Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-24 / 197. szám
Napkelet • A KM hét végi melléklete 1996. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT Pannónia dicsérete Keszthely után négy évvel az idén augusztus 27-29. között most négy helyszínen rendezi meg a Magyarok Világszövetsége, valamint a Magyar írószövetség az írók, műfordítók II. világtalálkozóját. A szervezők a konferencia céljaként a közös gondolkodást jelölték meg arról, mit adott a pannon térség a nagyvilágnak, s hogyan látják a magyar irodalmat a külföldi alkotó- művészek. A Pannónia dicsérete című írótalálkozó fő szervezője a Balatonalmádiban működő Balaton Akadémia, a fővédnöki tisztet Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége, valamint Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke vállalta el. A háromnapos program Balatonalmádiban kezdődik, ahol a résztvevők áttekintik a műfordítás helyzetét és feladatait, szó lesz a lengyel irodalom fordításáról éppúgy, mint a magyar irodalom bolgár nyelvű megjelenéséről. A tanácskozásra várják a Balaton akadémia Mediterrán Műhelyének Máltáról, Ciprusról, Olaszországból és Görögországból érkező vendégeit. Az első napon mutatkoznak be a pannon térség irodalmi folyóiratai is. A tanácskozás másnapján Szombathelyre utaznak a résztvevők, útközben Iszkázon tisztelegnek Nagy László emléke előtt, majd augusztus 29-én Lendván folytatódik a találkozó. Balatonbogláron irodalmi esttel zárul a program, ugyanitt kiállítást rendeznek a kaposvári, pécsi, szombat- helyi, veszprémi, vörösberényi, budai és székesfehérvári regionális kiadóknál megjelent kiadványokból. Kárpátia Park A Kárpát-medence főbb földrajzi és építészeti objektumait, műemlékeit, néprajzi értekeit bemutató Kárpátia Park kialakítását tervezi a pécsi székhelyű Kárpáda Alapítvány a Fejér megyei Tác községben, Gorsium római kori régészeti park szomszédságában. Az államalapítás évfordulójára elkészülő létesítmény célja, hogy az érdeklődőket megismertesse a Kárpátmedence jellegzetességeivel, s dokumentálja az ott élő népek egymásrautaltságát. A tervek szerint a park első részén stilizált, egyszerűsített domborzati térképen a Kárpát-medence földrajzi sajátosságait, s modellek segítségével a táj jelentősebb műemlékeit, építészeti, néprajzi nevezetességeit — várait, templomait, egy-egy vidékre jellemző népi építészeti emlékeit — mutatják be. Másik részén sajátos időutazás keretében a kétezer év történetével ismerkedhetnek meg a parkba látogatók korhű és életnagyságú épületek segítségével. De épül római kori villa, Árpád-házi udvarház, század- fordulós utcarészlet is a parkban, a közelmúltat pedig egy lakás és egy üzem szemlélteti majd. A jövőről futurisztikus pavilonban látottak alapján alkothatnak képet az ott járók. A park megálmodói tervezik közösségi programok rendezésére alkalmas Kárpátia Ház, valamint ökumenikus kápolna építését, valamint tájjellegű ételeket, italokat kínáló éttermek, vendéglők kialakítását is. Az érdekes ötlet megvalósításához a területet a táci önkormányzat adja, az alapítvány a parkot támogatók, szponzorok, üzleti partnerek segítségével akarja felépíteni. Tárlat pénzről, levenduláról Művész, aki együtt nőtt fel a magyar irodalommal • Kass János hitvallása Elképzelhető, hogy jövőre az unokám az általam illusztrált énekes könyvből tanul majd. A kiadó nemrég küldött egy szerződést, amelyben közölte, hogy a könyv a tizenötödik kiadást érte meg. — Kass János grafikusművész mondta ezt, akinek illusztrációi a világ nagy múzeumaiban is megtalálhatók. A Munkácsy-díjas, kiváló és érdemes művész keramikusként végzett az iparművészeti főiskolán, majd a lipcsei főiskola könyvművészeti tanszékének aspiránsa volt. Alkotásaival részt vett a brüsz- szeli világkiállításon, képei az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Hollandia, Belgium, Franciaország kiállítótermeiben is falra kerültek. Csaknem tíz éve szülővárosában. Szegeden állandó kiállítás fogadja a Kass-rajongókat. Nemcsak grafikus, illusztrátor gyakran a mű és a befogadó közé állhat. — Biztos, hogy vannak ilyen művészek, de én a legjobb meggyőződésem szerint végzem el az adott feladatot. Mindenkinek más a véleménye. Ami a kötetekben megjelenik, az az enyém. Nemrég Újvidéken nyílt egy kiállításom. Papp József magyar költő verseihez kért tőlem rajzokat a Fórum Kiadó. Egy-egy verset illusztrálni nagyon nehéz lett volna. Én a véleményemet mondtam el a rajzaimon keresztül. Három dimenzióban közelítettem hozzá. A költőt egy tömbnek képzelem, akiből le akarnak faragni, szét akarnak hasítani, darabokra akarnak törni, de a repedésekből előbújik egy kis zöld hajtás... Millió csillogása és fénytörése van az életnek. Az illusztráció is egy ebből. □ Az illusztrációk, a könyvészeti munkák révén kikkel hozta össze a sors? — Együtt nőttem fel a magyar irodalommal. Móra Ferencet gyerekként ismertem meg Szegeden, Juhász Gyula is járt hozzánk, de Móriczra is jól emlékszem, kamaszéveimet pedig abban az utcában éltem, ahol Márai Sándor lakott. Szabó Lőrinc fiával, Lóéival egy iskolába jártam. Nagy László és Juhász Ferenc mellett felvételizett az iparművészeti főiskolán, aztán amikor az Új írást csináltuk a hatvanas-hetvenes években, a létező magyar irodalom nagyjai Dérytől Váci Mihályig, Pi- linszkytől Nemes Nagy Ágnesig mind megfordultak a szerkesztőségben. □ Most mire készül? — Két kiállításra a szegedi galériámban. Az elsőnek a levendula a témája. A levendulának ugyanis fantasztikus a kultúrája. Én magam is termelem. Az irodalomban, a művészetben is nagy a szerepe. A másik kiállítás pedig a pénzről szól majd, de nem csak a történetéről. Miért a pénzről? Azért, mert az egész életünket determinálja. Agyaghadsereg a császár dicsőségére hanem illusztrátor, szobrász és neves tipográfus is. □ Hogy lett illusztrátor? — Az ötvenes években más lehetőségem nem volt. Az illusztrációkészítést nem ellenőrizték, nem cenzúrázták úgy, mint más műfajt. Egyébként Teván Andor, a Móra Ferenc Könyvkiadó művészeti vezetője kért fel az első illusztrációkra. □ Azt mondják, az Kass János Juhász Ferenccel MTI-Press-felvétel és -reprodukció Háromrészes sorozat a Duna Tv-ben Jankovich Júlia KM archív felvétel Az első kínai császár című háromrészes, japán-kínai koprodukcióban készült sorozatot rövidesen megnézhetjük a Duna Tv programjában, három héten keresztül. A művelődés- és kultúrtörténeti műsor, bázisanyaga az az archeológiái lelet, amely feltárása 1974 óta lázas munkában tartja a régész szakmát. Az első kínai császár, Cin- Si-Hoang-Ti agyaghadseregét, illetve annak egy részét Budapesten is bemutatták. A maga nemében páratlan szoborlelet korának számos homályos kérdésére ad választ. E sorozat a következő témaköröket járja be. 1. A terrakotta harcosok titka; 2. Az egységes birodalom megteremtése; 3. Az álomsziget. / Véletlenül, mezőgazdasági munkagép vetette ki a földből az első kínai császár mauzóleumától egy-két száz méterre e hadsereg első hírmondóját. Kínában az évszázad legnagyobb régészeti felfedezése lett e leletanyag, amely — hála a gondos ásatásoknak — 8000 főre bővült, s épen, sértetlenül vall több, mint 2000 év hadviselési rendjéről, harcmodoráról. Elárulja — többek közt —, hogy e hadsereg, eltérően a kínai hadviseléstől, nomád harci technikákat alkalmazott. E 8000 portré (mert nincs közte két egyforma fej) arc- és koponyaalkatával bizonyítja, hogy a császár katonáit nem csupán Kínában toborozták. Magasságuk is — akár az életben — eltérő, átlag 180 cm magasak a harcosok. Lovaik élet- nagyságúak és harci szekereik fából készültek, akár a valóságban. Hatalmas mennyiségű bronzfegyverzetük ragyogásából mit sem vesztett. Ki is volt Cin-Si-Hoang-Ti, aki elsőként nevezte meg magát ezzel a császár titulussal Kínában? Korának, az i. e. 200-as éveknek tán legtehetségesebb fejedelmi egyénisége, akinek sikerült megteremtenie az egységes Kínát. Hatalmas — egymillió lovasból, 1000 szekérből és 10 ezer lovasból álló — és jól szervezett hadseregével hadjáratban foglalta el a hét tartományt és igázta uralma alá. Hatalmának ma is látható tanúja az a mauzóleum, amelyet harminchét évig építtetett. Uralkodói személyiségét Kína történelme őrzi. Kína egyik ősi történetírója ezt jegyezte fel róla: „Olyan nemes, mint a sas... Szíve, mint egy tigrisé, vagy egy farkasé”. Tyrannos, aki egysze- mélyben uralkodott húszmilliós népe felett. De ez az ország, ez a nép általa, hadjáratai és birodalomszervezői tevékenysége nyomán válhatott eggyé. — Kora előrehaladtával, az uralkodó — az esendő ember — az életelixírt kereste, s hogy az öröklétet biztosíthassa, halál utáni birodalmat épített magának. Ősi nyomán mindezt bejárjuk, a sorozat lehetőséget nyújt, hogy megismerjük azt, ami épen megmaradt, a modern technika pedig szemünk elé varázsolja, ami már porlad.
