Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-14 / 190. szám

KULTÚRA 1996. augusztus 14., szerda Dzsessztábor Távoli rokonok néznek ránk Normantas Paulius tárlata a budapesti Néprajzi Múzeumban nyílik meg a héten Normantas Paulius Voroncovo falu (Tajmir-félsziget) „gyermek utcai színháza" Tatabánya (MTI) — Idén is világhírű külföldi és ma­gyar zenészek irányítják Ta­tabányán az egyhetes nem­zetközi dzsessztábor mun­káját, amely a napokban nyitotta meg kapuit. A jubileumi, X. nemzet­közi dzsessztábor 70 részt­vevője Ausztriából, Görög­országból, Kis-Jugoszláviá­ból, Olaszországból, Szlo­véniából, valamint Magyar- országról érkezett. A tábor célja változatlanul a fiatal dzsesszmuzsikusok tovább­képzése, valamint a dzsessz-tanintézetek okta­tóinak tapasztalatcseréje. A tábomyitást megelőző­új szerep... ...vár a budapesti József At­tila Színház változatlanul igen népszerű színművész­re, Sztankay Istvánra. A szí­nész, aki jelenleg megérde­melt nyári szabdságát tölti, a következőket mondta: Hogy miben lépek fel, még nem tudom, csak azt, hogy Verebes István lesz a rende­zője. (KM) A vakáció... ...idejére a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Könyvtár rejtvénypályázatot hirdetett általános iskolásoknak. A szervezők a „kitalálandó- kat” füzetecskébe foglalták; a feladatok megoldásának, a pályázat beküldésének a ha­tárideje: augusztus 30. Cím: Megyei és Városi Könyvtár Gyermekrészlege, Nyíregy­háza, Szabadság tér 2. (KM) Rokonnépek... ...és őshazák — A finnugor népek hagyományos kultú­rája — e címmel tekinthető meg rendkívül érdekes kiál­lítás a budapesti Néprajzi Múzeumban (V. kerület, Róma (MTI) — Súlyos be­tegen, erős fájdalmakkal küszködve énekelte végig a veronai szabadtéri opera- fesztiválon a Sevillai bor­bély című opera női főszere­pét Cecilia Gasdia olasz énekesnő. Az előadás után azonnal kórházba kellett szállítani, ahol belső vérzés miatt sürgősen megoperál­ták. Gasdia már a nap folya­Mizser Lajos Nyíregyháza — Petőfi sem gondolta volna, hogy ismert verssorát éppen a szovjet ál­lamban fogják megfogadni („Akasszátok fel a királyo­kat!”). Volt egy helység nem messze Szentpétervár­tól: Carszkoje szelő (ma­gyarul: cári falu). 1937-ben Puskinra változtatták a ne­vét a nagy költő tiszteletére, mivel itt végezte líceumi ta­nulmányait. Ám a tiszteleta­dás a névváltoztatásnak csak a kisebb oka. A másik, a lényeges ok: utalt a cárra. Ebből csak az az igaz, hogy ezt a területet I. Péter a finnektől orozta el, így a helység neve is finn eredetű: Saarenkyla (azaz Szigetfalu). Ebből lett rész- fordítással Szarszkoje sze­X en a tatabányai Erkel Ferenc Zeneiskolában fotókiállítás nyílt a korábbi találkozókon készített felvételek váloga­tásából. Érdekesnek ígérkezik Gyémánt László festőmű­vész bemutatója csütörtö­kön este a Váci Mihály isko­lában: a rendhagyó bemuta­tón a zene és a kép együttes születésének lehetnek tanúi az érdeklődők. Szombaton a tábor hallgatóiból alakult zenekarok koncertet adnak. Vasárnap pedig a tanárok hangversenyével, valamint az összes résztvevő közös előadásával zárul a tatabá­nyai dzsessztábor. Kossuth tér 12.). A Honfog­lalás 1100. évfrodulója je­gyében rendezett tárlatot október 27-ig kereshetik fel az érdeklődők naponta — hétfő kivételével — 10-től Í8 óráig. (KM) Kovács Ferenc... ...festőművész (Oslo, Nor­végia) Formák és színek V. című tárlata nyílik augusz­tus 14-én 16 órakor a nyír­egyházi Városi Galériában. A nyíregyházi születésű al­kotó kiállításán falemezre acril festékkel felvitt, fél- nonfiguratív „élményeikor született kompozíciókat te­kinthetnek meg a látogatók — szeptember 1-jéig. (KM) Jankovics Marcell... ...grafikusművész, rajzfilm­rendező kiállítását rendezik meg — kapcsolódva a mil- lecentenáriumi eseményso­rozathoz — a nyíregyházi Kölyökvárban. A tárlatnyi­tót augusztus 15-én 15 órá­tól tartják a Dózsa Gy. út 25. szám alatt. A tárlat szeptem­ber 12-ig — naponta 9-től 18 óráig látogatható. (KM) mán rosszullétről panaszko­dott, de az esetleges helyet­tesítésre felkért Claudia Marchi korábban szabadna­pot kapott, s csak késve tud­ták elérni Bolognában. Gas­dia úgy döntött, hogy szín­padra lép. Az Aréna közön­sége semmit sem vett észre abból, hogy a színbeli Rosi- na milyen rossz egészségi állapotban van. lo. Péternek és feleségének kedvelt üdülőhelye volt, sőt Péter egyetlen betű kicseré­lésével (sz — c ) alapvetően megváltoztatta a jelentést 1708-ban. így lett a saari- ból cár(i). Természetesen nem ez az egyetlen példa. Volt egy Caricin nevű város is, amely eredetileg a kazá­rok Voíga menti fővárosa volt. Az elnevezés török jel­zős szerkezetből jött létre: fehér falú (város). Csakhogy a 20-as évek elején azt hitték, hogy a vá­ros neve a carina (azaz cár­nő) szóra megy vissza, s a diktátor nevével (Sztáling­rád) vörösítették meg. Majd 1961-ben némiképpen a Volga fehérítette vissza. Mindkét városnév ún. tudá- kos etimológiával jött létre — megpróbálva a tudomá­nyosság látszatát kelteni. Kállai János Budapest — Nyíregyháza (KM) — Egyik országos na­pilapunk kis „színeséből” tudtam meg: a kínai Selyem­út mentén végzett régészeti feltárások csontvázleletei azt sejtetik — a germánok elő­dei, a tohárok valahonnan a messzi Ázsiából vándoroltak át ide, a „kellős-tehetős” Eu­rópába. Nos, ez idő óta mindinkább hi­szek Ujguriában, az ott ma is „magyar módra” élő népek ro­konságában, s egyre kevésbé értem, miért derogált egykoron nekünk a „halszagú rokon­ság”. Mármint a szibériai őslako­sok (a finnugor nyelvcsalád­hoz tartozó etnikumok jó része jelenleg is az Ob, a Jenyiszej, a Léna, a Kolima folyamóriások vidékén él) velünk, magya­rokkal való eredetazonossága (legalábbis: közelisége). A vogulok, az osztyákok, a finnek nyelvtestvérisége még csak-csak átment az idők során a köztudatba, de a nyenyecek, enyecek, szölkupok, evenkik, nganaszanok, jukagirok vilá­gáról, életükről, szokásaikról, egyáltalán: a létezésükről alig tud valamit az átlagpolgár. A millecentenáriumi rendez­vények dömpingjének idősza­kában is épp ezért van kitünte­tett és különleges jelentősége Salzburg (MTI) — Solti György karmester zenei irá­nyításának köszönhetően Be­ethoven egyetlen operája, a Fidelio Salzburgban a 76. Ünnepi Játékokon ismét meghatotta és fellelkesítette a közönséget. Az operát, amelyben a zene­szerző hitet tesz a szabadság és a hűség mellett, Herbert Wer­nicke német rendező állította színpadra korszerű, hatásos, ám túlzásoktól mentes válto­zatban. A rendező elképzelését Nyéki Károly Mátészalka — Könyvespol­cok hátsó soraiban talán még felbukkan egy-két köte­te. Az irodalomtörténet-írás alig említi. Közéleti tevé­kenysége még a szőkébb szakmai érdeklődés látóteré­be sem fért be... Kiről van szó? Keresztszeghy Ettáról, a törzsökös származá­sú szatmáriról, a múlt század közepesen — ma már alig — ismert írónőjéről és a magyar filatélia egyik úttörőjéről. Gebén (ma Nyírkáta) szüle­tett 1866. május 1 -jén, régi bir­tokos családból. Apja, K. Al­bert korán meghalt, nevelése anyjára hárult. (Dessewffy An­na, később Ildódy Mártonná). Családi vonatkozású adat, hogy 1893-ban férjhez ment Strozzi Vidats Jánoshoz, kitől a másik évben elvált. Az akko­ri megyeszékhelyen, Nagyká­rolyban élt. Jó nyelvérzéke lehetett, állí­tólag 12 éves korában kezdte írói pályáját vidéki lapokban közölt fordításaival. (Közbe- vetőleg: ezek a vidéki lapok annak, hogy a Finnugor népek II. Világkongresszusát hazánk fővárosában rendezik meg. Az eseményhez kapcsolódóan nyílik augusztus 14-én 15 óra­kor a Néprajzi Múzeumban Normantas Paulius litván fotó­művész Tajmir-félszigeti sza­mojédok című kiállítása. Á nemrég még a legyőzhe­tetlen amdo tibetieket fotogra- fáló, nyíregyházi „állandó lak­című” világvándor fotós a most bemutatandó kollekció­ban a nganaszan, az enyec és a nyenyec népek hétköznapjai­ból tár elénk sok-sok, talán az a kritikusok eltérően fogadták, de egyöntetűen állították, hogy az est csillaga a magyar szár­mazású brit karmester volt. Az osztrák hírügynökség szerint az előadás sikere elsősorban az életerős és lelkes 83 éves Solti Györgyöt illette, aki nagy hév­vel és temperamentummal ve­zényelte a Bécsi Filharmoni­kusokat, a bécsi operaház jól felkészült, pontosan éneklő kórusát és az énekesek ke­vésbé egyenletes színvonalú együttesét. A német hírügy­nökség munkatársa úgy vélte, egyelőre egyetlen közkönyv­tárban sem találhatók meg.) Később elbeszélésekkel tűnt ki, melyeket a Debreczeni El­lenőrnek és a nagykárolyi Szatmármegyei Közlönynek, továbbá erdélyi lapoknak kül­dött. Rendszeresen írt a Pesti Naplóba, a Fővárosi Lapokba, a Hölgyek Lapjába stb. Később regényei jelentek meg: Olga grófnő (Athenaeum, Bp„ 1887), Egy asszony története (Boruth kny., Bp„ 1895), vala­mint a Zsibó esperes (Anglo- nyomda, Bp., 1891) című na­gyobb elbeszélése, melyben igen sok megyei vonatkozású utalást találunk. (Mátészal­ka, Szamosszeg, Nyírcsaholy stb.). Közéleti tevékenységének egyik fontos eseménye máig sem méltatott: megszervezte (úri passzióból?) a Nagy-Káro­lyi Élső Magyarországi Posta­bélyeg Gyűjtő Egyletet. (Igaz, erről a filatéliai irodalom nem emlékezik meg, mi több, úgy tudja, hogy 1884. április 24-én Novák József zenetanár szerve­zőmunkájának eredményeként alakult meg a Levélbélyeg­gyűjtők Első Hazai Egyesülete a fővárosi Nádor téren lévő Pil­életben már soha többé meg nem örökíthető mozzanatot: arcokat, tájakat, falurészlete­ket, temetőket, cselekvéseket és meditációkat. Ezredévek históriáját egy nyolcvanhárom esztendős enyec matróna ráncaiban, az elmúlás rideg egyszerűségét Uszt-Avam falu sírkertjének „cölöpkopjafáiban”, szenesz­sákokon játszadozó apró nye­nyec gyerekeket, a bevásárlás­ból hazatartó szamojéd família szinte nyomorszintű szegény­ségének „örömét”... A szerkesztőségünkben gya­hogy Wemicke új felfogású rendezésében a Fidelio komor és szkeptikus oratóriummá változott, Solti György művé­szeti irányítása mellett azon­ban a bemutató mégis lelkes ünnepléssel zárult. Az örömri- valgás egyértelműen a karmes­ternek és a zenekarnak szólt, az est sztárja Solti György volt. A francia hírügynökség tu­dósítója szerint Solti György mélyen átélte a művet, amely­ben a Bécsi Filharmonikusok is tudásuk legjavát adták, kifi­nomult, egyéni hangzást szó­seni sörcsamok különtermé­ben...) Keresztszeghy Etta kezde­ményezésére ugyancsak 1884 áprilisában alakult a nagykáró- lyi egylet, aminek alapszabá­lyait kidolgozták, azt kor­mányhatósági jóváhagyás vé­gett az illetékes helyre fel is terjesztették. Célul tűzték ki a „... siketné­mák országos érdekű ügyének előmozdítását... mit az általa szándékozik elérni, hogy a már használatban volt posta-bélye­geket tagjai által összegyűjteni s azokat eladás útján értékesí­teni, a mellett filléreket gyűjt s kegyes adományok elfogadása áltaí oly pénzalapot akar gyűj­teni, hogy annak segélyével a siket-némákat alkalmas mó­don gyámolíthassa.” Ekkor még egyelőre ismeret­len akadályoztatás folytán a hi­vatalos alakulás nem történt meg, erre csak 1885. április 12- én került sor Nagykárolyban Keresztszeghy Etta lakásán. Miután az alapszabály a bel­ügyminiszter által jóváhagyva megérkezett, megtarthatták a közgyűlést, ahol a tisztviselő- kart is megválasztották. Ennek elnöke lett Keresztszeghy Etta, r> m v !/■ Nagy Tamas reprodukciója kori vendég Paulius egyik ko­rábbi tárlatáról a következőket mondta Néray Katalin művé­szettörténész: „...heroikus erő­feszítést követelő útjaival és sajátos, a dokumentarista fo­tográfia és a költői művészfo­tó, valamint a legszínvonala­sabb sajtófotó erényeit egyesí­tő látásmódjával Normantas Paulius nemzetközi mércével is egyedülállót alkotott...” A fotóművész legfrissebb terméséről sem igen állapíthat­nánk meg merőben mást. A ki­állítást október 14-ig látogat­hatják az érdeklődők. laltatva meg a részletekben, és az opera egészében egyaránt. Nehéz tudomásul venni, hogy Solti György nemrégiben kije­lentette: a Fidelio négy salz­burgi előadása után nem ve­zényli többé az operát, csak a mű koncertváltozatát. „Az én koromban inkább arra van szükségem, hogy az ágyamban aludjak, ezenkívül az opera színpadra állítása túl sok unal­mas próbát követel, ezért in­kább a koncertváltozatra fogok összpontosítani” — idézte az idős karmestert az AFP. alelnöke dr. Jászy Ferenc (Já- szi Oszkár apja). Bizonyos értelemben elfo­gadható, hogy a tisztikart majdnem familiáris alapon vá­lasztották, de figyelemre mél­tó, hogy a megyei, de távoli vi­dékek arisztokrata tagjai is képviseltették magukat, nyil­vánvalóan anyagi okok miatt, mint pl. gr. Toldalaghy Eszter, gr. Messey Eleonóra, br. Wes- selényiné gr. Rhédey Stefánia stb.) A nagykárolyi bélyeggyűj­tők a források szerint különbö­ző neveken végezték munkáju­kat: 1. Nagykárolyi Magyaror­szági Első Jótékonysági Pos­tabélyeggyűjtő Egylet, 2. Első Magyarországi Postabélye- gyűjtő Egylet, 3. Nagykáro­lyi Magyar Postabélyeggyűjtő Egylet, végül 4. Nagykárolyi Bélyeg Gyűjtők Társasága. (Az első egyletnek 177 tagja volt.) Keresztszeghy Etta neve még fel-felbukkan a szatmár megyei lapok hasábjain; újból férjhez megy, de további sorsa — e sorok írója előtt — isme­retlen. Működésével hozzájá­rult térségünk szellemi palettá­jának színesítéséhez. ,U Vérzéssel énekelt Vajon cári-e a cári? Beethoven operáját is dirigálta Solti György osztatlan sikert aratott Salzburgban • Kifinomult, egyéni hangzás Elfelejtett írónőnk, Keresztszeghy Etta Tevékenységével hozzájárult térségünk szellemi palettájának színesítéséhez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom