosárban 4,15 százalékkal szerepelnek, így ezen áruk árának 15 százalékos növekedése az éves inflációt 0,6 százalék- ponttal emeli — mondta Machovec. Az AP-DJ tu­dósítása szerint a kormány úgy döntött, hogy az idén a teljes gabonatermést felvá­sárolja a cseh farmerektől, a hazai kereslet szabályo­zása és a gabona áremelke­désének megakadályozása érdekében. A Cseh Statisz­tikai Hivatal legújabb becs­lése szerint az idei gabona- termés 6,39 millió tonna lesz, 1,3 százalékkal ala­csonyabb a tavalyinál. Budapest (MTI) — Nem kö­zeledett a magyar kormány és az RMDSZ álláspontja a ma­gyar-román alapszerződésnek a romániai magyarok által ki­fogásolt pontjaiban—derült ki a miniszterelnök és az RMDSZ vezetőinek hétfői, több mint kétórás konzultációját követő sajtótájékoztatón. A megbe­szélésen Horn Gyula mellett Somogyi Ferenc külügyi ál­lamtitkár és Tabajdi Csaba, a Határon Túli Magyarok Hiva­talának elnöke vett részt, az RMDSZ-t Markó Béla elnök, Tőkés László tiszteletbeli el­nök és Takács Csaba ügyveze­tő elnök képviselte. A felek egyetértettek abban, hogy a do­kumentum számos pozitívu­mot tartalmaz, de továbbra is teljes az egyet nem értés az Eu­rópa Tanács 1201-es ajánlásá­hoz írt lábjegyzet és az egyhá­zi ingatlanok kérdésében. Tabajdi Csaba a sajtónak el­mondta: a kormányfő a talál­kozón megerősítette, hogy a magyar kabinet véglegesnek tekinti az alapszerződés szöve­gét, lezártnak az azzal kapcso­latos egyeztetést. Tőkés László úgy fogalma­zott, hogy az RMDSZ-t kész helyzet elé állították, vélemé­nyüket a magyar kormány nem vette figyelembe. Somogyi Ferenc szerint szó sincs a prioritások változásá­ról, a nemzetközi szervezetek elvárásai pedig régóta közis­mertek. Az államtitkár emlé­keztetett arra, hogy az előké­szítés során többször konzul­táltak a romániai magyarok képviselőivel, de soha olyan kötelezettséget nem vállaltak, hogy csak az RMDSZ egyetér­tésével lép a magyar diplomá­cia. A magyar kabinet vélemé­nye szerint azért is kell mie­lőbb aláírni a szerződést, mert az az elérhető maximumot tar­talmazza. Markó Béla, az RMDSZ el­nöke az Európa Tanács 1201- es ajánlásához fűzött lábjegy­zetről szólt, az ajánlás csonkí­tásaként értékelve a szöveget. Somogyi Ferenc leszögezte: a lábjegyzet nem értelmezi és nem szűkíti az ajánlást. Nem csökkenti a romániai magya­rok lehetőségeit sem. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke bíztatónak tartotta, hogy a megbeszélésen Hóm Gyula továbbra is támo­gatásáról biztosította a nemzet­közileg elismert autonómiai formákat. Mint mondta, az alapszerződés egy alap, amitől az RMDSZ többet remélt, de a szövetség természetesen to­vábbra is tartja magát a prog­ramjában megfogalmazott cé­lokhoz. Ehhez kérték a magyar kormány segítségét, amitől a miniszterelnök nem zárkózott el. Tabajdi Csaba ezzel kapcso­latban elmondta: optimálisabb szöveget a magyar kormány is el tudott volna képzelni, de ennél többet nem lehetett elér­ni. Felhívta a figyelmet a szer­ződés néhány fontos vívmá­nyára, többek között az identi­tás védelmét, az anyanyelv használatát, az anyanyelvi in­formációhoz való jogot és a pártalapítást biztosító passzu­sokra, valamint az asszimilá­ció tilalmát rögzítő szöveg­részre. Markó Béla úgy értékelte, hogy az alapszerződés megfe­lelő romániai politikai akarat mellett javíthat ugyan a romá­niai magyarok helyzetén, de — más politikai szándék esetén — konzerválhatja a mai álla­potokat, vagy akár ronthat is azokon. (Az íráshoz kapcsolódó jegy­zetünk a lap 3. oldalán olvas­ható.) Csak semmi gyermekszexet Világszerte évente egymillió kiskorú válik a prostitúció áldozatává Budapest (ISB - T. G.) — A belga hatóságok súlyos mu­lasztást követtek el azzal, hogy nem vették figyelembe a gyer­mekprostitúció növekedével kapcsolatos figyelmeztetése­ket — állapították meg a téma kutatásával foglalkozó szak­emberek. A belga rendőrség fokozott erőkkel folytatja a nyomozást két fiatalkorú után, akiket tavaly raboltak el egy feltehetőleg kelet-európai szexhálózat megbízásából. Mint Peter Adrianaenssens, a Leuveni Katolikus Egyetem gyermeklélektani tanszékének professzora a European című hetilapnak elmondta, már egy tavalyi konferencián közzétet­ték a gyermekprositúció növe­kedésének riasztó adatait, ám a belga hatóságok nem adtak hi­telt a kutatási eredményeknek. A professzor, akinek intézeté­ben évente 700, gyermekek el­len elkövetett szexuális me­rénylettel foglalkoznak, úgy látja, az ázsiai szexturizmus fellendülése megnövelte az eu­rópai pedofilek (gyermekek iránt vonzódóak) étvágyát. A fejlődő országokban terjedő AIDS betegség keltette féle­lem is hozzájárul ahhoz, hogy a ferde hajlamú felnőttek egy­re nagyobb számban vetik ki hálójukat európai gyermekek­re. A szexturizmussal nem fog­lalkozó európai hatóságokat váratlanul érte ez a fordulat. Jürgen Storbeck, a nemrégi­ben létrehozott, Hágában szé­kelő Europol vezetője úgy lát­ja, hogy a problémával hivata­losan senki nem foglalkozik az Európai Közösségben. Az Eu- ropolnak a gyanúsítottak sze­xuális életére vonatkozó adata­inak felhasználása ellen ugyanakkor emberjogi szem­pontokból emeltek kifogást az Európa Parlament képviselői. Marc Dutroux korábban ha­sonló bűnért elítélt, munka nél­küli belga mérnök újbóli letar­tóztatása nyomán bírálatok össztüze zúdult a a belga jog­rend túlságosan liberális törvé­nyeire. Ebben az országban ugyanis a nemi erőszakot elkö­vetők jó magaviselet esetén büntetésük harmadának letöl­tése után szabadon engedhe­tők. Dutroux 1989-ben kisko­rúak elrablásáért és megrontá­sáért 13 és fél évet kapott, majd három év után kiszaba­dult. Tavaly augusztus 15-én egyik háza rejtett pincéjében egy 12 és egy 14 éves leányra bukkantak a hatóságok. A férfi két nappal később két nyolcéves gyermek elföldelt tetemének nyomára vezette a hatóságokat másik házának a kertjében. A boncolás szerint halálra éheztették őket nyolc hónappal az elrablásuk után. A leleplezés országos felzúdulást és gyászt váltott ki Belgium­ban. Dutroux két nappal ké­sőbb további gyermekrablásról tett vallomást. Raymond Ken­dall, az Interpol főtitkára sze­rint ezek a fiatalkorúak életben vannak, de egy szexhálózat karmaiba kerültek. Az eset hatására az Európai Unió ősszel kampányt indít a több milliárd dollár bevételt hozó szexturizmus ellen. A fel- világosító röplapokon kívül olyan szigorú intézkedések be­vezetését fontolgatják, ame­lyek megálljt parancsolhatnak a törvénytelenségeknek. Az EU Bizottság egyik tisztviselő­je fontosnak tartja annak tuda­tosítását, hogy a gyermekekkel folytatott szex büntetendő, bárhol kövessék is el azt. A témával foglalkozó jóté­konysági és önkéntes szerve­zetek adatai azt mutatják, hogy évente világszerte egy millió gyermek válik a prostitúció ál­dozatává. Életkorúk 13 és 18 év között váltakozik, de fiata­labbak is a hálóba kerülhetnek. A két leginkább veszélyezte­tett ország India és Thaiföld. Ázsiában az utóbbi három év­ben 160 pedofilt tartóztattak le, 25 százalékuk amerikai, 18 né­met, 12 brit, hat pedig francia volt. Az Európa Parlament idén januárban elfogadott határoza­ta a külföldön elkövetett sze­xuális bűncselekmények meg­torlására ösztönzi a tagállamok törvényhozását. Svédország, Dánia, Finnország, Németor­szág, Franciaország és Belgi­um parlamentje már elegett tett a felszólításnak, és hamarosan követi őket Olaszország, Íror­szág és Nagy-Britannia. Az Európa Parlament képviselői sürgetik a szexturizmus közö­sen elfogadott meghatározását és az utazási irodák szexútjai­nak törvényen kívül helyezé­sét is. Christos Papoutsis, az Ide­genforgalmi Bizottság titkára kijelentette, megálljt kell pa­rancsolni az olyan turizmus­nak, ami más országok gyer­mekeinek kihasználása és megalázása árán kínál élveze­teket és kikapcsolódást a nyu­gat-európai utazóknak. Mit kíván Európa? Dombrovszky Adám-w- y ajon mi lesz a hatá- 1 / sa annak a megdol- Y gozásnak, amit kor­mányunk folytat az Európa Unió (vagy csak egyes tiszt­viselőinek) vélt elvárásaival kapcsolatban? Közvélemé­nyünk mind sűrűbben talál­kozik azzal az érveléssel, hogy Magyarország egyes lépéseket azért tesz meg, mert az Európai Uniónál így jópontokat szerezhe­tünk. A napokban a ro­mán-magyar alapszerződés ügyében vették elő ezt az adu-ászt, amely már min­dent ütött a szlovák-ma­gyar alapszerződés alkal­mával is. Sokszor hallhattuk a ha­zai halálbüntetés-vitában is a könnyed érvelést: mit szól­na hozzá Európa. Tényleg, most vajon mit szól Brüsszel az ottani kettős gyermek­gyilkossági ügy kapcsán fel­erősödött belga halálbünte­tés-párti megmozdulások­hoz? Kérdés persze, meddig to­lerálhatja közvéleményünk ezen vajon mit szól hozzá- érv ismételgetését. Márpe­dig aki ezt szajkózza, nem kis felelősséggel teszi, hi­szen ennek a közvélemény­nek egyszer majd döntenie kell arról: egyáltalán akar- e az Európa Unióhoz tartoz­ni. Európa pedig — néha oly messzinek tűnik. De vajon tényleg mi vagyunk-e messze, amikor nap mint nap olvas az ember a: íror­szági konfliktusokról, Né­metországban élő török vendégmunkások házainak felgyújtásáról. Amikor gon­dolkozóba esik a magyar tu­rista, hogy utazzon-e a spa­nyol tengerpartra, ahol rob- bantgatnak, vagy Ciprus szigetére, ahol a görög—tö­rök NATO-tagok helyi nem­zetiségei lődözik egymást. Nézzük hát árgus szemek­kel. ha Európa (vagy pusz­tán néhány funkcionárius?) miattunk ráncolja össze a homlokát. Hiszen az elmúlt évtizedekben már volt alkal­munk beletanulni a szerep­be: nemzeti szuverenitás hí­ján soha sem voltunk dönté­si helyzetben. Csak mindig azt tettük, amit a nagy szov­jet testvér elvárt. Sőt, bizo­nyára sokszor odáig fajult a dolog, hogy állami öncen­zúránk eredményeként azt léptük, amit nem is akart senki, csak mi gondoltuk úgy, hogy ezt várják tőlünk. Józanul végiggondolva most például mit várhat el tőlünk Európa? Azt, hogy lobogtathassunk egy formá­lis alapszerződést Románi­ával? Amely roppant töré­keny, mert nincs mögötte nemzeti konszenzus, amely tulajdonképpen a problé­mák szőnyeg alá seprésével teremt egy olyan álstabil helyzetet, mint amihez ha­sonlót már korábban negy­ven éven át élvezhetett a két baráti népi demokratikus ország. Tényleg ez a papír­darab hiányzik Európának? S nem inkább egy olyan dokumentum, amely kiérlelt konszenzusra épül, amely mögött tényleg két nép meg­békélése, valódi stabilitás húzódik, s figyelembe veszi a két országban élő kisebb­ségek véleményét is. amely a kollektív jogokat nem zár­ja ki, s lábjegyzetében nem ellentétes magának az Eu­rópa Tanácsnak az ajánlá­sával? Ellenzéki Budapest (MTI) — Péntek délutánig 87 honatya látta el kézjelével azt az aláírási ívet, amelyen az Ország- gyűlés rendkívüli ülésének összehívását kérik a ma­gyar-román alapszerződés ügyében. Mint Isépy Ta­más, az aláírásgyűjtést kez­deményező KDNP-frakció vezetője elmondta: a Ház el­nökének a házszabály sze­rint mindenképpen össze kell hívnia az ülést, csak ab­ban dönthet, hogy az indít­ványozók által megjelölt napra (augusztus 31-én 14 aláírások óra) vagy azt követő nyolc napon belülre írja ki. A rendkívüli ülés kezdemé­nyezéséhez 78 képviselő aláírására van szükség. A törvényhozásban 108 ellen­zéki és független képviselő foglal helyet. Isépy Tamás szerint az, hogy két nap alatt 87 aláírást sikerült össze­szedni, bizonyítja, hogy az ellenzék nem politikai hisz­tériakeltésből, hanem a ro­mániai magyarság sorsa iránti felelősségtől vezetve óhajtja megvitatni az alap- szerződés kérdését. Nyomozást folytat... ...ismeretlen tettes ellen a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság vagyonvédelmi osztálya, aki 1996. augusz­tus 25-én 22.40 óra körüli időben robbanóanyag hasz­nálatával megrongált egy padot a VII., Klauzál tér északi sarkánál. Személyi sérülés nem történt. (MTI) Elrabolták... ...ismeretlenek szimferopo- li házából a Krím-félsziget parlamentjének elnökét az ország függetlenné válásá­nak ötödik évfordulóján, szombaton. Valerij Szupru- nyuk házelnöknek azonban sikerült kiszabadulnia el­rablóinak fogságából. Pokolgép robbant... ...hétfőre virradóra Korzi­kán. A robbanások senkit sem sebesítettek meg, de megrongáltak egy posta- hivatalt Saint-Florent üdü­lőhelyen és az állami szám­vevőszék helyi irodáját Pietrabugno városában. (MTI) Elkészült... ...a Magyarországon gyár­tott százezredik Suzuki. A csaknem 4 éves esztergomi gyárból kikerült autók mint­egy fele, 48 500 hazai uta­kon fut. A gyártásban egyre nagyobb számban és arány­ban működnek közre ma­gyarországi beszállítók. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom