Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-15 / 191. szám
1996. augusztus 15., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Ha minden kötél szakad Amit a méltányossági nyugdíjról tudni kell • Nem jár mindenkinek Nyíregyháza (KM) — Vannak esetek, amikor el kell térni a szigorúan vett szabályoktól, s olyan szempontok szerint dönteni egy ügyben, amely nem elsősorban a tényekre, sokkal inkább az érzelmekre, a józan észre alapozódik. A méltányosság e kategóriába tartozik. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöksége a közelmúltban foglalkozott az egyes nyugdíjak különös méltánylást érdemlő körülmények felhasználásának tapasztalataival, és néhány közérdeklődésre is számot tartó döntést hozott. Olyanokat, amelyek igen sok nyugdíjast, vagy „csak” nyugdíjba készülőt érdekelhetnek. Akiknek adható A társadalombiztosításról szóló törvény végrehajtásáról intézkedő kormányrendelet határozottan kimondja, hogy kivételes nyugellátás nem engedélyezhető annak, aki az öregségi korhatárt nem töltött be vagy nem rokkant. Adható azonban akkor, amikor az illető számára a kivételes nyugellátást árvaellátás címén engedélyezik. Nem engedélyezhető méltányosságból nyugdíjemelés annak sem, akinek az ellátást nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozzák — annak ellenére sem, hogy az ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja —, továbbá a nyugdíjazást, illetőleg a korábbi méltányossági emelést követő három éven belül kéri a méltányos elbírálást az illető. Ez utóbbi tilalomtól azonban rendkívül indokolt esetben kivételesen el lehet tekinteni, például akkor, ha ez alatt a három év alatt a kérelmező egészségi állapota jelentősen rosszabbodott, szociális körülményei lényegesen megromlottak. Feltételek A méltányosságból történő nyugdíjemelés nem alanyi jogon, nem állampolgári jogként járó juttatás, amely csak akkor adható, ha a kérelmező körülményei méltánylást érdemelnek. Melyek ezek? A nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülőnek különös méltánylást érdemlő körülmények megléte esetén nyugdíjemelés akkor engedélyezhető, ha a folyósított nyugellátás összege (beleértve a házastársi pótlék, a házastársi jövedelempótlék, a nem társadalombiztosítási ellátás, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés és az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíjkiegészítés helyébe lépő pótlék összegét is) és a rendszeres egyéb jövedelem együttes havi összege nem haladja meg a kérelem elbírálásakor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét. Ha azonban a kérelmező kiskorú vagy 70 éven felüli, illetőleg rokkant személy eltartásáról is gondoskodik, akkor a kérelem elbírálásakor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének a két és félszeresét kaphatja, továbbá engedélyezhető az emelés annak is, akinek a lakásfenntartás költségei, az egészségi állapot miatt szükséges gyógyszer, illetve diéta igénye a nyugdíját és az esetleges egyéb jövedelmét aránytalanul súlyosan terheli meg. Nyugdíjban, egyéb rendszeres szociális ellátásban nem részesülő személyeknek — az egyéb feltételek mellett — különösen méltánylást érdemlő kivételes esetben ellátás csak akkor engedélyezhető, ha a kérelmező vagy özvegye, árvája a jogosultsághoz, illetőleg a résznyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek legalább a felével rendelkezik. A kérelem elbírálásakor az azonos anyagi körülményeket igazoló kérelmezők közül előnyben részesítik a 30, nők esetében a 25 évnél több szolgálati idővel rendelkező, 70 éven felüli, az I. vagy II. rokkantsági csoportba tartozó kérelmezőket. Hogyan kérjük A nyugdíj méltányosságból történő emelése iránti kérelmet a nyugdíjas lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell eljuttatni. A kérelmet kizárólag az erre a célra rendszeresített adatlap kitöltése és aláírása után bírálják el. A szükséges adatok hiányában a kérelmezőt adatpótlásra kérik fel. A méltányossági kérelemhez mellékelni kell a benyújtást megelőző havi nyugdíj- szelvényt is. Amennyiben a kérelem teljesítéséhez szükséges adatok más módon nem tisztázhatók, a döntés előtt környezettanulmányt végeznek. A kérelem elutasítása esetén a kérelmezőt tájékoztatják arról is, hogy valójában milyen indokok miatt utasították el kérelmét. Annál is inkább, mert a döntést kizárólagos mérlegelési jogkörben hozták, jogorvoslattal tehát nem lehet ellene élni. Mozgássérültek kedvezményei A szabályok szerint • A támogatás mértéke adott • Közlekedők kaphatják Nyíregyháza (KM) — Egy társadalom színvonalának fokmérője az, miképpen gondoskodik a rászorulókról, az elesettekről. Azokról, akik önmagukban képtelenek, vagy csak igen nehezen tudnak megélni, akik az állam segítsége nélkül nehezen élnének, netán ellehetlenülné- nek. A mozgássérültek többsége ebbe a kategóriába tartozik. A súlyosan mozgáskorlátozott személyek többféle olyan kedvezményt is igénybe vehetnek, amelyek megkönnyítik számukra a közlekedést. A kedvezmények közé tartozik az autóvásárlási, -átalakítási, a közlekedési támogatás, valamint a parkolási engedély is. Gépkocsisoknak A személygépkocsi beszerzéséhez támogatást az a mozgás- sérült kaphat, akinek van jogosítványa, vagy szállítását valamelyik családtagja írásban vállalja. Feltétele, hogy családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladhatja meg a nyugdíjminimum két és félszerelést (ez az összeg az idén a 2,5x9600=24 000 forint). Jogosult a támogatásra az is, aki a gépkocsit háromévesnél idősebb, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekének szállítására használja, és a család megfelel a fenti jövedelmi korlátnak. A támogatást 1,5 millió forintnál nem drágább, legfeljebb 1610 köbcentis benzines, illetve 2000 köbcentis dízeles autó, valamint segédmotoros kerékpárnak minősülő három vagy négykerekű jármű vásárlásához kérhetik az érintettek a Népjóléti Minisztérium előzetes engedélyével külföldről behozott autóhoz is. A támogatás összege az ár 60 százaléka; de legfeljebb 250 000 forint. Ezt a kedvezményt hétévenként egyszer vehetik igénybe a jogosultak. Az átalakítási támogatást gyárilag automata sebesség- váltóval felszerelt személy- gépkocsi vásárlásához, illetve átalakításához vehetik igénybe az érintettek. Kérhetik átalakításhoz is, amelynek eredményeként az autó alkalmassá válik a súlyosan mozgáskorlátozott személy szállítására. Változó összegben A támogatás összege megfelel az átalakítás költségének, de legfeljebb 130 ezer forint, és ugyancsak hétévenként egyszer kérhető. A közlekedési támogatás összege évi 5000-től tizenötezer forintig terjedhet, a mozgássérült családi helyzetétől függően. A támogatást nem kaphatja meg az illető, ha családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a 24 000 forintot. Parkolási engedélyt is kérhetnek a súlyosan mozgáskorlátozott személyek, ha nem képesek önállóan utazni a tömeg- közlekedési járműveken, és mozgásukhoz nem nélkülözhetik a segédeszközöket, a kerekes széket, mankót, botot, járókeretet. Kérvényezni kell Az engedélyt az illetékes ön- kormányzat jegyzője állítja ki, a kiadott engedély három évig érvényes. A kérvényt a lakóhelyi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani. Beszerzési és közlekedési támogatás esetén április 30-ig, átalakítási és parkolási engedélynél bármikor beadható a hatósághoz a kérvény. A vásárlás és átalakítás keretszámát a Népiéti Minisztérium állapítja meg, a kiutalás sorrendjéről pedig a helyileg illetékes tiszti főorvos dönt. Hárommillió nyugdíjas országa Előnyben van a korengedményes • Egyre több pénzből, mégis kevesebbet Nyíregyháza (KM) — Az 1990-es évektől napjainkig a nyugdíjasok számának növekedése a magyar lakosságon belül háromszorosa volt az előző ötéves periódusban mértnek. Míg 1990-ben 2,5 millió, ma már több mint 3 millió nyugdíjas él az országban. A nyugdíjasok aránya a teljes lakossághoz képest öt évvel ezelőtt 24,7 százalék volt, jelenleg pedig már meghaladja a 30 százalékot. Ugyanakkor reálértékben — az 1990-es évet 100 százaléknak véve — a nyugdíjak értéke mára 23 százalékkal csökkent. A nyugdíjak egy főre jutó havi átlaga az 1996. januári 15 539 forintról márciusban, az évi kötelező nyugdíjrendezés után 17 345 forintra nőtt, ami a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó nominális átlagkeresetének 63,8 százaléka. Az átlagosnál magasabb összegű ellátásban részesül az ellátottak mintegy 40 százaléka. Nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra az elmúlt évben 582,2 milliárd forintot fizettek ki, a bruttó hazai termék mintegy 11 százalékát. Számítások szerint idén az év első három hónapjában kifizetett összeg 148,9 milliárd forint volt. Az ellátottak ötvenhárom százaléka öregségi, 24 százaléka rokkantsági nyugdíjat kapott. Az adatok szerint a ’90-es években öregségi nyugdíjba egyre kevesebben mentek, inkább az egyéb lehetőségeket vették igénybe. Általában az elő- és korengedményes nyugdíjat részesítették előnyben. Az újonnan nyugdíjba vonulók közül a rokkantsági nyugdíjasok száma az utóbbi években valamelyest mérséklődött, arányuk az utóbbi két évben 37-38 százalékot tett ki. Öregen is munkában Nyíregyháza (KM - K. É.) — Egyre többen kérdezik a megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot arról, hogy a nyugdíj, illetve a nyugdíj- szerű ellátások mellett milyen feltételekkel lehet munkát vállalni úgy, hogy a juttatásoktól ne essenek el az emberek. A kérdésre Virág Gyulától, a megyei igazgatóság igazgatójától kértünk feleletet. — Mielőtt válaszolnék, fontosnak tartom leszögezni. hogy a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátás két különböző dolog. A jogszabályok értelmében nem minősülnek nyugellátásnak azok az ellátások, melyek ötvenszázalékos munkaképességcsökkenés esetén járnak, így ezek folyósítása is más elbírálás alá esik. A jelenlegi rendelet szerint a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások mellett bizonyos korlátok között van lehetőség a munkavállalásra. Az öregségi nyugdíj és az ezzel azonos megítélés alá eső korengedményes, illetve korkedvezményes nyugdíjasok korlátlanul dolgozhatnak, tőlük sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási járulékot nem kell levonni, de a foglalkoztató munkáltató a kifizetetett díjazás után köteles utánuk a jelenleg érvényes 42,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetni. A rokkantsági nyugdíjak mellett dolgozhat az a rokkant, aki rendszeresen nem vállal munkát, vagy keresete, jövedelme lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél, jövedelménél. A részére kifizetett munkabérből nyugdíjjárulékot vagy egészségbiztosítási járulékot levonni nem kell, de munkáltatója köteles a fenti társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Ha azonban a rokkantsági nyugdíjas rendszeres munkát végez, és keresete, illetőleg jövedelme négy egymást követő hónapban lényegesen nem kevesebb a megrokkanása előtti átlag- kereseténél, a nyugellátást szüneteltetni kell mindaddig, amíg ez az állapot fennáll. Ez esetben tehát a foglalkoztatónak a társadalom- biztosítási járulékot, a munkavállalónak pedig a hat- százalékos nyugdíjjárulékot és a négyszázalékos egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni. A magyarázat az, hogy ilyen esetekben a jogi rokkantság nem áll fenn, ezért az ellátást szüneteltetni kell. OAz előnyugdíj fogalmát másfél évig lehetővé tették az illetékesek. Mi a helyzet ezen a téren? — Az előnyugdíjban részesülők az öregségi korhatár betöltéséig ezen ellátást folyósítása mellett vállalhatnak ugyan munkát, ha azonban munkabérük a mindenkori minimálbér összegét meghaladja, ellátásukat adott időtartamra fel kell függeszteni. A társadalombiztosítási törvényben megfogalmazott jogi rokkantságot nem kell vizsgálni akkor, ha a szociális járadékot és átmeneti járadékot külön jogszabályok alapján állapították meg. Ezen ellátásban részesülők a szabályok szerint kereső tevékenységet folytathatnak, időbeli foglalkoztatásuktól és elért keresetüktől függetlenül is. Ezen személyeket úgy kell tekinteni, mintha nem is részesülnének semmiféle ellátásban. A részükre kifizetett díj után azonban a munkáltató 42,5, a munka- vállaló pedig 6 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles megfizetni. Öregek otthona Nyírmihálydiban Balázs Attila felvétele Beregsurányi emlék Nyugdíjasok találkoztak határon innen, határon túlról mintegy hétszázan július 7-én. Az ünnepség résztvevői megemlékeztek a millecen- tenáriumról, s megerősítették a rendezvény alapgondolatát: éljünk békében önmagunkkal, egymással és a természettel. A találkozó tíz órakor kezdődött, de már a reggeli órákban gyülekeztek a vendégek. Itt volt Munkács, Beregszász, Szatmárnémeti, Szlovákia népes küldöttsége, de Szarvas város és még a Dunántúl is küldött barátokat. Természetesen jelen voltak a megyei klubok küldöttei is. Az ünnepség méltó volt az alkalomhoz. Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, az esemény fővédnöke és ünnepi szónoka szólt az ünnepről, az együttélő kis és nagy közösségek megtartó erejéről, a térségi gondok és az összetartozás megoldását segítő lehetőségekről. Beszédében hangsúlyozta, a határok csak jelképesek, csak igazgatási határok lesznek, ha mindannyian egyetértésben, európai módon így akarjuk. Szólt arról is, hogy az alkotás közös örömét élhetik meg a Beregsurányba összegyűlt nyugdíjasok. Szerepük a folyamatosság megőrzése, mert életük folyamán gyűjtenek, megőriznek és továbbadnak anyagi, szellemi és erkölcsi értékeket. Ha már másképp nem megy... Balázs Attila felvétele
