Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-14 / 190. szám

1996. augusztus 14., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Nem közömbös Mai világunkban egyre többet hallani az emberi közömbös­ségről. Ennek az érzésnek az ellentétéről szeretném Önöket tájékoztatni. Augusztus 8-án reggel 7 óra 30 perc körüli idő­ben egy 40-45 éves fiatalem­ber segítséget nyújtott ember­társának (egy fiatal lány is se­gített mentőt hívni). Mivel ké­sőbb megtudtam, hogy a fiatal­embernek is volt már infarktu­sa, így vélhetően felismerte a betegséget és a rosszul lett be­teg nyelve alá gyógyszert tett, aki ettől jobban lett és a men­tők kiérkezését követően kór­házba került. Valószínű, hogy ezzel a tettével a beteg életét si­került megmentenie. Az eset a nyíregyházi Szarvas étterem előtt történt. A cselekedet bizo­nyítja, hogy nem mindenki kö­zömbös embertársai iránt, még ha az a földön fekve úgy is néz ki, mintha ittas állapotban len­ne. Ezúton szeretnék köszöne­tét mondani a fiatalembernek és a neki segítő hölgynek. Egy szemtanú, Nyíregyháza Ingyen Nem reklámot akarok csinálni a történetben szereplő cégnek, de sajnos annyira nem minden­napos, hogy érdemes szóvá tenni. Augusztus 3-án öreg Opel gépkocsim a városi stadi­on előtt leállt, se előre, se hát­ra. Otthagytam és tele szatyra­immal gyalog hazaballagtam. Az újságban végigböngésztem az ügyeletes kisiparosok név­sorát, de gépkocsijavítással egyik sem foglalkozott, illetve a cikk utolsó bekezdésében a Nyírmobil ajánlata volt. A megadott számot felhíva a cég- tulajdonossal megegyeztünk az időpontban, visszamentem a kocsimhoz és néhány perc várakozás után a szerelők meg­érkeztek. Elhárították a hibát, majd elköszöntek és indultak. „Uraim, mennyivel tarto­zom?” — kérdeztem tőlük. — Semmivel, ez cégünk szolgál­tatása az Opel-tulajdonosok- nak — felelték ők. Próbáltam némi hálapénzt zsebükbe csúsztatni, de mere­ven ellenálltak, elhárították az­zal, hogy nekik azt sem szabad elfogadni. Ezúton szeretném nekik is és a cégnek is megkö­szönni segítségüket, sajnos csak az egyik szerelő nevét tu­dom (az overallján fel volt tün­tetve), Vajas Lászlónak hívják. Azt hiszem a történethez nem kell kommentár. Ha igen, ak­kor csak annyi: így is lehet Eu­rópa felé menni. Barkász László, Nyíregyháza Út és járda Cigányok vagyunk, és ezt a csahold önkormányzat érzete- ti is velünk. Községünk asz­faltjárdát építtet, de csak a ma­gyarok részére, a lakásuk előtt, amelybe sem a Dankó utcai la­kosok, sem a Jókai utcai lako­sok nem vesznek részt. A Dan­kó utca a falutól kb. 500 méter­re van, ahol egy rossz út vezet, járda nélkül, több mint 100 la­kót érint, és az iskolás gyerme­keket, akik esős időben sárban járnak fel a faluba. A Jókai ut­ca a falutól 80-100 méterre van. Az útviszonyok rosszak, járda nincs, tizenegy felnőtt és tizennégy gyerek lakik itt, on­nan is sárosán jutunk fel a falu főutcájára. A Jókai utcában 4 új lakóház van. Családonként 400 forintot ajánlottam fel, hogy ennyivel segítünk, csak csináljanak jár­dát, de ezt elutasították, nin­csen keret, ezt felelték. Ezzel is éreztetik velünk etnikai ki­sebbségünket, pedig mi is adó­fizetők vagyunk, úgy érezzük, ki vagyunk zárva a közösség­ből. A Dankó és a Jókai utca la­kói nevében Virágh Bálint, Csaholc A csahold polgármesteri hiva­talban úgy tájékoztatták szer­kesztőségünket, hogy pályáza­tot nyújt be az önkormányzat az utcák rendbehozatalára. Ha nyernek—s ebben reményked­nek —,,megoldódik a levélben felvetett probléma. Egyébként szó sincs diszkriminációról, egyszerűen a szűkös pénzügyi keretek nem adtak lehetőséget már korábban a két utca szi­lárd burkolatúvá tételére. Válasz Piért-ügyben Lapunk augusztus 7-ei szá­mának Amit lámák, min­dent visznek című cikkében a Huszár téri Nyír-Piért-rak- tár ügyével (fokozatosan bontják, elhordják) foglal­koztunk. Tóth Ferencné, A Nyír- Piért Rt. vezérigazgatója az említett cikkben elmondta, hogy „Szóltam a rendőrség­nek, hogy a raktár elhordá- sát folytatják, tegyenek már valamit. Kiderült, a júniusi írásbeli feljelentésemnek nyoma sincs, azt sem tudják megmondani, kik voltak a helyszínen”. Czimre József rendőr alezredes, a bűnügyi osztály vezetője közölte szerkesz­tőségünkkel, hogy a nyír­egyházi rendőrkapitánysá­gon június 10-én tett felje­lentés után kiegészítést, majd június 28-án nyomo­zást rendeltek el a Piért-rak- tár ügyében, amely jelenleg is tart. Tehát a Nyír-Piért Rt. vezérigazgatója hiányos tá­jékoztatása nem fedi ponto­san az ügyben a valóságot. Isten malmai lassan őrölnek Kilátástalan szegénységben • Az ügy végére az új jogszabály tett pontot Györke László Nagyecsed (KM) — Sajnos egyre több kétségbeesett hangú levelet kap szerkesztő­ségünk. Skretyuk Lászlóné Nagyecsedről írja, hogy a férje fizetése 12—15 ezer fo­rint, a családi pótlék 11 250 forint. Ennyiből próbál ötöd­magával megélni, ugyanis gyermekgondozási segélyt egyelőre nem kap újszülött gyermeke után. „Az Önök segítségét kérem, mivel már nem tudom hogy hová forduljak végső elkesere­désemben, nem tudom elhinni hogy ilyesmi csak velem for­dulhat elő és már nem először” — írja. Leveléből megtudjuk, hogy ’95. február elsejével megbízási szerződéssel mun­kába állt a MÁV nagyecsedi ál­lomásán mint takarítónő. Gyermekvárás „Időközben kiderült, hogy gyermeket várok” — folytatja panaszosunk. — Sajnos, mivel veszélyeztetett terhes voltam, az orvosom nem ajánlotta, hogy tovább dolgozzam. Ez volt 1995. augusztus 21-én. Már nem dolgoztam, de táp­pénzre csak szeptember elejé­től vettek, mivel a tíz nap be­tegszabadságot orvosi papír 1 nélkül is ki lehet venni és én addig nem voltam szabadsá­gon, mivel mikor orvosi vizs­gálaton voltam, azt az időt ne­kem még akkor nap le kellett dolgoznom.” Október elején az állomásfő­nök hívatta, hogy el kell készí­teni a felmondását, mert míg panaszosunk alkalmazásban van^ nem vehet fel mást helyet­te. Őt is olyan módon vették fel ugyanis, hogy gyesen volt az előtte dolgozó. Aláírta a fel­mondást, hisz azt mondta a fő­nöke, hogy a táppénzt és a gyest is a tb-től kapja majd, nem a MÁV-tól. Tehát a táp­pénzes papírokat a tb-nek küldte el. Gyermekáldás Múlt év november 28-án meg­született a kislánya, de egy fo­rint táppénzt sem kapott még mindig. Január elején megkap­ta az összes táppénzes papírt egy levél kíséretében, amiben közölték, hogy kérje a táppénzt a MÁ V-tól. Bevitte a papírokat a MÁV-hoz, ahonnan kapott egy levelet még márciusban. Ebben az állt, hogy mivel a fel­mondása augusztus 21-étől van, táppénzre pedig szeptem­bertől van felvéve, sem a táp­pénzt, sem a gyest nem hajlan­dók fizetni. Kérjem a tb-től méltányosságból. „Március 26-án elküldtem a tb-nek a munkakönyvemet, a munkaszerződésemet, a fel­mondó levelemet, mirlapomat, azt a határozatot, amit a MÁV- tól kaptam és egy levelet, amelyben leírtam mindent” — írja levélírónk. Várt egész má­jusig, mert sok időbe telik az ügyintézés, és május 23-án új­ra írt a tb-nek, melyben afelől érdeklődött, milyen úton halad az ügye. Három hét múlva ka­pott választ, amelyben az állt, hogy hozzájuk semmilyen le­vél panaszosunk részéről nem érkezett. Elment hát Nyíregy­házára személyesen, mivel a levelet ajánlva adta fel. Ott reg­gel nyolc órától 13 óráig kide­rítették, hogy a levél megérke­zett, mert iktatva van, de még­sem találják. Azt mondták, hogy menjen nyugodtan haza, ők még aznap utánanéznek és még azon a héten értesítik. Várt megint három hetet és írt egy újabb levelet, hogy amennyiben nem kap tőlük vá­laszt egy héten belül, szerkesz­tőségünkhöz fordul panaszá­val. Levélírónk még hozzátette: „Három gyermekem van, eb­ből a két nagy iskolás. Nem tu­dom, hogy miből fogom őket iskoláztatni.” Természetesen megkérdez­tük az illetékest, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Egész­ségbiztosítási Pénzámál Tuli­pán László főosztályvezetőt, akitől megtudtuk: az elutasító határozatban (március 18.) a MÁV Rt. tájékoztatta a pana­szost, hogy a szülést követően kivételes méltányosságból kér­heti az Egészségbiztosítási Pénztártól a gyermekgondozá­si segély elbírálását. Alanyi jogon Az intézményhez egyébként a panaszlevél és mellékelt ok­mányok március 27-én érkez­tek meg. A levélből kiderül, hogy a megbízási szerződés alapján nem volt biztosítási jogviszonya. Ilyen irányú sé­relme a volt munkáltatójára tartozik, illetve további orvos­lása a Munkaügyi Bíróságot il­leti meg. A szülést figyelembe véve panaszosunk ez év április 15- étől alanyi jogon gyermekgon­dozási segélyre jogosult. A gyes igényének elbírálásához szükség van a gyes igénylőla­pok kitöltésére, melyhez csa­tolni kell a gyermek eredeti anyakönyvi kivonatát, és a szü­lés alkalmával a kórház által kiadott (kis alakú) igazolást. Amint az igénybejelentés és a szükséges okmányok beérkez­nek, a kérelmet elbírálják. Erről augusztus 6-án kelt le­velében panaszosunkat is tájé­koztatta a Tulipán László fő­osztályvezető. Kelet-Magyarország 7 Szerkesztői üzenetek Penészlek... ...polgármester asszonya, Klenik Sándorné a követke­ző választ küldte augusztus 6-ai Elmaradt a fizetés című cikkünkre: ....tényként köz­löm, hogy ezen a napon (az­az augusztus 2-án) sem a közalkalmazottak, sem a köztisztviselők, sem a Mun­ka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók nem kaptak bért, mely an­nak következménye, hogy a kifizető az OTP Nyírbáto­ri Fiókjától készpénzben kénytelen a munkabéreket kifizetni, de miután hétvége következett, és a fent jelzett napon a munkaidő rövidí­tett, melynek következtében a teljes munkavállalói kör nem tudja munkabérét fel­venni, és a polgármesteri hi­vatal nem rendelkezik a jog­szabályban előírt fegyveres őrszemélyzettel, nem volt lehetőség — nem pénzhi­ány miatt — pénteki napon munkabért fizetni. Tájékoz­tatom a T. Címet, hogy a bérfizetésre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve szabálya szerint a felek elté­rő megállapodása hiányá­ban a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifi­zetni, ezért álláspontom szerint semmiféle jogsértés nem történt ez ügyben. Kártérítési felelősség Nagy Mihály Nyíregyháza — A munkál­tatónak (megbízottjának) minden balesetről tényszerű és részletes baleseti jegyző­könyvet kell készíteni, amit a balesetet szenvedettnek is alá kell írni. Sajnos, az alá­írások általában automati­kusak. A balesetet szenve­dettnek joga a jegyzőköny­vet kiegészíteni, saját véle­ményét, észrevételeit, el­lentmondásait rögzíteni. Ezzel a lehetőséggel igen ritkán élnek. Megjegyez­zük, hogy a munkavállaló állapotára való hivatkozás­sal kérheti a jegyzőkönyv későbbi aláírásának lehető­ségét, amit a munkáltató nem tagadhat meg. A munkáltató a baleset tu­domására jutásától számí­tott tizenöt napon belül kö­teles a munkavállaló figyel­mét felhívni a kárigényének előterjesztésére. A felhívás­nak kioktatásszerűnek kell lenni. Legalább a kárigény három fő csoportját kell megjelölni. Ennek elmu­lasztása azzal a következ­ménnyel járhat, hogy a munkavállaló a kárigényét hat hónapnál korábbi időre is kiterjesztheti. A munkál­tatók ilyen irányú felhívása — ha van ilyen, — sajnos igen sablonos. A munkálta­tónak az előterjesztett kár­igényre tizenöt napon belül nyilatkoznia kell. A nyilat­kozat nem jelenti azt, hogy elismerés esetén azonnal fi­zetnie kell. Ennek a nyilat­kozatnak általában az eljá­rás tekintetében van jelentő­sége. A munkáltató ritkán ismeri el a baleset üzemisé­gét, a kárfelelősségét, de kü­lönösen annak jogcímét és mértékét. A jogszabály, de a bírói gyakorlat is fenntartja az úgynevezett szakaszos elé­vülést. Ennek jelentősége a balesetek utókövetkezmé­nyeinél van, mert a baleset után nem mindig lehet meg­állapítani a baleset követ­kezményét, annak kihatását és mértékét. Leggyakoribb példa, amikor a balesetből eredően a munkavállaló is­mételten munkaképtelen ál­lapotba kerül, vagy rokkant­tá nyilvánítják. Ezeket az igényeket később akkor is lehet érvényesíteni, ha köz­vetlenül a baleset után kere­setveszteség nem volt, illet­ve nem állapítottak meg. Hasonló a helyzet amikor a munkavállaló természetes megbetegedésből eredő ká­ra később derül ki, illetve keletkezik. Ezért van jelen­tősége annak a szabálynak, mely szerint a legjelentékte­lenebbnek látszó balesetről is jegyzőkönyvet kell készí­teni. Ide értve a munkába menet és onnan jövet bekö­vetkezett balesetet is. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a bekövetkezett bal­esetet a munkavállaló hala­déktalanul jelentse be, és kérje a részletes jegyző­könyv elkészítését. Ameny- nyiben a munkáltató és a munkavállaló a felelősség­ben és annak mértékében nem tudnak megállapodni, a munkavállaló munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. Az erre vonatkozó eljárási szabályok a következők: A munkavállalónak írásban kell kérni a munkáltatótól (a volt munkáltatótól, vagy an­nak jogutódjától) az egyez­tető eljárás lefolytatását. Meg kell határozni a kár­igény jogcímét, annak mér­tékét, és meg kell jelölni az esetleges bizonyítékait. A munkáltató az eljárást nyolc napon belül köteles lefoly­tatni. Amennyiben erre nem hajlandó, vagy az ered­ményre nem vezetne, az elé­vülési időn belül keresettel lehet fordulni a Nyíregyhá­zi Munkaügyi Bírósághoz, Nyíregyháza, Toldi u. 1. A keresetnek tartalmaznia kell a fent felsoroltakat és csa­tolni a bizonyítékokat. Nem kell bizonyítani azt, amit a felek nem vitatnak. Sok családnak egyszerűen elérhetetlen a külföldi nya­ralás. Beérik hát a közeli ingyenstrandokkal is [icsi a kuka, sok a szemét. Csendélet a tuzséri Tisza-parton Harasztosi Pál felvételei Jogászszemmel |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom