Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-24 / 197. szám

Napkelet • A KM hét végi melléklete 1996. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT Pannónia dicsérete Keszthely után négy évvel az idén au­gusztus 27-29. között most négy helyszínen rendezi meg a Magyarok Világszövetsége, valamint a Magyar írószövetség az írók, műfordítók II. világtalálkozóját. A szervezők a konferencia célja­ként a közös gondolkodást jelölték meg arról, mit adott a pannon térség a nagyvilágnak, s hogyan látják a magyar irodalmat a külföldi alkotó- művészek. A Pannónia dicsérete című írótalál­kozó fő szervezője a Balatonalmádi­ban működő Balaton Akadémia, a fővédnöki tisztet Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége, valamint Pomogáts Béla, az írószövetség elnö­ke vállalta el. A háromnapos program Balatonal­mádiban kezdődik, ahol a résztvevők áttekintik a műfordítás helyzetét és feladatait, szó lesz a lengyel irodalom fordításáról éppúgy, mint a magyar irodalom bolgár nyelvű megjelenésé­ről. A tanácskozásra várják a Bala­ton akadémia Mediterrán Műhelyé­nek Máltáról, Ciprusról, Olaszor­szágból és Görögországból érkező vendégeit. Az első napon mutatkoz­nak be a pannon térség irodalmi fo­lyóiratai is. A tanácskozás másnapján Szom­bathelyre utaznak a résztvevők, út­közben Iszkázon tisztelegnek Nagy László emléke előtt, majd augusztus 29-én Lendván folytatódik a találko­zó. Balatonbogláron irodalmi esttel zá­rul a program, ugyanitt kiállítást ren­deznek a kaposvári, pécsi, szombat- helyi, veszprémi, vörösberényi, budai és székesfehérvári regionális kiadók­nál megjelent kiadványokból. Kárpátia Park A Kárpát-medence főbb földrajzi és építészeti objektumait, műemlékeit, néprajzi értekeit bemutató Kárpátia Park kialakítását tervezi a pécsi szék­helyű Kárpáda Alapítvány a Fejér megyei Tác községben, Gorsium ró­mai kori régészeti park szomszédsá­gában. Az államalapítás évfordulójára el­készülő létesítmény célja, hogy az ér­deklődőket megismertesse a Kárpát­medence jellegzetességeivel, s doku­mentálja az ott élő népek egymásrau­taltságát. A tervek szerint a park első részén stilizált, egyszerűsített domborzati térképen a Kárpát-medence földrajzi sajátosságait, s modellek segítségével a táj jelentősebb műemlékeit, építé­szeti, néprajzi nevezetességeit — vá­rait, templomait, egy-egy vidékre jel­lemző népi építészeti emlékeit — mu­tatják be. Másik részén sajátos időu­tazás keretében a kétezer év történe­tével ismerkedhetnek meg a parkba látogatók korhű és életnagyságú épü­letek segítségével. De épül római kori villa, Árpád-házi udvarház, század- fordulós utcarészlet is a parkban, a közelmúltat pedig egy lakás és egy üzem szemlélteti majd. A jövőről futurisztikus pavilonban látottak alapján alkothatnak képet az ott járók. A park megálmodói ter­vezik közösségi programok rendezé­sére alkalmas Kárpátia Ház, vala­mint ökumenikus kápolna építését, valamint tájjellegű ételeket, italokat kínáló éttermek, vendéglők kialakítá­sát is. Az érdekes ötlet megvalósításához a területet a táci önkormányzat adja, az alapítvány a parkot támogatók, szponzorok, üzleti partnerek segítsé­gével akarja felépíteni. Tárlat pénzről, levenduláról Művész, aki együtt nőtt fel a magyar irodalommal • Kass János hitvallása Elképzelhető, hogy jövőre az unokám az általam illusztrált énekes könyvből tanul majd. A kiadó nemrég küldött egy szerző­dést, amelyben közölte, hogy a könyv a ti­zenötödik kiadást érte meg. — Kass János grafikusművész mondta ezt, akinek illuszt­rációi a világ nagy múzeumaiban is megta­lálhatók. A Munkácsy-díjas, kiváló és ér­demes művész keramikusként végzett az iparművészeti főiskolán, majd a lipcsei fő­iskola könyvművészeti tanszékének aspi­ránsa volt. Alkotásaival részt vett a brüsz- szeli világkiállításon, képei az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Hollandia, Bel­gium, Franciaország kiállítótermeiben is falra kerültek. Csaknem tíz éve szülőváro­sában. Szegeden állandó kiállítás fogadja a Kass-rajongókat. Nemcsak grafikus, illusztrátor gyakran a mű és a befogadó közé állhat. — Biztos, hogy vannak ilyen művészek, de én a legjobb meggyőződésem szerint végzem el az adott feladatot. Mindenkinek más a véleménye. Ami a kötetekben meg­jelenik, az az enyém. Nemrég Újvidéken nyílt egy kiállításom. Papp József magyar költő verseihez kért tőlem rajzokat a Fó­rum Kiadó. Egy-egy verset illusztrálni na­gyon nehéz lett volna. Én a véleményemet mondtam el a rajzaimon keresztül. Három dimenzióban közelítettem hozzá. A költőt egy tömbnek képzelem, akiből le akarnak faragni, szét akarnak hasítani, darabokra akarnak törni, de a repedésekből előbújik egy kis zöld hajtás... Millió csillogása és fénytörése van az életnek. Az illusztráció is egy ebből. □ Az illusztrációk, a könyvészeti mun­kák révén kikkel hozta össze a sors? — Együtt nőttem fel a magyar iroda­lommal. Móra Ferencet gyerekként ismer­tem meg Szegeden, Juhász Gyula is járt hozzánk, de Móriczra is jól emlékszem, kamaszéveimet pedig abban az utcában él­tem, ahol Márai Sándor lakott. Szabó Lő­rinc fiával, Lóéival egy iskolába jártam. Nagy László és Juhász Ferenc mellett fel­vételizett az iparművészeti főiskolán, az­tán amikor az Új írást csináltuk a hatva­nas-hetvenes években, a létező magyar iro­dalom nagyjai Dérytől Váci Mihályig, Pi- linszkytől Nemes Nagy Ágnesig mind megfordultak a szerkesztőségben. □ Most mire készül? — Két kiállításra a szegedi galériámban. Az elsőnek a levendula a témája. A leven­dulának ugyanis fantasztikus a kultúrája. Én magam is termelem. Az irodalomban, a művészetben is nagy a szerepe. A másik kiállítás pedig a pénzről szól majd, de nem csak a történetéről. Miért a pénzről? Azért, mert az egész életünket determinálja. Agyaghadsereg a császár dicsőségére hanem illusztrátor, szobrász és neves ti­pográfus is. □ Hogy lett illuszt­rátor? — Az ötvenes évek­ben más lehetőségem nem volt. Az illusztrá­ciókészítést nem el­lenőrizték, nem cen­zúrázták úgy, mint más műfajt. Egyéb­ként Teván Andor, a Móra Ferenc Könyv­kiadó művészeti ve­zetője kért fel az első illusztrációkra. □ Azt mondják, az Kass János Juhász Ferenccel MTI-Press-felvétel és -reprodukció Háromrészes sorozat a Duna Tv-ben Jankovich Júlia KM archív felvétel Az első kínai császár című háromrészes, japán-kínai koprodukcióban készült soro­zatot rövidesen megnézhetjük a Duna Tv programjában, három héten keresztül. A művelődés- és kultúrtörténeti műsor, bázis­anyaga az az archeológiái lelet, amely fel­tárása 1974 óta lázas munkában tartja a régész szakmát. Az első kínai császár, Cin- Si-Hoang-Ti agyaghadseregét, illetve an­nak egy részét Budapesten is bemutatták. A maga nemében páratlan szoborlelet ko­rának számos homályos kérdésére ad vá­laszt. E sorozat a következő témaköröket járja be. 1. A terrakotta harcosok titka; 2. Az egységes birodalom megteremtése; 3. Az álomsziget. / Véletlenül, mezőgazdasági munkagép vetette ki a földből az első kínai császár mauzóleumától egy-két száz méterre e hadsereg első hírmondóját. Kínában az év­század legnagyobb régészeti felfedezése lett e leletanyag, amely — hála a gondos ásatásoknak — 8000 főre bővült, s épen, sértetlenül vall több, mint 2000 év hadvi­selési rendjéről, harcmodoráról. Elárulja — többek közt —, hogy e hadsereg, eltérő­en a kínai hadviseléstől, nomád harci tech­nikákat alkalmazott. E 8000 portré (mert nincs közte két egyforma fej) arc- és koponyaalkatával bizo­nyítja, hogy a császár kato­náit nem csupán Kínában toborozták. Magasságuk is — akár az életben — elté­rő, átlag 180 cm magasak a harcosok. Lovaik élet- nagyságúak és harci szeke­reik fából készültek, akár a valóságban. Hatalmas mennyiségű bronzfegyver­zetük ragyogásából mit sem vesztett. Ki is volt Cin-Si-Hoang-Ti, aki elsőként nevezte meg magát ezzel a császár titulus­sal Kínában? Korának, az i. e. 200-as évek­nek tán legtehetségesebb fejedelmi egyéni­sége, akinek sikerült megteremtenie az egységes Kínát. Hatalmas — egymillió lo­vasból, 1000 szekérből és 10 ezer lovasból álló — és jól szervezett hadseregével had­járatban foglalta el a hét tartományt és igázta uralma alá. Hatalmának ma is lát­ható tanúja az a mauzóleum, amelyet har­minchét évig építtetett. Uralkodói személyi­ségét Kína történelme őrzi. Kína egyik ősi történetírója ezt jegyezte fel róla: „Olyan nemes, mint a sas... Szíve, mint egy tigrisé, vagy egy farkasé”. Tyrannos, aki egysze- mélyben uralkodott húszmilliós népe felett. De ez az ország, ez a nép általa, hadjáratai és birodalomszervezői tevékenysége nyo­mán válhatott eggyé. — Kora előrehalad­tával, az uralkodó — az esendő ember — az életelixírt kereste, s hogy az öröklétet biztosíthassa, halál utáni birodalmat épí­tett magának. Ősi nyomán mindezt bejár­juk, a sorozat lehetőséget nyújt, hogy megismerjük azt, ami épen megmaradt, a modern technika pedig szemünk elé vará­zsolja, ami már porlad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom